Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1986. február 19., szerda TEKE NB II. AZ MNK-BAN A LEGJOBB NÉGY KÖZÖTT Az Eger SE újonc Szombaton MNK-elődön- tők következnek Egerben és Szegeden. A magyar kupa sokéves történetében eddig 45 csa­pat került az elődöntőbe, 18 fővárosi és 27 vidéki. A mos­tani négyesből (Szeol-Délép. Vasas, Eger. Ferencváros) csak az Eger újonc a leg­jobb négy között. A Ferenc­város (a kupák legsikere­sebb csapata, 14 kupadiadal­lal) 28. alkalommal tagja az elődöntőnek, a Vasas pedig tizedszer. A hatvani városi tanács testnevelési és sportosztálya a természetbarát szakszövet­séggel, a városi KlSZ-bizott- sággal és szakmaközi bi­zottsággal közösen első íz­ben rendezte meg a Mátra- bérc ’86 elnevezésű teljesít­ménytúráját. A premier a rossz időjárási viszonyok el­lenére sikeres volt, hiszen a Hatvanban többfordulós ké­zilabda teremkupát rendeztek, az utolsó forduló eredmé­nyei : Gyöngyössolymos— Kartal 18—15, Pásztó— HKVSC II. 37—23, Iklad— HKVSC I. 27—22, HKVSC I.—Szőnyi SE 22—19, Pász­tó—Gyöngyössolymos 25— 15, Kartal—HKVSC II. 30— 22, Pásztó—Szőnyi SE 24— Szegeden nagy lelkesedést váltott ki a Délép négy kö­zé kerülése. Hétfőn nem fér­tek be az érdeklődők a klubba, ahol levetítették a szombati győztes győri mér­kőzést. Gond, hogy hol ren­dezzék meg a Vasas elleni, szombati elődöntőt. Szerdán határoznak véglegesen, való­színű, hogy a Szegedi Dó­zsa pályáját választják. Egerben nincs ilyen pá­lyagond. A Ferencváros el- • leni elődöntőt óriási érdek­Sirok—Mátraszentlászló kö­zötti távolságnak 202-en vág­tak neki. A résztvevők fi­zikumát a meredek kapta­tok mellett a helyenként 70 —80 centiméter vastag hó­réteg is igénybe vette, de 82- en így is célba értek. Ök valamennyien megérdemelt jutalomként oklevelet ve­hettek át. (A legeredménye­22, Iklad—Gyöngyössolymos 28—17, HKVSC I.—Szőnyi SE 23—18, Iklad—Kartal 37 —16, Szőnyi SE—HKVSC II. 23— 20, Pásztó—HKVSC I. 24— 23. A Hatvani-kupa 1986. évi végeredménye, férfiak: l. Pásztói KSC, 2. Hatvani KVSC I., 3. H. Szőnyi SE, lődés előzi meg, az előjel­zések szerint szűk lesz az egri stadion. Akármi is lesz a szomba­ti elődöntők eredménye, új pár küzd az 1910-től zaj­ló, s az idén 46. kupadöntő­ben. Szeol-Délép—Eger vagy Ferencváros, illetve Vasas— Eger vagy Ferencváros pá­rosításban még egyszer sem harcoltak a végső kupadia­dalért. (MTI) sebb a székesfehérvári test- nevelőtanár, Gyulai Zoltán 5 óra 50 perc alatt tette meg a hosszú távot.) Jelentős volt azok száma is, akik Mátraházán fejezték be a túrázást. A rendezők jövőre ismét kiírják ezt a próbát, ap­róbb módosításokkal. Jobbágyi, 4. Iklad, 5. Kar­tal, 6. Gyöngyössolymos. Nők: 1. Hatvani KVSC, 2. Pásztó, 3. Kartal, 4. Széche­nyi DSK, Hatvan, 5. Lehel SC, 6. Siroki Vasas. A két győztes csapat egy évig őriz­heti a vándorserleget. A leg­eredményesebb ifjúsági együttes a Hatvani Széche­nyi DSK női gárdája volt. Igazolt az Agria Mindkét Heves megyei másodosztályú férficsapat pályaválasztó volt. Az Agria jó játékkal igazolta, hogy kisiklása legutóbb a körül­mények számlájára írható. Tovább tart viszont a Spar­tacus gyengélkedése. Agria Bútorgyár—Szabolcsi Építők 6—2 (2436—2229) Agria: Kádár 437. Lukács 386. Mester 408, Kun 411, Jéger 402 fa. Borsodi Volán—Egri Spartacus 5—3 (2402—2336) Spartacus: Tóth J. 399, Ré­vász 372, Tóth T. 402. Kátai 400, Molnár D. 391, Széphe­gyi 372 fa. Edzés után Tepfáce (csehszlovák)—Eger SE 3—1 (2—1) Nemzetközi barátságos lab­darúgó-mérkőzés. Eger, 400 néző. V.: Puhl. ESE: Póta — Vojtekovsziki, Zsidai Méhesi, Varga — Smuczer, Lengyel, Csepregi — Kiss, Csomány, Tasi. A kedd délelőtti edzésre mintegy pluszként jött a találkozó. A hazaiaknál cse­reként szóhoz jutott még Megyesi Jávorszki, Vígh, Fodor és Simon. A salakos, csúszós játéktéren a kát gyors szélsővel rendelkező másodosztályú vendégcsa­pat lendületesebben táma­dott, s ezzel nyertek. G; Ne_ mec 2. Vizek. ill. Csomány. OKLEVÉL 82 TÚRÁZÓNAK Mátrákért ’86: a hó sem volt akadály TEREMKUPA Az egyik Hatvanban maradt Vígh megfürdött, a Honvéd megfulladt Még fázósan húztuk ösz- sze magunkat a lelátón, de kit érdekelt már a hideg. Végre foci. Aztán névsorol­vasást tartunk: itt van Dé- tári, Nagy,Garaba, Andrusch, Dajka, Sallai — micsoda ne­vek! Ahogy válogatott tár­saikkal kivívták a világbaj­noki részvétel jogát, egysze­rűen tiszteletet parancsol. Mondta is Csank edző még a mérkőzés előtt, hogy vi­gyázni fognak a válogatot­takra, nehogy valaki meg­sérüljön. És kezdetét veszi a játék. Végig egyetértünk: jól fo­cizik az Eger, szimpatikusán küzdenek. Nem rugdossák el a labdát, taktikusan, ügye­sen alkalmazkodva a talaj­hoz passzolgatnák, s rend­re gólhelyzetbe kerül vala- iki. A Honvéd viszont alig jut el ellenfele kapujáig. Dé- táni hangosan pöröl társai­val: „Hajtsatok már! Pon­tosabban tegyed azt a lab­dát!” Érzi, hogy baj lesz. Aztán Garabát úgy meg­forgatja Csepregi a saját 16-osán belül, hogy a válo­gatott védő nem tehet mást, szabálytalankodik: 11-es! Horváth, aki jól ismeri And­rusch t — együtt voltak ka­tonák — biztosan bombáz a hálóba. Innen viszont első­sorban a csapatkapitány. Nagy Antal minden játék­vezetői ítéletet kommentál. Dózsa durván megsérti a partjelzőt, amiért kiállítják Még be sem érhetett az öl­tözőbe, amikor a másik ol­dalon a sajtóhely előtt Go­rába akkorát rúgott Fodor mindkét lábába, hogy az ott helyet foglalóknak azonnal eszükbe jutott a számtalan nyilatkozat. Eszerint a válo­gatott védő soha nem dur­va, csak férfiason kemény. Hát... ! Mindenesetre 5 is mehetett zuhanyozni. Amit ezután Körös kapott? Leír­hatatlan. Még a legenyhébb kifejezés sem tűri a nyom­dafestéket. Az ESE tovább támad és győz. Sportszerű, tiszta esz- iközökkel. Erről szólnak egy kivétellel a tudósítások is. Igaz, a Tv-híradóból Garaba szabálytalanságát kivágták a filmbejátszásból, csak az szerepelt a képen, hogy ép­pen piros lapot kapott. Nagy Antal még a pálya közepén gratulál Kőrösnek, s elme­séli neki, hogy Mexikóba ők kerültek ki, s ehhez a bí­róknak semmi köze. Mert, ha lenne, akkor nem lenné­nek ott. Kőrös viszont határozott, hajthatatlan. A Honvéd ka­pitánya örülhet, hogy őt ki nem állítja. Miiközben nagy­jeleneteket rendez, arról megfeledkezik, hogy példá­ul társa, Fitos, leköpte Pó- tát, mert a kapus gólhely­zetben (?) felszedte előle a labdát. Ugyanakkor hallhat­ta válogatott tizenegybeli vé­dőtársának, Garabának már az öltözőfolyosón kifejtett véleményét a játékvezetés­ről. Istenemre sajnáltam a győri Kőrös Lászlót. Becsü­letsértésért majd az egész Honvédőt beperelhette vol­na. Az egri öltözőt majd szét­vetette az öröm a kiharcolt továbbjutástól. A klubház előtt a B-közép kórusban kö­szönte meg a bravúrt: „Szép volt, fiúk!...” Odalent