Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 33. szám ÁRA: 1986. február 8.. szombat 2,2« FORINT IGÉNYLIK A LAKOSSÁG JELZÉSEIT, TÁMOGATÁSÁT A népi ellenőrzés országns aktívaértekezlete Pénteken a fővárosban országos tanácskozást rendezett a népi ellenőrzés, amelyen mintegy 500 hivatásos és társadalmi népi ellenőr értékelte a szervezet elmúlt években végzett munkáját, s kijelölte a hosszabb távra szóló feladatokat. A II. országos aktívaértekezleten részt vett Övári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára. Kérdések Valami nem fér a fejembe. Mintha olykor nem értenének magyarul a gazdasági szervek ilyen vagy olyan vezető beosztású képviselői nálunk. Elhangzik egy kérdés, majd következik rá a válasz. De a felelet nem rímel az előbbi érdeklődésre. Van erre a gyakorlatra egy sajátos kifejezésünk, úgy mondjuk: mellébeszélés. Ha ezt még ráadásul szóözönbe csomagolják be, akkor örökre elmegy a kedve mindenkinek attól, hogy választ várjon problémáira. Tulajdoniképpen el is értünk a lényeghez. Ha úgysem hangzik el érdemj felelet, akkor pofonegyszerű a dolog — nem kell kérdezni. Minek is? Fölösleges időpocséko- lás lenne. Ehhez már csak az hiányzik, hogy bárki megállapítsa, a demokratikus jogok a rendelkezésünkre állnak, de valahogy nem akarnak azokkal élni az emberek. Mert még kérdésre sem szánják rá magukat. így fordulhat a visszájára minden. így lehet a feje tetejére állítani a tényeket. Ha most valaki azt hiszi, hogy én azért füstölgők magamban, mert elégedetlen vagyok bizonyos körülményekkel, közölhetem, teljesen igaza van. Lássuk hát. mi az, ami nekem nem tetszik. A felelet nagyon egyszerű: mindaz, ami hátráltatja előrehaladásunkat. Hogy ez így túlságosan általános? Igaz. De ennek sem én vagyok az oka. Most talán magyarázkodnom (kellene, hogy mennyire híven szolgálom mai valóságunkat és mennyire törekszem holnapjaink jobbítására. Nem vagyok rá hajlandó. Meggyőződésem, hogy még haragudni is jogom van olyan jelenségekre, amelyek a közömbösség, a restség, a nemtörődömség szülöttei. De ugyanúgy jogom van haragudni azókra a személyekre is, akiknek tunyaságából, hozzá nem értéséből, kényelemszeretetéből fakadnak a nehézségek, a lemaradások, az eredménytelenségek. Hogyan kapcsolódnak ezekhez a kérdések? Egyszerűen. Tessék meggondolni: hányszor fogalmaztak meg ilyen vagy olyan fórumokon „idegesítő” kérdéseket az utóbbi években, és hogy ezeknek egy részére milyen válaszok érkeztek?! Pedig a kérdésekben benne foglaltatnak az állítások is. Ha én azt kérdezem egy munkásgyűlésen, hogy a gazdasági vezetőség által megfogalmazott célok ugyanúgy megvaló- síthatók-e. mint ahogyan azt az előterjesztés jelzi, akkor ebben a kérdésben imár a kétkedésen kívül az aggodalom is benne rejlik. Lehet-e, szabad-e ilyenkor egyetlen szóval felelni? Elégséges-e, ha azt mondják rá: igen? Vagy, ha én, a kételkedő azt vágom rá, hogy: nem? Egyik sem elég. Hiányzik a bizonyítás. Hiányzik az igennek vagy nemnek a tényekkel való megindokolása. A kérdésre tehát csak hiánytalan, teljes választ szabad adni. G. Molnár Ferenc Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vitaindító előadásában elmondta: a szervezet az elmúlt öt esztendőben eredményesen teljesítette feladatait, ayielyeket a kormány programjával, határozataival összhangban jelöltek ki. Az ellenőrzési tervek teljesítésével tervszerűbbé, hatékonyabbá vált a népi ellenőrzés tevékenysége. Munkájában csökkent a központi vizsgálatok száma, így több időt fordíthatott a megyei, városi szervek által kezdeményezett felmérésekre, s erőit a legfontosabb feladatok igényes megoldására összpontosíthatta. A rendező szervek — Hort, Csány, Ecséd tanácsai, a kertészeti egyetem, a Szö- vosz, a Zöldker és a Hun- garofruct képviselőinek jelenlétében — tegnap reggel Kassa László községi tanácselnök köszöntötte azt a diny- nyekertészettel kapcsolatos tudományos ülést, amelynek fő célja volt, hogy e kultúra legújabb termesztési módszereivel megismertesse a három település diny- nyéseit. A csaknem 1200 családot érintő téma kapcsán utalt arra, hogy a hagyományok mellett a helyiben foglalkoztatottság, illetve a saját jövedelemforrások bővítése is fontos szerepet játszik e kultúra mű- veltetésében, és a tanácskozás akkor tölti be hivatását, ha az elmondottakat sikerül hasznosítani mind a minőségi, mind a mennyiségi eredmények javítása terén. Az ülésen elnöklő dr. Balázs Sándor egyetemi tanár ezután dr. Nagy József docensnek adta át a szót. A jeles szakember, a hatvani Bajza gimnázium egykori diákja, a szabadföldi és fóliás dinnyetermesztés 1985. évi tapasztalatait összegezve, említést tett arról, hogy az időjárás meglehetősen kedvezőtlen volt, s azok jártak jól igazán, akik a fóliás takarás előnyeit élvezhették. Szépen mutatja ezt két táj termesztésének fölfejlődése. Az Ormánságban és Dél-Békésben tavaly ezer hektárnyi dinnyetábla volt fóliás, s az ottani termesztők már július első dekádjában leszedték az első érett görögdinnyéket. A továbblépés szempontjából fontosnak vélte, hogy a korábbi hevesi kezdeményező szerep ne A népi ellenőrzés területi és központi szervei az elmúlt időszakban több nagy jelentőségű, gazdaságpolitikai törekvéseinket támogató vizsgálatot végeztek. Ezek sorában a többi között elemezték a külkereskedelem problémáit, a tőkés országokkal folytatott kooperációk tapasztalatait, a megvásárolt licencek hasznosítását, a párhuzamos külkereskedelmi tevékenység helyzetét, s felmérték a tudományos kutatás és fejlesztés kapcsolatát, hatékonyságát. Ezzel párhuzamosan nagy figyelmet fordítottak társadalompolitikai céljaink csússzon át más területekre, evégből a Hort környéki dinnyéseknek is használniok kellene a fóliás takarást, amelynek az eredményeként az idén az előzőnél kedvezőbb terméseredményt, árbevételt érhetnek el. A tanácskozáson dr. Túri István kutatóintézeti igazgatóhelyettes arra hívta fel a dinnyetermesztők háromszáz főnyi tömegének figyelmét, miszerint kísérleti és gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a dinnye-, paradicsom- és paprikapalánták szabadföldi termesztéséhez trágyatalp és technikai fűtés — meleg levegő, meleg víz — nélkül, több fó- liaréteg kombinálásával a korábbinál biztonságosabban, jobb minőségben nevelhetők meg. Dr. Tér be István egyetemi adjunktus színes diaképek segítségével mutatta be a dinnye táp- anyaghiány- és mérgezési tüneteit, eligazítást nyújtva a diagnosztika alapján e probléma megszüntetésére. A gyors felismerés mellett a gyors közbeavatkozást ítélte döntőnek a minőségromlás, illetve a terméskiesés megelőzése szempontjából. Dr. Hamar Norbert főosztályvezető a tápanyag- igény folyamatos jelentkezése kapcsán arról beszélt az érdeklődőknek, hogy „tartamhatású” trágyázószerekkel kell dolgozniuk, amelyek közül — a dinnyét tekintve — az utóbb sajnálatosan háttérbe szorult szerves trágya a leghatékonyabb. Ám, jól hasznosíthatók a különböző műtrágyák, ha ősszel és tavasszal megosztva, 75— 25 százalékos arányban dolgozzák a talajba, a fejtráDIVSZ-KÖZGYÜLÉS BUDAPESTEN Tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága Napirenden: a sport és a turizmus A KISZ Központi Bizottsága Hámori Csaba első titkár elnökletével pénteken ülést tartott az ifjúsági szövetség székházában. Az ülésen részt vett és felszólalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár. A Központi Bizottság Var- ga-Sabján Lászlónak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a KISZ feladatait a diáksport és az ifjúság szabadidő- sportja, valamint az ifjúsági turizmus fejlesztésének területén. A testület megállapította, hogy az „Edzett ifjúságért" tömegsportmozgalom meghirdetése óta nőtt a központi és a helyi sportakciók, gyázáshoz pedig a nitrogéneket, foszfor- és káliumtartalmú vegyszerekkel egészítik ki. így az öntözés nélkül termesztett zöldségek a levélzeten keresztül jutnak folyamatos tápanyaghoz. Apponyi Lajosné, a MÉM növényvédelmi központjának irányító mérnöke volt a következő előadó, aki a tavaly pusztító peronoszpó- rára utalva a megelőző védekezés fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette, hogy ma már országszerte forgalomban vannak olyan felszívódó készítmények, amelyek e kórokozók ellen igen hatékonyak. De arra is figyelmeztetett, hogy közülük néhány permet esetében legalább 14 napot kell várni a termelt áru értékesítésével, különben azok veszélyesek az emberi szervezetre. A későbbiek során Fehér Tibor aspiráns, illetve dr. Mozsár Kálmán docens, a zöldségtermelési kutatóintézetben és a kertészeti egyetemen nemesített diny- nyefajták jellemzőiről tájékoztatta a népes hallgatóságot, amelynek soraiból többen véleményt is nyilvánítottak. (Ide kívánkozik továbbá annak megemlítése, hogy egy horti dinnyés házaspár, Dénes Tibor és felesége a több évtizedes tapasztalatait írásban rögzítette, fényképekkel dokumentálta, s hogy közkinccsé váljon, szeretné könyv formájában népszerűsíteni.) Munkájúkkal a tanácskozás után megismertették a konferencia szakembereit is, akik lehetőséget látnak a dinnye- kultúra jövője szempontjából nem érdektelen munka megjelentetésére. (Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) HOGY TÖBB, KIFIZETÖBB LEGYEN A DINNYE Szakmai tanácskozás Horton Tavaszra készül az Agroker A nemrég átadott kertbarátbolt mintegy nyolcezer egri é« környékbeli kistermelőnek ad vásárlási lehetőséget a havi négymillió forintos árukészletből Az egri Agroker Vállalat az idén egynr.illiárd forint forgalmat tervez: ennek érdekében az értékesítés minden területén profilbővítést hajt végre. A piackutató munka javításával sóikkal szorosabb kapcsolatot alakit ki a gyártókkal és a vásárlókkal. A mezőgazdasági nagyüzemek anyag; lehetőségeit figyelembe véve támogatják a géppark korszerűsítését. Megkezdődött a raktárak, tárolóterek feltől« tése a tavaszi munkákhoz szükséges eszközökkel, hogy bő választék álljon a gazdaságok rendelkezésére. A tavaszi fejtrágyázásokhoz elegendő nitrogénműtrágya van a tárolótéren (Fotó: Szabó Sándor) ■■■■■■ Kiemelt és összevont pártnapok megyénkben j KIEMELT PARTNAP: Február 20., 15 óra: Megyei tanács, Eger. Előadó: Dr. Eötvös Pál, a Népszabadság főszerkesztőhelyettese. ÖSSZEVONT PARTNAP: Február 13., 15 óra: Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. Eger. Előadó: Barta Alajos, az MiSZMP Heves Megyei Bi. j zottságának első titkára. Február 14., 14 óra: Mátraaljai Szénibányák Vállalat, | Gyöngyös. Előadó: Schmidt Rezső, az' MSZMP Heves Megye; Bizottságának titkára. Február 19., 13.30 óra: Mátravidéki Fémművek, Sirok. S, Előadó: Dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Me- j gyei Bizottságának osztályvezetője. Február 19., 14.30 óra: Finomszerelvénygyár, Eger. Előadó: Németh. László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára. Február 19.. 15 óra: Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola, Eger. Előadó: Dr. Boros Sándor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Február 20., 14 óra: Megyei Kórház, Eger. Előadó: Lányi György, az MSZMP KB alosztályvezetője. Február 26., 14 óra: Oktatási Igazgatóság. Eger. Előadó: Markovié s Ferenc, Heves Megye Tanácsának j elnöke. Február 26., 14 óra: Mátraaljai Szénbányák központi I tanácsterme, Gyöngyös. Előadó: Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára. I Február 26.. 14 óra: Városii pártbizottság, Hatvan. Előadó: Hdffnemé, dr. Miskolczi Margit, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője. Február 26., 14 óra: Városi pártbizottság, Heves. Előadó: Dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves Megyei 3 Bizottsága Oktatási Igazgatóságánajk igazgatója. Február 26.. 14 óra: Városi jogú pártbizottság, Füzes- i I abony. Előadó: Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bu | zottságának titkára.
