Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-26 / 72. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. március 26., szerda 3. Hatvani NEB-dosszié: Szerződők és szerződések Harmincöt éves a Jászberényi Aprítogépgyár Az idén ünnepli m'en- alakulásának 35. éves évfordulóját a Jászberényi Aprítógépgyár. Az elmúlt időszak során az egyedi gépgyártás lett egyre jellemzőbb e jászsági nagyüzemre, amely 730 millió forint termelési értéket állít elő az 1986-os esztendőben. Törő hengerművek, golyós malmok, kohászati, vegyipari berendezések széles skáláját készítik a hazai megrendelők mellett exportra is. így NSZK-ba. NDK-ba. Lengyelországba és a Szovjetunióba (Fotó: Szabó Sándort Márkabolt Gyöngyösön Bízunk a folytatásban is öt esztendeje, hogy a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari üzleteket — szerződéses alapon — bérbe adhatják az állami, illetve szövetkezeti központok. Az eltelt időszak sok tanulsággal járt, mind a fogyasztók, mind a szerződő felek szempontjából. Ez kitűnt akkor is, midőn Hatvanban e téma kapcsán ült össze a városi népi ellenőrzési bizottság, napirendre tűzve tucatnyi üzemegységben folytatott vizsgálódás tapasztalatait. Hogy mire jutottak az új működtetési formák? Miként látta hasznukat a hatvani, lőrinci áfész vagy éppen a Panoráma Vállalat? Mint profitált belőlük az üzemeltető? Mennyire gazdagították, árnyalták a fogyasztói ellátást? A kérdésekre vegyes előjelű választ szűrt le az ellenőri csoport, amely Pádár Sándor irányításával végezte munkáját. És jelentésük több olyan problémára vetett reflektor- fényt, amelynek a megoldása közelebb vihet a rendelet eddiginél hatékonyabb érvényesüléséhez. Visszaüt a képzetlenség Vegyük az egyik legtöbbet vitatott észrevételt, amely szinte minden vizsgált üzlet, presszó, vendéglő, büfé működésére jellemző. A szerződéses egységeknél a megfelelő képzettség hiányából eredően, igen előretört például a fogyasztók megkárosításának az aránya, szemben a vállalati, a szövetkezeti boltokkal. Mindenki remélte továbbá — jegyezte meg Kiss Istvánná, a lőrinci áfész elnökhelyettese is —, hogy a szerződéses rendszerű üzletek elősegítik majd az árukészletek választékának bővülését. Sajnos, mostanáig ez sem jött be! A beszerzési csatornák nem szaporodtak, de még a módszerük sem változott. Minden, a korábban járt úton halad, és például szezonidőben sörhöz, déligyümölcshö;-: ugyanúgy „többletpénz” leszúrása árán jutnak a szerződéses rendszerű boltok vezetői, mint tették hajdanában. Objektív háttér ... ? Igen. Ez teszi lehetetlenné az ilyesféle üzletek jobb. választékosabb áruellátását. A nagykereskedelemnek, amely meglehetősen kényelmes és szinte monopolhelyzetben van, előnyösebb egy közbeiktatott vállalaton keresztül forgalmaznia, mintsem egy- egy boltossal szerződgessen. Szűkülő kínálat Élénk vitát váltott ki a vizsgálati anyag azon megállapítása is, miszerint például a vendéglátó szakmában még az ilyen egységek üzletkörébe utalt árukat sem forgalmazzák a szerződéses üzletvezetők. így az italboltok rendszerint adósai a fogyasztórétegnek a szendvicsekkel, a reggeli- és uzsonnaitalokkal. A presszók ugyancsak el kényei meskedik a melegszendvicsek készíttetését. A büfék pedig? Létezzenek bár nagy forgalmú állomások, tömeget mozgósító intézmények szomszédságában, hanyagolják az egytálételek forgalmazását, holott ez iránt Hatvanban és a Selypi-medence térségében egyaránt jelentős az