Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 26., szerda **^*pig*|l*|­f. KISZ-küldöttértekezletekről jelentjük A HÁÉV-nél több volt a dicséret, mint a kritika A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat ifjú- kommunistáinak jó kapcso­latai vannak a megyeszék­helyen és Gyöngyösön ta­nuló pajtásokkal. Nincs ün­nepi rendezvény a cégnél az úttörők szereplése nél­kül. így volt ez a napokban megtartott KlSZ-küldött- gvűlésen is, ahol az Egri 7. Számú Általános Iskola paj­tásai tették hangulatossá az eseményt. A pajtások meg­köszönték a korábban ne­kik ajándékozott csapatzász­lót, örömmel emlegették a felnőttek által vezetett technikai szakköröket, és ar­ra kérték az építőket: se­gítsenek berendezni az út­törőszobát. Az elmúlt év­ben tartalmasabb, vonzóbb, politikusabb lett a pajtá­sok és a KISZ-esek együtt­működése. Az ifjúsági mun­ka eredményei között egye­bek mellett az utánpótlás­ról való törődést is elismer­te az a Dicsérő Oklevél, amelyet a KISZ Központi Bizottság ajándékozott a HÁÉV-nek. Gábor Péter titkár, az értekezleten el­hangzott szóbeli kiegészítő­jében ennek a tevékenység­nek a fontosságát is hang­súlyozta, amikor az ifjú­kommunisták helytállásá­ról, cselekedeteiről szólt. Hozzáfűzte azonban, hogy nem ilyen rózsás a vállalat fiataljairól alkotott kép az egyéni vállalások teljesíté­sének tükrében. A gondok visszaköszönnek. A területi szétszórtság, az ifjúsági bri­gádok munkájának fogya­tékosságai, a szervezeti élet hiányosságai — gyenge pontjai a mozgalmuknak. A továbblépésben partner a vállalatvezetés. A párt- és a szakszervezeti bizott­ság arra törekszik, hogy a fiatalokat érdemben be­vonják a mozgalmakba, erőt próbáló feladatokkal és tisztségekkel bízzák meg őket. Azt szeretnék és tesz­nek is érte, hogy minél többen kerüljenek be a választótestületekbe, kü­lönféle bizottságokba. S ez nem csupán részvétel saját gondjaik, nehézségeik meg­oldásában, hanem egyúttal a politikai elkötelezettséget is erősítő lehetőség. A titkári beszámoló elé­gedetten állapította meg, hogy gyarapodott a taglét­szám, tavaly 415 tagot számláltak az alapszerveze­tek. De az is igaz, hogy a bejárás, a különmunkák nehezítik a programok idő- egyeztetését. A KISZ-bi- zottság gondot fordít arra, hogy egyre több tagja kap­csolódjon be a Szakma if­jú mestere versenybe. A múlt esztendőben főleg a gyöngyösi kőműves fiata­lok szereztek elismerést ezen a téren. Hegede Tibor brigádjának tagjai mindig készek arra, hogy próbára tegyék erejüket és képessé­geiket. A hozzászólásokban több volt a dicséret, mint a kri­tika. Tresó Gábor kérte a KISZ-bizottságot, hogy sze­mélyre szólóan határozza meg a fiatalok érdekképvi­seleti feladatait, Mészáros Sándor ugyanakkor azt ki­fogásolta: miért nem ké­szültek el azok a szórólapok, amelyeken a vállalat mun­kájába bepillanthatnának a pályaválasztás előtt álló is­kolások. Horváth Jánosné a párt-végrehajtóbizottság if­júsági felelőse felszólalásá­ban az alapszervezetekben folyó munkáról, az ott szerzett tapasztalatokról szólva megállapította: erő­síteni kell a KISZ-esek üi- takészségét, a mozgalom po­litikai jellegét. Szántó Már­ton a vállalati pártbizottság titkára arról beszélt, hogy az eddiginél nagyobb kö­vetelményeket kell támasz­tani az ifjúsági mozgalom­mal szemben. Jobban kell ügyelni rá, hogy a tisztség- viselők a kívánatos életvi­telre, magatartásra ösztön­ző felkészítést kapjanak. Mika István Arató-diszkó Egerben Kevés szöveg, sok zene Amikor a minap, este, ki­lenc