Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. március 14., péntek Kevesebb határozat, több eredmény Az MSZMP XIII. kongresszusa a párt vezető szerepének erősítésével összefüggésben többek között a következő feladatokat jelölte meg: „A vezető szerep gyakorlásának alapja a marxista—leninista politika. Ennek érvényesülése nagymértékben függ a határozatok végrehajtásának megszervezésétől és ellenőrzésétől. Munkánknak ma ez a gyenge pontja. Minden szinten nagyobb figyelmet kell fordítani a munka megszervezésére, a végrehajtásra és az ellenőrzésre.” A pórt politikája a határozatok összességében fejeződik ki, és a végrehajtás során valósul meg. A határozatokat a pártban a döntéshozatal alapvető módjának tekintjük. A gyakorlati munka során azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy a párthatározatok jelentős hatással vannak a pártonkívüliekre is. A jól megalapozott határozatoknak olyan politikai és mozgósító erejük van, amely lényegesen befolyásolja a pártonkí- vüliek véleményét, állásfoglalását, cselekvését is. Ezért elengedhetetlen, hogy a határozatok előkészítésére, a döntési lehetőségek kimunkálására nagy gondot fordítsunk. Alapvető követelmény, hogy mindenkor a reális, tényleges lehetőségeken, feltételeken alapuljanak, a szubjektív, irreális óhajokra, elképzelésekre nem épülhetnek. Az is fontos, hogy a döntés világos, egyértelmű legyen. Általános megfogalmazások helyett egyszerű szavakkal leírt, világos, félre nem érthető, konkrét határozatok kellenek, melyek célszerűen megvalósíthatók, végrehajtásuk pedig ellenőrizhető. Az eldöntendő kérdések, szakmai, tárgyi összetevőit figyelembe véve, helyénvaló, hogy mindenekelőtt a politikai összefüggések alapján szülessenek a határozatok, és elsősorban politikai feladatokat tartalmazzanak. A tapasztalatok alapján arra is nagy gondot kell fordítani, hogy a pártszervek és a pártalapszervezetek csak annyi határozatot hozzanak, amennyit végre lehet hajtani, ellenőrizni lehet, amennyiért testületileg is és személyileg érdemben felelősség vállalható. Ez különösen azért fontos, mert a párt vezető szerepe erősítésének most különösen a határozatok célirányosabb, következetesebb megvalósítósóban kell kifejeződnie. A pártalapszervezetek tekintsék alapvető feladatuknak a párthatározatok eredményes végrehajtását, a határozatok egységes értelmezésének, a végrehajtás megszervezésének, a pártonkívüliek mozgósításának és a végrehajtás ellenőrzésének útján. Alap- követelmény, hogy a határozatok mellett minden tisztségviselő, minden párttag álljon ki, azokat példamutatóan hajtsa végre és munkahelyén, környezetében mindent tegyen meg valóra váltásukért. Nagyobb támogatást kell adni azoknak, akik következetesen harcolnak a határozatok végrehajtásáért, határozottabban fel kell lépni azok ellen akik akadályozzák — akár passzivitásukkal is — a határozatok végrehajtását. A párttagok aktivizálásánál, a pártmunkák elosztásánál tudatosabban törekedni kell olyan, konkrét pártmegbízatások kialakítására, amelyek segítik az egyes párthatározatok jobb végrehajtását. A tapasztalatok szerint a kialakult munkaformák többségükben jól szolgálják a határozatok megismertetését és egységes értelmezését. Ugyanakkor igényesebbé, eredményesebbé kell tenni ezt a munkát. Esetenként elfogadható az az észrevétel, hogy sok a "határozat és nincs mindig elég idő a végrehajtás feltételeinek megteremtésére. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a párthatározat a legfontosabb iránytű a cselekvésre, ezért kívánatos azok sokkal gyakoribb és alaposabb tanulmányozása, feldolgozása. Ez egyben a határozatok egységes értelmezésének legfőbb biztosítéka is. Helytelen az a gyakorlat, amikor egy határozat megszervezését újabb és újabb határozat hozatalával vélik megoldani. Akkor, amikor az adott kérdésben meglevő, régebbi határozatot még nem hajtották végre, s az új csak azt ismétli. Ez a gyakorlat a határozatok komolyságát csökkenti, előbb-utóbb érdektelenné, közömbössé teszi a párttagokat. Nem ad megfelelő útmutatást a tömegszervezetekben, -mozgalmakban dolgozó kommunistáknak, gyakorlatilag nincs hatása a pártonkívüliekre. Sokszor ennek a helytelen gyakorlatnak a következménye, hogy a politikai munkában, a párttagok nevelésében, a környezet tudatának formálásában, a gazdasági feladatok megoldásában gyenge az elért eredmény. Ezért is nagyon fontos, hogy a pártszervek és pártszervezetek határozatokat csak valóban indokolt esetben, arra megérett helyzetben és kellő körültekintéssel hozzanak. A határozatok végrehajtásának megszervezésében fontos kérdés a helyi feladatok pontos kimunkálása, adaptálása. A tapasztalható fejlődés ellenére, sokszor előfordul, hogy mechanikusan ismétlik a központi vagy a közvetlen irányító pártszerv határozatait, nem alkalmaz- sák azokat a helyi viszonyokra, elmarad a konkrét tennivalók kimunkálása. Csak a világosan megfogalmazott, differenciált, a helyi körülményeket figyelembe vevő, személyre szóló, határidős, konkrét tennivalókkal biztosítható a határozatok eredményes végrehajtása. Ez egyben feltétele a pártszervezetek és az egyes kommunisták kezdeményezőkészsége kibontakoztatásának is. A XIII. kongresszus fontosnak minősítette, hogy minden pártszervezet fokozza kezdeményezőkészségét a fejlődéssel együtt járó ellentmondások feltárásában, a feladatok megoldási lehetőségeinek kidolgozásában, a végrehajtást akadályozó okok megszüntetésében. Ennek érdekében szükséges, hogy a pártszervezetek fejlesszék eszmei-politikai irányító tevékenységüket, ideológiai tudatformáló nevelőmunkájukat, erősítsék akcióképességüket a határozatok végrehajtásában. Növeljék a párttagok figyelmét és cselekvési egységét. Fejlesz- szék állandóan munkamódszerüket, mindenkor igazítva a társadalmi, gazdasági fejlődés igényeihez. A pártszervezetek törekedjenek arra, hogy a napi kérdések mellett átfogóbban foglalkozzanak a fejlődésünket meghatározó alapvető gazdasági, társadalmi, politikai kérdésekkel. A párthatározatokban egyértelműbben és részletesebben fogalmazódjanak meg a politikai elvek és a helyi tennivalók. Fordítsanak nagyobb figyelmet a határozatok végrehajtását biztosító politikai, személyi, tárgyi feltételek megteremtésére. Küzdjenek bátrabban a határozatok helyi alkalmazásában fellelhető rutinszerűség, a másolás, valamint a konfliktusok kikerülésében, túlszabályozottságra való törekvésben megnyilvánuló hivatalnoki stílus ellen. Mindezek elvégzése biztosíthatja a kongresszusi célkitűzések elérésének fontos feltételét, a határozatok eredményes végre- hatjását, a jó színvonalú, eredményes politikai munkát. Czank János, az MSZMP KB munkatársa Egy falu, két gazdaság Csányi számvetés Az alig másfél ezer hektár földterületen működő Csányi Állami Gazdaság jó évet tudhat maga mögött. Az itt dolgozók 1985-ben bőven túlteljesítették kétszázmillió forintra tervezett termelésüket, a vállalati eredmény pedig megközelíti a húszmillió forintot. Ott jártunk alkalmával erre mondták: soha rosszabb évzárást! Pedig semmi különös dologba nem fogtak tavaly, csak amit korábban elterveztek, azt igyekeztek mind hatékonyabban megvalósítani. Így jött be a tervezett nyereség is, mégpedig annak ellenére, hogy terjedelmes gyümölcsösükben az almatermést nem tudták gazdaságosan betakarítani. Felújították viszont az üdítőital-gyártó üzemet, továbbá növelték az ott előállított Róna-család, valamint a Traubi piacát, s ez vitt a iken.vér- gabona. a napraforgó, illetve a dinnye hozamával együtt a jó mérleghez. Csendes ital Hogy mit várnak az állami gazdaságban az idei esz. tendőtől? Vízer Ferenc igazgatóhelyettes kész tervet még nem tudott elénk tárni, hiszen most végzik rajta az utolsó simításokat. Tájékoztatója nyomán azonban már most képet alkothatunk a tornyosuló feladatokról. — A mindannyiunk által ismert új, feszített szabályzók megnehezítik a helyzetünket. Ennek ellenére azt valljuk, hogy teljesítményeink további növelésével, a gazdaságosság elveinek szigorú érvényesítése révén a tavalyit megkö- zelitő eredményre képes gazdaságunk — jegyezte meg bevezetőben az igazgatóhelyettes —, Ilyen irányú esélyünket csak erősíti, hogy tavaly nemcsak az üdítőüzemi, régi gépsort újítottuk fel, hanem 28 millió forintos beruházás keretében elkészültünk egy vadonatúj töltősorral is! Ezen úgynevezett „csendes” italt, azaz szénsav nélküli, szűrt meggy- és almalevet állítunk elő, amelynek két komoly megrendelője a Badacsonyi és a Debreceni Állami Gazdaság, s esztendő végéig együttesen cirka 37 millió palack üdítőital forgalmazására le. szünk képesek. A másik szélen Elmondotta még Vízer Ferenc, hogy 920 hektárnyi szántóföldjükön változatlanul kitartanak a kenyér- gabona, illetve a napraforgó mellett, mivel a GITR tagjaként minden garanciájuk megvan e növény gazdaságos, jövedelmező termesztésére. Az állami gazdaságból eztán tovább vitt utunk, s a falu másik szélén a Búzakalász Tsz portáján mái gondterheltebb arccal fogadott bennünket Rai György elnök és szőkébb vezérkara. — Háromezer hektáros szövetkezetünk I kizárólag az alaptevékenységre épül, és mivel a tehenészet, illetve a kukorica termesztése eredményesség dolgá. ban csalódást okozott, az 1985-ös évet illetően min. den erőfeszítés ellenére adósok maradtunk tervünk teljesítésével — nyilatkozott az elnök — . Egyébként éppen az esztendő tapasztalatain okulva hajtottunk végre különböző módosításokat termékszerkezetünkben. Száz hektárra! növeljük például a jövedelmezőnek bizonyult napraforgó területünket, éspedig a kukorica kárára, mert ez utóbbit nagy költség is terheli. Szinten marad viszont a kertészet, hiszen különösképpen a részesművelésbe adott 50 hektárnyi pritamirr paprikánk jól fizető kultúrának bizonyult. Tej helyett hús Rai György szóvá tette a tehenészetben, a tejtermelésben bekövetkezett ku. darcot. Ez szintén új doni tés elé állította a Búzaká- lász Tsz vezetőségét. — Kétszázdarabos tehenészetünket fokozatosan leépítjük, s világbanki segítséggel megkezdjük egy ezei férőhelyes hizómarha-telep kialakítását. Ha ez beáll, meggyőződésem, lényegesen csökken házunk táján a munkaerőgond, s ugyanakkor nő az állatállomány jövedelmezősége. Az átprofi- lírozás különben már megkezdődött, s a telep kivite. lezésével még az idén végezni akarunk, hogy 1987- ben teljes kapacitással rajtolhasson nálunk a hízómar. ha-tenyésztés, amire tavaly sem fizettünk rá. Ennek kapcsán egyébként talán nem érdektelen fölemlítenem, hogy a Heves Megyei Húsipari Vállalatnál már szerződést is kötöttünk, aminek folyományaként egyik bázisgazdasága leszünk a Gyöngyösön most épülő, átadás előtt álló, új export- marhavágóhidnak... Summázol Egy falu, két gazdaság Öröm ott, gond itt. Az mégis a jegyzetfüzetbe kívánkozik summázat- ként, hogy a problémákkal küzdőknél is olyan fölismerésre, olyan útra találtak, amely kivezetheti őket az átmeneti nehézségekből. Moldvay Győző Könnyebb volt a csúcsra feljutni, mint ott megkapaszkodm Ma még az élvonalban... Nagyüzemeinkben a tavaszi munkákra való fölkészülés része a jé minőségű szaporítóanyag beszerzése. Ezt közvetlenül a vetőmag vállalat, közvetve pedig az egyes nemesítő állomások biztosítják. Ez utóbbiak egyikére, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet budatétényi osztályának újmajori telepére — amely központja az Apc környéki Farkasmajornak — látogattunk el. D r. Lászlóffy Antal szaktanácsadó idézte fel a kezdetet: — Űjmajorban már több évtizede hagyománya van a növénynemesítésnek. Kezdetben csak külföldi fajták hazai meghonosításával foglalkoztak, a negyvenes évek végétől azonban egyre inkább tért nyert a nemesítő munka is. 1968-ban országos jelentőségű feladattal bízták meg intézetünket: létrehoztuk a magyar borsó- fajtasort. Ez a munka eredménnyel járt, s ennek révén megismerték a munkát itthon és külföldön egyaránt. Az ország vetésterületének több mint a felét minden évben a nálunk nemesített 8 fajtával vetik be. Ezek átlagosan hat-hét tonna