Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

A Tanácsköztársaság kikiáltásának 67. évfordulója alkaU mából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek Budapes­ten, a Dózsa György úti Tanácsköztársasági emlékműnél. A Himnusz hangjait követően a tisztelet és a megemlékezés koszorúját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottsága nevében Huszár István, a Párttörténeti Intézet igazgatója és Hajdú István, a Budapesti Pártbizott­ság titkára helyezte el. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Ka­mara János belügyminiszter és dr. Medve László egészség- ügyi miniszter koszorúzott. Az emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el a Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Taná­csa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága, valamint a Fővárosi Tanács képviselői. Virággal borították az emlékmű talapzatát a munkásmozgalom régi harcosai, a főváros dolgozóinak, tanulóifjúságának képviselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Az első napon Kádár János, az MSZMP főtitkára is részt vett az Országgyűlés munkájában A Magyar Tanácsköztársa­ság 67. évfordulóján pénteken számos helyen rendeztek me­gyénkben koszorúzási ünnep­séget és megemlékezést. Egerben délelőtt pártakti­visták és diákok helyezték el a kegyelet virágait Nagy Jó­zsef, Nemecz József, továbbá Ankli József, Vályi István és Kolacskovszky Lajos emlék­táblájánál, illetve utóbbi sír­helyén. Ugyancsak koszorúz­tak a megyeszékhelyen a Vöröstüzér emlékműnél. A községekben, lakóterületeken, az oktatási intézményekben színvonalas programokon em­lékeztek meg a dicső 133 napról. Délután Egerben a mun­kásmozgalmi emlékműnél tartották a megye központi koszorúzási ünnepségét. A Magyar Szocialista Munkás­párt koszorúját Kiss Sándor, a megyei és Kalmár Imre, az egri városi pártbizottság titkára helyezte el. A taná­csok képviseletében Maróti Sándor, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese és dr. Varjú Vilmos, Eger Város Tanácsának elnöke koszorú­zott. Ott helyezték el a ke­gyelet virágait Mészáros Al­bert , a Hazafias Népfront Heves Megyei és Molnár Ist­ván, az' Eger Városi Bizott­ságának titkára, a fiatalok nevében Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára és Bernáth Ist­ván, a városi KISZ-bizottság .titkára. A fegyveres erők és testületek képviseletében ko­szorúzott: Nagy Géza alezre­des, helyőrségparancsnok, dr. Kárpáti Csaba rendőr őr­nagy, az Egri Rendőrkapi­tányság helyettes vezetője és Zám József, az egri városi munkásőrparancsnok helyet­tese. segítségre csak az számíthat, aki felesleges költségektől megszabadítja vállalatát. — A minőség — különö­sen a lakásépítésnél — az a jogos kritikai bázis, amely a közvélemény ítéletében olyan gyakran megjelenik — mon­datta Somogyi László. — Ma már világosan látjuk, sőt nyíltan ki is mondjuk, hogy kizárólag a munkaer­kölcsre, az öntudatra hivat­kozás nem oldja meg ezt a problémát. Az emberi té­nyezők mellett folyamato­san jó minőségű, első osz­tályú anyagokra, szerkeze­tekre van szükség. A mun­ka minőségét szabályozókkal, érdekeltséggel is javítjuk, de szükség van ezen kívül szi­gorú munkahelyi, vállalati és hatósági ellenőrzésre. Az ellenőrzéshez a büntetés, a megtiltás, a betiltás vagy akár a munka leállítása is hozzátartozik. A lakásépítés, a lakásgaz­dálkodás helyzetéről szólva a miniszter elmondotta: A VII. ötéves terv 320— 340 000 új lakás felépítésé­vel számol. Egyértelműen kijelenthetem, hogy ezt / a hazai építő- és építőanyag­ipar teljesíteni tudja. Az elmúlt időszakban sajnos szinte minden évben vissza­térő gond volt a rendkívüli ütemtelenség, vagyis az, hogy a lakások döntő része mind az állami szférában, mind a magánlakásépítés­ben a IV. negyedévben épült fel. őszintén meg kell mon­danunk, hogy adataink sze­rint 1986-ban ezzel a fe­szültséggel még mindig szá­molni kell. Erőink, intézke­déseink itt még nem voltak elégségesek. — A minjsztérium mun­kamódszerének egyik alap­eleme a megyei politikai, tanácsi és szakmai vezetők­kel való rendszeres, folya­matos kapcsolattartás. Ügy látjuk, hogy szinte minden megye teljesíthetőnek tart­fFolytatás a 2. oldalon) (Fotó: Perl Márton) Pénteken, az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója feletti vitával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke a tanácskozást meg­nyitva megemlékezett arról, hogy 67 esztendővel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. flz építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója — Iparágunk életét ma jó néhány teljesen új elem, megváltozott külső és bel­ső