óra tájt megérkeztem az egri közgazdasági szak- középiskola tornatermébe, a hangulat már a tetőfokára hágott. No, nem azért, mert helyi szépségkirálynö-válasz- tást tartottak és nem is azért, mert viccfesztivált rendezett az intézmény, ha­nem azért, mert Arató And­rás lemezlovas keverte a talpalávalót. A terem zsúfolásig meg­telt tinikkel, a nagy többség táncolt, a sötétebb sarkok­ban összebújok pedig talán épp a jövőről álmodoztak. A videóról ránk köszöntek az ügyeletes popsztárok, a slá­gerek hallatán pedig együtt énekelt, tapsolt a publikum. Ha egy magam korabeli újságíró a napi munka után, „késő éjjel" betéved egy disz­kóba, annak oka van. Hogy csak egyet említsek: inter­jút akar készíteni a disc- jockey-val. Odamerészked­tem hát a fénykordonnal el­zárt, technikai masináktól teli területre. Két konferá- lás között kezet ráztuhk, be­mutatkoztunk egymásnak, aztán abban • maradtunk, hogy már egyszer, valami­kor találkoztunk. Nem baj. Megegyeztünk, hogy a be­szélgetésünk miatt nem ren­delünk el szünetet, hiszen a „gyerekek” táncolni jöttek és nem ücsörögni. — Ha jól saccolom, túl vagy a harmincon, tíz évé dolgozol a szakmában. So­hasem csömörlöttél meg? Nem voltál úgy, na, most vé­ge, abbahagyom! — Szeretném leszögezni, a diszkósok között nem én va­gyok a veterán. Másrészt szerintem ezt nem lehet kor­ban mérni. Nézd, én ez alatt a néhány óra alatt, amíg ke­zemben tartom a mikrofont, teljes energiámmal azon va­gyok, hogy mindenki jól szórakozzon, senki se csa­lódjon az Arató-diszkóban. Olyan ez, mint az élsport. Azt is lehet csak a pénzért, és lehet szívvel-lélekkel csi­nálni. Ügy érzem, nekem si­kerül átvennem a közönsé­gem ritmusát, ráállunk egy hullámhosszra és onnantól kezdve garantált a jó kedv. — Nem érzed magad hát­rányos helyzetben? Nem hal­lunk a rádióban, nem ve­zetsz műsort a tv-ben. — Amíg egy szakmámbe- li uralja az egész terepet, addig nem lehet szóhoz jut­ni. Ez az egyik oldal. Aztán én nem vagyok híve annak, hogy a rádió égisze alatt va­laki ugyanúgy járja az or­szágot, mintha csak az len­ne a dolga. Ez nekem ide­gen. — Neked is van biztos ál­landó klubod vagy szórako­zóhelyed. — Tavaly október eleje óta a Skála Metróban „bu­lizok”. Nem nagyképűség, de eddig több mint harminc­ezren látogatták meg ott az Arató-diszkót. — Ezt a rövidke mondatot hivallásként is felfoghatjuk? — Ja, mármint, ami a monitoron olvasható? Azt hiszem, igen. Én mindig ezt tartom szem előtt: kevés szöveg, sok zene. (budai) Bábozókkal, néptáncosokkal, versmondók­kal, színjátszókkal Diákfesztivál ‘86 Hagyomány nálunk a di­ákszínjátszás, kórusmozga­lom, versmondás, népi tánc. Alig akad olyan középfokú intézmény, amelyben ne len­ne egy kisebb vagy nagyobb létszámú alkotócsoport. Oly­kor hónapokig próbálnak, míg lehetőség nyílik a fel­lépésre, arra, hogy megmé­rettessenek, s elismerjék vagy akár bírálják munká­jukat. Ilyen alkalom volt a már­cius 22-i, szombati megyei diákfesztivál is. Számtalan művészeti ág képviselői ta­lálkozhattak e hétvégén: az énekkarok, kamarakórusok, szólóénekesek, hangszeresek a gyöngyösi zeneiskolában, a rock-, pol-beat, folk-beat és dzsessz-csoportok Hatvanban, kezdve garantált a jókedv, a diákszínpadosok, bábegyüt­tesek, vers. és prózamondók Egerben, a Megyei Művelő­dési Központban, a néptán­cosok pedig Hevesen. Mi az egyik leglátványosabb hely­színre, az amatőr színját­szókhoz látogattunk el. Itt elsőként a gárdonyisok ismételték meg a „Diákka­barén” már bemutatott ösz- szeállításukat, hasonló si­kerrel, mint egy hónappal ezelőtt. A hatvani, 213. Sz. Szakmunkásképző Intézet diákjai Karinthy Frigyes műveiből válogattak egy csokorra valót, majd ismét két GGG-s, Kovács Attila és Szabó Attila lépett pódium­ra, Pilinszky János, Radnó­ti Miklós és Kálnoky László verseivel. Kamaszok érzése­it, gondolatait, lelkivilágát villantották fel a Gyöngyö­si Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakközépiskola képviselői. Egy más világot, egy érett, felnőtt nő vívó­dásait jelenítették meg az egri kerisek, akik Oriana Faliad: Levél egy meg nem született gyermekhez című könyvét dramatizálták. Kor­hű díszletek között, hangu­latos jelmezekben, s kissé modernizált formában mu­tatta be a Szilágyi Erzsébet Gimnázium irodalmi színpa­da Turgenyev egy darabját. Merőben más környezetben játszódott a Vizitáció című, a sorozást népiesen tükröző darab, melyet a hatvani Széchenyi István Közgazda- sági Szakközépiskola diákjai elevenítettek fel. Ugyanebből a városból, a Bajza József Gimnáziumból érkezett egy csoport versekkel, majd ha­tásos és vastapsot kiváltó be­fejezésként, a Dobó István Gimnázium „csapata” vitte színre Szép Ernő Május cí­mű darabját. Ennyi a rövid összegezés egy egész napos kavalkádról, mely a zsűri véleménye sze­rint: „vidám és bús pillana­tokkal egyaránt szolgált, igen jó szereplőgárda, változatos témájú művekkel tette szí­nessé. Az őszinte, nem ud­variasságból fel-f elcsattanó taps is tükrözi: a résztve­vők kíváncsiak voltak nem­csak a maguk sikereire, ha­nem a mások munkájára is. Persze, a diákszínjátszás­nak és művelőinek is van­nak vissza-visszatérő mulasz­tásai. Kevesen törekedtek ez alkalommal is a szép ma­gyar beszédre, a tiszta kiej­tésre. Elmosódott magán­hangzók, elharapott, eldarált szóvégek, mondatok figyel­meztettek: nem árt újból és újból szólni erről a hiányos­ságról. S arról sem, hogy a tökéletes produkció csak fe­gyelmezett játék eredménye lehet. Amint megtudtuk, nem­csak a megyeszékhelyen, ha­nem a többi városban is színvonalasan szerepeltek az alkotócsoportok, előadók. Az arany-, ezüst- és bronzmi­nősítést szerzett együttesek május 1-én, a Gárdonyi Gé­za Színházban ismétlik majd meg műsoraikat. John McLaughlin a Tavaszi Fesztiválon A Budapesti Tavaszi Fesztivál legnagyobb dzsessz-szenzá* ciója a világhírű gitáros, John McLaughlin koncertje. A BNV A-pavilonjában megrendezett programon híres együt­John McLaughlin tesének, a Mahavishnu Orchestrának basszusgitárosával, Jonas Hellborggel lépett a színpadra, és aratott óriási si­kert. Jonas Hellborg (Fotó: Laczkó Isitván) A bajnok gépészek Bobák Miklós: Jelenleg mű­szeres hibafeltárással foglal­kozom Beszélgetőpartnereink nem sokat foglalkoznak a fotóripor­ter előtti „sminkeléssel". Bo­bák Miklós olajos tenyere helyett csuklóját nyújtja kézfogásra. Nagy József pe­dig egy-két perce még a sze­relőaknában munkálkodott. A két fiatal autószerelő a Volán gyöngyösi üzemegysé­génél dolgozik, jó néhány éve. Tavaly nem kis ered­ménnyel hívták fel maguk­ra a figyelmet. Az autósze­relők számára rendezett or­szágos szakmai-politikai ver­senyen különböző kategóri­ákban ők szerezték meg az első, s a második helyet. Mindketten a gyöngyösi, 214-es Számú Ipari Szak­munkásképző Intézetből ke­rültek az üzemegységhez, Miklós azonban csak némi kitérő után tért vissza a cég­hez. — Szakelőadóként dolgoz­tam egy ideig a megyei KISZ-bizottságon, de hamar rájöttem, hogy nem nekem való ez a terület. A papír­munkához nem volt