Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 25., kedd Jobb feltételek az előrehaladáshoz Kiváló szövetkezet lesz-e az egri áfész? Egy sikeres év után Tömött pultok, tolongó vásárlók — ez jellemezte a tegnap megnyílt legújabb áfész-boltot. a patakparton pyílt „turkálót” (Fotó: Köhidi Imre) Fontos kérdéseket tekin­tett át múlt keddi ülésén az MSZMP Központi Bizottsá­ga. Olyan kérdéseket, ame­lyek szorosan összefüggnek további e lőrehaladásunk­kal, az ehhez szükséges kül­ső és belső feltételek ala­kulásával. Értékelve a nemzetközi élet időszerű fejleményeit, pártunk legfelső irányító testületé nagy figyelmet szen­telt a Szovjetunió Kommu­nista Pártja közelmúltban megtartott XXVII. kong­resszusának. A magyar kom­munisták egyöntetű vélemé­nyének adott hangot a Köz­ponti Bizottság, amikor le­szögezte, hogy a kongresz- szus „világpolitikai jelentő­ségű esemény volt, amelyet méltán kísért hazánkban és világszerte megkülönbözte­tett figyelem". Pártunk teljes mértékben egyetért az SZKP állás­pontjával, mely szerint nap­jainkban a béke ügye és az emberiség haladása minden eddiginél szorosabban ösz- szefügg a szocialista világ- rendszer országainak gaz­dasági, társadalmi fejlődé­sével. Éppen ezért a leg­kevésbé sem csupán a Szov­jetunió népeinek belső ügye, hogy miként alakul orszá­gukban a gazdaság teljesí­tőképessége, a társadalmi fejlődés dinamikája. A szo­cializmus nemzetközi vonz­erejét nagymértékben fo­kozza, a szocialista országok előrehaladásához kedvező gazdasági-társadalmi hátte­ret biztosít, ha teljesülnek a XXVII. kongresszusnak a .gazdaság intenzív fejleszté­sét, a tudományos és mű­szaki haladás meggyorsítá­sát, a gazdaságirányítási rendszer reformját, a szocia­lista demokrácia, a társa­dalmi önigazgatás kibonta­koztatását célzó elhatározá­sai. Az MSZMP ebben a szellemben fejezte ki egész népünknek azt a kívánsá­gát, hogy a szovjet dolgozók eredményesen váltsák való­ra a kongresszuson elfoga­dott nagyszabású célokat. Az egész emberiség sorsa szempontjából nagy fontos­ságú, hogy miként alakítja külpolitikáját a Szovjetunió. Ezért üdvözli világszerte minden békeszerető erő, s támogatja teljes mértékben a mi pártunk is az SZKP törekvéseit a világhelyzet megjavítására, készségét a tárgyalásokra, a megegyezés­re. Teljesen egyetértünk az­zal, ahogyan a kongresszus a nemzetközi biztonság kér­déseit megközelítette, hang­súlyozva, hogy a biztonság­nak kölcsönösnek, azonos­nak és egyetemesnek kell lennie. Tudják, hogy eb­ben nagy szerepe van a szovjet—amerikai viszony alakulásának, s ezért támo­gatjuk a szovjet vezetésnek e kapcsolatok javítására irányuló kezdeményezéseit. Egyúttal azt is szem előtt tartjuk, hogy a biztonság erősítését célzó erőfeszítések­ből minden állam kiveheti részét, függetlenül nagysá­gától. Ezért tekintjük nem­zeti és egyben egyetemes kötelességünknek, hogy a magunk eszközeivel, lehető­ségeivel élve, a Szovjetunió­val és a szocialista közös­ség többi országával váll­vetve minden erőnket lat­ba vessük a békés egymás mellett élés, a nemzetközi egyhülés érdekében. Ha összevetjük az SZKP és az MSZMP legutóbbi kongresszusainak tanácsko­zásait, láthatjuk, hogy or­szágaink sok tekintetben ha­sonló problémák megoldá­sára összponosítják erőfeszí­téseiket. Ez is aláhúzza a XXVII. kongresszus által is igen fontosnak ítélt kölcsö­nös tapasztalatcsere jelentő­ségét. Nagy tartalékok rej­lenek a szocialista orszá­gok együttműködésének tö­kéletesítésében, az építő­munka tapasztalatainak köl­csönös tanulmányozásában és felhasználásában. E tar­talékok feltárásában és jó hasznosításában messzeme­nően érdékeltek vagyunk, s ezért is tanulmányozzák I a magyar kommunisták gon­dosan a XXVII. kongresszus megállapításait. ★ Az SZKP is, az MSZMP is úgy ítéli meg, hogy a fej­lődés jelenlegi szakaszában a további előrehaladásnak döntő feltételévé vád az em­beri tényezőben rejlő lehe­tőségek kibontakoztatása, az emberek tenniakarásá- nak, kezdeményezőkészsé­gének, alkotóképességének fejlesztése. Ebből kiindulva tűzte a Központi Bizottság napirendre a kádermunka helyzetét, a párt káderpo­litikájának érvényesülését. Tizenkét esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP leg­felső testületé megtárgyalta a kádermunka kérdéseit. E több mint egy évtized ta­pasztalatai arról tanúskod­nak, hogy káderpolitikánk alapvető elvei helytállóak, megfelelnek az élet követel­ményeinek. Tükrözi ezt az a tény, hogy a vezetők nagy többsége elkötelezetten, ered­ményesen és felelősséggel látja el feladatát, tesz ele­get a nehezebb körülmények között bonyolultabbá vált kötelezettségeinek. Ennek alapján a Központi Bizott­ság joggal értékelhette úgy, hogy az utóbbi időben ja­vult a vezetők kiválasztása, felkészítése. Ám, azt is meg kellett állapítania, hogy el­veink nem mindenütt való­sulnak meg következetesen, s a kádermunkáról is el­mondható, hogy olykor ké­sedelmesen igazodunk az élet változásaihoz. Mégis előfordult késlekedés, halogatás, s a Központi Bi­zottság úgy ítélte meg, hogy az ilyesmit nem szabad meg­engedni. Az ésszerű cserélő­dés előmozdítására ezért bi­zonyos szervezeti biztosíté­kok beiktatását is előirá­nyozta, így javasolta, hogy a politikai és közéleti tiszt­ségek meghatározott köré­ben egyazon személy csak korlátozott ideig tölthesse be az adott munkakört. Ez is elősegítheti a megszokottság és a rutin hátrányos követ­kezményeinek elkerülését, a vezetés folyamatos felfrissü­lését, továbbá azt, hogy a vezetésre alkalmas szemé­lyek szélesebb területeken szerezhessenek tapasztala­tokat. Mint a társadalmi élet más szféráiban, itt is na­gyon fontos emelő lehet a demokratizmus szélesítése és elmélyítése. Kedvezően hatott e tekintetben a pá­lyázati rendszer, a megha­tározott időre szóló kineve­zés, megbízatás gyakorlata. A tapasztalatok alapján a Központi Bizottság most e gyakorlat szélesítése mel­lett foglalt állást, ajánlva, hogy az állami, gazdasági, kulturális terület vezető munkaköreinek többségét választás, illetve pályázat útján töltsék be. Ugyancsak az eddigi demokratikus mód­szerek folytatását és erősí­tését jelenti az a célkitűzés, hogy a mozgalmi, társadal­mi, szövetkezeti szervek ve­zetőinek kiválasztásában fo­kozódjék a választott tes­tületek szerepe, alkalmazzák bátrabban a többes jelölés metódusát. A testületek sze­repének növelésére saját gyakorlatával is példát kí­vánt mutatni a Központi Bi­zottság, amikor elhatározta saját soraiból egy káderpo­litikái bizottság létrehozását, a kádermunka színvonala emelésének elősegítésére. Hazánkban mintegy 300 ezer ember tölt be valami­lyen kisebb-nagyobb veze­tő tisztséget. Helyzetünket, fejlődésünket nagymértékben meghatározza, hogy miként látják el teendőiket, s hogy a minden szempontból erre legalkalmasabb személyek vannak-e ezeken a poszto­kon. A Központi Bizottság állásfoglalása elősegíti, hogy ebben a tekintetben is előbb­re lépjünk, s ezáltal társa­dalmi életünk valamennyi területén jobbá váljanak a munka szubjektív feltételei. Gy. L. Mint arról beszámol­tunk az Eger és Vidéke Körzeti Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezet fennállása óta még soha nem ért el ilyen jó eredményt, mint tavaly. Ritkán hallani olyan beszámolót, mint nemrégiben megtartott közgyűlésükön. Ezt köve­tően kértük az áfész el­nökét, Harmati Lászlót arra, hogy egy kicsit rész­letesebben is szóljon az elmúlt év sikereiről, vala. mint a már ebből adódó idei feladatokról. — Milyen célkitűzéssel vágtak neki az 1985-ös esz­tendőnek? — Alapvető célként hatá­roztuk meg szövetkezetpo­litikai munkánk fejlesztését. Erősíteni kívántuk a tagsá­gunkkal való kapcsolatot, s kiszélesíteni a demokratiz­must. Áruforgalmi ter­vünkben a lakosság ellátásá­nak színvonalasabbá tétele, a választék bővítése, színesíté­se, a hiánycikkek csökken­tése szerepelt. Nagy hang­súlyt kívántunk fektetni a fogyasztói érdekvédelem erő­sítésére. Ezenkívül az ipa­ri tevékenységünket úgy kí­vántuk megszervezni, hogy a hagyományos egységeink — vágóhíd, szeszfőzde, au­tóbontó stb. — mellett a tar­tósító- és édesipari üzemeink által előállított termékeink piacképessége fokozódjon, az ágazat jövedelmezősége emelkedjen. A felvásárlás­nak a termeltetésszervező funkcióját, valamint saját hálózatunk színvonalasabb ellátását kellett biztosítania. Gazdálkodásunkban, szá­molva a szabályozóváltozás esetenkénti kedvezőtlen ha­tásával, egységeink önálló­ságának emelését, az érde­keltséggel párosult haté­konyságnövekedést, s igen magas nyereségkövetelmény elérését határoztuk meg. — Azt már tudjuk, hogy összességében teljesítették tervüket. Ezek közül mi volt az, ami üzletáganként kiemelést kíván? — A kereskedelmi ágazat egyik fontos lépése volt, hogy Egerben elsőként nyi­tottunk Computer-butikot. A személyi számítógépek, al­katrészek, híradóstechnikai berendezések értékesítése mellett ennek az a jelentő­sége, hogy öt Primo és Commodore személyi számí­tógép állandó üzemeltetésé­nek lehetőségét biztosítot­tuk minden érdeklődő szá­mára a gépekkel való is­merkedésre, barátkozásra. Nagykereskedelemre jogosí­tó tevékenységet 1983 óta folytathat szövetkezetünk. Az első évben kitermelt 27 millió forintos árbevételt 1985. év végére több mint ötszörösére sikerült növelni. Az elkövetkező időszakban jelentős fejlesztésekre ké­szülnek a megyei autójavító vállalat hevesi üzemében. A célkitűzéseket indokolja, hogy a több mint tíz esz­tendeje megnyílt részlegben a kezdetekhez képest majd­nem megduplázódott a be­vétel. Az itt dolgozó har­minc szakember ’86 végére már szeretné elérni a hat és fél millió forintot. Tavaly a szerelők, ka­rosszériások kezén 2800 gép­kocsi futott át (nyolcvan szá­zalékuk magántulajdonú), ám ennél is több javításra, műszakiztatásra lenne igény, hisz nemcsak a Heves kör­nyékbeliek jelentkeznek, de a Jászságban, illetve a Fü­zesabony körzetében lakók is. Nem véletlen, hogy az üzem „teljesítménye” meg­előzi a lőrinci, a kápolnai, Nagy külkereskedelmi for­galmat is bonyolítottunk. Leginkább a szocialista or­szágokkal kialakított áruhá­zi és választékcsere jelen­tős. Előreléptünk a felvá­sárlás terén is. Több mé­hész és nyúltenyésztő szak­csoportunk működik, de nagy hangsúlyt fordítunk a zöldség-gyümölcs felvásár­lásra is. Az ipar területéről kiemelkedik a Pertu-üzem. A tíz hónap alatt hatvan- millió forintos beruházással felépült új létesítményben hazánkban elsőként gyár­tottunk töltött ropit. Ez iránt akkora az érdeklődés, hogy a három műszakos termelésre kellett áttérni. A szocialista országokba már szállítjuk ezeket a ter­mékeket, de előrehaladott tárgyalásokat folytatunk nyugatnémet, osztrák és svéd értékesítésről is. Megvaló­sult a tartósítóüzem célki­tűzése is a pirított héj nél­küli tökmag, a mustár és kechup mellett, megkezdtük az Agria Parti szósz, az angol fűszerezésű kechup és a Saslik szósz gyártását. Néhány napja pedig továb­bi újdonságok kerültek a boltokba, így többek között a tubusos gombakrém, s a termelői akácméz. — Nem esett még szó a hálózatfejlesztésről... — Meglehetősen nagy gon­dot fordítottunk erre is, hi­szen munkánk általános megítélése a települések el­látásán keresztül történik. Ennek pedig csak úgy felel­hettünk meg, hogy fejlesz­tettük, bővítettük, korszerű­sítettük a kereskedelmi, vendéglátóipari egységeket. így aztán Egerben az új pi­accsarnokban nyolc kiske­reskedelmi és egy vendéglá­tóegységet vettünk át és üzemeltetünk. Az Agroker a verpeléti egységeket. Ér­demes tehát bővíteni a ka­pacitást. A tervek közt sze­repel, hogy az eddigi kilenc gépkocsiállás mellé még leg­alább egyet építenek, s talán egy kis átalakítással a tizen­egyedik fölszerelésére is sor kerülhet. A legfontosabb diagnosztikai műszerekkel egyébként már rendelkez­nek (legutóbb a fékhatásmé- rőt állították munkába), s így nehéz fizikai munka gyakorlatilag nincs. A technológiai felszerelés bővítése, korszerűsítése, fel­újítása azonban folyamatos feladat. Legalább félmil­liót szánnak rá, akárcsak a festőműhely fejlesztésére. Mint minden hasonló cég, a hevesiek is küszködnek az alkatrészhiánnyal, a nyolc- százezer forintos raktárkész­Vállalat szomszédságában kertbarátok boltját nyitot­tunk. Verpeléten, a koráb­ban szétszórt és mostoha kö­rülmények között üzemelő öt kiskereskedelmi egység helyén korszerű bevásárló- központot építettünk, Tárná áruház néven. Makláron kö­zel áll a befejezéséhez egy közel 400 négyzetméteres ABC-áruhóz. Bükkszentmár- ton centrumában előregyár­tott elemekből kis ABC-t lé­tesítettünk, míg Felsőtár- kányban három konténerpa­vilont állítottunk fel, ahol vegyesbolt működik, csak­úgy, mint Szilvásváradon. Salgótarjánban pedig egy 280 négyzetméter alapterületű bútoráruházát nyitottunk. Ezeken kívül átalakítást, korszerűsítést, felújítást haj­tottunk végre Andornaktá- lyán, Szarvaskőben, Eger- szóláton, Tarnaszentmárián, Bátorban és /Egerben több helyen. — A vásárlókat mindeze­ken túlmenően a leginkább a fogyasztói érdekvédelemért való tettek érdeklik. — Az elmúlt évben nyolc­száz ellenőrzést hajtottunk végre. Ezen a téren is van még javítanivaló, minthogy a szövetkezet egészét figye­lembe véve nem 1985-öt tartjuk a csúcsévnek. Bizo­nyára vannak még