Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-26 / 48. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. február 26., szerda 7. ÉVFORDULÓS MÉRLEG Lassan terjed a kötvény és a váltó Nem is oly régen a hazai pénzügyi szféra legdivato­sabb beszédtémája a hite­lezés volt. Manapság sze­rencsére itt is változott a módi. miután új trónköve­telőként megjelentek a soká­ig száműzött értékpapírok. Először csak a kötvény ki­bocsátására adtak lehetősé­get, majd 1985-ben debütált a gazdálkodók egymás köz­ti fizetéseit megkönnyítő váltó is. A legrégebbi, hároméves múltra tehát a kötvények néznek vissza. S valószínű­leg eme új megtakarítási formáról, sokkal többször esik szó, mint azt gazdasági súlya indokolná. A lakosság eddig több mint kétmilliárd forintért vásárolt belőlük, míg a gazdálkodók körül­belül 1,9 milliárd forinttal próbáltak szerencsét ezen a piacon. Elenyésző összeg Az OTP több mint két­százmilliárdos betétállomá­nya mellett ez valóban el­enyésző összeg. Vagyis azok­nak lett igazuk, akik még 1983-ban a legnagyobb vi­ták idején állították, a köt­vénypiac megnyitása nem módosítja majd a betétállo­mányt. S hogy mire is bocsátot­tak ki eddig kötvényeket? Forgóeszközök pótlására, gázvezeték építésére, tele­fonhálózat bővítésére, hogy csak a legismertebbeket em­lítsük. A feltételek szeren­csére egyre változatosab­bak. a telefonkötvények tu­lajdonosai a kamaton felül még más szolgáltatást kap­nak, előbb juthatnak tele­fonhoz, s új típusú feltétel­ként megjelent a változó ka­matozás is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kötvényt vásárló a na­gyobb „hozadék" reményé­ben maga is kockázatot vál­lal. Hiszen egyáltalán nem biztos, a vállalkozás meg­hozza-e az ígért nyereséget. De miután ez az értékpa­pír — először a Pest Me­gyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat 1985-ös kötvényét kínálták ilyen feltételekkel — lehetőséget ad az évi 11 százaléknál is több kamat fizetésére, a megnövekedett kockázatot is szívesen vál­lalták a vásárlók. Az elmúlt három év ta­pasztalataiból a szakembe­rek arra következtetnek, hogy az új megtakarítási forma elsősorban a lakosság körében aratott sikert a gazdálkodók inkább saját céljaikra fordítják a pénzü­ket. De azért arról se fe­ledkezzünk meg, hogy a szabályozók változása évről évre szűkítette a vállalatok lehetőségeit, s nem nagyon futja a szűkös fejlesztési alapból még kötvény vásár­lására is. Vagyis a kötvé­nyek szerepét a vállalatok, szövetkezetek életében még nem nagyon lehet az eltelt három év tapasztalatainak alapén megítélni. Lassú karrier Még jószerivel hozzá sem szoktunk a kötvényekhez, amikor 1985. január elseje után újabb értékpapír-ki­bocsátásra adtak lehetőséget a jogszabályok: a kereske­delmi hitelezéssel párhuza­mosan megjelent a váltó. A kereskedelmi hitelezés a vállalatok, szövetkezetek egymás közti fizetését • hi­vatott könnyíteni, mert egy- egy üzlet során lehetőséget ad arra, hogy az egyik vál­lalat a másiknak maximum egy évre kölcsönt nyújtson. Ennek egyik megjelenési formája a váltó. A kibocsá­tásra szintén valamilyen áru vagy szolgáltatás eladása után kerülhet sor, ilyenkor a vevő fizetség helyett alá­ír egy előre nyomtatott blan­kettát, amelyen vállalja. hogy tartozását mikor fizeti vissza. A váltót tovább le­het adni. akár effV másik vállalat is elfogadhatja fi­zetség gyanánt, de a bank is pénzt ad érte — magya­rán „leszámítolja”. Am, eh­hez már számos feltételnek kell teljesülni, túl azon, hogy a váltót a lehető leg­szabályosabban kell kitölte­ni. A bank alaposan meg­vizsgálja a kérelmet, s utána néz a váltón szereplő kibocsátó cég helyzetének. Bár egyelőre még nem készült átfogó statisztika az összes kibocsátott váltóról, de a bankszakemberek né­hány milliárdra becsülik az eddigi értéket, amj változat­lanul elhanyagolható a gaz­dálkodók egymás közti fize­téseinek értékéhez képest. Persze, nem véletlen, hogy a váltó karrierje ilyen las­sú. Előbb mindenki szeret­né megismerni a pontos szabályokat, a kibocsátással járó jogokat és kötelezett­ségeket. Nincs visszaélés A nemzetközi váltójog szabályai, amit Magyaror­szág is elfogad, rendkívül szigorúak, főleg a váltót ki­bocsátó. tehát az adós cég­gel szemben. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a váltók csaknem fele az iparból származott, de a kereskede­lem és a mezőgazdaság is felfigyelt az új lehetősé­gekre. Eddig szerencsére semmi­féle visszaélésről nem ad­tak hírt a szakemberek, en­nek ellenére lassan terjed e fizetési forma a vállalatok, szövetkezetek egymás közti kapcsolataiban. Az új fizetési formák — gondoljunk csak a takarék­csekkekre — mindig nehe­zen nyernek teret a meg­szokottakkal szemben. L. M. Minimális gépi segítséget használnak az asztalosmű helyben. Gorzsás András a szekrényajtókat fűrészeli méret szerint EGYEDI TERVEK ALAPJÁN Népi kisbútorok Hevesről Hevesen, a Népművészeti és Háziipari Szövet­kezetben gyártott — külföldön is igen népszerű és keresett — szőtteseken, népművészeti blúzo­kon kívül kiegészítésként népi kisbútorokat is gyártanak. A saját tervezésben készült terméke­ket a kézi megmunkálás teszi széppé, egyedivé. Az itt gyártott étkezőgarnitúrák, pihenöszékek, tálalószekrények főleg a hazai boltokba kerül­nek. F.gy szépen kialakított dolgozószoba a szövetkezetben — egyelőre minta­ként Tóth László és Drazdó József készí­tik az étkezőgarnitúrákat (Fotó: Szántó <Syörgy) VISONTÁN MEGKEZDTÉK Nagyjavítás a Gagarin Hőerőműben Visontán megkezdték: a Gagarin Hőerőmű ' kettes számú, száz megawattos blokkjának teljes körű fel­újítását. A munkálatok rész­letes terveit számítógépes eljárással készítették, ame­lyek mintegy 32 ezer mű­velet elvégzését írják elő. A kettes blokk nagyjavítása 226 napig tart és várható­an október 5-én termel új­ra. A felújítás mintegy fél- milliárd forintba kerül, és a munkálatokban folyama­tosan több mint kilencszá- zan vesznek részt. A generálfelújitás úgy­szólván az egyes blokk va­lamennyi berendezésére ki­terjed. Legnagyobb felada­tot jelenti az elektrofilter és a füstcsatorna cseréje, en­nek során több mint hét­száz tonna vasszerkezetet kell lebontani, illetve beépí­teni az új elektromos be­rendezésekkel együtt. Fel­újítják a tüzelőrendszert, továbbá a szárítóhengerek falazatát. A feladatokat szemlélteti, hogy a kazán falazatának felújításához mintegy 500 tonna tűzálló beton és szigetelés lebontá­sa és újraépítése van elő­írva. A kettes blokk felújításá­hoz legnagyobb részben ha­zai gyártmányú alkatrésze­ket használnak fel, az elekt­rofilter belső szerkezetét pe­dig az NDK-ból vásárolták. A generálfelújítással növe­lik az erőmű üzembiztonsá­gát, és lényegesen csökken­tik a távozó füstgáz kör- nyezetszennn/ezö hatását. NEGYVEN ESZTENDŐ EGY HELYEN Nincs időm öregedni... Ezek egyike Klement Já­nos. a Mátraaljai Szénhá. nyák acélszerkezeti műhe­lyének főművezetője. Tavaly kora ősz óta a Bányász Szol­gálati Érdemérem gyémánt fokozatának tulajdonosa. — Palotáson születtem, de Hatvanban töltöttem a gyermekkoromat és ifjúsá­gomat — emlékezik vissza az öt évtizeddel ezelőtti időkre. — A negyvenes évek végén kereskedőtanonc lettem, de felszabadulásom után elhagytam a tanult szakmámat. Hatvanban a cu­korgyárhoz, majd a vasút­ihoz mentem dolgozni. A kö­vetkező munkahelyem a Mátravidéki Erőmű volt, ahonnan rövid idő múlva a Mátraaljai Szénbányák gépüzeméhez kerültem. 1948 elején költöztem Petőfibá. nyára. Itt megnősültem, s így már nemcsak a munka­helyem révén kötődtem eh­hez a községhez. Kezdetiben raktáros voltam, de hama­rosan átmentem a lakatos­üzembe, az ottani munka ugyanis sokkal közelebb állt hozzám. Már gyermekkorom­ban szerettem szerelni. Így szívesen tanultam. A raktá. rosi tanfolyam után a laka­tos-, majd az autogén- és vil­lamos ívhegesztő szakmákat sajátítottam el. Mindig azt vallottam, hogy akj többol­dalúan képzett, az jobb munkát tud végezni. — Milyen feladatokra emlékszik vissza a legszíve­sebben? — Az eltelt több mint három évtized alatt sok­szor kellett munkatársaim­mal új, addig még nem is. mert nehézségeken úrrá len­Az újságíró általában meghatározott céllal indul. Valamilyen esemény kapcsán, valakit keres. Utazásai közben gyakran olyan nyilvánosságot érdemlő, értékes emberekre is bukkan, akiknek a neve eredetileg nem szerepelt a jegyzetfüzetében. Ilyen, mások számára is tanulságokat rejtő sorsok bemutatása viszont mindig időszerű. nünk. Először szerszámgé­peket javítottunk. Százféle hiba, százféle új megoldás­ra váró probléma. Nehéz, de sikerélményekben gaz­dag munka volt ez. Évek múlva kötélpályákat kezd­tünk építeni majd egv új rendszerű fejtőpajzs gyártá­sa következett. Mindig igye­keztem változtatni, javíta­ni a technológián. Kapásból felsorolni sem tudom, hogy hány újításomat fogadták el azokban a szép emlékű időkben. Természetesen anyagilag is megérte, de ennél fontosabb volt az er­kölcsi megbecsülés és az a tudat,, hogy folytonos, job­bító szándékomnak ismét valami kézzelfogható ered­ménye lett. Ennek a termé­künknek a révén jutottam el a hatvanas évek elején Romániába és Csehszlová­kiába. Mindkét országban mint lakatos segédkeztem a pajzsaink beszerelésénél. Magyarországon is ennek egy továbbfejlesztett válto­zatával szerelték föl az eo- cénprogram keretében nyi­tott bányákat, s ez szintén sok munkát adott. — Maradt idő művelődés­re, szakmai továbbképzésre is? — Ha valaki fontosnak ítélt célt tűz maga elé, ak­kor úgy kell szerveznie az életét hogy azt elérhesse: il963-ban marxista középis­kolába jelentkeztem, s rész­ben ennek hatására kezd­tem el egy évvel később a gimnáziumot is. Négy nyár elmúltával, negyvenévesen tettem sikeres érettségi vizs­gát. Akkor sokan tanultak a kollégáim közül is. Ran­got jelentett a tudás gyara­pítása. Aki valamilyen for­mában képezte magát, an­nak az üzemben is emelke­dett a presztízse. — Az iskolák befejezése­kor- változott a beosztása? — Művezető lettem, de sajnos, ezt a feladatot ele­inte a tanulás mellett kel­lett végeznem. Azok nehéz évek voltak. Az új munka­körömben olyan problémá­kat kellett megoldanom, amikkel addig nem talál­koztam. Emellett továbbra is jártam gimnáziumba és nem utolsósorban részt vállaltam két lányom neve­léséből is. Sok lemondás árán sikerült elérnem a cél­jaimat, de így is megérte. Az ember jobban megbe­csüli, jobban a sajátjának érzi, amiért keményen meg. dolgozott. Tíz évvel ezelőtt (Fotó: Peri Márton) neveztek ki főművezetőnek Ezzel több mint száz ember munkájának szervezése és irányítása lett á feladatom. — Milyen kitüntetésekkel ismerték el eddig a mun­káját? — Korábban arany foko­zatos újító emléklapot, szta­hanovista oklevelet és ti­zennégy, Vállalat Kiváló Dol­gozója címet kaptam. Ezé. két követte a Munka Érdem­rend bronz fokozata, és a már említett bányásznapi ki­tüntetés. — Nem beszéltünk még a családjáról... — A feleségem segítsége nélkül egészen biztosan nem érhettem volna el ezeket a szép eredményeket. Sikere­imben, neki is része van, hiszen ő teremtette meg a biztos hátteret számomra. Édesanyám sajnos, mozgásr sérült. A háztartás vezeté­se mellett, az ő gondozása is nagyrészt a páromra ma. radt. Én kerestem egyedül Ennek ellenére létrehoz­tunk egy otthont, fölne­veltük két gyerekünket.- Mindketten érettségizettek és szakmát tanultak. Csa­ládjuk van, s már megaján­dékoztak négy unokával is. — Mivel tölti legszíveseb­ben szabad idejét? — Nagyon szeretek zenét hallgatni. Az pihentet a legjobban, s olyankor va. lóban sikerül kikapcsolód­nom. Amellett sokat olva­sok. de ha az Idő engedi, akkor természetesen mind­ez csak a ház körüli mun­kák elvégzése után .követ­kezik. Szívesen foglalkozom az unokáimmal is. Mindig találok magamnak tenniva- lót. így nincs időm öre­gedni ... Móró István

Next

/
Thumbnails
Contents