Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. február 19., szerda Kun Bélacentenárium AZ SZKP KB ÜLÉSE A közelgő pártkongresszus előkészítéséről (Folytatás az 1. oldalról) kijárt egykori hadifoglyok, a magyar szociáldemokrata balszárny kipróbált vezetői, a magyar ifjúság legjobbja­it képviselő forradalmi szo­cialisták. A párt vezetője, ideológusa és egyben a Vö­rös Újságnak az első szer­kesztője Kun Béla lett. Munkásságának, éleművé- nek bemutatásában teljes­ségre és hitelességre kell tö­rekednünk. Maradandó ér­tékeit haladó örökségünk­nek tekintjük, ma is érvé­nyes tapasztalatait haszno­sítjuk, hiányosságaiból pe­dig okulunk — hangoztatta az ünnepség szónoka. — Ez utóbbiak közé sorolhatjuk az agrárkérdés megoldatlansá­gát, amelynek következtében elmaradt az annyira várt földosztás. Vagy például azt, hogy nagy tapasztalatai el­lenére jó ideig ő sem vette észre: a fasizmus terjedésé­vel szemben a népfrontpoli­tikával lehet eredményesen felvenni a küzdelmet. Az MSZMP főtitkárhelyet­tese végezetül arról szólt, hogy Kun Bála 70 éves lett volna, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának tör­ténelmi jelentőségű XX. kongresszusa ülésezett, s nem véletlen, hogy éppen akkor került sor nyilvános rehabi­litálására a Pravda hasáb­jain. Hosszú hallgatás után ez volt róla az első méltó megemlékezés. Azóta Kun Béla életútjá­nak feltárásáért, örökségé­nek ápolásáért sok mindent tettünk, de még nem eleget. Kötelességünk, hogy tovább vigyük az általa képviselt forradalmi hagyományokat, még teljesebben mutassuk be a magyar kommunista moz­galom e nagy harcosát, a küzdelmet vállaló, a cselek­vő, az áldozatra kész forra­dalmárt, akit méltán tartha­tunk számon a magyar sza­badságharcok, és forradal­mak legkiemelkedőbb veze­tőinek sorában. A magyar és a nemzetkö­zi munkásmozgalom kiemel­kedő személyisége, Kun Bé­la születésének 100. évfor­dulója alkalmából emlék­táblát avattak kedden Bu­dapesten, a csepeli Tanács­ház téren a XXI. kerületi pártbizottság székházának falán. Az ünnepségen, a Himnusz hangjait követően Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke mondott beszé­det. Emlékeztetett arra, hogy az emléktáblával a magyar internacionalisták szervező­je, a magyar kommun sta mozgalom és a Tanácsköz­társaság kiemelkedő szemé­lyisége, a cselekvő az ál­dozatra kész, a tömegek álén járó forradalmár slőtt tisz­teleg a főváros. Kalló Vik­tor, Munkácsy-díjas szob­rászművész domborművé — amely Kun Bélát egy mun­kásgyűlésen ábrázolja — a csepeli munkásmozgalomnak is emléket állít: a csepeli munkások a mai Tanácsház téren követelték 1919. már­cius 18-án Kun Béla és a többi, vele együtt letartóz­tatott kommunista vezető szabadon bocsátását — mon­dotta Szépvölgyi Zoltán. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti, Budapesti és XXI. Ke­rületi Bizottsága nevében Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Crósz Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára és Ernszt Antal az MSZMP XXI. Kerület; Bi­zottságának első titkára he­lyezett el koszorút az em­léktáblán. A Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa képviseletében Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédel­mi miniszter és Várkonyi Péter külügyminiszter, a Fő­városi és a XXI. Kerületi Tanács részéről Szépvölgyi Zoltán, valamint Bölcsey György, a XXI. Kerületi