Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 6., csütörtök 3. A MAGYAR TUDOMÁNY VIDÉKI MŰHELYEI A Szegedi Biológiai Központ „A város neve mellé gyakorta már nem is írják oda, hogy Magyarország. A tudományos életben már-már olyan népszerűségnek örvend, mintha Oxford vagy Cambridge nevét említenék”. Dr. Alföldi Lajostól a Magyar Tüdomá- nyos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának főigazgatójától hallottam ezt az „anekdotát", amellyel szerte a világon a kutatóváros szerepére és rangjára utalnak. Szeged ma valóban kutatóváros, és ennek alapjait még a Nobel-di- jas Szent-Györgyi Albert vetette meg, hogy a későbbi nemzedékek kiteljesítsék néhány fontos tudományág kibontakozását. A Szegedi Biológiai Központ impozáns épülete (Fotó: Enyedi Zoltán — KS) ÜVEGMIZÉRIA Visszaváltás nincs! (?) — A nagy kibontakozás a hetvenes évek elején kezdődött el a városban— mondja dr. Alföldi Lajos. — A Szegedi Biológiai Központ megépítése teret és lehetőséget biztosított az alapkutatások számára. Az alapkutatások nem közvetlen gyakorlati problémákkal foglalkoznak, hanem általános törvényszerűségeket keresnek. Elsősorban a mezőgazdaság, a gyógyszeripar hasznosítja munkánk eredményét. Áttételesen tehát kellőképpen szolgáljuk és segítjük a gyakorlati tevékenységet, nagy súlyt helyezve a tudomány és a gyakorlat kapcsolatára, öt intézetünkben — biokémia, biofizika, genetika, enzimo- lógia, növényélettan — számos jelentős kutatási témát oldottunk meg eddig, és kutatunk jelenleg is. — Milyenek jelenleg a kutatási feltételek? — A kutatás feltételei az elmúlt időszakban szigorodtak, ám, ha összevetem a felszalbadulás előtti vagy az azt követő évekkel, óriási fejlődésről kell számot adnunk. Nálunk jelenleg másfél száz kutató dolgozik. Sokan külföldi meghívások alapján hazánktól távol végzik munkájukat. 15—20 külföldi kutató pedig mindig található Intézetünkben. Hosszú évek óta példamutató együttműködésről adhat számot a Biológiai Központ Biokémiai Intézete és az Észak-magyarországi Vegyiművek, valamint a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. Farkas Tibor, a biológiai tudományok kandidátusa, az intézet főmunkatársa így összegzi a növények A magán lakás-épités és -vásárlás állami támogatásának egyik általános és közvetlen formája továbbra is a szociálpolitikai kedvezmény marad. Mivel a lakások ára, építési költsége sajnos, erőteljesen növekedett, a szociálpolitikai kedvezmény összegét is emelni kellett, mégpedig olyan mértékben, hogy az éppen a leginkább rászoruló családokat segítse. Ezért a kedvezmény a gyerekek számától függően differenciált. A szociálpolitikai kedvezmény mértéke a meglévő és együtt költöző első gyermek után negyvenezer forint. Ez tulajdonképpen az ezt megelőző helyzethez képest változatlan maradt. A második gyermek után már hatvan- ötezer forintot vehet igénybe a lakást vásárló vagy építtető. A harmadik gyereknél százhuszonötezer forint támogatást kap, míg a negyedik, ötödik, és minden további gyerekre további negyven-negyvenezer forint szociálpolitikai kedvezmény jár. Hangsúlyozzuk, hogy a szociálpolitikai kedvezményt ezután sem lehet igénybe venni a magánforgalomban történő lakásvásárlás esetén. A családi házat építőkre már korábban kiterjedt hidegtűrő képességével kapcsolatos kutatásaikat: — Évekkel ezelőtt az állatok hidegtűrő képességét kutattam, azután hasonló kutatási téma került előtérbe a növényekkel kapcsolatban is. Munkatársaimmal megállapítottuk, hogy a növényeket is meg lehet tanítani a helyes „viselkedésre”. Az ökot a sejtek membránjainak megváltozásában kerestük. Egyszerre benne találtuk magunkat a búza hideg- tűrésének kutatásában. Köztudott, hogy azok a növények viselik el a hideget, amelyeknek membránjai alkalmazkodni tudnak a hőmérséklet változásaihoz. Alacsony hőmérsékleti viszonyok mellett a sejtek életben maradnak, de csak akkor, ha membránanyagaik megtartják folyékony halmazállapotukat. A 20 fokon termesztett búza membránjai 2—3 foknál merevednek meg. míg a 2—3 foknál termesztett gabonáé mínusz 16 fokrtál. Amelyik növény nem tudja tartani ezt a „szintet”, az elpusztul. Kérdés, hogy a genetikai határokon miképpen lehet túllépni, és a fagytűrő sejteket mire lehet kényszeríteni vegyszeres beavatkozással. A hőmérséklet szabályozásával olyan helyzetet teremtünk a növények számára, amely lehetőséget biztosít a kutatás ellenőrzéséhez. A téma ma már vi- lágsaabadailom. Eddig több mint ftüsz országban jegyezték be ezt a magyar szabadalmat. Az eddigi eredmények nagy gazdasági haszonnal jártak. A kísérletek alapján a várható fagyos időszak előtt permetezni kell, és így szinte teljes bia kedvezmény. Érthető áz indok: az állam az építkezési kedvet, a létrejövő épületek, a lakások számát szeretné növelni. Az viszont jelentős segítség, hogy akinek már van lakása, de újat akar építeni (vásárolni), a régi lakáshoz kapott alacsonyabb és az új lakáshoz igénybe vehető magasabb összegű szociálpolitikai kedvezmény kü- lönbözetét megkapja. Természetesen csak azok után, akik még az új lakásba való költözéskor is jogosultak a kedvezményre. Ez a rendelkezés is a három- vagy többgyermekes családokat érinti kedvezően. Ha a házaspár mindkét tagja harmincöt éven aluli, a szerződéskötéskor kérhetik a szociálpolitikai kedvezménynek legfeljebb két gyermekig való megelőlegezését. A megelőlegezés időtartama — amely alatt törlesztést nem kell fizetni — egy gyermek esetén három ‘év, két gyermek esetén hat év. Ha a gyermekek az előírt határidőn belül megszületnek, a kedvezményt a fiatal házaspárnak jóváírják, és az összeget az állam a pénzintézetnek megtéríti. Ha nem születik meg a gyerek (vagy gyerekek) a kölcsöntartozást és kamatait a zonyossággal megoldható a növények és gyümölcsfák védelme. A Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének mikrobiális genetikai csoportjában néhány fontos eredmény született az elmúlt hónapokban. A csoport vezetője dr. Kari Csaba orvos, a többiek vegyészek. Név szerint dr. Simone sits András dr. Kálmán Miklós és dr. Cserpán Imre. — Először tisztázzunk egykét Jogaimat! Mi a génsebészet, az emtimfehérje-ter- vezés és a mesterséges gén- szintézis? — Mintegy harminc éve ismeretes, hogy a dezoxiri- bo-nukleinsav molekula (DNS) hordozza a genetikai információt. Ez egy óriásmolekula, két szálból áll, amiket ha mesterségesen elválasztunk egymástól, önmagukban önmaguktól újra összeállnak megfelelő körülmények között. A génsebészet viszonylag új kutatási módszer, kb. tízéves múltra tekinthet vissza. Lényege az. hogy a DNS óriásmolekulát bizonyos enzimekkel megadott helyeken el lehet hasítani úgy, hogy a hasítási végeken ún. ragadós részek állndk ki. Ezek segítségével akár az eredeti kombinációban, akár a kutató által előre megtervezett új kombinációban a DNS óriásmolekula újra összeállítható, összeragasztható. Ezzel a módszerrel tehát jdegen, például emberi gének ültethe- tők be mikroorganizmusokba, növénybe, állatba. Az enzimtervezés azt jelenti, hogy az enzimek alapegységeit (az aminosavakat) egyes helyeken megváltoztatva az bankkölcsönre előirt és még hátralévő idő alatt kell kiegyenlíteni. Ilyen esetben a tartozás állami kölcsönné nem alakítható át. Kamatot a megelőlegezés idejére is felszámítanak. Itt jegyezzük meg, hogy a kedvezmény megelőlegezése szempontjából teljesítésiként kell elfogadni az építtető (vásárló) örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb háztartásába került vér szerinti gyermekét is. Nemcsak az eltartott gyereke, hanem egyéb eltartottak után is igényelhető szociálpolitikai kedvezmény továbbra is. Az őutánuk igényelhető összeg harmincezer forint. Kik ezek a családtagok? Az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ha a házastárs (élettárs) még fiatal, egészséges, tehát dolgozni tudna ugyan, de ebben bizonyos családi körülmények megakadályozzák, ő is eltartottnak számít. Ezek a körülmények a következők: háztartásán belül gondoz legalább két olyan eredetinél hatásosabb enzimet nyerhetünk. Ezt az enzimeket kódoló gének megfelelő változtatásával a leg-. egyszerűbb végrehajtani. Ehhez pedig mesterségesen, kémiai módszerrel előállított DNS-darabokra van szükség. Itt térhetünk rá a kémiai DNS-szintézisre, amit Magyarországon Simoncsits András állított be elsőnek, és jelenleg is csak csoportunk alkalmazza rutinszerűen. A módszer lényege az, hogy kémiai úton előállíthatok DNS-darabók, amelyek összekapcsolhatók így teljes gének is nyerhetők. Ez mesterséges génszintézis. — Mi újat tud az új génszintézis, és mi az előnye az eddig kidolgozott eljárásokkal szemben? — A lényege az, hogy kombináljuk a kémiai DNS- szintézis módszerét az en- zimatikus DNS-szintézissel. így jelentős kémiai munka takarítható meg, kisebb az alapigénye, tehát olcsóbb, és lényegesen gyorsabb. Módszerünk alkalmasnak látszik olyan nagy gének szintézisére is. amelyeket az eddigi módszerekkel nem, -vagy csak nagyon nehezen lehetne előállítani. — Kipróbálták már a módszert a gyakorlatban is? — Igazán nagy génszintézisre még nem, de a módszer hatékonyságára jellemző. hogy az emberi inzulin A és B láncának génjét, ami 180 alapegységből áll, csoportunk mintegy három hónap alatt szintetizálta. Kétségtelen, hogy mai lehetőségeink igen jelentősek, és a továbblépés lehetőségét kínálják. P. Z. gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, illetőleg ha egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyereket gondoz, vagy olyan hozzátartozót, aki munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette. Tehát ha a házastárs ápolja saját háztartásukban a beteg, öreg szülőt, ő ezért eltartottnak tekintendő. Mint ahogy azok a szülők, nagyszülőik, testvérek is, akikről az építtető nemcsak gondoskodik, hanem akiket tart is. (Természetesen feltétel, hogy önmagát eltartani nem tudja, mert bár a nyugdíjkorhatárt betöltötte, nincs nyugdíja, vagy van nyugellátása, de ez a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimumot nem haladja meg.) A házastárs és a gyerek kivételével még az is feltétel, hogy a felsoroltak az építtetővel (vásárlóval) legalább egy éve közös háztartásban éljenek, és az új lakásba együtt költözzenek. A gyermekgondozási segélyen lévők a szociálpolitikai kedvezmény szempontjából nem minősülnek eltartottaknak. Utánuk kedvezmény. nem igényelhető. Dr. Kertész Éva A történet úgy kezdődött, hogy Egerben, a Kallómalom utcai áfész ABC-ben egy cetlit írtak ki január közepén: a boros és pezsgősüvegek visszaváltása szünetel. Sokan megütköztek ezen, hiszen a belkereskedelmi miniszter rendeletben teszi kötelezővé a visszavételüket. — Kényszerhelyzetben voltam — mondta Búzái József üzletvezető — a raktárban, s a folyosókon már szinte közlekedni sem lehetett az üres palackoktól, szinte balesetveszélyesnek számított, ahogy a falak mellé zsúfoltuk a ládákat. Nem szállították el őket. Ráadásul még újabb rekeszeket sem kaptam sem az egri borgazdasági kombináttól, sem a Füszérttől sem a VOSZK-tól, jóllehet annak idején ezektől vettük át a bort és a pezsgőt. Szerencsére, most már sikerült szerezni az egri áfész vezetőinek közbenjárására 150 bo- boros rekeszt és kaptunk öl- venet a VOSZK-tól is. Hozzá kell tennem, hogy boltunknak is fontos a visszavétel, mivel jövedelemér- dekeltségűek vagyunk, minden üvegért 30 fillért kapunk. Havonta rendszeresen mintegy 400 ezer forint értékűt váltunk vissza. Szorgalmazzuk, hogy bővítsék a göngyölegtárolónkat, mert ez is enyhítene valamelyest az ilyen helyzeteken.. . ★ Mivel a legtöbb fejtörést a boros rekeszek hiánya okozta, így ezután az Egervin főosztályvezetőjét, Tóth Gyulát kerestük meg. — Sajnos mi termelő vállalatok nem tudunk annyi göngyöleget adni, amennyi ilyenkor januárban, az ünnepeket követően kellene — panaszolta. — Csak úgy lehetne enyhíteni a helyzeten, ha ezekből azonnal kipakolnánk a beérkező darabokat. Nincs olyan tárolónk, ahol el tudjuk helyezni dobozok nélkül a palackokat, hiszen így hatalmas helyet foglalnának el. Nem titok az sem, hogy a hozzánk hasonló cégek azért nem vásárolnak rekeszeket, mert az új ára 135 forint, viszont a betétdíja csak 95 forint. Tehát ez kedvezőtlen, hiszen elesünk 40 forinttól. Ugyancsak feladta nekünk a leckét, hogy több millió palack bolgár bort szántottak az üzletekbe az elmúlt időkben. Ezeket, csakúgy mint a pezsgőt, papírkartonban küldték. Vissza azonban rekeszben viszik. Nincs az a vállalat, amely helytállna ilyen helyzetben. Sajnos késlelteti a megoldást az is, hogy az általunk igényelt rekeszeket későn szállítja a gyártó. ★ Érdeklődtünk a megye néhány ABC-áruházában, hogy náluk mi a helyzet az üvegfronton. A gyöngyösi Mátrai útiban Székely Istvánné boltvezető-helyettes az alábbi felvilágosítást adta: — Mi még senkit sem küldtünk el. Kint tároljuk az átvett mennyiséget a szabadban, egy drótháló védi. Göngyölegünk már nekünk sincs. így a frissen visszaváltott boros flaskákat kó- lás dobozokban tartjuk. Nemcsak az egri borkombináttal van baj, legalább két éve áll itt 25 tokajis rekesz. Nem kell senkinek. Azt is tapasztaltuk már, hogy a város más boltjaiból ide küldik az üres üvegeket. Mi átvesszük, mert át kell venni. A nagyrédei ABC vezetője, Révai Antal sem tartja ideálisnak a jelenlegi helyzetet. — Mi sem kapunk elég göngyöleget a nagykereskedelemtől. Ha nincs más, papírzsákokba gyűjtjük. Gyakran kapunk kocsit a Gyöngy- szöv Áfésztól, ugyanis az övé ez az egység. Ilyenkor saját járművel visszük el a felgyülemlett palackokat. A vevőt viszont soha nem engedhetjük el panasszal. ★ Megkerestük Sánta Pálnét, a Heves Megyei Tanács kereskedelmi osztályának főmunkatársát is. Megyei szinten hozzá tartozik ez a terület. Arról érdeklődtünk, hogy egy vásárló mit tehet, ha elküldik az üvegeivel? — Nem küldhetnek el senkit — mondta. — Belkereskedelmi miniszteri rendelet írja ezt elő. Jóllehet az említettekhez hasonlóan aggasztó a helyzet országosan is. A Kallómalom utcai ABC és a borgazdasági kombinát közötti ügyben mindkét fél helytelenül járt el. Igaz, ördögi körről van szó. Mert, ha a vállalat biztosította volna a göngyöleget — ami kötelessége —, akkor nem lett volna fennakadás. Mivel jelenleg kevés a rekesz, így az kínálkozna ésszerű megoldásnak, hogy a kombinát külön begyűjtőtúrákat szervezzen. Ez tűnik a legjárhatóbb útnak. ★ Csupán egyetlen helyen nem hallottunk panaszt: az egri Belvárosi ABC-ben. Őket viszont azért szólták meg, mert az üzlet mellett tartják a rekeszek tömkelegét, s ez rontja a városképet. — Mivel kicsi a raktárunk, így ígéretet kaptunk a városi tanács vezetőitől és az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalattól, hogy a tetőtérben alakítanak ki egy tárolót és liftet is biztosítanak, így még az év első felében megszűnik ez a gond — mondta Nyilas József vezető. — És hogyan tudták elérni, hogy mindig időben érkezik a rekesz? — Ezt hadd ne áruljam el... — Válaszolta. Ezután már csak találgathatunk, s legfeljebb homályos következtetésekre jut- hátunk, hogy mi is lehet hosszú távon a dolog nyitja. Homa János Rekeszek, üvegek a Belvárosi ABC mellett (Fotó: Perl Márton) ÚJ LAKÁSRENDELKEZÉSEK III. A szociálpolitikai kedvezményről