igény. Hol vannak már az ántivi- lágbeli kisvendéglők, amelyek egy-egy ételspecialitás révén váltak széles körben népszerűvé?! Szolgálva a fogyasztót, de az üzletszagot jól érző tulaj, bérlő megtol- lasodását is. Vannak persze, most is, akik komoly pénzre törnek. Csakhogy túl gyorsan és rendszerint nem a legtisztább kézzel próbálják álmaik netovábbját megvalósítani, ahogyan erre Nana» József őrnagy, a városi rendőrkapitányság jelenlevő képviselője célzott. Törvényszerű gyermekbetegség Persze, gyakran nem rosszhiszeműségből, inkább a jogszabályokban való járatlanság miatt kerülnek szembe egyesek a törvénnyel. A szankcionálás azonban ilyenkor sem marad ellelgy aztán — miként Pádár Sándor megfogalmazta — pillanatnyilag ott tart a kereskedelmi felügyelet városi, város környéki szinten, hogy a kitűzött vizsgálatoknál minden második esetben különböző büntetést, megrovást kell foganatosíttatnia. Ezzel összefüggésben dr. Lindenberger Attila bizottsági tag, a szerződéses üzemeltetés büntetőjogi kérdését feszegette, illetve a vagyonjog helyzetével foglalkozott. Észrevétele szerint betörés, rablás esetén a boltvezetők általában arra a kényelmes álláspontra helyezkednek, miszerint a „megfújt” javakért a szerződésbe adó tartozik felelősséggel, s ugyanez a helyzet a berendezés károsodása esetében. Nos, ezen jó elgondolkodni a szövetkezetek, vállalatok háza táján, ahol a vezetés nem képviselhet más álláspontot, mint hogy a veszteséget, a kárösszeget a bérlőn veszi meg. Azon, akivel jogviszonyban van! Mindezen jelenségek természetesen nem kérdőjelezik meg az öt esztendeje hatályos kormányintézkedést. Elhangzott ez Balogh István NEB-elnök összefoglalójában is, amely olyan vonásként értékelte a kereskedelem szerződéses gyakorlatát, amely előbb-utóbb kigyógyul törvényszerű gyermekbetegségeiből. Moldvay Győző Márkabolt. Ennek rangja van. Ha egy olyan cég, mint amilyen a Műszaki Árut Értékesítő Vállalat a nevét adja egy vállalkozáshoz, arra oda kell figyelni. Ilyenkor elkerülhetetlennek tetszik a kérdés: miért teszi ezt ? Gyöngyösön, a Kossuth Lajos utcában, a vas-edény bolt keretében megnyitott új üzlet ünnepélyes átadásánál jelen volt a Műárt vezérigazgatója, Sókiné dr. Nagy Erzsébet is. Tőle kértük a választ a kérdésre. — Nincsenek értékesítési nehézségeink — hallottuk. — Fontosnak tartjuk azonban, hogy egy ilyen településen, mint amilyen Gyöngyös, jelen legyünk. — Bizományiban adják a termékeiket a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak? — Nem. De teljes választékunkat felkínáljuk, mégpedig úgy, hogy amit nem tudnak értékesíteni, azt visszavesszük. Az olyan nagyobb méretű árucikkeket, amiket itt a hely miatt nem tudunk bemutatni, megrendelésre azonnal szállítjuk. — hadd fogalmazzak úgy, az üzlet alapja nem a jószívűség, hanem a haszon. Miért vállalkoztak a mostani megoldásra, ha tulajdonképpen anyagi érdekük nem fűződik hozzá? — Minden üzlet hasznot tételez fel, ez természetes. A gyöngyösi bolt is hoz nyereséget, ha ez nem is számottevő pillanatnyilag a mi vállalatunknál. De mi a jövőre is gondoltunk, amikor a Heves megyeiek megkeresését elfogadtuk. Szeretnénk kiépíteni egy olyan országos bolthálózatot, amelynek kezdetét ez a mostani üzlet is jelzi. — A korábbi tapasztalatok azt a megállapítást fogalmaztatják meg velem, hogy a nyitáskor minden üzletben bőséges a kínálat és a választék. Aztán ... ? — Hadd javasoljam, találkozzunk itt egy év múlva és akkor mondja el a tapasztalatait a márkaboltunk működésével kapcsolatban. Jó? Egy mosoly és egy kézfogás lett a szavak kísérője. Mi ott leszünk, de — ha úgy látjuk — nem várjuk meg az évfordulót sem. Reméljük, a márkabolt Gyöngyösön csak emelni fogja a Műárt-márka becsületét. (gmf) Ifjú közgazdák találkozója után Csúcstechnológiák hétköznapjainkban Türelem, rugalmasság, intelligencia. Ezt a három tulajdonságot jelölte meg Neumann János a civilizáció fejlődéséről és annak túlélhetőségéről írt híres esszéjében, mint előrevivő szellemi értékeket. A tudóst Csurgai Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese idézte a fiatal közgazdászok országos találkozóján, nemrég, Salgótarjánban. Ezúttal (is) telibe talált a témaválasztás: a konferencia a Fejlődés a csúcstechnológiák korában címet viselte. • Hogyan teljesíthető , a feszes VII. ötéves terv? Mik a célok és mik a valós tendenciák a KGST-országok műszaki együttműködésében? Milyen biológiai erőforrásokra számíthatunk a csúcstechnológiák korában ? Hogyan tökéletesedik a csúcstechnológiák „motorja”, az elektronika? Merre fejlődik a távközlés? Ezekre az izgalmas kérdésekre hallhattak avatott válaszkísérleteket az ország minden részéből összesereg- lett ifjú közgazdák, több mint kétszázai}. Heves megyéből nyolc „hivatalos” küldött vett részt a találkozón. Ki hol tart? Az idei volt a második alkalom, hogy műszaki kérdésekről tartottak előadást a közgazdászoknak. Igazolta-e ezt a döntést a kapott szellemi muníció? — Szerintem ez majd később válik el — mondta Orosz János, a Heves Megye Tanácsa pénzügyi főelőadója. — Sok jelentős probléma van, amit témául lehetett volna választani. Hiszen mint maga Gubcsi Lajos, az ifjúsági bizottság elnöke is mondta: eredetileg az 1986-ra érvényes szabályozókat szerették volna elemezni az ezek megalkotásában részt vevő előadókkal. Ha az volt a cél, hogy bevezetőit kapjunk ebbe a gondolatkörbe, akkor ez sikerült. Gondolom,’" ez a téma közvetlenül érinti vagy fogja érinteni a közgazdászokat is, hiszen a csúcstechnológia bevezetésével fölmerülnek a finanszírozási gondok. Az előadók mindenesetre jól rátapintottak azokra a pontokra, amiben a fejlesztéshez erősíteni kell. Mind az előadásokban, mind baráti beszélgetésekben előjött egy hiányosság: a mérnökök sokkal előbbre tartanak a számítástechnika alkalmazásában, mint a közgazdák. Valós-e ez az elmaradás? — A baj nem az, hogy ők előbbre tartanak ebben, hiszen a műszakiak eleve többet tanulnak a számítás- technikáról, és általában a munkahelyükön is hozzáférhetőbb a komputer — állította Csontos Sándor, a megyei tanács ipari főelőadója. — Nagyobb baj az, hogy mi nem tudunk any- nyit a műszaki ismeretekből, mint ők a közgazda- ságiakból. Ennek egyébként egy oktatási merevség is az oka. Mert a műszaki az egyetem után kétéves szakközgazdász-képzéssel megszerezheti a kellő ökonómiai tudást. Nekünk, közgazdászoknak viszont nem adatik meg ez a lehetőség. A VII. ötéves tervben a korábbitól nagyobb ösz- szeg jut — az előirányzat szerint — műszaki fejlesztésre, mint korábban. A pénz okos felhasználásával el kell(ene) érni, hogy a magyar gazdaság műszaki szintje megközelítse az élvonalban járó országokét. Tehet-e valamit ezért a közgazdász? — vetődött fel a kérdés az egyik előadásban. — Ehhez a közgazdásznak és a műszakinak együtt kell működni —fogalmazott meg egyféle választ Czifra József, a megyei KISZ-bi- zottság