kedvem, így aztán visszajöttem ide. Jelenleg műszeres hibafel­tárással foglalkozom. Nagy József nem szakadt el a munkahelyétől, de a mozgalmi munkából ő is ki­veszi a részét. A vállalat KISZ-bizottságának titkára, s szakmailag ugyancsak fel­készült. Néhány napja mes­terként tisztelhetik munka­társai, ugyanis megszerezte a mesterszakmunkás-okleve- let. A versenyre visszatérve, nevetve jegyzi meg: — Ügy látszik, én vagyok az örök második, ugyanis két évvel ezelőtt is részt vet­tem Tatabányán egy hason­ló, országos versenyen, s ott is „csak" ilyen helyezést ér­tem el. Nagy József: Ügy látszik, és vagyok az örök második (Fotó: Tóth Gizella) A legutóbbi versengés el­ső napján elméleti kérdések­re feleltek, a másodikon pe­dig gyakorlatban bizonyítot­ták be hozzáértésüket. Mik­lós a pályakezdő kategóriá­ban több mint húsz döntőst utasított maga mögé. A szak­mai feladatok mellett poli­tikai felkészültségükről is számot kellett adniuk. A vállalat hírnevét is öregbítette a két tehetséges fiatal. Ezt órabéremeléssel honorálták a vezetők. Az örömbe azonban egy kis üröm is vegyült. Kissé csa-- lódottan mondják, hogy a jelenlegi keresetüket jó né­hány dolgozó fizetése túl­szárnyalja, olyanoké is, akik nem dicsekedhetnek hasonló eredményekkel. Pedig sike­rüket tetézi, hogy a rendel­kezésre álló 6 nap felkészü­lési időből csupán négyet vettek igénybe, mivel a ver­seny időpontjáról késve ér­tesültek. Azt viszont mind­ketten hangsúlyozzák, hogy a kollégáktól, a vezetőség­től minden lehetséges támo­gatást megkaptak, s ennek nagy szerepe volt az előkelő helyezések elérésében. A kétnapos erőpróba után visszatértek a munkahelyre, s azóta élik szokott hétköz­napjaikat. Miklós érettségire készül, s még előtte áll a katonaság. Jóskát minden­nap felesége s hatéves kis­lánya várja haza. Igaz, a szombati 16 órás, s a vasár­napi 8 órás gmk, a mozgal­mi teendők is sok idejét le­kötik. Nem tudják, mikor követ­kezik el az újabb verseny ideje, de ha lehetőség adó­dik, ismét neveznek vállala­tuk színeiben. Kívánjuk, akkor is hason­ló sikerrel szerepeljenek! Barta Katalin Klubpályázat ' Március havi feladatok 1. feladat 1986. március 27-én. csütörtökön 17 óra 15 perckor kezdődő PULZUS könnyűzenei műsorban: — a műsorvezető neve: ................................. — három magyar együttes neve: ................... — hány szólóénekes szerepelt? .......................... ..................................................... (száma) — fuvolát használt-e valamelyik együttes? ....................-...........................(neve) ( Az adást 29-én 12 órakor megismétlik.) Elérhető pontszám: 20 pont. 2. feladat A pontok helyére írjatok be folyóneveket úgy, hogy értelmes szavak alakuljanak ki. 1..........................’.....indul; 2. Ha............................san; 3. Gó r............i.............; 4. Ha......................rakás; 5. Tisz .....................bó: 6. Z....................:.....tán; 7. Uk......... 8 . H.....-...................ária; 9. Vá.....................n; 10. E gye-.............................. A szavak közötti pontok száma nem irányadó. Minden helyes megfejtés 2 pont. 3. feladat , Egy magyar költő nevének betűit kevertük össze. Ki a költő? ZRSYIENEILNADEB helyes megfejtés 5 pont. A feladatlapot kérjük kitölteni és kivágva zárt borítékba a következő címre elküldeni: Megyei Művelődési Központ, Eger, Knézich K. u. Pf. 96 3300 Beküldési határidő: április 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents