Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. február 19., szerda S. JOBBAN BEKAPCSOLÓDNI A MUNKÁBA ROPOG A PEREC... Hogyan közeledjen egymáshoz a fiatal értelmiség Szántó Márton: „E tanács politikai és érdekvédelmi szerepet is betölt" Juhász Géza: „Ezután életünk egy-egy problémája nagyobb visszhangra lelhet..." (Fotó: Tóth Gizella) Az utóbbi években 15 megyében és több város­ban alakult meg a fiatal értelmiségiek tanácsa. Feb. ruár elején megyénkben is létrejött ez a KISZ megye­bizottsága mellett működő 16 tagú testület, amely né­hány nap múlva már egy fórumot is szervezett Eger­ben az Ifjúsági Házban. Az eseményen részt vevő mint­egy 70 fiataltól azt vár­ták, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék elő a tanács munkájának ki­bontakozását. A megjegy­zésekből az is kitűnt, hogy jó néhányan még nem lát­ták tisztán e testület te­vékenységének lényegét. Szántó Mártonnal, a KISZ megyei titkárával és Ju­hász Gézával, a megyei fiatal értelmiségiek ta­nácsa megbízott titkárával erről is beszélgettünk. — Min ismert: a KISZ megújulási törekvései között szerepel a szövetség poli­tikai jellegének erősítése, va­lamint a tizenévesek köré­ben, egyáltalán a rétegek kö­zött folyó munka javítása — mondta Szántó Márton. — A célok valóra váltását jól szolgálná, ha a fiatal ér­telmiséget az eddiginél job­ban be tudnánk kapcsolni munkánkba. Ez a réteg képes arra, hogy akár pedagógus­ként vagy például mérnök­ként, jogászként az élet egy- egy területén tartalmasab­bá, vonzóbbá tegye program­jainkat. Ennek a testületnek a rendezvényei elősegíthet­nék azt is, hogy közeledjen egymáshoz a fiatal értelmi­ség. Mindez sarkallhatná őket arra is, hogy ki-ki kel­lő önismeretre tegyen szert, bővítse szaktudását. Lé­nyeges szempont, hogy a tagság — melyben helyet kapott minden pálya rep­rezentánsa — beépül a KISZ-megyebizottsággal együttműködő szakmai tes­tületekbe. így képviselik tár­saikat például a MTESZ- ben vagy a Szakszervezetek Ifjúsági Tanácsában. Ugyan­akkor információt adnak a megyebizottság döntéseihez, például a pályakezdés vagy a lakáshoz jutás kérdéseiről, s a szociális körülmények­ről. Tehát a tanács politi­kai és érdekképviseleti sze­repet is betölt. Ismert, hogy a megye 72 ezer fiatalja közül mintegy 30 ezer tagja az if júsági szö­vetségnek. A diplomások kö­zül háromezer-egyszáz az ifjú­kommunista. Közöttük a ve­zetők száma: 363, míg a párttagoké 753. — KISZ-kongresszus előtt megjelent Mi a teendőnk cí­mű kiadványt bizonyára so­kan ismerik — mondta Ju­hász Géza. — Ebben megfo­galmazták, hogy a fiatal ér­telmiségiek gyorsabb tár­sadalmi és szakmai előre­haladása szükséges. Támo­gatni kell azokat az erőfe­szítéseket, amelyek az alko­tó szellemi munka értéké­nek helyreállítására törek­szenek. Elő kell segíteni, hogy szakmai tevékenység mellett aktív részesei le­gyenek a közéletnek, s kez­deményezni kell, hogy a pá­lyakezdés időszakán túlju­tottak a szakmai, tudomá­nyos szervezetekben is hasz­nosítsák mozgalmi, közéleti tapasztalataikat. Ehhez hoz­zátenném, hogy mi ezeket nemcsak támogatjuk, de igyekszünk motorjai is len­ni az elvek megvalósításá­nak. Hozzá kell tennem, hogy tapasztalható olyan té­ves felfogás, mely szerint ér­telmiségi az, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez tévedés. Véleményem sze­rint az tekinthető annak, aki diplomája mellett köz­életi szerepet is vállal. Sze­retnénk feltérképezni, hogy szakmánként