Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 61. szám ARA: 1986. március 13., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jelenben • •• /f­0 JOVOt Kedves találkozónak vol­taim részese a napokban: Heves megyei vezetők lá­togattak a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatára, hogy közelebbről is megismer­jék az itteni képzés körül­ményeit, módszereit, s köl­csönösen tájékoztassák egy­mást a legkülönfélébb kér­désekről. Mindkét részről örömmel fogadták a lehetőséget a közvetlen eszmecserére, hi­szen oktatónak, hallgató­nak, s mindazoknak, akik a leendő szakemberekre oly nagyon számítanak, egyaránt fontos mind töb­bet megtudni a másikról. A tanár, a tanuló számá­ra már a puszta érdeklő­dés is szívdobogtató, de a munkáltatónak sem kisebb élmény, amikor látja, hali­ja azt, akivel év közben vagy évekig gyakran csu­pán levelez, majd közülük jó néhány fiatallal ki tud­ja meddig együtt dolgo­zik. Hátha még a kíváncsi­ságot komolyabb szándék is vezérli! Mert ez a látogatás is természetesen több volt az egyszerű vizitnél. Szűkebb hazánkból senki sem tit­kolta, hogy valójában azt fürkészte: milyen kezek­ben van az utánpótlás sor­sa, mennyiben igazodik az oktatás a mindennapok sokszor sajátos tennivalói­hoz. Ki-ki azt találgatta, hogy mivel tudna maga is többet segíteni az átmene­tileg távolba szakadt He­ves megyei ifjaknak, s ve­lük közösen miként tehet­né virágosabbá a pályát. Nemcsak kedves, hanem határozottan szép és fö­löttébb hasznos is az ilyen találkozás, amely szeren­csére már nem az első s egyetlen ebben az intézet­ben sem. S minden bizony­nyal egyre több lesz a ha­sonló kezdeményezésből, törekvésből, hiszen cseppet sem lehet közömbös, hogy honnan, mivel, legfőkép­pen pedig kik állnak majd a helyünkbe. 'Nyilvánvaló, hogy nem elég csak a legszükségeseb­beket tudnunk a „staféta- váltókról”, önmagában a legelegánsabb ösztöndíj is kevés a megnyugváshoz, sikerhez. Amennyire csak lehet, együtt kell élnünk munkatársainkkal már ak­kor, amikor még azt hisz- szük róluk, hogy gyere­kék. Osztoznunk nem csu­pán a diákélet örömeiben, hanem kétségtelen gondjai­ban, bajaiban, bizonytalan­ságaiban is. Véletlenül sem szabad hagynunk, hogy egy-egy szakmába csak úgy „belecsöppenjenek”, aztán pedig a pályán ke­seregve botladozzanak. Csakis úgy lehet bárkinek is kedve a starthoz, s ener­giája a későbbi kibontako­záshoz, ha tisztán lát ma­ga előtt, biztatóak a kisza­bott feladatok, érdekes, kellően izgalmas, amit csi­nál. Ha értelmét, értékét látja munkájának. Látogassuk, hát mind töb­ben s többet az iskolákat, s e találkozások váljanak széles körben életünk ré­szévé. Szolgálják már je­lenünkben a jövőt! Gyóni Gyula Lassan olvad a hó — Késik a tavaszi vetés — Ugrásra készek a gépek — Túl a műtrágyázáson Tavaszra várnak a földek Az időjárás, úgy tűnik, az idén sem ked­vez a mezőgazdaságnak. Legalábbis erre lehet következtetni ez évi, első megnyil­vánulásaiból is. A földek nedvesek, leg­alább 8—10 nap szükséges ahhoz, hogy rájuk hajthassanak a gépek, pedig más­kor általában ez idő tájt már megkezdő­dött a vetés. Hogyan készültek fel a gaz­daságok a rajtra, milyen munkákat vé­geztek eddig? Többek között ezekre a kér­désekre kerestük a választ néhány ter­melőszövetkezetben. Hatvanban A Lenin Tsz-ben jó hír­nek számít, hogy 8650 hek­táros területükön nincs bel­víz. Ez a lassan olvadó hó­nak köszönhető. Amint Vá- gó József elnök elmondta: várják a böjti szeleket, ame­lyek megszárítják a talajt. Talán két hét is kell ahhoz, hogy a gépek kivonulhassa­nak a határba. Akkor vi­szont többféle feladatot is egyszerre kell elvégezni, hogy behozzák a lemara­dást. Elsőként a borsó kerül majd a talajba, mintegy 200 hektáron, majd a cukorrépa és a kukorica. Mivel késik a kezdés, így a számítógép­pel kidolgozott, szakaszolt vetési tervet is nehéz lesz betartani, mert például, ha a répánál rövid a vegetációs idő, akkor kicsi a cukortar­talma. A napokban fejezték be a repülőgépes műtrágya­szórást. Ezekben a hetekben végzik el a tél által megté­pázott istállók javítását, mi­közben készülnek a szarvas­marhatelep rekonstrukciójá­ra is. Mindenképpen jó jel, hogy az őszi búza szépen fejlődött az eltelt hónapok­ban. Ebben nem okozott kárt a fagy, a hó, a jégpáncél. Kedvező az is, hogy a gép­javítással végeztek. Igaz, hogy a vetőgépek tartozé­kait csak hosszas utánajá­rással tudták beszerezni. A háztájikban is várják a jó időt. Zömében paprikát, pa­radicsomot és dinnyét ne­velnek majd a gazdák. Nagyrédén A Szőlőskert Termelőszö­vetkezetben is, mintegy tíz nap szükséges ahhoz, hogy kivonulhassanak a vetőgé­A jól felsze­relt meg­munkáló- műhelyben Forgács János és munka­társai az Agroker raktáraiban hiába kere­sett alkat­részeket gyártják az MTZ traktorokhoz pekkel. Frecska Sándor el­nöktől azt is megtudtuk, hogy először a zöldborsó ke­rül majd földbe, később a kukorica és a silónak való. Befejezéséhez közeledik a gépjavítás, jelenleg a szőlő­metszéshez csoportosítják az erőket, mivel ebben némi lemaradás tapasztalható. Ugyanis eddig az oltással voltak elfoglalva. Gyöngyöshalászon A Győzelem jCermelőszö- vetkezet elnöke, Tusnádi Jó­zsef arról tájékoztatta la­punkat, hogy itt is túlvan­nak a téli gépkarbantartá­sok nehezén. Az erőgépeket már helyrehozták, s a mun­kagépek nagy részét is fel­újították. Jóllehet, belvíz ke­vés helyen található, a reg­geli fagyok miatt azonban lassan szikkad a talaj. Mint­egy két hét múlva mehetnek csak rá a gépek a földekre. Itt a tavaszi árpa vetésével kezdenek, majd ezt április­ban a napraforgó és a ku­korica követi. Az eltelt hó­napokban az őszi búza itt sém károsodott, viszont a hótakaró nem volt olyan vastag, hogy alatta kellően megerősödjön. Egyébként a fejtrágyázást befejezték, na­pi feladatukat jelenleg a metszés adja, igaz, a nagy sár miatt, nem éppen ideá­lisak a körülmények. Kel­lő figyelmet fordítanak a víztározó feltöltésére is, hogy az esetleges csapadékszegény időjárás se érje őket várat­lanul. Kál-Kópolnán Malinóczki István, a Ká­rolyi Mihály Tsz elnöke amiatt panaszkodott, hogy ná­luk még a határ egy jelen­tős hányadán ott a hó, de ha az elkövetkezőkben nem jönne közbe éjszakai fagy, akkor egy hét múlva talán elkezdhetnék a tavaszi mun­kákat. Az őszi vetéseken, a legelőkön megtörtént a mű­trágyázás, s az elképzelé­sek szerint a vetést a tava­szi árpával és a borsóval kezdik. Itt is ugrásra készen állnak a gépek A műhelyek­ben dolgozóknak feladta a leckét, hogy a traktorokhoz nem mindig kapták meg a szükséges alkatrészeket. Hoz­zátette azt is, hogy az em­berek már nagyon várják: az időjárás segítse elő a raj­tot. Detki Magyar—Bolgár Barátság Ter­(Fotó: Szabó Sándor) Az utolsó simítások az erőgépeken (felvételeink a melőszövetkezetben készültek) Mongol parlamenti küldöttség hazánkban A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének meghívá­sára szerdán reggel mon­gol parlamenti küldöttség érkezett hazánkba. A dele­gációt Nyamin Dzsagvaral, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnökhelyettese vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Cservenka Fe- rencné, az Országgyűlés al- elnöke fogadta. Jelen volt Dangászurengijn Szaldón, Mongólia budapesti nagykö­vete. Délelőtt, a Parlament de- legációs termében, megkez­dődtek a hivatalos tárgya­lások. A két tárgyalókül­döttséget Cservenka Ferenc- né, illetve Nyamin Dzsagva­ral vezette. Részt vett a megbeszéléseken Dangászu­rengijn Szaldán. Cservenka Ferencné ki­fejezte meggyőződését, hogy a két nép közötti kapcsola­tok erősödéséhez a törvény­hozó testületek kapcsolatai, így e tárgyalások is hozzá­járulnak. Részletesen szólt a VI. ötéves terv teljesítésé­ről, gazdaságunk eredmé­nyeiről és gondjairól. Fel­vázolta a VII. ötéves terv fő irányait. A magyar törvény­hozó testület tevékenységét ismertetve, szólt a szélesedő demokratizmus jegyében kor­szerűsödött választási rend­szerünkről, a tavaly júniusi országgyűlési és tanácsi vá­lasztásokról. Kiemelte, hogy e ciklusban jelentősen meg­élénkült a parlamenti te­vékenység. Nyamin Dzsagvaral tájé­koztatást adott a mongol népgazdaság eredményeiről, kiemelve, hogy az 1921-ben középkori viszonyokat örö­költ ország mára agrár-ipari állammá vált. Az ipar adja a népgazdaság bruttó terme­lésének több mint 40 száza­lékát, a nemzeti jövedelem egyharmadát. Az utóbbi év­tizedekben jelentősen fejlő­dött a növénytermesztés és az állattenyésztés is. A mon­gol küldöttség vezetője is­mertette legfelső népkép­viseleti szervük összetételét, munkamódszereit. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat érintve, köl­csönösen megelégedéssel szóltak a nemrégiben meg­kötött, öt évre szóló együtt­működési megállapodásról. Kiemelték a kapcsolatok to­vábbi fejlesztésében rejlő le­hetőségeket. A vendégek a többi között a kettős jelölés intézményé­ről, továbbá a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek háztáji, illetve ipari szolgál­tató tevékenységéről, a ter­melőszövetkezetek és az ipa­ri üzemek kooperációs kap­csolatairól érdeklődtek. Hámori Csaba látogatása a főváros I. kerületében Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára, szerdán a főváros I. kerületébe lá­togatott. Fehér Józsefné, az I. kerületi pártbizottság el­ső titkára és Záport Berta­lan, az I. kerületi tanács el­nöke fogadta, majd tájékoz­tatta a városrész politikai, társadalmi életéről, a kerüle­ti pártszervezetek munkájá­ról, valamint a KISZ közel­gő XI. kongresszusára való felkészülés tapasztalatairól. A KISZ Központi Bizott­ságának első titkára ezután felkereste az Országos Szé­chényi Könyvtárat, ahol Ha­vasi Zoltán megbízott fő­igazgató tájékoztatta a ven­déget az intézmény munká­járól. Hámori Csaba ezután a könyvtár vezető munka­társainak kalauzolásával, a különgyűjtemények anyagá­val ismerkedett; megtekin­tette a régi nyomtatványok tára, a kézirat-, a térkép- és a színháztörténeti tár doku­mentumait, majd a nemzeti bibliotéka korszerű olvasó­termeit látogatta meg. Hámori Csaba I. kerületi látogatása ifjúsági fórum­mal zárult, amelyen a vá­rosrész műszaki tudományos kutatói, illetve j művelődés különböző területein dolgozó értelmiségi fiatalok képvise­lői vettek részt. A KISZ kö­zelgő XI. kongresszusának jegyében megtartott fórumon Hámori Csaba kötetlen esz­mecserét folytatott a fiata­lokkal ifjúságpolitikai, moz­galmi kérdésekről, társadal­mi életünk időszerű problé­máiról, illetve a kongresszus elé kerülő javaslatokról. Igazságügyi vezetők országos értekezlete Szerdán, Budapesten, egész napos értekezletet tartottak az igazságügyi szervezet ve­zetői, s megtárgyalták az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozataiból az igaz­ságügyi szervekre háruló feladatokat. A tanácskozá­son — amelyen az Igazság­ügyi Minisztérium, a megyei bíróságok, az ügyvédi kama­rák, az igazságügyi szakér­tői intézetek, valamint a büntetés-végrehajtás veze­tői vettek részt — felszólalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is. Markója Imre igazságügy­miniszter áttekintést adott a legutóbbi ilyen szakmai ér­tekezlet óta eltelt öt eszten­dőben végzett munkáról, s ismertette az Igazságügyi Minisztériumnak az 1986— 1990-es időszakra kidolgozott feladattervét. Ebben a prog­ramban — miként a minisz­ter elmondta — a pártkong­resszuson kitűzött társadal­mi, gazdasági célokra ala­pozva, részletesen megszab­ták a soron következő fel­adatokat a jogalkotás, a tör­vényelőkészítő munka, az ítélkezés, a büntetés-végre­hajtás fejlesztése és hatéko­nyabbá tétele érdekében, va­lamint a nemzetközi jogi kapcsolatok továbbfejleszté­se terén. Ami az állampolgárokat leginkább foglalkoztató té­mát, a jogalkotást illeti, ez­zel kapcsolatban Markója Imre kifejtette, hogy a ki­dolgozandó új jogszabályok főbb céljai és tárgykörei kö­zé tartozik az államélet és a szocialista demokrácia fej­lesztése, a gazdasági építő- munka elősegítése, a lakos­ság életkörülményeinek ja­vítása és a fokozott fellépés a negatív társadalmi jelen­ségekkel szemben. Az első tárgykörben például — a gyakorlati tapasztalatok alapján — kisebb korrekció­kat kell eszközölni a válasz­tási jogszabályokon. Tör­vényt készítenek elő a jog­forrásokról, és ezzel egyide­jűleg magas szintű jogsza­bályban rögzítik jogalkotá­sunk és jogalkalmazásunk jogpolitikai elveit. Törvény készül a társadalmi szerve­zetekről és az egyesületek­ről is. Korszerűsítik a pol­gári eljárás törvényi rendel­kezéseit. Űj törvény készül az állami vállalatokról, to­vábbá a földről — annak tulajdonáról, használatáról, a földvédelemről. Sokakat érintő téma, hogy kialakítják az egységes sze­mélyi jövedelemadó rendsze­rét és felülvizsgálják a la­kossági adózás szabályait. Üj Munka Törvénykönyvét alkotnak, ugyancsak új tör­vény készül a társadalom- biztosításról, továbbá módo­sítják, korszerűsítik az egészségügyről, illetőleg az ifjúságról szóló törvényt.

Next

/
Thumbnails
Contents