Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-17 / 64. szám
Hogyan érint bennünket az olajár csökkenése? Az olajháborúról nap mint nap olvashatunk az újsá- gokbart, hallhatunk a rádióban, tévében, önkéntelenül felmerül bennünk a kérdés: hogyan érintette a magyar népgazdaságot ez a negatív árrobbanás (így nevezik), és milyen hatása van annak, hogy napjainkban mélyponton van e folyékony energia- hordozó ára? A Konjunktúra- és Piackutató Intézet (Kopint) árupiaci kutatóosztályának vezetőjét, dr. Nyers József''; Kérdeztük meg, tapasztalatai, ismeretei alapján mi a véleménye minderről. A Kopint osztályvezetője válaszát annak a folyamatnak érzékeltetésével kezdte, amely a hetvenes évek olajárrobbanásával indult. Ennek következtében nagyarányú takarékosság kezdődött a fejlett tőkés országokban, amelynek eredményeként olajfogyasztásuk az 1973-as szinten stagnál. 15-22 dollár ' között Mivel a kőolajat exportáló országok szervezete, az OPEC a termelés korlátozásával sem tudta tartani az olaj árszintjét, 1985 novemberében feladta ezt az elvet, annak érdekében, hogy a szervezeten kívüli kőolaj- termelő országokkal szemben megvédje piaci részesedését. A szervezeten kívüli termelők, Nagy-Britannia, Norvégia, Mexikó a legutóbbi években felfuttatta olajtermelését, és nem hajlandók egyezkedni az OPEC- kel. Az árharc következtében 29 dollárról 15—13 dollárra csökkent az olaj hordónkénti ára, de a becslések szerint Nagy-Britanniá- nák még 5 dolláros áron is érdemes lenne eladnia. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a 15 dollár körüli szabadpiaci áron kevés olajat vásárolnak, mert a forgalom jelentős része hosszú lejáratú szerződések keretében bonyolódik, ami a régebbi, magasabb árat tartalmazza. Felmerül a kérdés, hogy mélypontnak tartjuk-e a jelenlegi 15 dolláros olajárat? Ha annak tartanánk, mikor, milyen mértékű emelkedés várható? A Kopint prognózisa szerint 30 dollárra 1990-ig valószinű- leg nem kúszik az olaj ára. A feltételezés szerint 15—22 dollár között stabilizálódik majd az ár szintje. Az év végéig az erős hullámzás valószínűleg lecsillapul. Gondok a vegyiparban Ám a nemzetközi pénzpiacot érzékenyen érintené, -ha adósai fizetésképtelenné válnának, ezért nem céljuk a fejlett tőkés országoknak, különösen az Egyesült Államoknak, hogy az alacsonyan tartott olajárakkal pénzügyi csődbe juttassák a latin-amerikai országokat vagy a nehéz helyzetben lévő arab államokat. Tehát rendkívül bonyolult érdekviszonyok határozzák meg és befolyásolják a kőolaj világpiaci árát. Hogyan érzékelte mindezt a magyar népgazdaság az elmúlt közel másfél évtized folyamán ? Mint tudjuk, a Szovjetunióból exportáljuk ezt a fontos energiát, és az úgynevezett bukaresti árelv előírásai szerint fizetünk érte. Ennek értelmében öt év átlaga ad-, ja az árat, ami gyakorlatilag azt jelenti,' hogy mintegy tíz esztendőn keresztül a világpiaci árnál olcsóbban kapta a magyar népgazdaság a szovjet olajat. Így nálunk nem volt a hetvenes években árrobbanás, csak lassú begyűrűzés. Idén az 1981—85 közötti évek átlagát fizetjük, ez magasabb a jelenlegi tőkés szabadpiaci árnál, amely először 1987-ben befolyásolja majd kisebb mértékben a KGST-árakat. Hogyan érinti mindez a kőolajszármazékok magyar exportárait? — kérdeztük beszélgetésünk során dr. Nyers Józsefnét. Megtudtuk, hogy Nyugaton, a kőolaj árával párhuzamosan olcsóbb lett a szén és a földgáz, és csökken a petrolkémiai termékek ára is. Ez azt jelenti, hogy a magyar szállításokért is az alacsonyabb világpiaci árat fizetik Nyugaton, például a PVC-porért, a műtrágyáért, vagy az egyéb, kőolaj feldolgozásából származó termékekért. A vegyipari vállalatok többségét érinti ez az árváltozás. A jövőben is: takarékosság Arról viszont szó sem lehet, hogy a jelenlegi kedvezőtlen helyzet miatt lemondjunk erről a tőkés exportlehetőségről. Már folynak a tárgyalások arról, miként segítsék a vegyipari vállalatokat a veszteség elviselésében. Tény, hogy minél feldolgo- zottabb az exportált termék, annál kevesebb lesz rajta a veszteség. Elképzelhető az elkövetkezendő évek folyamán az is, hogy az árcsökkenés átterjed • a többi energiaigényes termékre, például a kohászati gyártmányokra, a cementre. A fejlett nyugati országokban az áraktól függően rugalmasan módosítják az energiafelhasználás szerke-- zetét, az erőműveket át tudják állítani széntüzelésről olajra, vagy földgázra. Nálunk ennek technikai feltételei kevésbé vannak meg. A népgazdaság utóbbi években kialakított kombinatív energiastratégiája érthető módon az atomenergiára és a szénre alapozza a villa- mosenergia-termelést, mivel kőolaj- és földgáztermelésünk, illetve -beszerzésünk lehetőségei korlátozottak. Bár az olajárak csökkenése némileg módosíthat energiastratégiánkon, az ország szűkös devizahelyzetát ismerve, valószínű, hogy a jövőben is az atom-, illetve gazdaságosabb széntüzelésű erőművek lesznek a meghatározók. S még valószínűbb, hogy ezután is épp úgy — sőt még jobban — kell takarékoskodnunk az energiával, mint ez idáig. Ha a gazdag olajkinccsel rendelkező Anglia is ezt teszi» Magyarországnak sem maradhat más választása. /. E. FÉLTÉKENYSÉGI DRÁMA HATVANBAN Tizenegy késszúrás nyomában... A higanygőzlámpa fénycsóvája a talajból alig kiemelkedő homokbuckára vetődik. Nyomasztó csend honol így, az est derekán. Éppen csak néhány órája, hogy elült a zaj. Az összesereg- lett emberek, dermesztő élménnyel tudatukban, lelkűkben, értetlenkedve távolodtak a környékről. A megyei rendőr-főkapitányság helyszínelői iszonyatos bűn- cselekmény nyomait találták, a Rákóczi út és a Bajcsy utca sarkán. Közel a templom szegletéhez. Nagyobb- forma piros női táskát, benne a személyes holmikon túl füzeteket, könyveket, tollakat, ceruzákat, kitöltetlen totó- és lottószelvényeket, és egy cetlit, a mákosguba receptjével. Körös-körül vérnyomokat, majd a bűntett eszközét: a húsz centinél is hosszabb tőrkést. S fekete fóliával letakarva, egy ifjú lány holttestét. Az új-hatvani útkereszteződés január 22-én kora délután — nyílt utcán, fényes nappal! — féltékenysé- gi dráma színtere lett. ★ Tizenhárom óra, huszonöt perc. Megcsörren a telefon a Hatvani Rendőrkapitányság ügyeletén. Riadt női hang. Előadni sem könnyű azt, ami néhány perce történt. Órákkal, napokkal később is megrázó a visszaemlékezés. A személyes beszélgetésekből, későbbi elmondásokból egyhamar kikerekedik annak a néhány percnek a története. Fél egy körül Urbán Hajnalka mikrobusszal jött oda a munkahelyéről, az Aprítógépgyár hatvani üzeméből. Munkatársa, Martonosi Imre hozta el. Gyors- és gépírótanfolyamra járt, a délutáni foglalkozásokra. Nem mentek az iskoláig, Hajni uzsonnánakvalót akart vásárolni. .. A pénztárnál találkozott össze két tanulótársávál, Roznyik Ildikóval és Basa Gabriellával. Együtt léptek ki az ABC-áruházból. Jól látták, a férfi a szemközti járdán várakozik. Meg is jegyezték, az illető nem* más, mint Hajni volt férje. Különösebben azonban nem foglalkoztatta egyiküket sem a dolog. Elindultak. Nekidurál- ta magát az egykori házastárs is. Átsétált a zebrán. A lányok felé tartott. Utol is érte őket, ám úgy tűnt, elfordul mögöttük. Egyszerre csak éles sikoly hallatszott. A kép megdöbbentő volt: a férfi jobb karjával átölelte korábbi nejét, baljában a késsel pedig szur- kálta... Az üzlet raktárában hallotta meg a sikoltást Buzma Jánosné. Azonnal kiszaladt megnézni, mi történt. Segíteni már nem lehetett. A lány pár perc múlva meghalt. .. • — A helyszínre közvetlenül a támadás után érkeztem — emlékezik Mocz Mihály a kapitányságon. — Négy-öt méterre lehettem. A férfi a saját hasából húzta ki a tőrt, s a nyakába akarta döfni. Kiütöttem a kezéből. .. ★ Tizenhat óra harminc perc. A hatvani kórház kórbonctani osztályának alagsori helyiségében megrendült hatósági tanúk, szakemberek a halottszemlén. Nem öröm rágondolni: az összecsukló, fakószínű, vérben ázó test — amelyből pillanatok alatt elszállt az élet — egy szép ifjú hölgyé volt. Ridegen csengenek dr. Straub Sándor rendőr orvosszázados szavai is. — ... a tarkó tájékán, a nyakkal párhuzamosan két- két és fél centiméter hosz- szú, egy centiméterre tátongó, nyakcsigolyáig terjedő, hegyes sebzugú, éles szélű folytonosság-megszakadás... S következnek sorra a többiek. A háton három, a nyakon hat, a mellkason középen két szúrást számolunk. A tettes tizenegyszer mé- lyesztette bele tőrét áldozatába. Közülük a legtöbbet téli időben is fedetlen helyen. Négyet pedig olyan erővel, amit csak az igen elszántak tesznek. A helyszíni szemlebizottság az intenzív osztályon folytatja a munkát. A különterem ágyán az elkövető, a helybeli 29 éves Lakatos György. Lélegeztető készülék az arcán. Tíz másodpercenként ideges rángás szalad végig a testén, a végtagjain. — Most kezd szűnni az altatás hatása, s persze a felfokozott idegállapot is kijön rajta — közli szakszerűen az ügyeletes orvos. Aztán röviden elmagyarázza, hogyan zajlott a műtét, majd hozzáteszi: — Nyolcvan százalék az esély az életben maradására. Tehát őriztetni kell, s majd gondoskodni róla, hogy Tökölre, a rabkórházba kerüljön. Kihallgatásával persze várni kell. ★ Tizenhét óra, huszonöt perc. A kapitányságon Józsa Arnold r. főhadnagynak, a helyszíni szemle irányítójának és dr. Magyar Elemér ügyésznek telexet nyújtanak át. A szolnoki kollégáktól érkezett. Tudatják, hogy a bűnténnyel kapcsolatban két lelkiismeretes tanú jelentkezett náluk. A törökszentmiklósi Poczik Károly és Mrena Sándor épp a gyilkosság időpontjában álltak meg autójukkal az új-hatvani ABC előtt. Az összecsődült szemlélődőkkel ellentétben azonnal tudták, mit kell tenniük: hívták a mentőket. A távirat szerint pedig a tanúskodást is vállalják. Sajnos, nem túl gyakori ez a magatartás... Morfondíroznivalónk azonban egyéb is akad. Mi az ok? Ez még persze, csak a találgatás ideje. Az viszont már pár nappal később is bizonyos: vélekedésekben nincs hiány. Többen arra esküsznek, a gyilkos korábbi házasságuk idején' is többször durván viselkedett Hajnival. Gyakoriak voltak a veszekedések a férj rendkívül féltékeny természete miatt is. Végül a nő beadta a válókeresetet... Ezután is többször találkoztak az utcán. A férfi szidalmazta elvált nejét, arra is volt példa, hogy kocsijával a járdára utánament. Január elején meg is fenyegette. .. ★ A gondos orvosi kezelés folytán az elkövetőt, Lakatos Györgyöt, a Tigáz hatvani üzemegységének műszaki ügyintézőjét először február 11-én hallgathatták ki a vizsgálók. Részlet a vallomásából: — Azzal kezdődött közöttünk a baj, hogy 1984 augusztusában elment tőle a születendő gyermekünk. Nagyon megromlott a viszonyunk. Az anyósoméknál laktunk, de ezután én többször is elköltöztem. Végül elváltunk... Utána járkáltam, igaz. Nem akartam, hogy mindenfélét össze-visz- sza beszéljen rólam... Aznap reggel Egerbe kellett mennem a kiegészítő parancsnokságra. Zsebre vágtam a késemet, hogy öngyilkos leszek a feleségem miatt. Busszal érkeztem visz- sza Hatvanba, s tudtam, a volt nejemnek ebben az időben kell iskolába mennie... Az ABC előtt láttam meg... Odamentem hozzá... Aztán elborult az agyam... Lakatos György előzetes letartóztatásban van. Ügyében a megyei főügyészség készíti el a vádiratot, s a megyei bíróság hivatott a tárgyalásra. ★ Űj-Hatvanban, a Rákóczi út és a Bajcsy utca sarkán kis „emlékműként” koszorúk állnak, gyertyák égnek. Jelei egy rettenetes bűnténynek, egy családi drámának — egy ifjú asszony értelmetlen halálának... Szalay Zoltán Akire szívesen Miinkó Istvánné több mint harminc évet töltött a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szolgálatában. Éger legforgalmasabb üzleteiben dolgozott. A Belvárosi ABC-áruház helyettes vezetőjeként ment nyugdíjba. Ez alkalomból nemrégiben Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. rá köszönnek — Annak idején azon versenyeztünk munkatársaimmal, hogy melyikünk pultja előtt áll több vevő — emlékezik Mlinkóné Erzsiké a kezdeti időkre. Merthogy azt az eladót biztosan szerették. Akkoriban még nem voltak ön- kiszolgáló üzletek. 1957-ben, amikori a Hajdúságból Egerbe kerültem, a Dobó téri boltban kezdtem kereskedői pályámat. Igaz, hogy a lisztet, cukrot ládából és papírzsákból félkilónként, kilónként mértük. A petróleumot üvegbe adagoltuk, sokat cipekedtünk, mégis valahogy meghittebb volt a viszonyunk a vevőkkel, mint ma. Szinte mindenki személyes ismerősünkké vált, aki betért hozzánk. Az emberek nemcsak vásárolni jöttek, jó szót is kerestek. s aki kedves, beszédes volt, ahhoz visszajártak. Ekkor szerettem meg ezt a munkát. Pedig — fűzi hozzá nevetve — eredetileg nem boltosnak készültem. Még szülőfalumban, Egyeken álltam be a férjem mellett a pult mögé. • Ö tanult kereskedő volt, még a Hangya szövetkezetben .kezdte valamikor. Aztán, hogy Egerbe jöttünk, én ennél a hivatásnál maradtam, ő pedig más területen helyezkedett el. Fokozatosan haladtam előre a szakmában. Előbb kiszolgáltam, majd amikor a Rákóczi úti boltban dolgoztam, rövidesen kineveztek helyettesnek. Ojabb előrelépést jelentett, amikor bekerültem a főutcára a „Bablonkai helyén" — az egriek így mondták — nyíló Delicatesbe, amely már nagyobb volt, árudának számított. A leghosz- szabb időt a Hadnagy úti lakótelepet ellátó Szuperett- ben dolgoztam: 17 évet. A legutóbbi négy évet nyugdíjazásomig ',a | Belvárosi ABC-ben töltöttem. — Ezek szerint munka mellett tanult. Hogyan tudta ezt összeegyeztetni az otthoni teendőkkel? — Igen nehezen, de rákényszerültem. Három gyermeket neveltem, s közben előbb boltvezetői képesítést, később közgazdasági érettségit szereztem. Édesanyám velünk élt, nélküle talán nem is ment volna. A családi segítség mellett' 'szerencsém volt, hogy szinte mindig jó kollektívában dolgoztam. — Hogyv milyen a munkahelyi légkör, az nagyrészt az irányítókon is múlik. Milyen volt vezetőnek? — Nagyobb összeütközésre nem került sor senkivel. A komoly hozzáállást viszont mindig megköveteltem. Ma sem tudom elnézni, ha az eladók fecsegnek, vagy tétlenkednek. Egy üzletben mindig van mit csinálni, árut kirakni, takarítani. Beszélgetni lehet és kell is, de csak a vevővel. — Sokszor a vásá/lók is okoznak kellemetlen perceket az elárusítónak. Mi erről a véleménye? — Az többnyire az eladón múlik, hogyan alakul az esetleges vita. Ha a vásárló idegesen érkezik és ingerülten szól, de kedves választ kap, mindjárt türelmesebb lesz. Az emberek ma már másként jönnek hozzánk, mint húsz éve. Aki betér, általában munka előtt vagy munka után jön. Az a célja, hogy minél gyorsabban megkapja (F'otó: Perl Márton) az ebédre, vacsorára valót Az emberek egyszerre többet és többfélét vesznek, mindezt gyorsan akarják lebonyolítani. — Ezek szerint változott az eladók szerepe is? — Mindenképpen. Kevesen várják, hogy útbaigazítsák őket, ajánlják az árut. Inkább csak az idősebbek. A fiatalok sietnek és önállóan akarnak választani. — A boltosok a hiánytól félnek a legjobban. Hogyan fordulhat elő, hogy esetleg kevesebb a pénz a kasszában? — Különösen az utóbbi évek gyakori árváltozásai kívántak fokozott figyelmet tőlünk. S azt se felejtsük el, hogy ma már mennyivel több áru kerül a polcokra. Mindennek az árát fejben kell tartani. Ez bizony próbára tesz valamennyiünket. A mi munkánk ugyanis mindig 'nagy közönség előtt zajlik. — Egy üzlet irányítójának sok feladata van. Az élelmiszerüzletben különösen fontos a zavartalan ellátás megszervezése. Mert ha nincs kenyér, tej, az közügy! — Bizony ez így van — helyesel beszélgetőtársunk. — Az idők során azért kialakult egy külön érzékünk, aminek alapján tudjuk, miből mennyit kell rendelni, mi fogy el hamarabb. — S megesett, hogy csalódtak? — Különösed nyáron, egy- egy «idegenforgalmi csúcsnál vagy fizetésnapon történt, meg, hogy korábban elkelt a tej, vagy a kenyér. S ha már «telefonon nem lehetett utánrendelni, taxival, saját kocsival mentünk a sütőiparhoz, a tejiparhoz, s hoztunk annyit, hogy elég legyen záróráig. A kereskedői munka életem részévé vált — mondja a Belvárosi ABC volt helyettes vezetője. — Azért akad tervem a nyugdíjasévekre is. Szeretnék utazni, s a ház körül a kertben is sok a tennivaló. A^ kitüntetésnek nagyon örültem, meglepett, és jólesett. Én mégis arra vagyok büszke igazán, hogy ha végigmegyek az utcán, legalább tíz ember rám köszön. Az emberi mosolyokból érzem, hogy megérte.- Jámbor Ildikó