gazdasági osztályvezetője. — Csak az együttes jó teljesítménnyel lehet a gazdasági alapokat úgyahogy megteremteni a felzárkózáshoz. Sokat tehet a közgazdász azé!rt, hogy egy-egy vállalat szervezeti felépítése alkalmas legyen a csúcstechnológia fogadására. Például a számítógép alkalmazásához először a vállalat belső életét, folyamatait kell olyan logikai rendbe alakítani, amiben a számítógép megbízható információkat kap. Új eljárásokkal A füzesabonyi áfésztől érkezett Salgótarjánba Fajt József. Vajon hogy néznének rá munkahelyén, ha csúcstechnológiáról kezdene beszélni? — Épp most vezetünk be olyan eljárást, ami pillanatnyilag Európában máshol nincs! — adta az információt a fiatal ügyvezető. — Ruházati hulladékanyagok hasznosítását oldjuk meg egy amerikai eljárással, amihez a technikát lízinggel szerezzük meg. Ez a mi esetünkben csúcstechnológiának számít. De nem vagyunk egyedül. Az egri áfésznél például nyugatnémet technikával dolgoznak, ami szintén a csúcs körül van. — Processzor, mechatronika ... Mikor lesznek ezek mindennapos fogalmak a Tanép-nél? — Ami a mechatronikát illeti; ha nem is mindennapos fogalom, de sokan ismerik a vállalatnál — közölte Verhóczi Sándor, a tanács építők tervelőadója. A processzorokkal kapcsolatban is optimista vagyok. Bár az utóbbi két évben sajnos nem jöttek hozzánk frissen végzett műszakiak. De jelen vannak azok a 25—35 éves, szorgalmas mérnökök, akik remélhetőleg hamar megismertetik ezekkel a fogalmakkal a vállalatiakat. És akiknek révén a számítástechnika pár éven belül mindennapos lesz a vállalat munkájában. Vállalkozzatok! — adta a biztatást Csurgai Árpád, azt bizonygatva, hogy Magyarországon is lehetséges: egy mérnök és a közgazda, ha összefog, nemzetközi színvonalú produkcióval rukkol ki. Ábránd ez? — Az mindig eredményt hoz, ha specializált szakemberek társulnak ott, ahol szakmájuk is kapcsolódik egymáshoz — meditált Hangácsi István, az IKV számítástechnikai csoportvezetője. — De az, hogy nemzetközileg jegyez- hetőt alkossanak, szerintem csak adott helyeken lehetséges. Hiába értünk valamihez elsőrangúan, ha nincs tőke. A pályázatokkal pedig nem lehet any- nyi pénzt szerezni, ameny- nyivel elindulhatnánk. A BHG vezérigazgatója többek közt a „fénytávközlést” említette előadásában. Nem komikus ilyenről hallani, amikor két szomszédos városba is bajos áttelefonálnunk? — Én ezt nem komikusnak, hanem szomorúnak találom — fordított a szón Orosz János, a megyei tanács pénzügyi főelőadója. De azért hallanunk kell a fénytávközlésről is, mert ha nem is hallanánk, akkor sose érnénk el arra a magas műszaki színvonalra. Hallhattuk, hogy a telefon- vonal fele 60—70 éves. Ha a lépéshátrányon búslakodnánk, egyszer csak azt vennénk észre, hogy már százéves a vonalaink nagy része. Nem szabad pesszimistának lenni: lépni kell. Például viszonylag gyorsan . vezettük be az iskolában a számítógép használatát. Talán nem volt nagy lépés, mégis valamit jelez! Várható profit Mit profitál a konferenciából a Magyar Közgazda- sági Társaság ifjúsági bizottsága Hevesben ? — Beszámoltunk a közgazdászklubban arról, amit itt hallottunk — vázolta Bársony Károly, az MKT megyei IB-titkára, tanácsi főelőadó. — Ezenkívül megkapjuk a tanácskozás hanganyagát, és ezt a felsőtár- kányi politikai képzési központban felhasználja a KISZ. De a legfontosabbnak azt tartom, hogy környezetünkben, mindennapi munkában hasznosítsuk az itt hallottakat. Molnár Pál