eköz­ben Vígh Tibor pályaedző vigyorogva öltözött. A „mit csinálsz Tibor?” kérdésre magától értetődő hangon vá­laszolt : — Beugróm a medencébe, méghozzá ruhástól! Megígérte ugyanis a fiúk­nak, hogyha továbbjutnak, akkor ... S már csobbant is a víz. Kis Szabó Ervin Szorgalomból: jeles iKöztudott, hogy manapság figyelmet érdemlő eredményt produkálni a sportpályákon, nem tartozik a könnyen el­érhető vágyálmok közé. A tehetség mellett hosszú évek szotgos munkája szükséges a sikerekhez, és még akkor sem mindig biztos a remélt babér. Török Zsolt, az Eger SE junior kötöttfogású bir­kózója enyhén szólva leké­sett a korai indulásról, mi­vel csak első éves szak­munkástanul óként, Egerbe kerülve ismerhette meg a birkózószőnyegek világát. A demjéni fiatalember azonban olyan akarattal és Török Zsolt (Fotó: Köhidi Imre) elszántsággal rendelkezik, amivel megdönteni szándé­kozik a tételt, miszerint nem lehet bepótolni az „elmulasz­tott” éveket. Kun József és Lakatos András edzők bi­zalma is erősítette a szorga­lomból mindenkor jelesre vizsgázó Törököt. Alig két évvel a kezdést követően már helyezést szer­zett az országos bajnoksá­gon, elérte az ifjúsági arany­jelvényes minősítést. A ta­valyi korosztályváltással is­mét előtérbe kerültek a pót­lásra váró hiányosságok, 1985 őszén még térdműtét is hátráltatta az általa ma­gas szinten diktált munka­tempót. Edzői javaslatra hív­ták meg az idei Matúra-em­lékversenyre, ahol már jól birkózott. Egy hét múlva az­tán a Dobó István nemzet­közi emlékverseny egyik kellemes meglepetését szol­gáltatta. Ezüstérmével, mint a 74 kg-ban a legjobb ma­gyar, a junior válogatottba került. Holnap a nemzeti színek képviseletében utazik Var­sóba, ahol újabb erőpróba következik. Alig több, mint három év alatt szinte mese­szerű pályafutásának eddigi története. Pedig Török na­gyon is a valóság talaján áll. A szorgalom és akarat példaképének tekinti az egész szakosztály, ahol most sokan büszkék Zsolt első ki­ugró sikerére, amire * való­ban rászolgált. (fesztbaum) A jogos örömhöz nem kell kommentár (Fotó: Szántó György) Hiányzik a nyitottság Hozzászólás a diáksportélethez Az iskolai sport egy újabb, nagy állomásához érkezett. Rövidesen megalakulnak a diáksportszövetségek. A tény már önmagában is jelentős, hisz határozott keretet biz­tosíthat az iskolai testne­velés és sport számára. Lét­rehozásuk elengedhetetlen az iskolai sport fejlődése, a fel­növekvő ifjúság egészséges nevelése érdekében. Látni kell azonban azt is, hogy e szervezetek előtt nagyon ko­moly és nehéz feladatok áll­nak. Olvasva a diáksportszö­vetségek megalakításáról ki­adott határozatot, önkénte­lenül is eszembe jutottak az utóbbi évtized iskolai test­nevelést előbbre vivő ren­delkezései, amelyek a ma­guk idején ugyancsak je­lentős fordulat hordozói le­hettek volna, és még lehet­nének ma is. Sajnos a várt esemény elmaradt. Az isko­lai testnevelés és sport te­rén nemhogy áttörésről, de még fejlődésről sem nagyon beszélhetünk. Mivel magyarázható ez az egy helyben topogás ? Véleményem szerint első­sorban szemléletbeli okokra vezethető vissza, másrészt az együttműködés és a kellő szervezettség hiányára. A helyzet kulcsa végső soron a testnevelő tanárok kezében van. Meggyőződésem, hogy nagy többségük kezdetben tele van tenniakarással, és úgy indul el pályáján, hogy megváltsa a világot. Hosz- szabb-rövidebb idő után azonban ez a lelkesedés igen nagy mértékben megcsappan. Tisztelet a kivételnek, de na­gyon sokan elkényelmesed- nek, elszürkülnek. Túlságo­san bezárkóznak az iskola falai közé, valamiféle védő­burkot építve ki maguk kö­rül. Hiányzik a nyitottság a külvilág felé. Az órák, a sportfoglalkozások színvo­nala nem teszi vonzóvá a gyerekek számára az aktív részvételt. A terhelés ala­csony, nem vált ki megfele­lő élettani hatásokat. Hiba lenne azonban min­dent a testnevelők nyaká­ba varrni, őket értékelik, minősítik és ennek alapján Badacsonytomaj külterüle­tén 1239 m2 nagyságú ingatlanon lévő 7 szoba, hallos, összesen 100 m2 alapterületű üdülő, vállalatok, szövetkezetek vagy magánszemélyek részére ELADÓ vagy mezőkövesdi Zsóri fürdői üdülőre CSERÉLHETŐ, megegyezés alapján. Irányár: 4,5> millió forint. Érdeklődni és ajánlatokat dr. Póta Istvánnál, a Mezőkövesdi ügyvédi Munkaközösségben, vagy dr. Márton György, Gyöngyös, ISG Vasöntő u. 2. sz. Telefon: 37-12-434 lehet. részesülnek erkölcsi és anya­gi megbecsülésben egyaránt. Sajnos az értékelésnél igen sok esetben legkevésbé a testnevelés és sport terén ki­fejtett tevékenységet veszik figyelembe. Valójában pedig egy testnevelőnek ezen a te­rületen lehet és kell bizonyí­tania, segítve ezen keresztül a nevelés többi területét is. A testnevelést nem jelen­tőségének megfelelően keze­lik az iskolákban. A tantár­gyak rangsorában valahol hátul foglal helyet. Nem egy vezetőtől hallottam már, hogy az iskola színvonalát a továbbtanulók aránya, a szaktárgyi versenyeken el­ért eredmények határozzák meg. (Természetesen a sport­beli eredményeket ritkán sorolják ide.) Nem lehetne legalább megközelítően úgy értékelni egy sportteljesít­ményt, mint például egy versmondást vagy énekszá­mot? Nem hiszem, hogy bárki is arra gondol, hogy a test­nevelés valamiféle előnyt él­vezzen a többi tárgy ro­vására, de kezeljék egyen­rangú tárgyként. Ne kelljen a testnevelőnek küzdenie azért, hogy elvégezhesse, ami a dolga. (Nagy kár az ener­giáért !) Az iskolavezetés, a tantes­tület érezze magáénak az is­kola sportját. Nem kell a nagyon távoli múltba visz- szamenni, amikor szinte az egész tantestület ott volt a pályán és szurkolt csapatá­nak, versenyzőjének. Ma már ez nem divat, legalább is Egerben nem. Most minden­ki túlságosan „elfoglalt”, pe­dig az ilyen dolgokra is ér­demes lenne időt szakítani. Élményt jelentene a gyerek­nek és a tanárnak egyaránt, ami lendületet adna a to­vábbi munkához, lehetősé­get egymás jobb megismeré­séhez. Távol áll tőlem, hogy az elmondottakkal bárkit is megbántsak, csupán azt sze­retném, ha ez a néhány sor mozgásba hozná azt az álló­vizet, amely a mai helyze­tet jellemzi. Petrovai József főiskolai docens PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A KÁPOLNAI ÁFÉSZ 1986. április 1-től 1989. december 31-ig terjedő időszakra szerződéses üzemelésbe adja a KÁL községben lévő 16. sz. RUHÁZATI BOLTOT. A versenytárgyalás időpontja: 1986. március 20-án, 10 órakor, az áfész hivatalos helyiségében KÁPOLNA Kossuth u. 23. A pályázatokat március 18-ig kérjük beadni az áfész kereskedelmi osztályára. Előzetes tájékoztatást az áfész kereskedelmi osztálya ad. /A HATODIKON!/ Minden hónap első keddjén apróhirde­tések a hatodik oldalon! Hirdetés felvétel a hónap utolsó keddjéig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents