Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-13 / 61. szám
4 SHI NÉPÚJSÁG, 1986. március 13., csütörtök A zsűriben: Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója Miss Európa '86 — magyar szemmel Málta, a Földközi-tenger egyik gyöngyszeme, a romantikát kereső turisták paradicsoma. Hamisítatlan mediterrán hangulata, letűnt korokat idéző levegője sokak kedvelt célpontjává teszi. Máltára utazni: sikk. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy február 28-án itt rendezték meg a Miss Európa ’86-ot, a vén kontinens legszebb ifjú hölgyeinek versenyét. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója zsűritagként vett részt a szépségkirálynő-választáson. ahol Molnár Csilla Andrea révén mi is érdekeltek voltunk. — Bizonyára sok érdekességet tapasztalt, ezért arra kérem, hogy ossza meg velünk élményeit, és dióhéjban mesélje el az eseményeket. Először is azt: hogyan került a pontozók közé? — Az Austria Tabak az esemény egyik szponzora volt. és a Milde Sorte-t gyártó licencvállalataink vezetőit meghívta Máltára. A zsűribe végül engem delegáltak a cég képviselőjeként. Még egy magyar volt a tizenkét tagú testületben: dr. Fodros István, a Magyar Média igazgatója. — Gondolom a házigazdák igyekeztek megadni az események rangját. Milyen ötletekkel fűszerezték az esetet? — A versenyt a Dragonara kaszinóban rendezték, amit erre az alkalomra átalakítottak színházteremmé. A lányok felvonulását négyórás, látványos, zenés show kísérte. A három műsorvezető — tekintettel a tv-tár- saságokra — angol, francia és német nyelven kom. mentálta az eseményeket. A helyszínen ötszázötven tagú, javarészt helybeliekből álló közönség figyelte a hölgyeiket. ök érthetően a máltai szépség, Fiona Micallef kisasszony kedvéért fizették ki a borsos beugrót, s elsősorban neki tapsoltak. Nem is eredménytelenül: végül ő lett a hatodik helyezett. — Hogyan dolgozott a zsűri? — Maximum hat ponttal jutalmazhattuk a versenyzőket, akik háromszor léptek színpadra. Először estélyi ruhában, majd népviseletben, végül egyrészes fürdődresszben. — Nyilván ez utóbbi volt a legizgalmasabb ... — A három „jelenésre" adott pontszámok alapján alakult ki a döntősök öttagú csapata Molnár Csillával az élen, akit a francia, a svéd, az osztrák és a spanyol lány követett. Közülük az első helyen végül a svéd Raquel Bruhn, a máAkinek a helybeliek szurkoltak: Fiona Micallef, Málta legszebb hölgye Tizenegyen a huszonnégy királynőjelölt közül Milyen dijak vigasztalták a fonyódi kislányt? — Kapott egy pici ezüst hajót, ami hagyományos ajándéknak számít Máltán és persze virágokat. Valószínűleg arra is van lehetőség, hogy külföldi szerződésekhez jusson, bár ilyenkor inkább a győztesre összpontosul a figyelem, ö ott helyben legalább tíz szerződés- ajánlatot kapott, tehát még válogathat is. — Nyilván nemcsak a szép lányokat nézte meg Máltán. Milyen programjai voltak még? — Meglátogattam az Austria Tabak itteni Milde Sorte-t készítő gyárát. Ez egy viszonylag kicsi, de nagyon korszerűen felszerelt üzem, így szakmailag is hasznosnak nevezhetem az utamat. Megnéztem természetesen a sziget történelmi emlékeit és híres kikötőjét is. És még egy érdekesség: Máltán most folyik a zöldségtermelés betakarítása. Ez első hallásra különösnek tűnhet, de elég magyarázatul annyi, hogy 30 fokos hőmérsékletkülönbséget „utaztunk át” a versenyre menet. Bécsből mínusz 13 fokban indultunk, s a máltai repülőtéren plusz 17 fok fogadott . .. Koncz János sodikon a francia Cecile Lartique végzett, a harmadik helyet pedig Molnár Csilla kapta. — Ez nagyon szép eredmény, mégis visszaesésnek tűnik, hiszen a döntőben vezető helyről indult... — öt nagyon csinos hölgy közül kiválasztani, ki a legszebb: ebben a szubjektív véleménynek is nagy szerepe van. A döntő egyébként nagyon szoros volt, Csillát mindössze egy pont választotta el a második helyezettől, s az elsőtől sem sokkal több. — Végül is sikerült megismételni Tóth Rita tavalyi eredményét. Bár Molnár Csillát az sem deríthette jó kedvre, hogy a svéd szépségre végül az ő „Fabulis- simo” feliratú koronája került, mivel egy ilyen ékesség beszerzéséről a rendezők teljesen megfeledkeztek. A győztesek: középen Cecile Lartique Franciaországból, jobb oldalt a svéd Raquel Bruhn, bal oldalt Molnár Csilla Andrea T. Ágoston László: Olvasom az újságokat. Helyesebben a hirdetéseket. A többivel nem rontom a szememet, mert a híreket bemondja a rádió, meg a televízió is. Mind ugyanazt írja. Na ja; Jókainál egy volt az Isten, nálunk meg egy az MTI... Szóval olvasom a hirdetéseket. Exportra dolgozó nagyvállalat pályázatot hirdet vezérigazgatói állás betöltésére. Ilyen négy volt ma az újságban. Felajánlottak még tíz igazgatói, húsz főosztályvezetői és harminc' osztályvezetői állást. A csoportvezetői, telepvezetői, meg raktárvezetői beosztásokat kínáló hirdetéseket már nem is számolom, mert száz után mindig összezavarodom. Végtére is nem vagyok én fejszámoló művész ... Mi lenne, ha megpályáznám valamelyiket? Mondjuk. .. no, nem, az kockázatos, de például egy igazgatói állást. Mégiscsak jobb, ha szerény az ember, nem? Szakirányú végzettséggel rendelkezem. Huszonöt éve szakszervezeti tag vagyok, ez alatt minden irányban voltam szemináriumon. Egy egész asztalfiók tele van az igazoló oklevelekkel. Politikai végzettség. Ez sem gond. Amire tanulmányi szabadságot adtak, mindenre beiratkoztam. Aki már épített magánerőből házat, az tudhatja mibe kerül manapság egy segédmunkás. Mi kell még? ötéves szakmai gyakorlat. Az is megvan. Tíz éve építem ezt a nyomorult házat. Azóta gyakorlom a kőműves, ács, lakatos, asztalos, vízvezeték- és villanyszerelő szakmát,- de levizsgáztam anyagbeszerzésből és árufuvarozásból is. Főállásban gépeket tervezek, másodállásban virágkertész vagyok. A vezetői gyakorlat sem hiányzik, hiszen mellékfoglalkozásban .éjszakánként taxizom. Erkölcsi feddhetetlenség. Ez sem gond. Igaz, a múltkor meggyanúsított a feleségem, mondván, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy egy középkorú férfi hónapokon át úgy feküdjön az ágyban, mint egy fatuskó. Szerinte eszembe se jut, hogy ő nő. Hogy mi köze ennek a fa tuskóhoz? És miért éppen tuskó? ... Különben sokszor eszembe jut. Ahányszor meglátom a fürdőszobában a piperevackait, mindig elgondolkodom azon, mennyivel kevesebbet költünk mi, férfiak ilyen ha- szontalanságokra. Ha csupán férfiakból állna a társadalom, ezt az összeget is felajánlhatnánk a külgazdasági egyensúly helyreállítására. No lám, micsoda ötleteim vannak! Azt hiszem, a külkereskedelmi vállalat igazgatói székét fogom megpályázni. Ennyit az erkölcseimről. Feddhetetlenség. Két hete a virágpiacon találkoztam egyik őstermelő ismerősömmel. Titokzatos arccal sün- dörgött mellém, aztán odasúgta, hogy gyorsan rendezzem a könyvelésemet, meg nagyon vigyázzak az árakkal, mert jönnek az adóellenőrök. Mondtam neki, hogy a könyvelésem mindig naprakész, a virágot meg sokkal olcsóbban adom, mint mások. Az ellenőröktől különben sincs tartanivalóm, mert januárban már befizettem az egész évi adómat. „Nincs mitől tartanom, én becsületes ember vagyok” — mondtam büszkén, és kihúztam magam. — Hülye! — fordult el bosszúsan. — Micsoda?! — ragadtam meg indulatosan a kabátját. — Hagyj békén! — szabadkozott.— csak a szó szinonimáját mondtam. Szóval ez a feltétel is rendben van. Mi van még? Az áll itt a hirdetés- alján, hogy megfelelés esetén a munkaszerződés öt év után is meghosszabbítható. De hát ez nagyszerű! Ha teljesen alkalmatlan leszek az állás betöltésére, akkor csak öt évig lehetek igazgató. Addigra meg majd csak elnyerek egy másik igazgatói, vagy netán vezérigazgatói állást egy másik pályázat útján ... Manyi ka „Valami rejtélyes magne- tizmus sugárzott Kiss Manyi lényéből, ami vonzotta az embereket, férfiakat, nőket egyaránt. Mindenki, aki a közelébe került, barátja, de legalábbis a bámuiója lett.” E sorokat Bilicsi Tivadar írta róla, aki színpadon, s számos filmben volt a partnere. Hihetünk neki. Kiss Manyi 1911. március 12-én született Magyarlonán, egy székelyföldi falucskában (bár igazi szülőhelyeként Zágont említi, ahová nyolchetes korában került). Muzikalitására a gimnáziumban figyeltek fel, s tizenöt éves volt, amikor szülei Kolozsvárra vitték, és beíratták a zenekonzervatóri- umba. Az egyik este színházba ment. Kálmán Imre Kiss Manyi civilben Tatárjárás című operettjét Látta, s a színház varázsa annyira foglyul ejtette, hogy csapot-papot, zongorát, konzervatóriumot otthagyott, s jelentkezett Izsó Miklósnál, a kolozsvári színház rendezőjénél, a kitűnő színészpedagógusnál. Izsó meghallgatta, tehetséget látott benne, elvállalta a tanítását. Neve hamarosan felbukkant a Kolozsvári Nemzeti Színház plakátjain, s két esztendő múlva, 1928-ban megkapta színészdiplomáját. Kolozsvár után Miskolc, majd Szeged következett, a közönség kedvence lett, rajongtak érte. Már Budapestre is hívták egy-egy szerepre, aztán újra visszament a Tisza-parti városba. 1936 őszén új kabaré nyílt Pesten, a Pódium. Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Pe- thes Sándor, Keleti László és Szenes Ernő mellett Kiss Manyi is színpadra lépett — kiugró sikert aratva. A kritikusok és a közönség is felfedezte tehetségét, humorát, csillogó egyéniségét. 1936 decemberében már a patinás Magyar Színházban játszott Csathó Kálmán Szakítani nehéz dolog című víg- játékában, s a kritikusok alig találtak jelzőket a dicséretére. Neve ismertté vált, operettek sokaságában szerzed népszerűséget, a film is sűrűn foglalkoztatta, pedig volt olyan időszak, amikor egy producer ezt mondta neki: A Manyi névvel menjen egy budai úricsaládhoz háztartási alkalmazottnak, de a filmgyárat hagyja békében. Egy „Manyi” nem csinálhat karriert... A sikerszériát a háború törte ketté. 1945 után, évekig nem találta a helyét, re- vüszínpadokon, kabarékban Egy rádiós felvételen tékozolta tehetségét. A csendet a film szakította meg: Bán Frigyes, Fábry Zoltán bízott rá szerepeket — koránál legalább 30 évvel idősebb, ezer redővel barázdált arcú öregasszonyokat játszott — elhitető erővel. 1954-ben került a Madách Színházba, ahol végre igazi otthonra lelt, s kibontakozhatott egyedülálló tehetsége. Az itt töltött, másfél évtized alatt eljutott pályafutása csúcsára. Játszott Brechtet, Csehovot, Gorkijt. Sarkadit, Németh Lászlót. Színpadra lépett drámában — eszményi Kurázsi mama volt —, komédiában, játszott öregasszonyokat és bakfisakat. Minden maszk nélkül meg tudott öregedni, és képes volt belülről megfiatalodni. Már jócskán benne járt a korban, amikor Darvas Szilárd megírta neki a Hiccig Jucikát. Hajába masnit tett, vékony lábacskáira fehér zoknit húzott. „Jucika, te hány éves vagy?" — kérdezte a szerep szerint partnere. Nyolc, mondta. Mire az egyik előadáson az első sorban félhangosan megjegyezte egy hölgy: „Ez lehetetlen, biztosan tíz is elmúlt..." Ösztönös tehetség volt „Én sosem vesződöm a szereppel — nyilatkozta. — Elolvasom, átgondolom, kitalálom ki vagyok, mi vagyok. A többi jön magától. Sokszor csodálkozom a kollégáimon, akik a bemutató előtt egész könyvtárakat átrágcsálnak. Én még egy sort' sem olvastam a szerepeimhez. Minek? Vagy beletalálok, vagy úgyis hiába.” Utolsó nagy, emlékezetes alakítását Németh László Bodnárné című drámájának címszerepében nyújtotta. Pedig már beteg volt, komoly fájdalmak gyötörték, amelyek annyira fokozódtak, hogy 1971 márciusában kórházba kellett feküdnie, a műtéttől remélte a gyógyulást. Ám az orvosak már nem tudtak segíteni rajta. Március 29-én, alig több mint két héttel hatvanadik születésnapja után, örökre lehunyta szemét. Halála napján a Madách Színház előcsarnokában kifüggesztették fekete szalagos fényképét. S a fotó alatt — néhány óra múlva — százszámra gyűltek a virágok. Kollégái, tisztelői, ismerősök és ismeretlenek helyezték oda, azok, akik szerették Kiss Manyit, vagy ahogy mindenki nevezte: „a Manyikét”. Kárpáti György A Sziget a szárazföldön című filmben Pályázat