kikre számít­hatunk. Egy adatbankot kí­vánunk létrehozni, össze­gyűjtjük például, hogy ki rendelkezik nyelvismeret­tel, ki folytat tudományos publikációt, ki foglalkozik újításokkal. Igyekszünk fel­karolni a tehetséges „alko­tók" ügyét. Évente szeret­nénk megrendezni a megyei értelmiségi fiatalok kiállítá­sát, amelyen bemutatkozna mindenki, akinek olyan je­lentős munkái akadnak — legyen az mérnök, orvos, gazdász, tanár, jogász vagy levéltáros —, amelyek köz- érdeklődésre tartanak szá­mot, s amelyek eddig nem kaptak megfelelő fórumot. Ezzel is demonstrálni kíván­juk azt az erőt, amely eb­ben a csoportban rejlik. A testület elsősorban azo­kat a közös pontokat igyek­szik feltérképezni, amelyek összeköthetik az egyes szak­mákat. Persze, a speciális, egy-egy pályát érintő ne­hézségekre is igyekeznek megkeresni a választ. — Lehet, hogy egy-egy kérdés első hallásra csak egy-egy szakma belügyének tűnik — mondta Juhász Gé­za. — Mégis jó, ha e csoport egésze tud mondjuk arról, hogy milyen nehézségei van­nak a veszélyeztetett helyze­tű gyermekekkel való fog­lalkozásnak. Ha jól belegon­dolunk, ez nem kimondot­tan csak a pedagógusokra tartozik, vagy az igazság- ügyisekre, hanem mindnyá­junkra. Fontosnak ítéljük, hogy minél jobban megis­merjük egymás munkáját, életét, mert eddig keveset tudtunk erről. Később szor­galmazni kívánjuk a na­gyobb településeken az értel­miségi klubokat, a megyei­hez hasonló értelmiségi ta­nácsokat, s a fórumokat. A különböző helyeken és pá­lyákon dolgozó diplomások közötti párbeszéd elősegíthe­ti, hogy életük egy-egy prob­lémája nagyobb visszhangra találjon, mint eddig. Egyéb­ként a tanácsban minél ke­vesebb bürokratizmussal akarjuk elvégezni feladata­inkat. Nem fogunk állandó­an ülésezni. Viszont. min­den olyan javasolt módszert alkalmazunk, amely tartal­masabbá teheti életünket. — A KISZ-nek szüksége van arra, hogy a jól felké­szült szakembereket a so­raiban tudja — mondja Szántó Márton. — A me­gyebizottság kiépített kap­csolatai, a különböző szer­vezetekkel kötött együttmű­ködési megállapodásai biz­tosítják, hogy ezeknek az ifjaknak az érdekei érvény­re jussanak. Tapasztalni le­hetett, hogy az egyetem, fő- ísKula elvégzését követően sokan kiléptek a KISZ-ből. Mivel ezekben az intézmé­nyekben nem egy helyen csak formális munkát vé­geztek. Ha a fiatal értelmi­ségiek a mozgalomban meg­felelő cselekvési teret kap­nak, akkor a mostaninál minden bizonnyal jóval töb­ben lesznek aktív tagjai az ifjúsági szövetségnek. H. J. Szíwel-iélekkel a gyermekekért... (Tudósítónktól): Horváth Sándorné, a Gyöngyösi 4-es Számú Ál. talános 'Iskola úttörőcsapat- vezetőjének munkáját szám­talan kitüntetéssel ismerték már el. Ezek közül is ki­emelkedő: az elmúlt évben Ifjúsági Érdeméremben ré­szesült. — Nem készültem tanári pályára, titokban vegyész, mérnök szerettem volna len­ni ... — vallja magáról. Éle­temet nagymértékben meg­határozták az igazi pedagó. gus egyéniségek, akiknek na­gyon sokat köszönhetek. Tős­gyökeres gyöngyösi vagyak ugyanebbe az általános is­kolába jártam, ahol most ta­nítok. IMár kisdiákként úttö­rő-tanácselnöki teendőket láttam el. A IKISZ-nek zász­lóbontáskor, 1957-ben lettem tagja. Töbíb évig voltam a gimnázium kultúrfelelőse. Vonzódtam a sport iránt is. Sok emlékezetes rendez­vényt szerveztünk. Pálya­kezdőként Gyöngyöshalászon tanítottam, ahol megválasz­tottak csapatvezetőnek. Ké­sőbb Nagyi üged, majd is­mét Gyöngyöshalász követ­kezett. Huszadik esztendeje, hogy visszajöttem egykori iskolámba s 1978-tól va­gyok úttörőcsapat.vezető ... — A több mint két évti­zedes pályafutása során mit tart a legszebb élményének? — Az első sátortábort, me­lyet 1979-ben szerveztem a patronáló üzemekkel együtt. Csodálatos élmény volt szá­momra is, hát még a gyere­keknek. Szép emlék még az úttörő- és kisdoibosavatás 1982-ben, amikor megkaptuk a Kiváló Üftörőcsapat elis­merést. — Mi az, amiért érdemes az úttörőmunkált vállalni? — Azt hiszem, egyértelmű: dolgozni a gyerekekért! Eh­hez a munkához elsősorban szív káli... Én a fiatalok szeretetét hoztam magáim­mal az iskolából. Az ember úgy érzi a gyerekek kö­zött mindig kortalan. Iga­zán magam is diák marad­tam. Előfordul, hogy ezért a munkáért „megmosolyog­ják” az embert, de én min­dig a gyerekek arcát nézem... Az is igaz, hogy először bi­zonyítani kell és megfelelő társakat, barátokat szerezni. Akkor ezek a lekezelő mo­solyok elhervadnak, felvált­ja a tisztelet. (Nagyon sok múlik a csapatvezető egyé­niségén. Nyugodt szívvel el­mondhatom, ebben a közös­ségben tisztelik és segítik a munkámat. (Megfogadom koL légáim jó tanácsait, azt is szívesen veszem, ha bírál­nak. De azt szeretem, ha mindezt a szemembe mond­ják ... Nálunk, az iskolában nincs is ezzel probléma. Az úttörőcsapat-vezető ter­veiről még ennyit mond: „Egy ideig szeretném még csinálni és olyan utódot ki­nevelni, aki ezt a munkát szívvel viszi tovább...” Korcsog Béla A zsöllye panasza Szeretem a gyerekeket. Azért tartottam fontosnak ezt elő­re bocsátani, hogy valaki nehogy megrójon: csupán irántuk érzett ellenszenvem az oka a következő néhány gondolatnak. A mai pedagógiai-pszichológia egyik alapvető tana, hogy c tanulók személyiségének fejlődését minden eszközzel se­gíteni s nem akadályozni kell. Tehát: ne állítsunk eléjük több korlátot, mint amennyi valóban szükséges, ne tiltsuk feleslegesen — esetleg csak szülői féltésből — olyan dolgok­tól, amelyeket ő maga szívesen csinálna. Ám, ne essünk át a ló túlsó oldalára! Ez nem jelenti azt, hogy 14 éven alul mindent szabad. Az udvariasságra, a má­sik tiszteletére nevelés majdnem a legalapvetőbb feladata szülőknek, nevelőknek egyaránt. S ha ezt mindenki elég komolyan veszi, talán kevesebb hatodik osztályos zavarta volna meg otromba papírcsörgetéssel, perecropogtatással, cukorcuppogtatással a Gárdonyi Géza Színház február 8-i, pénteki, kora délutáni Toldi-előadását. Szomorú, ha egy gyerek a szülői házban nem tanulja meg, hogy a színházban műsor közben nem szokás az előttünk ülő nyakába tenni a lábunkat, nem illik hangason csereberélni egy karamellát háram drazséért, s úgy beviharzani a második felvonásra, hogy az idősödő jegy szedő nénik alig maradnak a lábukon. És itt most nem „falusi" diákokról van szó, akik még soha nem voltak ilyen helyen — ők az újdonságtól, a megillető- döttségtől minden bizonnyal nagyobb csendben maradtak volna. Persze, van még egy figyelemre méltó dolog. Ez remélhe­tőleg csak ritka kivétel. Már megszólalt a szünet végét jelző csengő, amikor az egyik — feltehetően igen-igen szomjas szülő — a büfében beállította a sorba csemetéjét, és teljes nyugalommal rágyújtott egy cigarettára. Mindezek után ma­gától értetődőn ült le a helyére — negyedórányi késéssel. Hogyar váljon így természetessé az odafigyelés, a másik megbecsülése? Vagy, ha már otthon nem törődnek ezzel, legalább egy osztályfőnöki órán, vagy valamelyik őrsi fog­lalkozáson érdemes lenne a színházba-, mozibajárás kultú­rájáról is beszélgetni... Doros Judit Megyei Alkotó Ifjúság kiállításra készülnek A KISZ Heves Megyei Bi­zottsága és a dohánygyár KISZ-szervezete a KISZ XI. kongresszusának t i sz lele'á­re megyei Alkotó Ifjúság kiállítást rendez Egerben a dohánygyár kultúrtermében, amelyre pályázni lehet az 1985. évben készített szak­mai és képzőművészeti al­kotásokkal. A szakmai ver­senyre nevezhetnek minden olyan alkotással, amely a munkát megkönnyíti, létszá­mot takarít meg, m nősé get javít, az anyag- és energia, felhasználást csökkenti fm. portkivdltással jár, a terme­lés, gazdálkodás színvonalát emeli, veszteségidcket csök­kenti stb., tehát, ami vala­milyen formában kedvező eredménnyel jár. A kiállítással kapcsolatos tudnivalók: Részt vehet minden a me­gye ipari, mezőgazdasági, szö­vetkezeti egységeiben, va­lamint a szolgáltatásban dol­gozó 35 éven aluli fiatal al­kotó, vagy alkotókollektíva, illetve ifjúsági szocialista brigád. A kollektív pálya­munkáknál a pályázók két­harmadának 35 éven aluli­nak kell lenni. A pályamunkákat az Egri Dohánygyár KlSZ-szerveze- te 3300 Eger Somogyi Béla u. 4. címre kell küldeni. Be. küldési határidő: 1986. már. cius 15. A pályamunkák, vagy an­nak mellékletei a követke­zőket tartalmazzák: az al­kotóik) neve, születési éve pontos lakcíme, illetve mun. kaköri beosztása, a munka­hely neve, címe melyik cím­re kéri a pályamunka visz- szaküldését. Az értékelést az erre a célra felkért szakemberekből álló bizottság végzi. Az ünnepélyes eredmény, hirdetésire és a kiállítás meg­nyitására 1986. március 24- én kerül sor, az Egri Do­hánygyár kultúrtermében. Ezen a napon rendezik ugyanitt a fiatal újítók an­kétjét, melynek programjá­ról külön értesítjük a KISZ-szervezeteket. A díjak száma az alkotások számától és színvonalától függ. A rendezvényről mind­ezeken túl részletes felvilá­gosítást ad: Keresztessy Fe­renc, Egri Dohánygyár FMKT-vez. (Tel.: 11-411/ 215) Fülöp András, Egri Do­hánygyár KISZ-bizottsá­gának titkára (Tel.: 11-411/ 152), Szárítóst Rafael, a KISZ MB munkatársa (Tel.: 10-833/39). Klubpályázat *86 A Heves Megyei Klubtanács, a megyei tanács vb művelő­dési osztálya, a megyei tanács ifjúsági titkára, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda támogatásával, a Megyei Mű­velődési Központ szervezésében ifjúsági klubok részére in­dított játékos verseny februári feladatai: 1. feladat: Az 1986. február 25-i Stúdió ’86 tévéműsorban Műsorvezető neve: ................................................................... Zenei filmtudósítások száma: ................................................ S zínházi filmtudósítások száma: ............................................ V idéki kulturális eseményekről film tudósítások száma: ...........'............................................... H elyes megfejtésenként 5 pont. Maximum 20 pont ér­hető el. 2. feladat: Számrejtvény 16 23 35 55 85 128 ? 3. feladat: Ki a magyar külügyminiszter? .................................... (név) K i a SZOT elnöke? ............ (név) K i a Magyar Tudományos Akadémia elnöke? ................................................................... (név) H elyes megfejtésenként 5 pont. A szelvényt kivágva, zárt borítékban 1986. március 5-ig kérjük az alábbi címre küldeni: Megyei Művelődési Köz- oont, Eger, Knézich K. u. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents