Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. március 3., hétfő Pillantás a hétre A hét első felében válto­zatlanul Moszkvára figyel a világ. Az SZKP XXVII. kongresszusa az előzetes tervek szerint csak csütör­tökön ér véget, s talán en­nek is köszönhető, hogy bizony alig-alig van más említésre méltó előrejelzés a hírügynökségek naptá­raiban. HÉTFŐ: A ciprusi görögök képvise­lői Genfben Perez de Cuellar ENSZ-főtifckár egyik he­lyettesével tárgyalnak. A világszervezet újabb közve­títési kísérlete előtt a cip­rusi politikai erők figyel­meztették Kiprianu elnököt, hogy foglaljon el rugalma­sabb álláspontot KEDD: Az előzetes elképzelések szerint Genfben véget ér a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások újabb fordulója. Mihail Gorbacsov január 15—i javaslatai ugyan ked­vező légkört teremtettek a megbeszéléshez, ám az el­utasító amerikai magatartás nemigen változott SZERDA: Fontos belpolitikai esemény­re készülnek déli szomszé­daink. A tavasszal tartandó parlamenti választásokra Jugoszlávia-szerte megkez­dődnek a küldöttjelölő köz­gyűlések CSÜTÖRTÖK: Korábbi indiai látogatását befejezve Ausztráliába ér­kezik Iho Sin Jong dél-ko­reai miniszterelnök. Bár or­szágában az utóbbi időben jelentősen nőtt a feszültség és a manilai példa sem ígér sok jót Szöulnak, Dél-Korea mindenesetre szeretné meg­erősíteni legalább a térség­ben elfoglalt pozícióit PÉNTEK: Gibraltáron spanyol—brit tárgyalások kezdődnek egy légügyi egyezményről. A megbeszélések kimenetele valószínűleg függ majd a néhány nap múlva megren­dezendő spanyol NATO-re- ferendum eredményétől is SZOMBAT: A nemzetközi nőnap fontos tudományos hírrel is szol­gál: a szovjet VEGA-prog- ram keretében felbocsátott két űrállomás mintegy tíz­ezer kilométerre megközelí­ti a Halley-üstököst. A fényképfelvételeket és a mű­szerek által rögzített ada­tokat azonnal hatalmas stáb kezdi majd tanulmá­nyozni VASÁRNAP: Számos külföldi vendég je­lenlétében ünnepélyesen be­iktatják tisztségébe Mario Soarest, Portugália új elnö­két. A politikus régi vágya teljesül ezen a napon — kérdés, miként teljesülnek az őt győzelemre segítő tö­megek elképzelései. A kongresszus küldöttei egyhangúlag jóváhagyták az SZKP KB politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét (Folytatás az 1. oldalról) emelkedett, mezőgazdasági termelése majdnem meg­kétszereződött az utóbbi másfél évtized alatt — kö­zölte a területi pártbizottság első titkára, Gennagyij Kól­óin, jelezve, hogy az elért eredmények még magasabb fejlődési ütem elérésére sar­kallják a terület dolgozóit. Vaszilij Gyinkov kőolaj­ipari miniszter a vezetése alatt álló minisztériumnak a kőolaj- és földgázipar fej­lesztésére kidolgozott terve­it ismertette, szólt a tudo­mányos bázis bővítésének szükségességéről, a tudomá­nyos, termelési egyesülések felállításáról, az olajbányá­szok lakásproblémáiról. A szovjet szakszervezetek több mint 137 milliós tag­sága fokozza aktivitását mind a termelésben, mind a szo­ciális szférában. Ezt illuszt­rálva hozzászólásában Sztye- pan Salajev, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Taná­csának elnöke, sürgette to­vábbá a demokratikus elvek érvényesítését a termelés irányításában. Üdvözlő beszédet tartott a XXVII. kongresszuson Ugo Pecchioli, az Olasz Kommu­nista Párt vezetőségének és titkárságának tagja is. Olaszországban az egész demokratikus közvélemény rendkívüli fontosságú ese­ménynek tartja a szovjet kommunisták tanácskozását — mondta felszólalásában. Emlékeztetett arra a nagy szerepre, amelyet a Szov­jetunió játszott a fasizmus szétzúzásában. Ma minden korábbinál fontosabb a szé­les néptömegek fellépése o békeharcban — állapította meg Pecchioli. A szónok an­nak a véleményének adott hangot, hogy Olaszország hatékonyabb szerepet játsz­hatna az enyhülés és a le­szerelés előmozdításában. Az olasz kommunisták küzde­nek és küzdeni fognak a világűr militarizálása ellen. Pecchioli szívélyesnek és építő jellegűnek nevezte az OKP és az SZKP közötti kapcsolatokat. Ezek a kap­csolatok nemcsak a kommu­nisták érdekeit szolgálják, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak a két ország és a két nép baráti kapcso­latainak fejlesztéséhez is. Radzsesvara Rao, az In­diai Kommunista Párt Or­szágos Tanácsának főtitká­ra az SZKP kongresszusát üdvözölve megengedhetet­lennek nevezte, hogy bárki is egyenlőségjelet tegyen az egyetemes béke érdekében hatalmas erőfeszítéseket ki­Fidel Castro kubai vezető a tanácskozás szünetében a küldöttek körében (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) fejtő Szovjetunió és a hábo­rús veszélyt szülő amerikai imperializmus közé. Befejeződött az előterjesztések vitája Ezután lezártnak nyilvá­nították az SZKP KB poli­tikai beszámolójáról és a Központi Revíziós Bizottság jelentéséről tartott vitát. Az első három napirendi pontra vonatkozó határozati javas­latokat előkészítő bizottság nevében ezután Jegor Liga- csov emelkedett szólásra, majd a kongresszus küldöt­tei egyhangúlag jóváhagyták az SZKP Központi Bizottsá­gának politikai irányvona­lát és gyakorlati tevékeny­ségét, a Központi Bizottság politikai beszámolójában fog­lalt következtetéseket és fel­adatokat, egyhangúlag elfo­gadták a politikai beszámo­lóval kapcsolatos határoza­tot. Alekszandr Jakovlev, az SZKP új szövegezésű prog­ramját előkészítő bizottság nevében tette meg előterjesz­tését. majd a kongresszus egyhangúlag elfogadta az SZKP programjának új szö­vegezését és az erre vonat­kozó határozatot. Georgij Razumovszkij, az SZKP szervezeti szabályza­tának módosítását véglege­sítő bizottság nevében szó­lalt fel. Javaslatára a kong­resszus ugyancsak egyhan­gúlag elfogadta az SZKP módosított szervezeti sza­bályzatát és az ezzel kap­csolatos határozatot. Egyhangú határozatban hagyta jóvá a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság jelentését és a bizottság új szabályzatát is. A szavazást követően az ülésen elnöklő Nyikolaj Rizskov a kongresszusi kül­döttek nevében meleg sza­vakkal köszöntötte Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát, aki vasárnap töl­tötte be 55. évét és sok si­kert kívánt neki további munkájához. Szombaton este a Kreml Kongresszusi Palotájában a küldöttek és a XXVII. kong­resszuson részt vevő külföl­di delegációk, köztük a Ká­dár János vezette MSZMP- küldösség tagjai színpom­pás koncerten vettek részt. Az előadás előtt Mihail Gor­bacsov — miként arról a szovjet televízió is beszá­molt — a palota előcsarno­kában elbeszélgetett a kong­resszusi küldöttekkel. Félidejéhez érkezett az SZKP XXVII. kongresszu­sa. Vasárnap szünnapot tar­tottak a tanácskozáson. Hét­főn a küldöttek meghallgat­ják Nyikolaj Rizskov mi­niszterelnök előterjesztését a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlesztésének fő irányairól, s meg is kezdik a dokumentumtervezet vitá­ját. —( Külpolitikai kommentárunk. )— Palme hagyatéka OLOF PALMÉT szinte sosem kísérték testőrök Ű maga kérte így, s nyiivánva'lóan azért, mert bí­zott az emberekben. Bízott abban, hogy ha nyílt szívvel közelít a világhoz, viszonzásképpen is ezt kapja. Ügy vélte, mivel politikai ellenfelei is tudják ezt róla, erkölcsileg nem lesz alapjuk arra, hogy éle­tére törjenek. Mint a történelem idealistái általában, ö is tévedett, legalábbis ami a saját személyét illeti. Mert Olof Palme, a szombatra virradó éjjel meg­gyilkolt, ötvenkilenc éves svéd miniszterelnök a po­litikában nagyon is reálisan látta a tennivalókat. Egy férfi húzta meg a pisztoly ravaszát. Nem tud­ni, őrült volt-e, kábítószeres, netán a jövedelmi adót sokallotta, esetleg bérgyilkos. Csak annyit tudni, hogy jóvátehetetlen bűnt követett el. Igen, Olof Palme halála nagyon nagy vesztesége az emberiségnek. Olyan államférfi távozott, aki sokat tett mindannyi­unkért, sőt, gyermekeinkért is. A svéd szociáldemok­raták vezetőjeként, a Szocialista Internacionálé egyik legismertebb alakjaként, országa miniszterelnökeként egyaránt az emberiség jövőjéért dolgozott. Aktívan részt vett a leszerelésért, az atomfegyvermentes vi­lágért folytatott küzdelemben. Objektiven, realista­ként mérte fel esélyeinket. Tudta, hogy csak a komp­romisszum menthet meg minket. Ezért javasolta ilyen jellegű megállapodások egész sorát, ezért vett részt szinte minden közvetítési kísérletben — akár a hel­sinki folyamat újabb állomásáról, akár az iráni—iraki háborúról volt szó. Palmét nagy becsben tartotta kelet és nyugat, na­gyon népszerű volt Svédországban éppúgy, mint vi­lágszerte. Persze, jócskán akadhattak ellenségei is a diktátorok, a fegyverkezés és a pusztítás megszállot­tái, a fajüldözők jogosan láttak benne veszélyes el­lenfelet. OLOF PALME politikai hagyatéka a segíteni akarás, a jólét gyümölcseinek megosztására való törekvés, a béke ügyének mindenek fölé helyezése, a tárgyalásos megoldások, a kompromisszumok szorgalmazása. Ha­lála után röviddel sokezres néma tömeg gyűlt össze Stockholm központjában. A gyertyák ezúttal érte égtek, a szép város harangjai érte kongtak. Reggel már érkeztek a részvéttáviratok, a híreik arról, hogy hány országban rendeltek el gyászt. Palme elment, de amit itthagyott, az él, elevenebben, semmint gyil­kosa hinné. Horváth Gábor Pártunk küldöttségének moszkvai programja A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának veze­tésével részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán, va­sárnap Moszkvában megko­szorúzta Kun Béla emlék­tábláját. A magyar és a nemzetkö­zi munkásmozgalom kiemel­kedő alakjának emlékére, Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából. a közelmúltban helyeztek el emléktáblát a Kommunista Intsernactonálé egykori moszkvai székházának falán, a Kalinyin sugárút elején. Kun Béla 1924-től 1936-ig dolgozott ebben az épület­ben. A koszorút Kádár János, valamint Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, ha­zánk moszkvai nagykövete helyezte el az emléktáblá­nál. Az eseményen jelen vol­tak a Szverdlovról elneve­zett Selyemárugyár dolgo­zóinak, a moszkva; „Elefct- roszvet” gyár kollektívájá­nak és a Leninről elneve­zett kerület Komszomol bi­zottságának képviselői. A Selyemárugyár dolgozói, akik kollektív tagjai a Szovjet— Magyar Baráti Társaságnak, virággal köszöntötték az MSZMP főtitkárát. Kádár János rövid, szívélyes be­szélgetést ' folytatott Sz. Szmirnovval, az emléktábla alkotójával is. A koszorúzás után a Ká­dár János vezette magyar pártküldöttség megtekintet­te a moszkvai Központi Kiállító Teremben az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére rendezett kép­zőművészeti kiállítást. A tárlatlátogatás végezté. vei csaknem két kilométeres gyalogsétát tett a Kádár Já­nos vezette magyar kül­döttség. Este az Olimpiai Sport­komplexum sportcsarnoká­ban Kádár János megtekin­tette a kongresszus küldőt, teinek és vendégeinek tisz­teletére rendezett nagysza­bású művészi sportbemuta­tót. lfílagivísszhcmg Címoldalukon számolnak be a szombati moszkvai la­pok Kádár János és Mihail Gorbacsov pénteki baráti találkozójáról. Ismertetik az újságok az SZKP KB fő­titkárának a bolgár és a román KP, valamint a gö­rög PASOK párt vezetőjével megtartott találkozóját is. A Pravda és az Izvesztyi­ja részletesen tudósított az SZKP kongresszusára érke­zett külföldi delegációk tag­jainak szovjet dolgozó kol­lektíváknál tett látogatásai­ról. Beszámoltak Lázár György és Rajnai Sándor uljanovszki útjáról, a város egyik nagyüzemében meg­tartott nagygyűlésről is. A szovjet lapok részlete­sen beszámolnak a szovjet kommunisták tanácskozásá­nak nemzetközi visszhang­járól is. A Pravda például budapesti tudósítója, Vla­gyimir Geraszimov ismer­tetését közli a Népszabadság „Jövőt formáló gondolatok” című összeállításáról, amely­ben a magyar dolgozók mondják el véleményüket a XXVII. kongresszuson el­hangzott politikai beszámo­lóról. A szombati jugoszláv új­ságok moszkvai tudósítá­saikban ismertették a kommunista és munkáspár­tok vezetőinek az SZKP XXVII. kongresszusán el­hangzott felszólalásait. Egye­bek között idézték Kádár János, az MSZMP főtit­kára üdvözlő beszédének főbb megállapításait. A szombati bukaresti la­pok az első oldalon, ve­zető hírként számolnak be Nicolae Ceausescu és Miha­il Gorbacsov baráti találko­zójáról. A pénteki megbe­szélést a román lapok sze­rint baráti, nyílt légkör, a kölcsönös megértés jelle­mezte. „A román és a szovjet vezető — írja a Scin- teia. az RKP központi lap­ja — megerősítette a két párt tartós irányvonalát a román—szovjet kapcsolatok­nak a marxizmus-leninizmus, a szocialista internaciona­lizmus elvei alapján történő, mindenoldalú elmélyítésé­vel kapcsolatban”. Az SZKP XXVII. kong­resszusával foglalkozó nyu­gati hírügynökségi beszá­molók a pénteki napot ösz- szegző tudósításaikban min­denekelőtt Eduard Sevard- nadze és Viktor Csebrikov felszólalását elemzik. Kiemelik a Szovjetunió külügyminiszterének az Egyesült Államok állás­pontjával kapcsolatosan el­hangzott megállapításait, idézve a szovjet külügy­miniszternek azokat a sza­vait, hogy új, vagy a ko­rábbinál építőbb elemek az­után sem fedezhetők fel az amerikai álláspontban, hogy a genfi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség kiegészítő magyarázatot adott a washingtoni álláspont­ról. Az AP amerikai hírügy­nökség több más nyugati hírszolgálati irodával együtt Csebrikov felszólalásából azt a részt emelte ki, amely szerint az utóbbi időben töibb minisztériumban im­perialista hírszerző ügynö­köket lepleztek le, akik el­nyerték méltó büntetésüket. A szombati londoni lapok röviden ismertetik Eduard Sevardnadze és Viktor Cseb­rikov beszédeit és beszá­molnak a KB, a honvédelmi és a külügyminisztérium ál­tal rendezett sajtóértekez­letről. !Ez volt a kongresszusnak továbbra is számottevő mű­soridőt szentelő tévéhíradók vezető témája is. A tudósítá­sok elsősorban a Gorbacsov- javaslatokra adott amerikai válasz negatív megítélését emelik ki. A Guardian ez­zel kapcsolatban azt a vé­leményt hangoztatja, hogy a szovjet álláspontot nem szabad a csúcsszintű tár­gyalások leállítására irá­nyuló szándéknak tekinteni. A The Times elsőoldalas tu­dósításában Viktor Csebri- kovnak azt a bejelentését emeli ki, hogy a Szovjetunió­ban több nyugati kémet lep­leztek le és vontak felelős­ségre. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXVll. kong­resszusa sok tekintetben je­lentős változásokat hoz a Szovjetunió életében — je­lentette ki Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Cunhal Lisszabonban nyi­latkozott tapasztalatairól az SZKP kongresszusáról visz- szatérve. A nemzetközi mun­kásmozgalom nagy tekintélyű harcosa ügy fogalmazott, hogy sok újdonság jellemzi a kongresszust és nem csupán a mindennapi gya­korlatot, hanem az elméle­ti, a pártirányítást illetően is. Cunhal megítélése szerint a kongresszusi határozatok újabb lendületet adnak majd a gazdasági és társadalmi életnek, s erősíteni fogják a szocialista demokráciát. Több pénzt a Pentagonnak? Reagan elnök után Wein­berger hadügyminiszter is több pénzt követelt az új költségvetési évben a Pen­tagon céljaira. A hadügy­miniszter egy vasárnapi te. levíziós interjújában azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „még csak most kezd lépést tartani” a Szov­jetunióval a katonai ké­szültség terén és változatla­nul szükség van arra, hogy legalább nyolc százalékkal növeljék reálértékben a ka­tonai költségvetést. Weinberger szerint a Szov­jetunió .,az elmúlt 15 év­ben legalább 500 milliárd dollárt költött katonai cé­lokra”. Számos katonai szakértő szerint a szovjet kiadásokra vonatkozó ada­tok légből kapottak és a hivatalos körök is elismerik, hogy az Egyesült Államok ma többet költ évente fegy­verkezésre, mint a Szovjet­unió.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents