Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-20 / 67. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1986. március 20., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. március 18-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) szed folytatásához, a kétoldalú kapcsolatfejlesztés további lehetőségeinek feltárásához. 4. A Központi Bizottság hasznosnak ítélte azokat a véleménycseréket, amelyeket az elmúlt időszákban pártunk képviselői — az internacionalista szolidaritás szelleméiben — a tőkés és a fejlődő világ országaiban tevékenykedő kommunista pártok vezetőivel folytattak. Jól szolgálta a testvérpártokkal fenntartott kapcsolataink szorosabbra fűzését, egymás helyzetének és munkájának alaposabb megismerését az MSZMP küldöttségeinek részvétele több testvérpárt kongresszusán. A nemzetközi béke, biztonság és a jobb megértés ügyét szolgálták azok a megbeszélések, amelyeket pártunk képviselői a szocialista, szociáldemokrata pártok vezetőivel folytattak. II. A Központi Bizottság áttekintette a párt ;kádermunkáját és meghatározta az időszerű káderpolitikai feladatokat. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy az utóbbi években tervszerűbbé vált a vezetők kiválasztása, felkészítése és funkcióba állítása, javult politikai és szakmai felkészültségük. A vezetők nagy többsége a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel, eredményesen és felelősséggel látja el feladatát, képes a magasabb követelmények szerint dolgozni. Kedvezően hatott a kádermunkára, erősítette annak demokratikus vonásait, hogy megnőtt a választott testületek szerepe a személyi ügyek eldöntésében, szélesedett a pályázati rendszer, a meghatározott időre szóló kinevezés gyakorlata. A dolgozó kollektívák, a tömegszervezetek és ^mozgalmak nagyobb beleszólási lehetőséget kaptak a vezetők és tisztségviselők jelölésébe, kiválasztásába, munkájának, magatartásának megítélésébe. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott, hogy a káderpolitikái elvek nem valósulnak meg következetesen, a gyakorlat késedelmesen igazodik a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet változásaihoz. A káderpolitikai elvek érvényesítését leggyakrabban a szubjektivizmus, a személyi összefonódás nehezíti. A fiataloknak a vezetésbe való bevonása lassúbb az indokoltnál. Gyakori, hogy a megérett kádercserék nem történnek meg idejében. A párt-, állami és társadalmi szervek sok esetben nem lépnek fel a vezetők egy részénél tapasztalható szerénytelenséggel, túlzott önbizalommal, kritikátlansággal és más negatív jelenségekkel szemben. 2. Előrehaladásunknak döntő feltétele, hogy kibontakoztassuk az emberek alkotóképességét, kezdeményezőikészségét, növeljük a munka megbecsülését. Ebben minden korábbinál nagyobb felelősség hárul a vezetőkre. Az egész társadalom érdeke, hogy a káderpolitikai elvek érvényre jussanak, mindenütt hozzáértő, rátermett emberek töltsék be az irányító posztokat. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kádermunka gyakorlata igazodjon a társadalmi, gazdasági fejlődés, a tudományos-műszaki haladás és a szocialista demokrácia növekvő követelményéihez. a) A vezetők kiválasztásában és megítélésében fontos követelmény a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés, a vezetői rátermettség. Figyelembe kell venni a jelölték életútját, tapasztalatait, korábbi munkahelyein nyújtott teljesítményét, az új beosztással- járó feladatokat és azt is, hogy milyen összetételű és felkészültségű kollektívába kerülnek. Legyenek alkalmasak feladatuk ellátására, a párt politikájának önálló alkalmazására és végrehajtására, döntéseik, intézkedéseik hatásainak mérlegelésére. Minden vezetőtől meg kell követelni a szocializmus iránti elkötelezettséget, törvényeink és erkölcsi normáink megtartását, a határozott és nyílt kiállást a párt politikája és a saját munka- területére vonatkozó határozatok mellett. A vezetői megbízatással összeférhetetlen a dolgozók lebecsülése, a kritika elfojtása, a hatalommal, a beosztással való visszaélés. A párt testületéi a személyi ügyekben elsősorban a politikai és az erkölcsi alkalmasságot, valamint a vezetői rátermettséget mérlegeljék. A szakmai hozzáértés elbírálását az arra illetékes szervektől igényeljék. Fejlődésünk