Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 1., szombat 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a 2. oldalról) Beruházás, műszaki fejlesztés A népgazdasági beruházások összege 1985-ben 23o—237 milliárd forint volt; összehasonlító áron számolva 17 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban. Ezen belül a szocialista szervek beruházásai 190—191 milliard forintot tettek ki, volumenük az elmúlt öt év alatt 22 százallékkal Ősökként. A lakossági beruházások emelkedtek. A VI. ötéves tervidőszakban a szocialista szervek be. ruházásaira kb. 935 milliárd forintot fordítottak, közel 100 milliárd forinttal kevesebbet az ötéves tervben előirányzottnál, de mintegy 30 milliárd forinttá-' többet az az éves tervek előirányzatánál. A szocialista szervek beruházásain belül, az előző tervidőszakhoz viszonyítva a fő termelő ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — együttes aránya csökkent, a termelő infrastruktúra ágazataié együttvéve emelkedett, a nem anyagi ágaké nem változott. , A népgazdaság állóeszköz-állománya az öt év alatt több mint 1000 milliárd forint értékű új állóeszközzel gyarapodott, ezen belül a szocialista szervek üzembe helyezett beruházásainak összege mintegy 900 milliárd forintot tett ki. A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Ebben, az építési árak átlagosnál nagyobb mértékű növekedése mellett, szerepet játszott az, hogy emelkedett az építésigényes infrastrukturális beruházások aránya. A befejezett beruházások meg valósítás j ideje a tervidőszak során lényegében nem változott, továbbra is hosszú A beruházások tényleges költségei általában meghaladták az eredetileg tervezettet. A tervidőszak folyamán fokozódott az állóeszköz-fenntartási tevékenység az e célra felhasznált összeg 1980- ban 99 milliárd forint, 1985-ben mintegy 150 milliárd forint volt. összehasonlító áron a növekedés lényegében megegyezett az állóeszköz-állomány bővülésével. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot fordítottak, a belföldön felhasznált nemzeti jövedelmek átlagosan 3,5 száza, lókát. A kutatási, fejlesztési ráfordítások kétharmadát a termelő ágazatokban, ezen belül több mint felét az iparban használták fel. Az ipar kutatási-fejlesztési ráfordításainak összege a tervidőszak alatt folyamatosan növekedett. Különösen a gépiparban és a vegyiparban volt jelentős a kutatásokra fordított összeg. A műszaki fejlesztési ráfordítások döntő részét gyártmánykorszerűsítésre, a gyártástechnológia fejlesztésére, licenc-vásárlásokra fordították. A műszaki színvonal emelését és egyben a kivitel bővítését nemzetközi együttműködések is segítették. Az ipar, szervezetek kb. egyharmadának több mint kétezer együttműködési megállapodása van külföldi cégekkel. Az ily módon gyártott termékek aránya a tervidőszak végére a termelésben 13 százalék fölé, a kivitelben 31 százalékra emelkedett. Népesedés, foglalkoztatottság 1988. január 1-én az ország népessége 10 640 000 fő volt, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és 0,7 százalékkal kevesebb az öt évvel azelőttinél. A népesség 1981-ben kezdődött fogyásának egyik oka a születések számának, illetve arányának csökkenése. A születési arányszám alakulása összefügg azzal, hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent. A népességszám csökkenésének másik összetevője a magas és emelkedő halálozási arány. 1985-ben a népesség fogyásának üteme valamelyest lassult. 1985^ben 130 000 gyermek született, 5000-rel több, mint 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élvesziületések száma az 1984. évi 11,8-ról 12,2-re emelkedett. 1980-han 13,9 volt ez az arány. A születések számának növekedéséhez az 1984- ben módosított és az 1985. év folyamán bevezetett népesedéspolitikai intézkedések is hozzájárultak. l985-'ben 147 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás az előző évivel azonos, 13,8 volt, szemben az 1980. évi 13,6-del. A .magas halálozási arányszám hátterében a népesség öregedése és egyés korcsoportok halálozási arányszámának rosszabbodása áll. A halálozások ok szerinti összetétele hosszabb ideje alig változik: legtöbben a keringési rendszer betegségeiben halnak meg, ezt követően a daganatos halálozások és az erőszakos halálesetek száma a legnagyobb. A csecsemőhalandóság 1983-ig csökkent, 1984-ben és 1985-ben ezer élveszületettre 20 egy éven aluli haláleset jutott, eggyel több, mint 1983-ban. A népesség iskolázottsági szintje a tervidőszak folyamán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idősebb népességből 66 százalékról 72 százalékra emelkedett a befejezett általános iskolai vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezők aránya. A 18 éves és idősebb népesség 27 százaléka legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik, szemben az 1980. évj 23 százalékkal. A felső fokú végzettségűek száma 21 százalékkal magasabb, mint 1980-ban volt. Jelenleg a 25 éves és idősebb népesség 8 százaléka diplomás. Ez az arány 1980-ban 6,5 százalék volt. 1985-ben és a VI. ötéves tervidőszakban az aktív keresőik száma csökkent. A mérséklődés egyrészt azzal függ össze, hogy a nyugdíjkorhatáron felüliek közül egyre kevesebben folytatnak aktív kereső tevékenységet, másrészt azzal, hogy a munkavállalási korú népesség száma csökken. 1986. január 1-én az aktív keresők száma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban és 138 000 fővel kevesebb az öt évivel azelőttinél. Arányuk az ország népességén belül némileg visszaesett, az öt évvel korábbi 46,8 százalékról 45,8 százalékra. Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények A lakosság összes jövedelme nominálértékben 1985-ben mintegy 8 százalékkal, az utóbbi öt évben 48 százalékkal növekedett. A fogyasztói árak színvonala öt év alatt 39 százalékkal, a tervben számítottnál nagyobb mértékben emelkedett. Ezen belül az 1985. évi áremelkedés az előző évinél mérsékeltebb és az éves terviben számítottnak megfelelő mértékű, 7 százalék volt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervidőszakban szerény ütemben, de folyamatosan, öt év alatt 7—8 százalékkal, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. A reáljövedelem emelkedésében jelentős szerepe volt a társadalmi jövedelmek 14 százalékos növekedésének, de a kiegészítő tevékenységek terjedése nyomán kb. 3,5 százalékkal emelkedtek a munkajövedelmek js. 1985-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete kereken 6000 forint, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5290 forint volt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1985-ben némileg, mintegy 0,5 százalékkal, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete pedig kb. 1 százalékkal növekedett. Az 1982—1984. években bekövetkezett mérséklődés következtében 1985-ben a reálbér és a reálkereset színvonala egyaránt mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az 1980. évinél. A nyugdíjaik és a pénzbeli társadalmi juttatások összege 1985-ben folyó áron kb. 138 milliárd forintot tett ki. Nyugdíjakra 92 milliárd forintot fizettek ki. Ez az összeg az 1980. évit 64 százalékkal jialadta meg. öt óv alatt 217 600 fővel, 10,5 százalékkal nőtt a nyugdíjasok száma és 1985 végén 2,3 milliót tett ki. Az átlagos havi nyugdíjak öt év alatt 48 százalékkal emelkedtek, havj összegük 1985-ben 3350 forint volt. Családi pótlékra 1985-ben 21,3 milliárd forintot fizettek ki, 53 százalékkal többet az 1980. évinél. A növekedés elsősorban abból származott, hogy a tervidőszak során hozott intézkedések eredményeként a családi pótlék gyermekenkénti összege emelkedett. Emellett a családi pótlékban részesülő családok, illetve gyermekek száma is magasabb volt 1985-ben, mint 1980-ban. 1985. március 1-jével bevezették a gyermekgondozási díjat. Ezt az év végéig átlagosan 67 ezer anya vette igénybe, a részükre kifizetett díj 1,6 milliárd forintot tett ki. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma 1985-ben 150 ezer volt, gyermekgondozási segély címén 2,8 milliárd forintot fizettek ki. A gyermekgondozási díjban és gyermekgondozási segélyben részesülök együttes száma annyi volt, mint 1984-ben a gyermekgondozási segélyt igénybe vevőké. A kétféle jogcímen kifizetett összeg 30 százalékkal meghaladta az 1984. évi gyermekgondozási segély összegét. 