Tanács elnöke a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Budapesti Bizottsága ne­vében Kálldi Gyula, a HNF OT elnöke és Peják Emil, a HNF Budapesti Bizottságá­nak vezető titkára, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége részéről ís- pánovits Márton a Measz főtitkára és Rostás l&tván, az Országos Bizottság tag­ja helyezte el a tisztelet, a megemlékezés virágait. A kegyelet virágait elhozták Kun Béla családjának tag­jai, egykori harcostársai, tisztelői a csepeli dolgozók és a tanulóifjúság képviselői. Az ünnepség az Interna. cionálé hangjaival ért véget. Moszkvában teljes ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. A plenum meg­vitatta és jóváhagyta a Köz­ponti Bizottságnak a párt XXVII. kongresszusára ké­szített politikai beszámoló­ját, összegezte a párt új szerkesztésű programjával, s a módosított szervezeti sza­bályzattal kapcsolatos orszá­gos vita eredményeit. Átte­kintette az 1986—90-es évek­re szóló, valamint az ezred­fordulóig terjedő gazdasági és társadalmi fejlesztési programot és a program fe­Az APN szovjet sajtóügy­nökség az elmúlt napokban több írásban foglalkozott a szovjet leszerelési elképzelé­sek egyes vonatkozásaival, az űrfegyverkezés megaka­dályozásának szükségességé­vel. A január 15-én előterjesz­tett háromszakaszos szov­jet leszerelési terv célul tű­zi ki, hogy az évszázad vé­gére Földünkről teljesen el­tűnjenek a nukleáris fegy­verek A szovjet javaslat értelmében az első szakasz­ban a Szovjetunió és az Egyesült Államok semmisí­tené meg európai közepes hatótávolságú nukleáris fegy­vereit. Ezzel valamennyi eu­rópai állam nyerne: a nyu­gat-európai országokból el­tűnnének az amerikai köze­pes hatótávolságú nukleáris rakéták, s a Szovjetunió eu­rópai övezetéből is eltűnné­nek a nyugat-európai cél­pontok elleni csapás méré­sére alkalmas SS—20-as ra­kéták. A terv igen fontos sajá­tossága, hogy az első szakasz szovjet—amerikai „ügyleté­ből” kimaradna a francia és brit nukleáris erő. Logikus ugyanakkor, hogy az Egye­sült Államoknak kötelezett­séget kellene vállalnia, hogy letti országos vita eredmé­nyeit. Borisz Jelcint, a Politikai Bizottság póttagjává válasz­tották, és egyben felmentet­ték a KB-titikári tisztségéből, mivel a moszkvai városi pártbizottság első titkára lett. Viktor Grisint nyugdíjba vonulása miatt felmentették a Politikai Bizottság tagsága alól. Konsztantyin Ruszako- vot felmentették a Központi Bizottság titkári tisztségéből, ■mivel egészségi állapota mi­att nyugdíjba megy. hadászati és közepes ható- távolságú rakétáit nem ad­ja át más országoknak, Franciaország és Anglia pe­dig nem növeli saját nuk­leáris erőit. Ellenkező eset­ben ugyanis felborulhatna az erőegyensúly. A Mihail Gorbacsov által előterjesztett terv szerint Anglia és Franciaország a következő szakaszban kap­csolódnék be a nukleáris le­szerelés folyamatába. Ez azonban csak azután történ­ne meg, miután a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok már radikálisan csök­kentette a maga nukleáris fegyverzetét. Francia ás an­gol vezetők már több alka­lommal megerősítették, hogy egyetértenek ezzel. A brit és francia nukleá­ris erő megsemmisftése a második szakaszban a har­cászati fegyverekkel kez­dődnék. Azoknak a nukleá­ris eszközöknek a felszámo­lására, amelyeket ezek az ál­lamok hadászatinak tarta­nak, csak a harmadik sza­kaszban kerülne sor. A több­szakaszos nukleáris leszere­lés megvalósítását a szovjet elképzelések összekapcsolják a világűr militarizálásának megakadályozásává 1. Franciaország és Anglia kész lépni II nukleáris fegyverzetcsökkenlésben —( Külpolitikai kommentárunk )— Csádi csaták CSÄD a világ egyik legszegényebb és legritkáb­ban lakott országa. Az 1 millió 284 ezer négyzetki­lométeren élő 4,7 milliós lakosságot immár tizenegy éve polgárháború is sújtja. 1975-ben a katonai pucs- csot követően föloszlatták a parlamentet és a pár­tok tevékenységét. 1982-ben a korábbi miniszterel­nök és hadügyminiszter: Hisszén Habré megfosztot­ta hatalmától Gukuni Veddei államfőt. Véres harc- folyt a két politikus hívei között, s ebbe francia, il­letve líbiai erők is bekapcsolódtak. Párizs az újonnan hatalomra került Hisszén Habré mellett kötelezte el magát, Tripoli viszont a volt ál­lamfővel rokonszenvezik. 1984 novemberében sikerült ugyan véget vetni az öldöklő harcoknak, a külföldi erők távozása után azonban a feszültség továbbra is fennmaradt. A múlt héten azután ismét kirobbant az ellenségeskedés ^jGUNT (Ideiglenes Nemzeti Egy­ségkormány) és a kormányerők között. Líbia „váratlannak, meglepetésszerűnek” minősí­tette a polgárháború újbóli föllángolását. Párizsban viszont a megfigyelők — aligha alaptalanul — össze­függésbe hozzák az újabb csádi harcokat a francia konzervatív erők manővereivel. Aligha lehet ugyanis véletlennek tulajdonítani, hogy egy hónappal a fran­cia nemzetgyűlési választások előtt a szocialista kor­mányzatot súlyos dilemmák elé állították. Ha ugyan­is Mitterrand elnök — korábbi elkötelezettségének megfelelően — egykori gyarmatán a kormányerők mellett katonailag beavatkozik a konfliktusba, ezzel látványosan kudarcot szenved rendezési kísérlete, rá­adásul emberéleteket kockáztat. Ha viszont elmulasz­totta volna a N’Dzsamenai-rendszer támogatását, ak­kor az ellenzék másik ütőkártyáját játszhatta volna ki, nevezetesen: Mitterrand lemondott az ország af­rikai érdekeinek —■ úgymond — védelméről. Akár így, akár úgy, Csád mindenképpen veszé­lyezteti a francia szocialisták pozícióit. Emellett a csádi konfliktus fölizzása ismét emberéleteket köve­tel, s fokozza a feszültséget Közép-Afrikában. Párizs máris négy harcigépet küldött a csádi fővárosba, s jelentős francia katonai erők is beavatkozásra ké­szen állnak. Az ország északi részén a francia repü­lők — Hisszén Habré elnök állítólagos kérésére — lebombáztak egy líbiai segítséggel épült légi bázist, a kormányerők pedig több helyen megütköztek Gukuni Veddei fegyvereseivel. A CSÁDI CSATÁK mozgatórugói minden bizony­nyal Párizsban keresendők. Éppen ezért nehéz, szin­te kilátástalan az afrikai országok vállalkozása a bé­kés rendezésre, a szemben álló felek közti párbeszéd fölújítására. Gyapay Dénes Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából emlék­táblát avattak a csepeli pártbizottság épületén. A képen: Szépvölgyi Zoltán mondja avató beszédét (Hauer Lajos felv. — Népújság-telefotó — KS) CHALLENGER-KATASZTRÖFA Már a kongresszus is vizsgálja az okokat Az amerikai kongresszus is megkezdi a Challenger űrrepülőgép katasztrófájá­nak vizsgálatát. A szenátus illetékes albizottsága kedden hallgatja meg William Ro­gers volt külügyminisztert, a szerencsétlenség okának feltárására alakított külön­bizottság elnökét és William Grahamot, a NASA megbí­zott igazgatóját a katasztró­fáról, a képviselőház egyik bizottsága pedig az űrrepü­lőgép-program szükséges módosításával foglalkozik. A hivatalos vizsgálat — amelyből most kizárták mindazon NASA-vezetőket, akik a rajtra utasítást ad­ták —, egyre több bizonyí­tékot talált arra, hogy az űrrepülőgép indítását nem kellő gondossággal döntötték el. A szilárd hajtóanyagú rakétákat gyártó vállalat szakértői ellenezték az in­dítást a rendkívüli hideg időjárás miatt, s csak a NASA vezetőinek nyomásá­ra járultak hozzá ahhoz egyes értesülések szerint. A program több szakértője hívta fel a figyelmet arra a baleseti veszélyre, ame­lyet a tömítőgyűrűk jelent­hetnek, de a NASA irányí­tói figyelmen kívül hagyták ezeket a figyelmeztetéseket. A vizsgálat most annak meg­állapítására irányul, hogy kiderítse: szabályellenesek voltak-e ezek a döntések, vagy a szabályokat állapí­tották meg túlságosan is en­gedékenyen. Folyik a kutatás a hibás hordozórakéta roncsai után, amelyek 400 méter mélyen vannak a tenger fenekén, mintegy hetven kilométer­re a parttól. A roncsokról egy mini-tengeralattjáró fény­képeket készített, de azokat még nem azonosították tel­jes bizonyossággal. A ten­geralattjáró csak kisebb roncsdarabokat hozott a fel­színre, a nagyobb darabok ■kiemeléséről egyelőre még nem döntöttek. Sorra beteget jelentenek esküdtek, tanúk, vád lottak Néhány nappal el kellett halasztani a szicíliai Paler- móban zajló, maffia-ellenes „óriásper” keddi ülését, mi­vel megbetegedett az egyik ülnök. A több mint egy hét­tel ezelőtt kezdődött tárgya­lás meglehetősen nehezen ■indul be, és félő, hogy je­lentős késéseket szenved majd. Az ülnök megbetegedésé­vel az esküdtszék harmadik tagja „esett ki”. A per má­sodik napján ugyanis egy ülnök végleg visszavonult egészségi állapotára hivat­kozva, egy másikat pedig törölni kellett az esküdtszék tagjainak sorából, mivel ki­derült: lánya is magánvádló­ként lép fel a tárgyaláson. Feltűnően sokan lettek rosszul a vádlottak közül is a per kezdete óta eltelt egy hét alatt. A múlt szerdán a rácsok mögött két maffia­tag lett rosszul, ki kellett őket vinni a teremből. Egy nappal ezelőtt újabb három személlyel történt meg ugyanez. Közvetlenül semmi sem bizonyítja, hogy valamiféle szándékos, obstrukciós kí­sérletsorozatról lenne szó, bár az olasz sajtó állandóan „melegen tartja” ezt a felté­telezést. A perben 476 vád­lott ügyét kell megvizsgál­ni, több száz ügyvéd és ma­gánvádlók tömege lép fel a tárgyaláson. A BIVIMPEX Gyöngyösi Nyersbőrgyüjtö- telepe felvesz fizikai munkára bőrmunkásokat, valamint nem fizikai munkakörbe érettségizett dolgozót. ■Érdeklődni a Karácsondi úton lévő gyűjtőtelepen és a 12-131 sz. telefonon. Az Egervölgye Mgtsz Andornaktálya, pályázatot hirdet GÉPÜZEMELTETŐ MUNKAKÖRRE. Munkakör betöltéséhez szükséges: szakmai felsőfokú végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet: részletes önéletrajzzal, a termelőszövetkezet főmérnökénél, MAKLÁR, gépműhely. VÁRJUK önt is. HA ÉPÍTKEZIK. PINCÉT VÁG vagy LAKÁSÁT KÍVÁNJA FELÚJÍTANI. Gumikerekes kiskotrók. kompresszorok, betonkeverők, ütvcfúrók, áramfejlesztők, szakipari kisgépek, festékszórók, szőnyegtisztítók ÁLLNAK RENDELKEZÉSÉRE AZ ÉGV — LAKISZ GÉPKÖLCSÖNZÖ BOLTBAN EGER Széchenyi utca 60. ________________________: ____ M affia-per Palermóban

Next

/
Thumbnails
Contents