mai szakasza megkívánja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a káderek hozzáértésére és vezetői képességeire. A szakmai tudásnak minden korábbinál nagyobb a jelentősége. Felelős politikai és társadalmi tisztségekre olyan személyeket kell javasolni, akik munkájukkal és magatartásukkal kivívták a dolgozók bizalmát, az embereket meg tudják nyerni országépítő céljainknak. Bevált szövetségi politikánknak megfelelően, pártfunkció kivételével minden más tisztséget pártonkívüli is betölthet. Minden esetben azt a jelöltet kell támogatni, aki az adott munkakörre alkalmasabb, függetlenül attól, hogy tagja-e a pártnak vagy sem. b) Következetesebben kell érvényesíteni a vezetés stabilitásának és a káderek észszerű, folyamatos cserélődésének elvét. A megérett cseréket halogatás nélkül, idejében kell lebonyolítani. Minden vezető addig maradjon beosztásában, amíg feladatát megfelelően ellátja, és élvezi választóinak, illetve az irányításával dolgozó kollektívának a bizalmát. Társadalmi szükséglet hogy a vezetés az élet minden területén új erőkkel frissüljön fel. A különböző korosztályok képviselői együtt legyenek jelen a vezetésben, ötvöződjön az idősebbek élet- tapasztalata a fiatalok új iránti fogékonyságával, lendületével. Fontos, hogy a tehetséges fiatalok feladatot kapjanak, érezzék, hogy bíznak bennük. El kell érni. hogy a jelenleginél több tehetséges fiatal és nő töltsön be vezető tisztséget. Meg kell becsülni azokat az idős kádereket, akik mögött áldozatos munkában eltöltött évek állnak, sokat fáradoztak népünkért, a szocializmusért, és hasznosítanunk kell tapasztalataikat. c) A vezetői tevékenység hatékonyságának fokozása, a sokrétű tapasztalatok megszerzése és a rutinszerűség elkerülése érdekében tervszerűbbé kell tenni a kádercserét a párt-, az állami, a gazdasági és a tömegszervezeti munka területei között. A Központi Bizottság helyesnek tartja annak a gyakorlatnak a bevezetését, hogy a politikai és közéleti vezetők meghatározott köre korlátozott ideig tölthesse be ugyanazt a tisztséget, munkakört. Ettől eltérni a Központi Bizottság döntése alapján lehet. d) Nagy figyelmet kell fordítani a káderutánpótlásra. Ennek fő forrása a gyakorlati életben megfelelő tapasztalatokat szerzett, egyetemet, főiskolát végzettek széles köre. Gondoskodni kell arról, hogy a tehetséges és alkalmas munkások és szövetkezeti parasztok képességüknek és rátermettségüknek megfelelő vezetői munkakörbe kerüljenek. Szorgalmazni kell a jó adottságú fiatal szakmunkások továbbtanulását, vezetővé nevelését. e) Módosítani kell a vezetők minősítésének rendjét. Munkájukat, magatartásukat folyamatosan kell értékelni, s tevékenységük összegző megítélését a választási ciklushoz, illetve a meghatározott időre szóló kinevezés lejártához kell kötni. A megítélés alapja a vezető irányításával működő vállalat, szövetkezet, intézmény teljesítményé, a végzett munka és a személyes magatartás legyen. Kapjon elismerést a jó munka, és idejében történjen meg a hibák feltárása, kijavítása. f) A növekvő politikai, társadalmi feladatokhoz kell igazítani a párt- és társadalmi szervek káderképző intézményeiben folyó nevelő-, oktatómunkát, a politikai, szakmai és vezetési ismeretek folyamatos megújítását. Minden vezető olyan ismeretekből részesüljön képzésben, illetve továbbképzésben, amelyek munkakörének színvonalas ellátásához szükségesek. g) Erősíteni kell a kádermunka demokratizmusát, nyilvánosságát. A személyi ügyek megítélésében és eldöntésében növekedjen a választott testületek szerepe. Az állami, gazdasági és kulturális életben a vezetői munkakörök többségét pályázat, illetve választás útján kell betölteni. Biztosítani kell, hogy a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek funkcióba. A pályázati rendszer tegye lehetővé, hogy a megfelelő felkészültségű és tapasztalt fizikai munkások és alsóbb szintű vezetők is eséllyel pályázhassanak. Szélesedjen a meghatározott időre szóló kinevezések és megbízások gyakorlata. A Központi Bizottság helyesli a tömegszervezeti és szövetkezeti vezetők, tisztség- viselők megválasztásának a gyakorlatát. Ajánlja, hogy erősítsék tovább a tagság, a testületek szerepét, alkalmazzák bátrabban a többes jelölést. Ahol ez ésszerű, választott