Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-03 / 52. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. március 3., hétfő 3. JÚLIUS ELSEJÉVEL LÉP ÉLETBE TALÁLKOZTUNK OLVASÓINKKAL Új OÉSZ—a rendezett településekért Az idén július elsejével új Országos Építésügyi Szabályzat lép életbe. Legutóbb tizenöt évvel ezelőtt. 1970-ben módosították az OÉSZ-t, s az azóta bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások ismét szükségessé tettek, hogy korszerűsítsék ezt a fontos jogszabályt. Minden falu-, község- és városlakó jól tudja, egyáltalán nem mindegy, hogy hol. milyen épületek nőnek ki a földből. Hiszen minden település lakosságának szüksége van — volna — arra, hogy rendezett, gondozott körülmények között éljen, a megszokott utcakép, a zöldterületek harmóniája megmaradjon körülötte. Régóta tudjuk, de még mindig nem vesszük komolyan, hogy közvetlen környezetünk alapvetően befolyásolja mindennapi hangulatunkat, közérzetünket. Nagyobb önállóság — és felelősség Az építési szabályzat jogszabálygyűjtemény, amely a szakemberek számára írja elő. hova és milyen épület építéséhez milyen engedély adható. A jogszabály megfogalmazói most az egyszerűsítésre törekedtek. A korábbiakhoz képest jóval kevesebb a konkrét megkötés, a kötelező előírás. Ezzel arányosan ugyanakkor megnőtt a helyi szervek, főként a tanácsok, az elsőfokú építésügyi hatóságok lehetősége, jogköre —, de vele együtt a felelőssége is. A fő cél ugyanis az volt a jogszabály megalkotásakor, hogy a helyi önállóság növekedésével együtt a helyi ügyintézés lehetősége is kiszélesedjen. Azoknak legyen lehetősége dönteni, hogy hova mi épüljön, akik ott, helyben élnek, s akiknek aztán a döntés következményeit is vállalniuk kell. Az elmúlt években sok gondot okozott, ha egy-egy területre építési tilalmat rendeltek el, mert az néha tíz, vagy annál több évig is érvényes volt, a telket pedig nem lehetett eladni, de építeni se lehetett rá. Az év közepén életbe lépő szabályzat már konkrétan öt, illetve tíz évben jelöli meg az építési tilalmak határidejét, s ez alól csak a különleges veszélyhelyzetben lévő területek, mint például az árvíz, a földrengések által fenyegetett helyek kivételek. Itt határidő nélkül, azaz visszavonásig érvényes az építési tilalom. Üzem a lakótelepen A jogszabály javára írható, hogy minden esetben a terület gazdaságos felhasználását, a környezetvédelem szempontjait, a települések fejlesztésére elfogadott hosz- szú távú programot tekintik alapnak. Nem módosítja a korábbi területfelhasználási kategóriákat — lakó-, üdülő-, intézmény-, ipari területek stb. —, de nem is választja el őket élesen egymástól. Így várhatóan néhány év múlva már kevesebb alvó várossal és ipari negyeddel találkozunk majd nagyobb településeinken, mert lehetővé válik, hogy — megfelelő körültekintéssel — például egy kisebb üzem is épülhessen a lakótelep közelében. Nem módosulnak az építési övezetek sem. Az egyes övezeteken belül azonban szabadabb kezet kapnak a helyi hatóságok, döntsék el ők, hogyan és mivel teszik majd hangulatosabbá lakóhelyük utcáit, tereit. A szabályzat csak keretértékeket szab meg így egy-egy község, város a saját környezetébe illő házainak felépítéséről maga dönthet. Kevés olyan település van, ahol az állattartás ne okozna a szomszédok között gondot. Van, aki a szép portáját félti, mások a hasznukat tekintik elsőnek, s ez mindig konfliktus forrása. Hogy hol a határ, mennyi tyúk, kacsa, liba, sertés szarvas- marha, nyúl stb. tartható egy-egy portán belül, s hova kell az ólakat elhelyezni, ezt szintén a helyi hatóságok szabják, meg. S jó, ha tudjuk, módosul a jogszabály a külterületi tanyás térségek esetében: ott is építhető tanya, ahol az épület a mezőgazdasági termeléshez szükséges, gépjárművel megközelíthető, ivóvíz- és villamosengergia-ellátása megoldható. Fontos változás, hogy módosul az üzemeket, gyárakat, ipartelepeket körbevevő úgynevezett védőtávolság aránya. Az elmúlt években ugyanis túl nagy volt a „rátartás", azaz igen komoly területek estek ki a mező- gazdasági termelésből, vagy éppen kevesebb hely jutott a lakások építéséhez. Most majd — természetesen megfelelő körültekintéssel —1 csökkennek ezek a távolságok, s minden egyes üzem telepítésének kijelölésekor egyedi lesz az elbírálás. Régóta tudjuk, nagy gondot jelent a mozgássérülteknek a mindennapos közlekedés. Az aluljárók, magas járdaszigetek, a közintézményekhez felvezető lépcsősorok megannyi nehézség a tolókocsival közlekedők számára. A jövőben, írja elő az új OÉSZ, a kijelölt közúti gyalogos átkelőhelyeken, az aluljárókban, a középületek bejáratainál lehetővé kell tenni a kerekes székkel való közlekedést is. A szigor nem enyhül Mindezek után felvetődik a kérdés bennünk: várhatók-e kedvezmények, enyhítik-e a szigorú építési előírásokat? A válasz: nem. A jelenlegi építési fegyelem és kultúra ugyanis nem ad erre lehetőséget. Sajnos, még ma is sok az engedély nélküli, illetve az engedélytől eltérő építkezés, amely nagyon gyakran csúfítja el a városképet. A szigor tehát marad, mert szükség van rá. A jogszabálygyűjtemény a korábbi 265 paragrafus helyett most csak 175 előírást tartalmaz. Szabadabb kezet kapnak az építkezők például a belső lakásterek kialakításában. a jellemző településkép megőrzésében, a természeti értékek fokozottabb védelmében. Mindezzel együtt azonban megnő a tervezők felelőssége, s gyakoribb, szigorúbb lesz a hatósági ellenőrzés. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ugyanis egy sor egyéb intézkedést is tervez, amely- lyel építészeti kultúránk színvonalát tovább kívánja növelni. A közeljövőben felülvizsgálják a tervezői jogosultságot, megerősítik az elsőfokú építési hatóságokat, s az új OÉSZ széles körű megismertetése és helyes alkalmazása érdekében továbbképző tanfolyamokat szerveznek. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően máról- holnapra megváltoznak fal- vainkban, városainkban az utcaképek, de joggal várható el, hogy néhány év múlva szebb és jobb lakások, házak adnak majd otthont az új lakóknak. B. I. A Ntipuj/aq Karácsaidon Heves, Hort és Füzesabony után a napokban Karácsondon. a községi könyvtárban rendeztek ankétot a Heves Megyei Könyvtár, valamint a helyi vezetők szervezésében. Az eseményen a község elöljárói, valamint a Népújság vezető munkatársai találkoztak az érdeklődőkkel. (Fotó: Szántó György) A bibliotéka legnagyobb terme szinte zsúfolásig megtelt ezen a délutánon. a résztvevőket Sebők József országgyűlési képviselő, a helyi termelőszövetkezet elnöke köszöntötte, majd Száméi István, tanácselnök számolt be arról a fejlődésről, amely az elmúlt évtizedben ment végbe a településen Egyebek között vízműhálózatot létesítettek, iskolát, óvodát bővítettek, fejlesztették a kereskedelmj hálózatot; ABC-áruházat alakítottak ki. A tervek között említette azt a hideg-meleg konyhás éttermet, amelyet az idén kívánnak befejezni. Nagy feladatuk lesz a szilárd burkolatú úthálózat kiépítése: nyolc utcában. Természetesen ahol csak lehet, számítanak a lakosság társadalmi munkájára is. A Népújság nevében Men- tusz Károly gazdaságpolitikai rovatvezető köszöntötte a megjelenteket, s bemutatta a lap jelenlévő képviselőit: Budavári Sándor sport-. Gábor László kulturális rovatvezetőt, Homa János belpolitikai rovatvezető-helyettest és Szántó György fotóriportert. Jó néhány kérdés hangzott el az újságkészítéssel kapcsolatban. Többek között megjegyezték, hogy nem foglalkozik a lap kellőképpen a gyesen