1985-ben a lakosság egy főre jutó fogyasztása 1—1,5 százalékkal, az utóbbi öt év alatt kb. 7 százalékkal nőtt. Az átlagot jóval meghaladóan, mintegy 15 százalékkal emelkedett a tervidőszak folyamán a szolgáltatások igénybevétele. A termékek közül a tartós fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmában mintegy 16 százalékos növekedés következett be. öt év alatt több mint 1,5 millió televíziót értékesítettek, amelyből a színes készülékek száma megközelítette a félmilliót. Az eladott hűtőszekrények száma 1,4 millió, a mosógépeké majdnem 1,3 millió volt. A személygépkocsi-eladás a korábbi tervidőszakhoz képest mérséklődött, öt év alatt 484 ezer új személygépkocsit adtak el. Az élelmiszer-fogyasztás viszonylag mérsékelten, öt év alatt 4 százalékkal növekedett, összetétele korszerűbb lett. Az egy lakosra jutó hús- és halfogyasztás az 1980. évi 74 kg-ról közel 80 kgira emelkedett, továbbá nőtt a tej- ős tojásfogyasztás is. Nem történt érdemi változás a liszt- félék. valamint a zöldség és gyümölcs fogyasztásában. A takarékbetét-állomány 1985. év végén 244 milliárd forintot tett ki. Ez az egy évvel korábbit 24,7 milliárd forinttal, az 1980. évit 99 milliárd forinttal haladta meg. A megtakarításokat növelte, hogy a lakosság az utóbbi években mintegy 2,3 milliard forint értékben vásárolt kötvényeket. A termeszeiben^ társadalmi jövedelmek volumene a tervidőszak folyamán 15 százalékkal emelkedett. E jövedelmek túlnyomó részét az egészségügyi és oktatási szolgáltatások igénybevétele biztosítja. Tovább javult az egészségügyi ellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma az 1980. évi 28,8-ről közel 33- ra emelkedett. Az 1980 óta létesített általános orvosi, valamint gyermekorvosi körzetek száma 359 volt. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma az 1980. évi 2104-ről 1939-re csökkent. 1981—1985-ben a fejlesztésék és megszűnések következ. teben a működő kórházi ágyak száma közel 6700-zal 102 ezerre bővült. 1985-ben 10 000 lakosra 95,9 kórházi ’ ágy jutott. Nem valósult meg az ágyösszetétel kívánatosnak tartott módosítása. A szociális otthonok férőhelyeinek száma mintegy 3 ezerre, a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett és 1985 vegén meghaladta a 37 ezret. 1985-ben az óvodás korú gyermekek 91 százaléka járt óvodaiba. Az óvodások csökkenő létszáma mellett az intézményhálózat folyamatos fejlesztése lehetővé tette az ellátás minőségi javítását. Az egy óvodái csoportra jutó gyermekek száma 26 fő, ez 1980-ban 31 fő volt. Az 1985/86. tanévben az általános iskola nappali tago mon?o,12?8 ®Zren tanulnak, 136 ezer fővel többen az 1980/81. tanévinél. A létszámemelkedés 1984—1985 között mérséklődött. Az általános iskolai ellátáis társad almi-gaz- dasagi programjának eredménye, hogy a nagy létszámú korosztályok iskolába lépésével az oktatás korábbi félté telei általában nem romlottak, egyes területeken javultak. 1981—1985 között 5244 új osztályterem épült, az ösz- Szes osztálytermek 12 százaléka. Az általános iskolákban 1985-ben 88 ezer pedagógus tanít. 13 ezer fővel több, mint 1980-ban. Az egy pedagógus, ra jutó tanulók száma nem éri el a 15 főt. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma 27 fő, kevesebb, mint -a korábbi éveikben volt. A váltakozva tanulók aránya az 1980/81. tanévinek csaknem felére, 12,3 százalékra csökkent. A tanulók 43 százaléka napközis, 54 százaléka étkezik az isikola szervezésében. A 8. osztályt befejezők több mint 93 százaléka továbbtanul; a korábbiakhoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A középis kólák nappali tagozatain többen, a szakmunkásképző iskoláikban kevesebben tanulnak, mint az előző tanévben A középfokú iskolákban tanulók közel egyötöde lakik diákotthonban, az igények nem voltak teljes körben kielégíthetők. 1985-ban 48,7 ezer fő, a megfelelő korosztály 3E százaléka érettségizett nappali tagozaton. A felsőoktatási intézményekben több mint 99 ezren ebből 64 ezren nappali tagozaton tanulnak. A 18—2$ éves népességből felsőoktatásban részesülök aránya váltó, zaílanul 9,9 százalék. A nappali tagozatos hallgatók ikö. zel fele lakik diákotthonban. 1985-ben 25 ezren fejezték be felsőfokú tanulmányaikat. Több mint 14 ezer fő, í megfelelő korosztály 11 százaléka nappali tagozaton vég zett. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Előtérben a minőségi követelmények A résztvevők egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról) az előbbrelépést, keresik azt is, hogy milyen irányítási rendszer felel meg a legjobban a vállalatoknak. üzemeknek. Szólt egyebek mellett arról is, hogy a VII. ötéves terv legfőbb célkitűzéseit nem sikerült teljesíteni. A számadatok szerint csökkent a reálbér, s az életszínvonal is. Mindezek ellenére voltak komoly erényei is az eltelt ciklusnak. így például elfogadható egyensúlyi helyzetet alakított ki hazánk az export-importban, ugyanis régebben sokkal több árut hoztunk be, mint amennyit kiszállítottunk Megállítottuk az eladósodási folyamatot is. A belső felhasználásnál fontos, hogy ne költsünk többet, mint a nemzeti jövedelem. Itt is egyensúlyba kerültünk csakúgy, mint a költségvetésben. Utalt arra, hogy az említett eredményekért „meg kellett fizetni”. Mert le kellett fékezni a gazdaság fejlődésének ütemét, s az élet- színvonal csökkenésével nem sikerült megőrizni a nyugdíj, a családi pótlék és a gyes reálértékét. Beszámolt arról is, hogy hazánk is kérhette volna az adósság átütemezését. Nem tette. Havasi Ferenc rámutatott, hogy helyesen döntött az ország vezetése, mert azzal, hogy fizetőképességünket megőriztük, élvezzük a nemzetközi pénzvilág bizalmát Helyes volt az is. hogy a párt nem engedte a cserearányromlás terheit áthárítani a lakosságra. hanem mindez a felhalmozás terhére ment. Az elkövetkező időszak elképzeléseiről szólva kiemelte, hogy a VII. ötéves terv legfőbb célkitűzése: szilárdítsuk meg mindazt, ami eddig pozitívnak számított és számoljuk fel a kedvezőtlen jelenségeket. Egyébként több kiemelt célunk van. Így az egyensúly megőrzése, az élénkebb gazdasági fejlődés, az infláció bizonyos mértékű csökkentése is. Fontos a teljes és hatékony foglalkoztatás. Jó lenne, ha sikerülne évente 2,7. majd később három százalékkal növelni a bruttó termékmennyiséget. Ez hozzájárulhatna, hogy fokozzuk * felhalmozást, javítsuk az életszínvonalat, eleget tegyünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek. Ehhez jobban, másképp kell dolgozni. Előtérbe kell, hogy kerüljenek a minőségi követelmények például a kohászatban, az energetikában. Csökkenteni kell a szénhidrogének felhasználását. A szénbányászatban fejleszteni kell a külszíni fejtést, s a gazdaságunk azon területeit, amelyek a szakmai és egyéb intelligenciára épülnek. Ki kell aknázni az alkotó erőt. A mezőgazdaságban meg kell őrizni jelenlegi elismerésre méltó helyezésünket a nagyvilágban, ugyanakkor a szép eredményeket az eddiginél kisebb költségráfordítással kellene elérni. Felhívta a figyelmet az anyagmegtakarítás és a hatékony eszközkihasználás fontosságára is. Hangsúlyozta: az életszínvonal területén azza\ is számolnak, hogy javul az áruellátás, s teljes foglalkoztatottság lesz. Egyebek mellett haladnunk kell a háztartások gépesítésében is. A szociálpolitikában a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők, valamint a többgyermekes családok ügyét tartják elsősorban szem előtt. Ugyanakkor javítani kívánják a lakáshoz jutás feltételeit. Szólt arról is, hogy a KGST-országok között az úgynevezett csúcstechnológia alkalmazása terén el. kezdődött együttműködésben is nagy lehetőség rejlik. A tájékoztatót követően a résztvevők kérdéseire válaszolt Havasi Ferenc. majd visszautazott Budapestre. Egyébként az ötnapos országos téli tábor résztvevői tegnap fakultatív konzultációkon hallhattak aktuális külpolitikai kérdésekről. Ma az ifjúsági és felsőoktatási fórumokra való felkészülés szerepel programjukon, majd a táborzárót követően elutaznak a mátraalji városból.
