Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

I

Sokat hallani manapság egyes szakmák elnőiesedéséről. Így van ez a tanácsi munkáknál is. Mégis, amikor egy tanácselnököt keres az ember, megszokta, hogy az általában férfi, s kéri az elnök elvtársat. Apcon a titkárnő kedvesen kiigazított a telefonban, mondván, kapcsolom az elvtársnőt. Aztán, amikor megérkeztünk, a tanácstitkár fogadott bennünket, aki szintén hölgy. Ahogy körbepillantottunk, még szintén ott tüsténkedett néhány előadó, ügyintéző, akik ezek után már-már természetes, hogy a gyengébb nem képviselői. Akaratunkon kívül is Robert Merle híres könyve, a Védett , férfiak című jutott eszünkbe, ami egymondatos tartalmát illetően a férfi nélküli társadalom megalakításáról szól.

Nagy Imre: „A munkát végzők

meghatározó apciak.,."

Forral Ivánné és Fain Józsefné a női „vezérkarból"

Zelnik Pál: „Állandó téma

az egészségügy és a kereskedelem"

További találgatásaink megelőzése érdekében Fain Józsefné tanácselnök bemutatta a női „vezérkart”. Ezek szerint az iskolaigazgató, a művelődési ház és a könyvtár vezetője hölgy. A tanácsi apparátusban is csak hölgyek dolgoznak. Ügy fogalmazott, hogy egy fél fér- fi van csak közvetlen környezetükben. Az is a bölcsőde alkalmazottja, ezért számít félnek, ö egyébként a fűtő, s a munkáját is a gyermekintézményben végzi, tehát tulajdonképpen alig fordul meg a tanácson.

Régi igények

Csodálkozásunk azonban már nem tarthatott sokáig, mert Forrai Ivánné vb-tit- kár nagyon is valóságos tényeket kezdett sorolni, azon célok megvalósulásáról, amelyek az elmúlt ötéves tervben váltak valósággá.

— Ekkor kaptuk azokat a lehetőségeket, amelyek fel- használásával látványos dolgokat produkálhattunk. — Habár azt is azonnal hozzá kell tennem, hogy már csak a régi igényeket elégítettük ki.

— Mik voltak ezek?

— A négytantermes álta. lános iskolánkat, még plusz néggyel bővítettük. A munkálatok 11 millió forintba kerültek, ám ezzel háromszázötven gyermek egymű- szakos tanítását valósíthattuk meg. Építettünk két lakást egymillió háromszáz- ezer forintért. Ez azt a célt szolgálta, hogy megszüntethessük a falu szégyenfoltjának számító, még az egykori földbirtokos korából ránk maradt tanyai épületet. Sokszor szóba került a falugyűléseken a közvilágítás hiányossága. A községből ki- és bevezető utakon ezt is megoldhattuk. Terven felül pedig, elsősorban a Qua- litál támogatásának és a több mint hétszázezer forint

értékű társadalmi munkának köszönhetően átadhattuk a lakással együtt megépült orvosi rendelőnket is.

— A lakosság szívesen segít a közös célok valóra váltásában?

— Erre a legjellemzőbb példa, hogy az építőipari anyagok drágulása miatt a kivitelezés idejére szűkké vált az iskola költségvetése. Ezért aztán önkéntes felajánlást tettek a munkák meggyorsítása érdekében. összeadtak háromszázötvenezer forintot.

— Ez jelenti a közelmúltat, de mit ígér a jövő a fejlődés szempontjából? Erre a kérdésünkre már Fain Józsefnétől kértük a választ.

— összességében 12 millió forint áll rendelkezésre a VII. ötéves tervben, ami meglehetősen szűkös keretet biztosít az elmúlt időszakhoz képest. A lakosság úgy döntött, hogy a személyenkénti négyszáz forintos településfejlesztési hozzájárulásból építsük meg az öregek napközi otthonát. Létesítésére már régóta nagy szükség lenne. Ha egy régebbi épületet megvásárolhatunk, akkor a következő év elején már teljesül ez a kívánság. Ha nem, akkor egy kicsit később. Az új temetőben ravatalozót kell építenünk, ami az elképzelések szerint 1987-ben készül el. Szükség van fogorvosi lakásra is, csakúgy, mint a szintén lakással együtt megépülő körzeti megbízotti rendőri irodára. Telekkisajátítással tíz-tizenkét családi ház építésére is lehetőséget kívánunk biztosítani, s folyamatosan fel kell újítani a járda- és úthálózatot.

Meghatározó az ipar

— Mivel keresik a kenyerüket az itt élő emberek?

— Nálunk — ellentétben a legtöbb magyar faluval —, az ipar a meghatározó a foglalkoztatottság' szempontjából. A több mint háromezerkétszáz aktív kereső közül 1700 embernek ad munkát. Ennek a létszámnak is majd a fele, 600 ember dolgozik a Qualität Könnyűfémöntödében. Inkább a

»őknek biztosít munkalehetőséget a Minőségi Szűcs-, Bőr-, Ruhaipari Szövetkezet. Az áfész is foglalkoztat ötven apci dolgozót, s közel százan a mezőgazdaságban, a helyi termelőszövetkezetben keresik a boldogulást. A munkalehetőség \mellett azonban számos mást is biztosít az ipar. Sok támogatást kapunk akár a Qua- litáltól, akár a szövetkezettől.

— Ez azt is jelenti, hogy kevesen járnak máshová dolgozni?

— Valamikor itt is a mezőgazdaság volt a meghatározó. Később települt ide az ipar, ami összefüggött a főváros iparkitelepítésével. Akkoriban sokan jártak Budapestre az építő és textilszakmákba, valamint Pető- fibányára. Ez a hagyomány megmaradt. Ma többen kelnek útra mindennap. Újabban az ecsédi külfejtésnél dolgoznak számottevően apciak.

— Mire van még befolyással az ipar fellendülése a környéken?

— Akár például a kereskedelemre is. Az áfész is ott fejleszt, ahol fizetőképes a kereslet. A Qualitál- ban pedig jól fizetnek.

Kiemelten kezelik

Zelnik Pál tanácstagot, a végrehajtó bizottság tagját munkahelyén a Qualitálban kerestük meg.

— Mi foglalkoztatja leginkább az itt lakókat?

— Elsősorban az infrastrukturális kérdések. Egyre igénylik a mind magasabb színvonalú ellátást. Az állandó téma az egészségügy és kereskedelem. Szerencsére egyikkel sincsenek nagyobb bajok. Olyan üzletek vannak nálunk, amelyek nem találhatók meg más, hasonló nagyságú településeken. Négy élelmiszerbolt kínálja az árut, ezen kívül üzemel a pékség, vas-műszaki és háztartási áruház. Ugyanakkor a szolgáltatás lehetne jobb. Habár az is igaz, hogy egyre több kisiparos kezdte meg működését, ami ezen a téren is sokat javított a helyzeten.

— Többször hallhattuk már a Qualität jelentőségét. Miben látja ezt ön?

— Ide csábította az embereket, nemcsak Apcról, hanem a környékről is. Innen csökkent az ingázók száma. Röviden azt tudnám mondani, hogy aki dolgozik, az megtalálja a számítását.

Ez utóbbi kérdésünket feltettük a gyár pártbizottság) titkárának, Nagy Imrének is:

— A jelenlegi vezetők, szakmunkások, öntők, szerszámkészítők, kohászok apciak. Ök végzik a meghatározó munkát. Ezért kiemelten kezeljük, támogatjuk ezt a községet, habár a gyár Lőrinci és Apc között épült. Különösen az elmúlt öt évben vált vonzóvá nálunk dolgozni. Tisztességes megélhetést biztosítunk. A már említetteken kívül igyekszünk támogatni a művelődés területét és a sportot is. Persze, nem feledkezünk meg a környékbeli településekről sem, ahonnan szintén munkaerőt kapunk.

— Már harmadszor hangzott el valamilyen formában, hogy jók a kereseti lehetőségek. Mitől lettek ilyenek?

— Keressük az újat. Tudjuk, hogy a múltból nem lehet megélni. A piacon csak úgy lehet bentmaradni, ha azonnal a legjobb minőséggel reagálunk az igényekre, a változásokra, s ez egyre inkább sikerül..

Apcon éltek tehát az ipar nyújtotta lehetőségekkel. Méghozzá úgy, hogy nem szakítottak gyökeresen a hagyományokkal sem. Ez mindenképpen az ott élők előnyét szolgálta, életszínvonalukat emelte. Ezt bizonyítják a takaros házak, a szépen gondozott utcák ...

Kis Szabó Ervin

Ilyen az új iskola

Egyre több a kisiparos, ami a szolgáltatások fejlődését is

jelenti

Szépek, takarosak az apci utcák

(Fotó: Perl Márton)

r 1

Eltek az ipar nyújtotta lehetőségekkel

Apc látványosan fejlődött...- - • - ... - ■ ■ ■ ■ - —■ - - - - -