testületeikbe az alsóbb szervek közvetlenül is delegáljanak tagokat. h) A Központi Bizottság a saját soraiból Káderpolitikai Bizottságot hoz létre. Feladata: a káderpolitikai elvek gyakorlati érvényesülésének, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző területein folyó kádermunkának az áttekintése, elemzése; a tapasztalatok összegzése; elvi állás- foglalások és javaslatok kidolgozása a vezető pártszervek számára. ★ A párt szervei és szervezetei szerezzenek érvényt a jelen határozatban foglaltaknak. Őrködjenek a káderpolitikai elvek megtartásán, határozottan lépjenek fel a szubjektivizmussal, a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezetőket. A Központi Bizottság felkérte a kormányt, a társadalmi szerveket, hogy a határozattal összhangban dolgozzák ki saját feladataikat. (MTI) vszkülügyminiszterek tanácskozása A lengyel fővárosban megkezdte ülését a Varsói Szerződés tagállamainak 'külügyminiszteri bizottsága. A tanácskozáson Magyarországot Várkonyi Péter külügyminiszter képviseli. Marjai József hazaérkezett Moszkvából Marjai József* a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvise- lője szerdán hazaérkezett Moszkvából, ahol részt vett a KGST-tagországok állandó képviselőinek munkatalálkozóján. Érkezésénél a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Marjai József, Moszkvában kétoldalú megbeszéléseket folytatott a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Tárgyalt Vszevolod Mura- hovszkijjal, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesével, az Agráripari Állami Bizottság elnökével, Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettessel, a szovjet—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság szovjet tagozatának elnökével, Gurij Marcsuk miniszterelnök-helyettessel, a tudományos-műszaki állami bizottság elnökével, Borisz Scserbinával. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettesével, Lev Voronyin miniszterelnök-helyettessel, az anyag- és műszaki ellátási állami bizottság elnökével, valamint Konsztantyin Ka- tusevvel, a külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnökével, más szovjet tisztségviselőkkel. rC Külpolitikai kommentárunk j—i A Szfinx nagy játszmája E SOROK ÍRÓJA Párizsból figyelhette a választásokat, telhát szem- és fültanúként erősítheti meg: a< francia politikai (profik egybehangzó véleménye szerint a vártnál szorosabb eredmény, a jobboldal „ép- peníhogy” többsége óriási játéklehetőséget biztosít a nagy taktikusként ismert szocialista elnöknek. A rezzenéstelen arca miatt Szfinxnek becézett Francois Mitterrand — mondta valamennyi párizsi beszélgetőpartnerem —, az elnöki hatalom sáncai mögül nyilván számos meglepetéssel szolgál majd. Az első meglepetés máris megszületett, méghozzá kettős értelemben. Az egyik: mindenki arra számított a francia fővárosban, hogy — mivel az új nemzetgyűlés csak április 2-án ül össze, és az alkotmány szerint csak akkor kellene bemutatkoznia az új kabinetnek — az állaimfő csupán a hónap végén dönt a kormányfő személyéről. A feltételezés logikusnak tűnt. Mivel az Ötödik Köztársaságban most hosszú idegháború kezdődik a parlamenti győztes — de nem eléggé győztes — jobboldal és az elnök között, joggal hihette mindenki, hogy az időhúzás szerves része lehet az ellentábor bizonytalanságának fokozását célzó hadjáratnak. Nem így történt. A MÁSIK MEGLEPETÉS a jelölt személye. Miért lenne ez meglepetés? — kérdezhetné az olvasó Hiszen a jobboldali koalíció nagyobb pártjának vezére végül is a kézenfekvő jelölt a parlamenti matematika szabályai szerint. Csakhogy az alkotmány rendkívül tág lehetőségeit biztosít az államfőnek ebben a kérdésben, és sokan úgy vélték, Mitterrand olyan jelöltet választ — például Chaban Delmas személyében -— akivel viszonylag könnyebb lenne a semmiképpen nem békés együttélés, mint Chdrac- kal. (Az előbbi „harmonikus együttműködést” ajánlott Mittterrandnak, az utóbbi viszont négy komoly feltételt szabott a múltban; persze más kérdés az, hogy hányat áldoz fel a miniszterelnöki kinevezés áhított oltárán.) Növekszik a gyanú, hogy Chirac kinevezése mögött az a motívum állhat, amiről oly sok szó esett Párizsban: hogy a Szfinx azt a politikust szemelte ki a Matignon-palotába, aki a lehető legnagyobb mértékben meggyorsítja az amúgy is megosztott jobboldal bomlási folyamatát. Ha ugyanis a törvényhozási időszaknak már az elején a jobboldal legerősebb embere kerül nehéz helyzetbe (és erről maga az államfő is gondoskodhat), akkor a többivel a jövőben könnyebb lesz elbánni. A NAGY JÁTSZMA tehát váratlan húzással kezdődött, méghozzá éppen azért, mert Mitterrand- tól — kiszámíthatatlan stílusa miatt — a legkevésbé éppen a papírforma érvényesítését várták. Egyelőre csak az biztos, hogy Franciaországban új belpolitikai korszak kezdődik és ez a korszak minden lehet, csak egyhangú és unalmas nem. Harmat Endre Értékelés öt év tűzvédelmi munkájáról Tanácskozás a megyei tűzoltó-parancsnokságon Megyénk tűzoltó-parancsnokságai megfelelően érvényesítik a központi célkitűzéseket, szervező és irányító munkájuk mind előrelátóbbá, szakmailag és módszereiben megalapozottabbá vált. Ennek köszönhető, hogy szőkébb hazánk gyarapodó gazdasága, a veszélyes technológiák és anyagok, valamint a személyi tulajdon körének bővülése ellenére az utóbbi években a tüzesetek száma az országos átlag alatt van. Az elmúlt fél évtizedben összesen 1833 alkalommal kellett kivonulniuk helyszínre a tűzoltóknak, a kárérték meghaladja a 65,5 millió forintot. Ugyanakkor nem mellékes, hogy jelentősen javultak a tűzvédelemben fontos feladatot ellátók tárgyi feltételei. A megyei és egri tűzoltó-parancsnokság 1981-ben új laktanyát kapott, felújították és bővítették a gyöngyösit, új helyre költözött a hevesi. Tevékenységüket az is nagymértékben erősítette, hogy sikerült szoros kapcsolatot kiépíteni a különféle társadalmi szervekkel. Természetes persze, hogy a tűzoltók munkáját elsősorban az minősíti, mit értek el a megelőző munkában. Ennek érdekében külön megemlíthetők a szállodákkal, számítóközpontokkal, veszélyes anyagot szállító közúti járművekkel és a tsz-ek melléküzemágaival kapcsolatos ellenőrzések, valamint az elmúlt esztendő szeptemberében szervezett tűzvédelmi hónap. Az eltelt öt évet elemző beszámolóból az is kiderült, hogy megyénkben egyenletesen fejlődött a tűzvédelmi tevékenység az iparban, s ezen a területen következett be a legkevesebb kárt előidéző eset. Különösen kiemelkedik ebben a Mátravidéki Fémművek, a Mátravidéki Cukorgyárak, a Vilati és a Csepel Autó 3-as számú egri gyára. Ugyanakkor a tanácsi és szövetkezeti ipar gazdálkodó szervezeteinek a jövőben még többet kell tenniük a tűzzel kapcsolatos károk elkerülése érdekében. Az írásbeli anyag részletesen szólt az egyes nép- gazdasági ágak tűzmegelőző munkájáról, s az értékelés mellett azokat a főbb teendőket is körvonalazta, amelyek segítségével a továbbiakban még inkább erősíthető a tűzvédelem. Az értekezleten külön is felhívták a figyelmet arra, hogy a legtöbb tüzet a dohányzás, a tüzelő- és fűtő- berendezések szabálytalan használata, a nyílt láng helytelen alkalmazása okozta. A szülők felelőssége: összesen 128 alkalommal gyermekek lobbantottak lángra berendezést, vagy lakást. Sajnos két igen nagy kárértékkel járó eset is jutott erre az időszakra: az Agria Bútorgyárban 2,4 millió, a Nagy- rédei Szőlőskert Tsz-ben pedig 14 millió forintot kellett kifizetni a helyreállításra. A megelőző munkának fontos része az állampolgárok tűzvédelmi ismereteinek bővítése, a tűzvédelmi fegyelem erősítése. Erre igén nagy hangsúlyt helyeztek, s 1984-ben 30 ezer példányos propagandaanyagot állítottak össze A lakóházak tűzvédelme címmel. De rendeztek kirakatversenyt és tűzvédelmi totót is összeállítottak. Egyebek között a fentiekről volt szó azon a tanácskozáson, amelyet szerdán délelőtt tartottak a Heves Megyei Tűzoltó-parancsnokságon. A résztvevők előtt — az eseményen ott voltak a tűzoltóság megyénkben területi parancsnokai, valamint a helyi szakigazgatási szervek képviselői — Lukács Béla tűzoltó alezredes, megyei parancsnok fűzött szóbeli kiegészítést az írásban előzetesen kiadott beszámolóhoz. Az értekezleten részt vett és felszólalt Joó Bálint tűzoltó őrnagy, a Belügyminisztérium Országos Tűzoltóparancsnokságának osztály- vezetője, Vágó László, a megyei pártbizottság politikai munkatársa, Domoszlai László r. ezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője és dr. Fábián Erik Istvánné, a megyei tanács osztályvezetője.
