Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 13., csütörtök 5. Szemet gyönyörködtető tájak Finnország Turizmus és természet Finnország Európa egyik legritkábban lakott országa. A gyors városia­sodás következtében a lakosság városokba és környékükre tömörült — vidéken csak kevés em­ber maradt. Nyaranta a városok kiürülnek; az emberek tóparti nyaraló­ikba vagy vidékre köl­töznek. Az év nagyobb részében azonban vidéken — különösen Kelet- és Észak-Finnországban — nagyon alacsony a népsű­rűség. Finnországban bő­ven van hely friss leve­gőt szívni, hallgatni a ter­mészet hangjait és a szél zúgását, gyönyörködni a határtalan erdőkben, a mocsarakban. tavakban. Bár Finnországban is szó­ba került a levegőszennye­ződés, Közép-Európához vi­szonyítva tiszta a levegő. Az Aland-szigeteken és Dél. Finnországban, ahol a szom­szédos országok kén- és nitrogénszennyeződései a leginkább érezhetőek, a sa­vas eső már hatással van a fákra és tavakra. A kén az ország más részein is, a nagy vegyipari fafeldolgozó üzemek környezetében pusz­títja a fákat. Az ország nagy részében azonban még jó a helyzet, á levegő tisz­ta és friss. Az ezer tó országában a vízterületek jó minősége megőrződött, kivéve a na. gyobb települések közelében levő vizeket, a cellulózipar által szennyezett területeket, valamint a vegyi- és fém­ipar által szennyezett part menti tengervizeket. Ke­vés kivételtől eltekintve a tavak fürdésre, halászat­ra alkalmasak, s vizük ház­tartási célokra megfelel. Észak- és Kelet-Finnország tavainak és patakjainak vi­ze rendkívül finom és ivásra alkalmas. Finnországban sok az er­dő; alapterületének 2 3_át erdő borítja. Ezeket az er­dőket hatékonyabban hasz­nosítják, mint bárhol má­sutt. Közép-európai szem­mel nézve a finn gazdasá­gi erdő mégis természetkö­zeli és szép. Az erdőgazda­ság nyomai helyenként nyíltszíni irtások, felszíni változások és erdei utak for­májában látszanak, melyeket a faáru erdőből történő el­szállítására építettek, s amelyek sűrű hálózatot al­kotnak. Az erdők több mint 60%-a magánszemélyek tulajdoná­ban van, több mint 20%-a állami és nem egész 10%-a vállalatok tulajdonában. Az erdőgazdaság közvetle­nül kb. 150 000 embernek ad munkát, közvetve pedig ennek sokszorosát foglal­koztatja. A faipari termé­kek Finnország exportjának majdnem 40%-át képezik. Fán kívül az erdő bogyó­kat, gombákat terem, a va­don élő állatok és növények számára életteret nyújt, az emberek számára pedig ki­rándulási és pihenési lehe­tőségeket kínál. Az erőtel­jes erdőgazdaság ugyan csökkenti az érzékenyebb élőlények megélhetési lehe­tőségeit, valamint Lapp­földön a rénszarvastenyész­tés feltételeit. Különösen a mocsarak er­dőgazdálkodás céljaira tör­tént lecsapolása csökkentet­te a legeredetibb finn ter­mészeti tájak, a mocsarak számát felére. Az ország déli és középső részeiben a természetes mocsár ritkaság számba megy, szerencsére Észak-Finnországban még bőven van érintetlen mo­csárterület. Kirándulási te­repként a mocsár felejthe­tetlen élményeket kínál. A jégkorszak és különösen a kb. 10 000 évvel ezelőtt történt jégolvadás alakítot­ta ki Finnország különböző dombvidékeit. A tavakat át­szelő dombvonulat a finn természet egyik legszebb látványa. Bár a dombok homokját és kavicsát Dél- és Közép-Finnországban sok helyütt építkezésre használ­ják, és ezért szétroncsolják a domboldalakat, az ország többi részében bőségesen lehet csodálni, vizsgálni és bejárni a dombvidékek kü­lönböző formáit. A madártavak és -mocsa­rak a finn természet oázisai, s ezek közül a legszebbeket természetvédelmi területté nyilvánították. Nemzetközi­leg legismertebb a Parik- kala-i Siikalahti, a Limin- ginlahti és a Helsinki köze­lében levő Viikki. A lappföldi hegyvidék természete nagyban eltér az alpesi hegyes csúcsoktól és kopárságtól. A lappföldi he­gyek lágyan ívelők, gömbö­lyű csúcsok és könnyen jár- hatóak. Közülük a legis­mertebbek: KeletwLappföI­dön Saariselká, Nyugat- Lappföldön a Pallas-Ounas- tunturi vidéke és Észak-Nyu­gat Lappföld. A lapp hegyvi­dék azokhoz a területekhez tartozik, ahol rénszarvast te­nyésztenek. Ez a lappok há­ziállata, melyet sokféleképp tenyésztenek és hasznosíta­nak. A Balti-tenger szigetvilá­ga a finn partoknál a leg­szebb. Délnyugat-Finnor- szág partjainál az ún. szi­gettenger több ezer sziget­ből, szirtből és zátonyból, nyílt vizek és öblök labirin­tusából áll. Ugyanilyen szi­getlabirintus található a Finn-öböl partjainál is, Hel­sinki előterében. A legkülső szigetek kopárak, növény­zetük nincsen, a belsők nagy területű, erdőborította szigetek. Sok sziget már rég­óta lakott. Mondják, hogy Finnország legszebb terüle­tei a tengeri és a belső-finn­országi szigetvilágban, vala­mint a lappföldi hegyvidé­ken találhatók. A legjelentősebb természe­ti látnivalók közül a követ­kezőket említhetjük meg: a turkui szigetvilág, a Hauki- vési szigetek a Saimaa-tó- ban, az óriási Paijánne-tó, Punkaharju gyönyörű domb­vonulata és Petkeljárvi domb- és tóvidékei Kelet- Finnországban, Seitsemine őserdei, Siikalahti madár­paradicsoma, Isoneva és Patvisuo mocsárvidékei, a Kitka és Oulanka folyók vízesései Kuusamoban, a nagy kiterjedésű mocsár-, er­dő- és lappföldi hegyvidék­vadon Koilliskairaban, a Pallas és Ounas lappföldi hegyek, Lemmenjoki folyó vadregényes aranylelőhe­lyei és Kevo kanyonjai. Finnországban sok lehető­ség nyílik a legszebb ter­mészeti területek megköze­lítésére. A tengeri szigetvi­lág nemzeti parkját saját csónakkal vagy menetrend- szerű hajókkal lehet megis­merni (MS Utö Turkuból, MS Rosala Kasnasből, MS Kristiina Nauvoból, vízibusz Turkuból Nötöbe). Hauki- vesi szigetvilágába Savon. linnából indul hajó. Itt és több más helyen is (többek között Oraviban) lehet vízi­taxit vagy csónakot bérelni. A Päijänne-tavon Jyväsky- láből és Lahtiból induló ha­jók közlekednek. Szállást Helsinkiben a Lomarengas irodán keresztül vagy a he­lyi idegenforgalmi kiren­deltségeknél lehet rendelni. Az ismertebb dombvidé­keket — Punkaharju, Pet­keljárvi, Pulkkiharju, vala­mint Vehoniemenharju — autóval lehet megközelíteni. A Petkeljárvi nemzeti park­ban idegenvezetés és jelölt ösvények vannak a turisták számára. A Siikalahti-i ma­dárparadicsom és autóút végén található Parikkala- ban. Siikalahtiban idegen­vezetőközpont és madárto­rony várja a látogatókat. A Kuru-Ikaalinen területén található Seitseminen ős­erdeit a Seitseminen nem­zeti park ösvényéről, vala­mint idegenvezető segítsé­gével lehet megtekinteni. Isoneva mocsárvilága a ter­mészetvédelmi terület geren. dázott ösvényeiről és a Patvlsuo-i nemzeti parkban tárul a látogató szeme elé (az útvonalak még nincse­nek mindenhol készen). Oulanka nemzeti park kempingje és idegenvezetői központja megfelelő kiindu­lópont a nemzeti park ter­mészetének megismerésé­hez. A gyönyörű erdő- és mocsárvadon, valamint az ismert vízesések a közelben vannak. A legsokoldalúbb lap hegyvidéki, erdei- és mocsár­vadon Finnországban Koil­liskairaban, az Urho Kekko- nen nemzeti parkban talál­ható, amely különbö­ző szintű szolgáltatásokat és szálláslehetőséget kínál a turisták és látogatók szá­mára. A Pallas-Ounastunturi-i nemzeti park és a Lemmen- joki-i nemzeti park kiváló barangolási területeket és természeti látnivalókat kí­nálnak. A kevoi természeti park turistaútvonala ország­szerte híres pompás kanyon, jairól. Eredeti, szép vidéki tája­kat a főútvonalakról letér­ve, kis kavicsos utakon ve­zetve lehet találni pl. Savó, Pohjois-Karjala és Pohjan- maa megyékben. Értékes kultúrvidékek Finnország különböző részein találha­tók. Ezekről a környezetvé­delmi bizottság készített felmérést nyilatkozatában (1980:44). Bár Finnország ritkán la­kott ország, mindenhol sza­bályozzák a természet fel- használását. A hulladékel- takaritási törvény megtiltja szemét, és egyéb hulladék lerakását a természetben. A turista köteles elhozni sa­ját szemetét a terepről. A terepjáró jármüvekre vonat­kozó törvény megtiltja gép­jármüvek használatát köz­utakon kívül eső területe­ken. Külföldiek számára a sá­torozás csak kijelölt tábor­helyeken engedélyezett. Nyílt tűz használata a természet­ben szigorúan tilos. A tila­lom az állami tulajdonban levő területekre is vonatko­zik. Vadászutakat külföldiek számára magántársaságok vagy utazási irodák árul­nak. Egyéb vadászat nincs engedélyezve. A rénszarvas félvad háziállat, melyet nem szabad zavarni. Külföldiek' számára a halászat is en­gedélyhez van kötve. Minden négyzetméter föld és víz valamely magánsze­mély, közösség vagy az ál­lam tulajdonában van. Ezért a szép finn természet meg­ismerésének legjobb módja a szervezett utazásokon és kirándulásokon való részvé­tel, nyaraló bérelése, a nem­zeti parkok közönség számá­ra nyitott területeinek meg­keresése, valamint a tulaj­donossal történő megállapo­dás sátorozásra és a földjén történő közlekedésre vonat­kozóan. Pekka Borg NDK Az iskola igazodjon az élet követelményeihez! Berlinben, az • Alexander Piatzon lévő Pedagógus Központban Günter Menke, a nemzetközi osztály vezetője fogadott. A megbeszélt időpontnál korábban érkeztem, ■gy jutott időm arra, hogy körülnézzek az elegáns épületben, ahol éppen kiállítás nyílt a tízosztályos politechnikai általános iskola fejlődéséről, a további korszerűsítésekről. A tablókat végignézve — amelyeken a grafikonok és a fotók érzékelhetővé tették az iskolarendszer sokoldalú­ságát — a szemlélő képet kapott arról is, hogy az NDK-ban az általános kép­zés mit nyújt; milyen alap­vető ismereteket sajátítanak el a tanulók az anyanyelv, a matematika, a természet- tudományok, a technika, a közgazdaságtan, a társada­lomtudományok, az idegen nyelvek, az irodalom, a mű­vészet és a testnevelés te­rületén. Húsz éve, hogy bevezették ezt az egységes, 10 osztályos oktatási formát, s ma már az ország 8,5 millió dolgozó­jának több mint 40 százalé­ka végzett ebben az iskola- rendszerben. Ami leginkább szembetűnő, hogy szinte az első osztálytól a tizedikig a munkára nevelést főtan- tárgynak tekintik az alap­fokú oktatásban. Valameny- nyi tantárgyban kifejezésre jut a politechnikai jelleg. Vannak speciális tárgyak, mint például „a szocialis­ta termelés alapjai”, amely műszaki, gazdasági, techno­lógiai alapismereteket nyújt, igazodva az élet követelmé­nyeihez. Természetesen nem­csak elméletben, emellett a 6—12 évesek rendszeres mű­hely- és iskolakerti foglal­kozásokon vesznek részt, a felső tagozatosok pedig ko­moly termelőmunkát végez­nek az üzemekben, így már serdülőkorban kialakul bennük a munkához, a dol­gozótársakhoz fűződő jó kapcsolat. A hatodik osztá­lyig általában heti 2—3 órát töltenek műhelygyakorla­ton, majd később növekszik a munkaórák száma és egy­re nehezebb, bonyolultabb szakismeretekre tesznek szert. Dolgoznak építkezé­seken kőművesek, vasbeton- szerelők mellett, megtanul­ják a forgácsoló (maró-, fú­ró-, eszterga) -gépek keze­lését, elsajátítják a gépko­csivezetést, vagy a kereske­delemben eladóként, fel­szolgálóként hetente több órát töltenek. Mire befeje­zik az általános iskolát át­fogó képet kapnak az or­szág iparáról, mezőgazdasá­gáról, kereskedelméről, köz­vetlen tapasztalatuk alap­ján. Alapismereteket szerez­nek természet- és társada­lomtudományból, két idegen nyelvből, továbbá a techni­ka és a kultúra világában is jártasak lesznek. Günter Menke osztályve­zetőt arról kérdeztem, hogy a tízosztályos általános is­kolákban milyen a pedagó­gusok helyzete, szerepe? — A tanároktól többet kí­vánunk politikai és szak­mai felkészültségben, mint korábban. Kötelező a rend­szeres továbbképzésen Való részvétel. Például az orosz nyelvszakosok egyetem után általában egy évet, de fél évet mindenképpen a Szov­jetunióban töltenek nyelv­gyakorlaton. Az NDK-ban sehol sincsenek képesítés nél­küli pedagógusok a kated­rán. A tanárok negyven szá­zaléka 30 évesnél fiatalabb. összesen 173 ezer pedagó­gus tanít az általános isko­lákban. Az egyetem befeje­zése előtt egy évvel beje­lenthetik, hogy hol szeret­nének tanítani, majd ezt kö­vetően a végzősökkel tár­gyal a fogadó iskola, a hely­színen beszélik meg a felté­teleket: bér, lakás stb. Min­den pályakezdő lakást kap, az egyedülállók is. A fiatal pedagógusok fizetése 800— 1500 márka, s ehhez jön még a jutalom. (Az NDK- ban 1100 márka az átlag­bér.) A minisztérium min­den évben jó előre elkészíti a munkaerőmérleget, így szeptember 1-től már tud­ják az iskolákban, hogy a gyermeket váró kolléganők helyett alkalmazzanak-e nyugdíjasokat vagy átcso­portosítással oldják meg a helyettesítést. Átlagosan he­tente 22—23 órát ad egy ta­nár, az osztályfőnök egy órával kevesebbet. A két­gyermekes anyáknak heti 2 órával ennél kevesebb a kötelező óraszámuk. Az osz­tálylétszám átlagosan 20— 25, kisebb/ településeken már kilenc gyermekkel is indí­tunk osztályokat. — A politechnikai oktatás továbbfejlesztése mellett ez az iskolaforma melyik terü­leten erősödik, változik a közeljövőben? — Az alsó tagozatban az olvasási készség fokozása a célunk. Kiemelt feladat to­vábbá az állampolgári is­meretek oktatása felső tago­zatban. Nagyon fontosnak tartom az idegennyelv-okta- tást. Az ötödik osztálytól he­ti hat órát tanulnak a gye­rekek orosz nyelvet, a hete­dik osztálytól pedig — fa­kultatív tárgyként — felve­hetik a második nyelvet is, választhatnak az angol. a francia, a spanyol, a cseh és a lengyel nyelv között. Vannak általános iskoláink, ahol görögöt és latint is ta­nítanak. A tanulók 80 szá­zaléka él a második idegen nyelv tanulásának lehetősé­gével. A hetvenes években álta­lánosan átalakítottuk a tan- tervet, mondhatni az élet­hez, a technikai fejlődéshez igazítottuk. A szakosított is­kolákban például bevezettük a komputeroktatást, 1985. szeptember l-től a 7—10. osztályokban zsebszámoló­géppel „dolgoznak” a gyere­kek a matematikaórákon. — Milyen hely jut a kor­szerűsített tantervben a sportnak? — Egyenjogú, kötelező tan­tárgy a testnevelés. Tízéves korig minden gyermek meg­tanul úszni,, ahol nincs az iskolának saját uszodája, ott a kerületi uszodák állnak rendelkezésükre. Az Orszá­gos Torna- és Sportszövetség (DTSB) iskolai sportegyesü- letei számtalan lehetőséget nyújtanak, de ezeken kívül is van lehetőség a sporto­lásra klubokban, spartakiá- ddkon, különböző erőpróbá­kon, versenyeken, iskolák közötti kupákon. Berlin­ben népszerűek az esti fu­tóversenyek, az utcákon tö­megesen jelennek meg a fiatalok, ilyenkor öt-hat is­kola csapata fog össze a háztömb körüli futásban. Így aztán könnyű dolguk van a testnevelő tanároknak, edzőknek: a sportoló fiata­lok soraiból minden évben sikerül kiválasztani a legte­hetségesebbeket, akik közül eddig már nem egy jutott fel a csúcsra. Minden általános iskolának van politechnikai laboratóriuma, biológiai, fizikai, kémiai kísérletekhez felszerelt, berende­zett tanterme (Fotó: KS) H. A.

Next

/
Thumbnails
Contents