zöldszemet adnak hektáronként, de az Alföldön nem ritka a 10 —12 tonnás termés sem. Ma már ezekhez viszonyítják a külföldről behozni kívánt új fajtákat, ami önmagában is nagy szakmai elismerést jelent. A zöldborsón kívül még dinnye, paprika, saláta, spenót, petrezselyem, tök, hagyma és sok más zöldségféle nemesítésével is foglalkozunk. A termőképesség folytonos növelése mellett, nagyon fontos követelmény a betegségekkel szembeni ellen- állóképesség is. Az erre irányuló kutatások lényegét dr. Csizmadia László tudományos munkatárs foglalta ösz- sze: — A növények a legtöbb betegséggel szemben képesek önmagukat megvédeni. Nagyon leegyszerűsítve tehát, az a kutató feladata, hogy a fertőzött állományból mindig a legegészségesebbet válassza ki. Ezeket szaporítsa tovább mindaddig, amíg a létrehozott új fajtát már nem képes elpusztítani az adott kórokozó. A korábbi években külföldről vásárolt vetőmagvakkal együtt, behurcolták a borsó legveszedelmesebb ellenségeit is. Ezek a nagyüzemi termelés általánossá válásával, az egymást követő években túl gyakori vetéssel összefüggésben fölszaporodtak a talajban. A pe- ronoszpóra, a lisztharmat és más gombabetegségek, gyakran hektáros nagyságú foltokban pusztították el a fejlődő növényeket. 1974-ben kidolgoztuk az egyik legveszedelmesebb kórokozónak ellenálló borsófajta nemesítésének programját. Ez a munka azóta sikerrel befejeződött. Jelenleg a szárlevél- és hüvelyfoltosodás leküzdésén fáradozunk. — Van-e kapcsolatuk más intézményekkel? — kérdeztük dr. Lászlóffy Antaltól. — Magyarországon leggyakrabban a Kertészeti Egyetemmel, és a Gödöllői — valamint a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel dolgozunk együtt. Külföldön a Szovjetuniótól kezdve, a két német államon keresztül Hollandiáig, nagyon sok országban ismerik eredményeinket. Rendszeresen szervezünk tanulmányutakat, s számos intézettel már közvetlen kutatási együttműködés is megvalósult. — Milyenek a kutatási feltételek Űjmajorban? Dr. Csizmadia László így összegezett: — A nyugati államok jobb körülményeket biztosítanak a kutatóiknak, de sajnos, mi a környező szocialista országok többsége mögött is messze elmaradtunk. Sőt! Ha rangsorolnánk a hazai. nemesítéssel foglalkozó telepeket műszer- és kisgépellátottság szerint, akkor mögöttünk már nemigen állna senki. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kellene! A nyolcvanas években, amikor a borsótermelés a legjobban gépesített zöldségágazat,. amely munkaintenzitásban felveszi a versenyt a búzával és a kukoricával, a nemesi tők még mindig kézi munkaerőre vannak utalva. Egyszerűen nem tudjuk kipróbálni, hogyan viselik el új fajtáink a gépi betakarítást! Annál is inkább furcsa a helyzet, mert az országban a borsó vetésterülete 100—120 ezer hektár. Ezzel szemben nekünk csak annyi pénz áll rendelkezésünkre, ami egy átlagos méretű gazdaság vetőmagigé- nye ebből a növényből. —► Milyen időközönként jelentkeznek új fajtákkal a piacon? — Mint a tudomány minden területén, a nemesítésben is fölgyorsult az eredmények elévülésének folyamata. Óriási ütemű a fejlődés külföldön. Itthon a debreceni agráregyetemen, valamint a Nyíregyházán működő, Vetőmag Vállalat Kutató Központjában is egyre erősebb vetélytársra találunk. Ma még jó helyzetben van Űjmajor. Minden évben képesek vagyunk új fajtáikkal jelentkezni, de az említett feltételek mellett, kérdés, hogy meddig ... Móró István Főiskolai kar Székesfehérváron Székesfehérváron működik az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kara. Az intézménynek jelenleg mintegy 150 hallgatója van, akik a sikeres vizsgák után földmérési és földrendezői üzemmérnöki diplomát szerezhetnek. A főiskola oktatási épületét a múlt évben ötszáz négyzetméternyi tanteremmel bővítették, ezáltal lehetővé vált a gyakorlati mérések tantermi oktatása. Felvételünkön a mérőteremben az I. c. évfolyam hallgatói mérési gyakorlatokat végeznek (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd)