körülmény határozza meg — mondotta Somogyi László. — Lényegében meg­szűnt az égető és állandó ellentmondásokat szülő ka­pacitáshiány, amely már a fővárosban is elmúlóban van. Ez nem jelenti termé­szetesen azt, hogy kisebb feszültségek sincsenek. hi­szen esetenként együtt van jelen többletkínálat és ka­pacitáshiány. Nincsenek az építőipar számára különle­gesen nagy feladatokat adó központi fejlesztő progra­mok, és úgy vélem, hogy ilyenek a közeljövőben sem várhatók. . Ennek ellenére a szakmában dolgozóknak nem kell bizonytalannak látniuk jövőjüket, mert a fejleszté­sek, az országos célok, a mindennapi munkában je­lentkező sokirányú igények egyértelműen bizonyítják ágazataink fontosságát. — Természetesen, az épí­tő- és az építőanyagipar sok szállal kapcsolódik a kiemelt népgazdasági fejlesztési programokhoz. Van a szak­mának egy 1985-ben jóvá­hagyott koncepciója is, s ez fejlesztési tevékenységünk vezérfonala. A miniszter ezután az ága­zat eredményeiről szólt. — Az utóbbi években or­szágszerte pontosan, terv­szerűen valósítjuk meg a ki­emelt beruházásokat. Saját jövedelmezőségi gondjaink ellenére a nemzeti jövede­lem tizenegy százalékát ad­ja az ágazat. Több mint fél­millió ember vesz részt az építőmunkában, többségük becsülettel teljesíti köteles­ségét. Sok megbecsülést je­lentett és jelent a szak­mának az az elismerés, ame­lyet a különböző közintéz­ményi rekonstrukciókért kaptunk, mind Budapesten, mind más városokban. Meg­nyugtató, hogy az utóbbi években minden tervben szereplő iskola, középiskola, főiskola és egyetem építé­se vagy rekonstrukciója megvalósult, illetve az elő­írt ütemben folyamatban van. Az ország egész terü­letén tervszerűen épülnek a kórházak, az egészségügyi létesítmények és folynak azok rekonstrukciói. Több város — Sopron, Szombat­hely, Pécs, Eger, Székesfe­hérvár, Zalaegerszeg — igen színvonalasan valósítja meg a belső történelmi városré­szek rehabilitációját, fel­újítását. A jövedelemtermelésben indokolatlan és objektív kö­rülményekkel nem magya­rázható differenciálódás kö­vetkezett be az ágazaton be­lül. Olyan helyzet állt elő, hogy a jól működő szerve­zetek döntő többsége javí­tott eredményén, a lehető­ségekhez mérten megerősí­tette pozícióját, míg a gyen­gébbek eredményei tovább romlottak, és sajnos, né­hány korábban jól gazdál­kodó vállalat is a tönk szé­lére került. Ennek a folya­matnak lesznek vérveszte­ségei, vállalati és vezetői szinten egyaránt, mégis azt tekintjük elsődleges fel­adatunknak, hogy a válla­lati önkontroll alapján a felesleges eszközök, ingatla­nok értékesítésével, a vál­lalatok önerőből történő szervezeti korszerűsítésével, a felesleges létszám leépí­tésével, ha kell, szanálási eljárásokkal nyereségessé te­gyük tevékenységüket. Ha ezek a kísérletek eredmény­telenek, nem riadhatunk vissza egyes vállalatok fel­számolásától. — Fokozza a nehézséget, hogy a bajba jutott cégek között országos jelentőségű nagyvállalatok is vannak, köztük a 43. Sz. Állami Épí­tőipari Vállalat, a Duna—Ti- szaközi Állami Építőipari Vállalat, Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat, a Dél-magyarországi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat, az Országos Szakipari Vál­lalat. Ezek munkája orszá­gosan is, s az adott térség­ben is nélkülözhetetlen. A szükséges gazdasági, szerve­zeti változtatásokat alapos elemzés után mégis végre­hajtjuk, mert úgy véljük; jobb ma a radikális lépés, mint egy későbbi, de már teljesen hatástalan intézke­dés. Sem az építőipari, sem az építőanyagipari ágazatban nem termelődik, illetve az adózás után az amortizáció­val együtt sem marad any- nyi érdekeltségi alap, hogy az eszközöket, gépeket jó színvonalon tartsuk, a fej­lesztési szükségletről most nem is beszélve. Előkészítés alatt van az az előterjesztésünk, amely — a Minisztertanács koráb­bi határozatának megfelelő­en — az Állami Tervbizott­ság számára készül, hogy e gondokat közös összefogás­sal megoldjuk. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Ál­lami Tervbizottságtól nem csak központi kedvezménye­ket várunk — hanem elő­ször a saját lehetőségeinket kell feltárni, mert reálisan A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÉVFORDULÓJÁN Koszorúzás! n ünnepségek A munkásmozgalmi emlékműnél Maróti Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese és dr. Varjú Vilmos, az egri városi tanács elnöke koszorúz VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 69. szám ÁRA: 1986. március 22., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejezte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka

Next

/
Thumbnails
Contents