tartalé­kaink, amelyek feltárásával előre léphetünk. így a fo­gyasztói érdekvédelemben is. A hibák feltárása, a kellő felelősségre vonás mellett arra törekedtünk, hogy a személyi és a technikai fel­tételek állandó javításával megelőzhessük a konfliktu­sokra okot adó problémá­kat. — Mit jelent számokban is kifejezve ez a bizonyos legjobb év? let is kevés ahhoz, hogy fo­lyamatos és gyors lehessen a termelés. Többek között azért is nyitották meg egy fél éve szakboltjukat, amely­nek tartalékai valamelyest enyhítenek a gondokon. A továbblépés egy forgá­csológép beszerzése, amely­re szintén sor kerül a kö­zeljövőben. A fenntartási költségek csökkentésének érdekében pillanatnyilag a fűtés kor­szerűsítése látszik a legége­tőbbnek. Már csak azért is, mert ehelyütt két műszak­ban dolgoznak. Megéri te­hát erre is áldozni egy fél- milliónyit. Végezetül lássunk egy va­lamivel távolabbi célt is, meg szeretnék teremteni a dinitrolos alváz- és üregvé­delem feltételeit is. — Az árbevételünk több mint másfél milliárd volt. míg a nyereségünk megha­ladta a negyvenmillió forin­tot. A számokon túllépve pe­dig ez azt jelenti, hogy na­gyon jó alapot teremtettünk a VII. ötéves terv célkitű­zéseinek megvalósításához. Ezen túlmenően pedig az egri áfész történetében elő­ször megpályázhatjuk a Kiváló Szövetkezet címet. Ezek az eredmények jogo­sítottak fel bennünket arra is, hogy a Szövosz X. kong­resszusa tiszteletére ver­senyt kezdeményeztünk a megye szövetkezetei között, ám reménykedünk, hogy ez majd később országos mére­teket is ölt. — Melyek azok az elkép­zelések, amelyek megvalósí­tásra várnak az idén? — Eger belvárosában a napokban lakberendezési; méhészeti eszközöket és le­értékelt kilós ruházati ter­mékeket árusító boltot nyi­tottunk. A Kertész utcában a Bubivval közösen bútör­és lakberendezési kisáruhá- zat hozunk létre. Megkezd­jük a Katona téri áruház rekonstrukcióját, bővítjük az eladóteret és a meglevő profilt. Folytatjuk a kiste­lepülési és a vidéki hálózat korszerűsítését. Ezen túlme­nően számos olyan ötlet megvalósítása szerepel ter­veink között, amelyet a fo­gyasztók, a vásárlók minden bizonnyal örömmel fogadnak majd. Ezek közül csak egyet hadd említsek; egv minisörgyárat szeretnénk 'étesíteni a Szépasszonv- völgyi egységünkben, ahol a kertvendéglőt hangulatos sö­rözővé alakítjuk át... Mint Lehó Albin üzemve­zetőtől megtudtuk, ha az el­képzelések gyorsan megvaló­sulnak, dupla lesz a haszon. Hiszen a felfejlesztett tele­pen az eddigieknél is haté­konyabban lehet majd a közel húsztagú tanulógárdát oktatni. A jó szakemberellá­tottság pedig egy olyan egy­ségben, ahol nyolcféle jármű karbantartását, kis- és nagy­javítását, fényezését, vizs­gáztatását kell ellátni alap­vető kérdés. A szorosan a termeléshez kapcsolódó korszerűsítések mellett sor kerül egyebekre is. Az új szociális helyisége­ket, az öltözőt, az étkezőt nemrégiben adták át, és fo­lyamatosan haladnak a te­lephely szilárd burkolattal való ellátásával is. A későb­biekben szeretnék megolda­ni azt, hogy megszűnjék az üzem nyitottsága. Ehhez az ügyfélforgalmi irodát a ka­puhoz kellene áthelyezni. Ez azonban legföljebb az öt­éves terv időszakának vége felé várható. Kis Szabó Ervin Bővülő szolgáltatások Szervizfejlesztések Hevesen

Next

/
Thumbnails
Contents