Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-19 / 42. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 19., szerda S. JOBBAN BEKAPCSOLÓDNI A MUNKÁBA ROPOG A PEREC... Hogyan közeledjen egymáshoz a fiatal értelmiség Szántó Márton: „E tanács politikai és érdekvédelmi szerepet is betölt" Juhász Géza: „Ezután életünk egy-egy problémája nagyobb visszhangra lelhet..." (Fotó: Tóth Gizella) Az utóbbi években 15 megyében és több városban alakult meg a fiatal értelmiségiek tanácsa. Feb. ruár elején megyénkben is létrejött ez a KISZ megyebizottsága mellett működő 16 tagú testület, amely néhány nap múlva már egy fórumot is szervezett Egerben az Ifjúsági Házban. Az eseményen részt vevő mintegy 70 fiataltól azt várták, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék elő a tanács munkájának kibontakozását. A megjegyzésekből az is kitűnt, hogy jó néhányan még nem látták tisztán e testület tevékenységének lényegét. Szántó Mártonnal, a KISZ megyei titkárával és Juhász Gézával, a megyei fiatal értelmiségiek tanácsa megbízott titkárával erről is beszélgettünk. — Min ismert: a KISZ megújulási törekvései között szerepel a szövetség politikai jellegének erősítése, valamint a tizenévesek körében, egyáltalán a rétegek között folyó munka javítása — mondta Szántó Márton. — A célok valóra váltását jól szolgálná, ha a fiatal értelmiséget az eddiginél jobban be tudnánk kapcsolni munkánkba. Ez a réteg képes arra, hogy akár pedagógusként vagy például mérnökként, jogászként az élet egy- egy területén tartalmasabbá, vonzóbbá tegye programjainkat. Ennek a testületnek a rendezvényei elősegíthetnék azt is, hogy közeledjen egymáshoz a fiatal értelmiség. Mindez sarkallhatná őket arra is, hogy ki-ki kellő önismeretre tegyen szert, bővítse szaktudását. Lényeges szempont, hogy a tagság — melyben helyet kapott minden pálya reprezentánsa — beépül a KISZ-megyebizottsággal együttműködő szakmai testületekbe. így képviselik társaikat például a MTESZ- ben vagy a Szakszervezetek Ifjúsági Tanácsában. Ugyanakkor információt adnak a megyebizottság döntéseihez, például a pályakezdés vagy a lakáshoz jutás kérdéseiről, s a szociális körülményekről. Tehát a tanács politikai és érdekképviseleti szerepet is betölt. Ismert, hogy a megye 72 ezer fiatalja közül mintegy 30 ezer tagja az if júsági szövetségnek. A diplomások közül háromezer-egyszáz az ifjúkommunista. Közöttük a vezetők száma: 363, míg a párttagoké 753. — KISZ-kongresszus előtt megjelent Mi a teendőnk című kiadványt bizonyára sokan ismerik — mondta Juhász Géza. — Ebben megfogalmazták, hogy a fiatal értelmiségiek gyorsabb társadalmi és szakmai előrehaladása szükséges. Támogatni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek az alkotó szellemi munka értékének helyreállítására törekszenek. Elő kell segíteni, hogy szakmai tevékenység mellett aktív részesei legyenek a közéletnek, s kezdeményezni kell, hogy a pályakezdés időszakán túljutottak a szakmai, tudományos szervezetekben is hasznosítsák mozgalmi, közéleti tapasztalataikat. Ehhez hozzátenném, hogy mi ezeket nemcsak támogatjuk, de igyekszünk motorjai is lenni az elvek megvalósításának. Hozzá kell tennem, hogy tapasztalható olyan téves felfogás, mely szerint értelmiségi az, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez tévedés. Véleményem szerint az tekinthető annak, aki diplomája mellett közéleti szerepet is vállal. Szeretnénk feltérképezni, hogy szakmánként kikre számíthatunk. Egy adatbankot kívánunk létrehozni, összegyűjtjük például, hogy ki rendelkezik nyelvismerettel, ki folytat tudományos publikációt, ki foglalkozik újításokkal. Igyekszünk felkarolni a tehetséges „alkotók" ügyét. Évente szeretnénk megrendezni a megyei értelmiségi fiatalok kiállítását, amelyen bemutatkozna mindenki, akinek olyan jelentős munkái akadnak — legyen az mérnök, orvos, gazdász, tanár, jogász vagy levéltáros —, amelyek köz- érdeklődésre tartanak számot, s amelyek eddig nem kaptak megfelelő fórumot. Ezzel is demonstrálni kívánjuk azt az erőt, amely ebben a csoportban rejlik. A testület elsősorban azokat a közös pontokat igyekszik feltérképezni, amelyek összeköthetik az egyes szakmákat. Persze, a speciális, egy-egy pályát érintő nehézségekre is igyekeznek megkeresni a választ. — Lehet, hogy egy-egy kérdés első hallásra csak egy-egy szakma belügyének tűnik — mondta Juhász Géza. — Mégis jó, ha e csoport egésze tud mondjuk arról, hogy milyen nehézségei vannak a veszélyeztetett helyzetű gyermekekkel való foglalkozásnak. Ha jól belegondolunk, ez nem kimondottan csak a pedagógusokra tartozik, vagy az igazság- ügyisekre, hanem mindnyájunkra. Fontosnak ítéljük, hogy minél jobban megismerjük egymás munkáját, életét, mert eddig keveset tudtunk erről. Később szorgalmazni kívánjuk a nagyobb településeken az értelmiségi klubokat, a megyeihez hasonló értelmiségi tanácsokat, s a fórumokat. A különböző helyeken és pályákon dolgozó diplomások közötti párbeszéd elősegítheti, hogy életük egy-egy problémája nagyobb visszhangra találjon, mint eddig. Egyébként a tanácsban minél kevesebb bürokratizmussal akarjuk elvégezni feladatainkat. Nem fogunk állandóan ülésezni. Viszont. minden olyan javasolt módszert alkalmazunk, amely tartalmasabbá teheti életünket. — A KISZ-nek szüksége van arra, hogy a jól felkészült szakembereket a soraiban tudja — mondja Szántó Márton. — A megyebizottság kiépített kapcsolatai, a különböző szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásai biztosítják, hogy ezeknek az ifjaknak az érdekei érvényre jussanak. Tapasztalni lehetett, hogy az egyetem, fő- ísKula elvégzését követően sokan kiléptek a KISZ-ből. Mivel ezekben az intézményekben nem egy helyen csak formális munkát végeztek. Ha a fiatal értelmiségiek a mozgalomban megfelelő cselekvési teret kapnak, akkor a mostaninál minden bizonnyal jóval többen lesznek aktív tagjai az ifjúsági szövetségnek. H. J. Szíwel-iélekkel a gyermekekért... (Tudósítónktól): Horváth Sándorné, a Gyöngyösi 4-es Számú Ál. talános 'Iskola úttörőcsapat- vezetőjének munkáját számtalan kitüntetéssel ismerték már el. Ezek közül is kiemelkedő: az elmúlt évben Ifjúsági Érdeméremben részesült. — Nem készültem tanári pályára, titokban vegyész, mérnök szerettem volna lenni ... — vallja magáról. Életemet nagymértékben meghatározták az igazi pedagó. gus egyéniségek, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Tősgyökeres gyöngyösi vagyak ugyanebbe az általános iskolába jártam, ahol most tanítok. IMár kisdiákként úttörő-tanácselnöki teendőket láttam el. A IKISZ-nek zászlóbontáskor, 1957-ben lettem tagja. Töbíb évig voltam a gimnázium kultúrfelelőse. Vonzódtam a sport iránt is. Sok emlékezetes rendezvényt szerveztünk. Pályakezdőként Gyöngyöshalászon tanítottam, ahol megválasztottak csapatvezetőnek. Később Nagyi üged, majd ismét Gyöngyöshalász következett. Huszadik esztendeje, hogy visszajöttem egykori iskolámba s 1978-tól vagyok úttörőcsapat.vezető ... — A több mint két évtizedes pályafutása során mit tart a legszebb élményének? — Az első sátortábort, melyet 1979-ben szerveztem a patronáló üzemekkel együtt. Csodálatos élmény volt számomra is, hát még a gyerekeknek. Szép emlék még az úttörő- és kisdoibosavatás 1982-ben, amikor megkaptuk a Kiváló Üftörőcsapat elismerést. — Mi az, amiért érdemes az úttörőmunkált vállalni? — Azt hiszem, egyértelmű: dolgozni a gyerekekért! Ehhez a munkához elsősorban szív káli... Én a fiatalok szeretetét hoztam magáimmal az iskolából. Az ember úgy érzi a gyerekek között mindig kortalan. Igazán magam is diák maradtam. Előfordul, hogy ezért a munkáért „megmosolyogják” az embert, de én mindig a gyerekek arcát nézem... Az is igaz, hogy először bizonyítani kell és megfelelő társakat, barátokat szerezni. Akkor ezek a lekezelő mosolyok elhervadnak, felváltja a tisztelet. (Nagyon sok múlik a csapatvezető egyéniségén. Nyugodt szívvel elmondhatom, ebben a közösségben tisztelik és segítik a munkámat. (Megfogadom koL légáim jó tanácsait, azt is szívesen veszem, ha bírálnak. De azt szeretem, ha mindezt a szemembe mondják ... Nálunk, az iskolában nincs is ezzel probléma. Az úttörőcsapat-vezető terveiről még ennyit mond: „Egy ideig szeretném még csinálni és olyan utódot kinevelni, aki ezt a munkát szívvel viszi tovább...” Korcsog Béla A zsöllye panasza Szeretem a gyerekeket. Azért tartottam fontosnak ezt előre bocsátani, hogy valaki nehogy megrójon: csupán irántuk érzett ellenszenvem az oka a következő néhány gondolatnak. A mai pedagógiai-pszichológia egyik alapvető tana, hogy c tanulók személyiségének fejlődését minden eszközzel segíteni s nem akadályozni kell. Tehát: ne állítsunk eléjük több korlátot, mint amennyi valóban szükséges, ne tiltsuk feleslegesen — esetleg csak szülői féltésből — olyan dolgoktól, amelyeket ő maga szívesen csinálna. Ám, ne essünk át a ló túlsó oldalára! Ez nem jelenti azt, hogy 14 éven alul mindent szabad. Az udvariasságra, a másik tiszteletére nevelés majdnem a legalapvetőbb feladata szülőknek, nevelőknek egyaránt. S ha ezt mindenki elég komolyan veszi, talán kevesebb hatodik osztályos zavarta volna meg otromba papírcsörgetéssel, perecropogtatással, cukorcuppogtatással a Gárdonyi Géza Színház február 8-i, pénteki, kora délutáni Toldi-előadását. Szomorú, ha egy gyerek a szülői házban nem tanulja meg, hogy a színházban műsor közben nem szokás az előttünk ülő nyakába tenni a lábunkat, nem illik hangason csereberélni egy karamellát háram drazséért, s úgy beviharzani a második felvonásra, hogy az idősödő jegy szedő nénik alig maradnak a lábukon. És itt most nem „falusi" diákokról van szó, akik még soha nem voltak ilyen helyen — ők az újdonságtól, a megillető- döttségtől minden bizonnyal nagyobb csendben maradtak volna. Persze, van még egy figyelemre méltó dolog. Ez remélhetőleg csak ritka kivétel. Már megszólalt a szünet végét jelző csengő, amikor az egyik — feltehetően igen-igen szomjas szülő — a büfében beállította a sorba csemetéjét, és teljes nyugalommal rágyújtott egy cigarettára. Mindezek után magától értetődőn ült le a helyére — negyedórányi késéssel. Hogyar váljon így természetessé az odafigyelés, a másik megbecsülése? Vagy, ha már otthon nem törődnek ezzel, legalább egy osztályfőnöki órán, vagy valamelyik őrsi foglalkozáson érdemes lenne a színházba-, mozibajárás kultúrájáról is beszélgetni... Doros Judit Megyei Alkotó Ifjúság kiállításra készülnek A KISZ Heves Megyei Bizottsága és a dohánygyár KISZ-szervezete a KISZ XI. kongresszusának t i sz lele'áre megyei Alkotó Ifjúság kiállítást rendez Egerben a dohánygyár kultúrtermében, amelyre pályázni lehet az 1985. évben készített szakmai és képzőművészeti alkotásokkal. A szakmai versenyre nevezhetnek minden olyan alkotással, amely a munkát megkönnyíti, létszámot takarít meg, m nősé get javít, az anyag- és energia, felhasználást csökkenti fm. portkivdltással jár, a termelés, gazdálkodás színvonalát emeli, veszteségidcket csökkenti stb., tehát, ami valamilyen formában kedvező eredménnyel jár. A kiállítással kapcsolatos tudnivalók: Részt vehet minden a megye ipari, mezőgazdasági, szövetkezeti egységeiben, valamint a szolgáltatásban dolgozó 35 éven aluli fiatal alkotó, vagy alkotókollektíva, illetve ifjúsági szocialista brigád. A kollektív pályamunkáknál a pályázók kétharmadának 35 éven alulinak kell lenni. A pályamunkákat az Egri Dohánygyár KlSZ-szerveze- te 3300 Eger Somogyi Béla u. 4. címre kell küldeni. Be. küldési határidő: 1986. már. cius 15. A pályamunkák, vagy annak mellékletei a következőket tartalmazzák: az alkotóik) neve, születési éve pontos lakcíme, illetve mun. kaköri beosztása, a munkahely neve, címe melyik címre kéri a pályamunka visz- szaküldését. Az értékelést az erre a célra felkért szakemberekből álló bizottság végzi. Az ünnepélyes eredmény, hirdetésire és a kiállítás megnyitására 1986. március 24- én kerül sor, az Egri Dohánygyár kultúrtermében. Ezen a napon rendezik ugyanitt a fiatal újítók ankétjét, melynek programjáról külön értesítjük a KISZ-szervezeteket. A díjak száma az alkotások számától és színvonalától függ. A rendezvényről mindezeken túl részletes felvilágosítást ad: Keresztessy Ferenc, Egri Dohánygyár FMKT-vez. (Tel.: 11-411/ 215) Fülöp András, Egri Dohánygyár KISZ-bizottságának titkára (Tel.: 11-411/ 152), Szárítóst Rafael, a KISZ MB munkatársa (Tel.: 10-833/39). Klubpályázat *86 A Heves Megyei Klubtanács, a megyei tanács vb művelődési osztálya, a megyei tanács ifjúsági titkára, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda támogatásával, a Megyei Művelődési Központ szervezésében ifjúsági klubok részére indított játékos verseny februári feladatai: 1. feladat: Az 1986. február 25-i Stúdió ’86 tévéműsorban Műsorvezető neve: ................................................................... Zenei filmtudósítások száma: ................................................ S zínházi filmtudósítások száma: ............................................ V idéki kulturális eseményekről film tudósítások száma: ...........'............................................... H elyes megfejtésenként 5 pont. Maximum 20 pont érhető el. 2. feladat: Számrejtvény 16 23 35 55 85 128 ? 3. feladat: Ki a magyar külügyminiszter? .................................... (név) K i a SZOT elnöke? ............ (név) K i a Magyar Tudományos Akadémia elnöke? ................................................................... (név) H elyes megfejtésenként 5 pont. A szelvényt kivágva, zárt borítékban 1986. március 5-ig kérjük az alábbi címre küldeni: Megyei Művelődési Köz- oont, Eger, Knézich K. u. 8.