lévőkkel, a községek rossz áruellátásával, mások azt kifogásolták, hogy kevés a külpolitikai írás, de akadtak olyanok is. akik a belpolitikai cikkeket — különösen a megyével foglalkozókat — kevesellték. Volt. aki arról szólt, hogy még többet kellene írni az óvodásokról, az úttörőcsapatokról és a nyugdíjasokról. Náhányan arra hívták föl a figyelmünket, hogy még sűrűbben kellene tollat ragadni az alkoholizmus és a dohányzás ellen. Akadt, aki arra várt választ, hogy miért kell a lapban hirdetéseket leadni. A felsoroltakból is kitűnik. hogy mindenki a saját érdeklődési körének megfelelő riportokat, interjúkat, információkat szeretné olvasni. Az egymásnak ellentmondó hozzászólásokból is kiderült, hogy nagyon nehéz minden igényt kielégíteni. Mindezekkel együtt az elhangzott észrevételeket is mérlegelik a szerkesztőség vezetői. Akadtak, akik Sebők József országgyűlési képviselőtől tudakolták: igaz-e. hogy tervezik a községben a földgáz bevezetését? — A Barátság II. vezeték csupán négy kilc méterre van a községünktől — válaszolta. — Ez pedig azt jelenti. hogy nem teljesen alaptalan ez az igény. Viszont megvalósításához pénzre van szükség. A napokban javasoltam a tanács végrehajtó bizottsági ülésén: fel kellene mérni, hogy hány Iházba szeretnék a gázt bevezetni, hányán hajlandók erre áldozni? Az elképzelések szerint a gerincvezetéket a községnek kellene elkészítenie. Tervezzük. hogy Nagyrédén tanulmányozzuk a gázbekötést, s ennek ismeretében kezdjük el a szervezést. Mindenképpen fontos, hogy a lakosság kedvezően álljon a dolgokhoz. Egyébként csak pályázat útján lehet csatlakozni a Barátság Il-re. Bízom benne, hogyha a közösség akarja, úgy lesz esélyünk e cél megvalósítására. Ezután a |fiatalok fogalmazták meg gondjaikat, melyek közül kiemelkedik: nincs megfelelő létesítmény, ahol kedvükre szórakozhat- nának. — Hetjente kétszer vetítenek a moziban, ritkán rendeznek egy-egy diszkót — mondták. — Nincs a KISZ-eseknek megfelelő, saját helyiségük. A könyvtárban őrzik azt a lemezjátszót is. amelyet az ifjúság társadalmi munkájából vettünk. Ebbe az intézménybe viszont nem térhetünk be esténként lemezt hallgatni. Megoldást jelentene, egy ifjúsági ház. — A művelődési házat igyekszünk jövőre rendbe hozni — válaszolt Száméi István. — A tanácsnak jelenleg nincs arra pénze, hogy ifjúsági házat építsen. Egyesek a Crossbar-hálózatba történő bekapcsolódást szorgalmazták. — Ahhoz, hogy Kará- csondról közvetlenül telefonálhassunk, szükség lenne a gyöngyösi távbeszélő központ átalakítására. Ez tudomásom szerint ötmillió forintba kerülne. A közeljövőben aligha várható lényeges előrelépés e téren — szögezte le a tanácselnök. Egy nyugdíjas vasutas amiatt kesergett, hogy a húsboltban ritkán jut hozzá tőkehúshoz, jó néhányon viszont, akik általában tsz- tatfak, kapnak ezt\ Miért ez a kivételezés? — Ez a szaküzlet a tsz-é — válaszolta Sebők József. Természetesen. igyekszünk mindenki igényét kielégíteni. de azt jogosnak tartjuk, hogy számunkra elsődleges, hogy a tagságunkat szolgáljuk ki maradéktalanul. Saját boltunkról lévén szó. ezt aligha nevezhetném kivételezésnek, vagy protekciónak. A községek áruellátásával foglalkozó kérdésre Alács László, a ludasi áfész elnöke válaszolt; — Sajnos, az is gond. hogy a falvakba csak hetente egyszer. legfeljebb kétszer szállítanak árut, a húsipari vállalattól. Sőt, a vegyes iparcikk és az élelmiszer-ellátás sem megfelelő. Természetesen, igyekszünk mindent megtenni a hozzánk tartozó települések lakóiért, de sokszor minden igyekezetünk ellenére sem jutunk hozzá kurrensebb cikkekhez. Majd újra Száméi István válaszolt: ezúttal a köztisztasági és környezetvédelmi kérdésekre. — A szemétszállításhoz nélkülözhetetlen kukák beszerzését vállalja a tanács, viszont ezt mindenkinek, magának kell megvennie — mondta. — A község belvízelvezetési tervét elkészítettük, így az árkosítást. az útépítéssel együtt megoldhatjuk. Viszont, a lakosság is jobban szívügyének tekinthetné a csapadékvíz elvezetését. Jó lenne, ha ezután senkit nem kellene felszólítani, hogy a portája előtt tegyen rendet. Egyébként, az elhanyagolt Hősök terének szépítése valameny- nyiünk közös ügye, s erről igyekszünk gondoskodni az elkövetkezendőkben. De vigyázni, óvni kellett volna eddig is, hogy a tanulók, a fiatalok ne mászkáljanak rajta, ne tegyék tönkre a márványtáblát. Minden tekintetben még nagyobb ösz- szefogásra van szükség, annak érdekében, hogy településünk egyenletesen, mindenki megelégedésére fejlődjön az elkövetkezőkben. A mintegy háromórás ankét Sebők József zárszavával ért véget. Homa János Néhány hónapig Aki végig akar hajtant Gyöngyösön a Deák Ferenc utcán, az meglepődve veszi észre, hogy az aszfaltburkolat fölé zárókorlátot helyeztek el az út egyik szakaszán. — Miért? A kérdésre a választ Szabó Bélától, a városi tanács műszaki osztályának vezetőjétől hallottuk. — Építkezés miatt. Szerettük volna elkerülni ezt a mostani megoldást, de az építők elmondták, hogy a munkálatokhoz toronydarura van szükségük. Ha az udvjsir felőli részen állítják fel a gépet, nem tudják onnan kihozni. Olyan kis alkotórészekre képtelenség szétszedni, hogy valahol kiférjenek az egyes darabok. — Meddig marad fenn ez a mostani helyzet? — Az építők úgy kapták meg az engedélyt, hogy csak addig foglalhatják el az úttest egy részét, ameddig feltétlenül szükségük van a toronydarura. A megjelölt időpont június vége, július eleje. Addig? Addig tulajdonképpen mindenki végigmehet kocsival a Deák Ferenc utcán Gyöngyösön, ha egy kis kerülővel is. Az építkezés közvetlen környékén lakóknak pedig a házukhoz való behajtást és az onnían való kijárást biztosítják. Egyetlen olyan nagykapu van most a daruval szemben, amely elzártnak nevezhető, de az építők megígérték. hogy mindent megtesznek az érintett házba való bejutásért. Többen kerestek meg bennünket az említett témában, volt olyan is, aki nem titkolta nemcsak az értetlenségét a körülményekkel szemben, hanem a felháborodását sem. A véleményünk szerint ezt a kis kényelmetlenséget szó nélkül el lehet viselni. Tizenhat család új otthonáról van szó végső sorban. Már csak ezért is ...! (gmf) HA NINCS MAKK, ÉHEZIK A BAK Téli vadetetés Immár hetek óta hó fútta be az erdei utakat. Próbára teszi a keményre fordult időjárás nemcsak az embert, hanem az állatokat is. A négylábú erdőlakókra rossz napok járnának, ha nem sietnénk segítségükre. Gyenes István a Mefag vadászati felügyelője elmondta, hogy a mínusz 20 fok körüli fagyok komoly veszélyt jelentenek a vadállományra, elsősorban a patásokra. Ugyanis, amíg a vadmacska foehúvik odújába, s a Mátrában élő, eddig észlelt két hiúz is rácsaphat az elesettebb, gyengélkedő zsákmányra, addig a muflonok, vaddisznók, őzek nemcsak a hidegtől, hanem az éhségtől is szenvednek. Sajnos, a környezet- szennyezés is hozzájárult ahhoz, hogy erdeinkben immár 17 éve nem volt tölgy, tíz éve pedig bükk makk- termés. Ezek ugyanis igen fontos táplálékai a vadaknak. így az embernek kell segítenie: 27 ezer hektáros területükön — a környékbeli termelőszövetkezetek, a Füzesabonyi Állami Gazdaság és a Hatvani Cukorgyár jóvoltából — mintegy száz darab nagyvadetetőt töltöttek meg jelentős mennyiségű szálas takarmánnyal, kukoricával, lédús répával és silóval. Szánkón, terepjárón és lovas kocsin hordják ki a friss ropogtatnivalót a jószágoknak. Az etetést mindaddig folytatják, amíg ki nerh sarjad az új fű. Hisz az olvadás után sem lesz több takarmány, s ennivaló a tavalyi avarban.
