Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-19 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 12. szám ÁRA: 1986. február 19.. szerda 1.80 FORINT Fokozódik az alkotó műszaki értelmiség szerepe A MTESZ megyei tisztújító küldöttközgyűlése Egerben Megközelítőleg ötezer szakembert: műszaki, közgazdász és agrárértelmiségit tömörít soraiba a MTESZ Heves Megyei Szervezete. Az elmúlt fél évtizedben aktívan részt vettek szűkebb hazánkban a tudomány új eredményeinek elterjesztésében. Olyan információáramlást valósítottak meg, amely elősegítette az eredményesebb üzemi, vállalati termelési, gazdálkodási munkát. A megyei szervezet az utóbbi öt évben a sajátos eszközeivel betöltötte feladatát a műszaki értelmiség mozgósításában. Ezt állapították meg kedden délután Egerben, a Technika Házában tartott tisztújító küldöttközgyűlésen. Az elnökségben helyet foglalt Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Fábryné Dohai Ilona, az SZMT titkára és Fodorné Gombos Klára, a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára is. Dr. Domán László a műszakiak sorsfordulójáról beszélt Aranytartalék Kissé savanyú mosollyal állapíthatjuk meg. hogy egy elképzelésünk teljesült. „A külkereskedelmi áruforgalom 25—30 százalékkal, ezen belül a kivitel a behozatalnál lényegesen gyorsabban bővüljön” — tűzte népgazdaságunk elé célul a hatodik ötéves terv. A megvalósításról nemrég kiadott statisztikai hivatali jelentés így fogalmaz: „A tervidőszakban a kivitel a behozatalnál lényegesen gyorsabban emelkedett. 1985- ben a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több az 1980. évinél.” Ha csak eddig olvassuk a tervet és a jelentést, tisztán mosolyoghatunk. A savanyú fintor akkor kerül arcunkra, ha mindkét szöveget továbbolvassuk. Tervünk ugyanis a növekedés mellett azt is kitűzte, hogy „Javítani kell a külkereskedelem gazdaságosságát.” Ami önmagában vonzó elképzelés volt, a mi számunkra. Ám az úgynevezett világpiac nem olvasta, vagy legalábbis nem vette figyelembe, hogy mi kell --egy*- közép-európai ország középtávú terve szerint. Mint utóbb a statisztikákból kiderült: „A tervidőszak folyamán, a forgalom összetételéből adódóan, a behozatal árszínvonala mindkét viszonylatban (tehát a nem rubel- és a rubelelszámolású forgalomban egyaránt) nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitelé, a cserearány öt év alatt 8,2 százalékkal romlott.” Számolgathatjuk, hány millió dollárt, illetve rubelt húzott ki zsebünkből a világpiac azáltal, hogy a magyar teljesítményt 8,2 százalékkal leértékelte. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk: mennyiségileg gyarapodó teljesítményünk nem emelkedett sem a várakozásunk, sem a külső piac igénye szerint. Tervünk ugyanis „korszerű, jobb minőségű, értékesebb és új termékek” kiviteléről szólt. Ehhez szerencsés kézzel kiválasztott, alaposan előkészített, pontosan végrehajtott beruházásokat irányzott elő. Mint a KSH jelentéséből kitűnik, a folyamatok másként alakultak: „a szocialista szektor beruházásaira 935 milliárd forintot fordítottak, csaknem 100 milliárd forinttal kevesebbet az ötéves tervben előirányzottnál. ..” Kitágítva az időhorizontot látható, hogy a mi szemszögünkből érzékelt cserearányromlás régebb óta. 1972-tőJ tartó folyamat. Ezt a változást aligha lehet kedvezőbb irányúra fordítani az átmenetileg bevált „válságmenedzseléssel”. Gazdaságunk alacsonyabb és magasabb posztjain egyaránt kezdeménye- zően kell bánnunk a VII. ötéves terv követelményével, miszerint „a kivitel növekedése mellett javuljon annak gazdaságossága, a növekmény megfelelő jövedelmezőségű, versenyképes termékekből jöjjön létre.” Molnár Pál Dr. Kovács Jenő, a MTESZ megyei elnöke megnyitó szavaiban kiemelte az alkotó, értékteremtő műszaki értei- Tniség szerepét. Hangsúlyozta, hogy társadalmunknak ez a fontos rétege elkötelezett a párt politikája iránt, ugyanakkor keresi a nagyobb erkölcsi és anyagi elismerést. Ezt követően dr. Domán László, a MTESZ megyei titkára tett szóbeli kiegészítést az elnökség által közzétett írásos beszámolóhoz. Elmondta, hogy a szervezet szoros és aktív kapcsolatot alakított ki országos központjával, a Szak- szervezetek Heves Megyei Tanácsával, a Miskolci Akadémiai Bizottsággal, és a TIT megyei szervezetével. A szakmai-tudományos tevékenység keretében az elmúlt időszakban a gazdaság és a tudománypolitika került az érdeklődés, illetve a vizsgálódás középpontjába. Hangsúlyozta, hogy megyénk ipari-mezőgazdasági kultúrájához igazodva a szervezet országos jellegű feladatokra irányította a tagegyesületei figyelmét. így elsősorban az anyagtakarékosság és az energiagazdálkodás, az elektronika alkalmazása, az alkatrészgyártás, az élelmiszer- gazdaság ipari hátterének fejlesztése, az innovációs folyamatok hatékonyságának növelése, valamint a környezetvédelem került a középpontba. Aláhúzta, hogy a szervezet vezető testületéi abból indultak ki: a tagegyesületeknek elsősorban a tudományos kutatási és a műszaki fejlesztési eredmények hatékony, gyors alkalmazásában van szerepük. Az. elmúlt időszakban örvendetesen javult a megye vállalatainak és a kutató-fejlesztő intézményeinek hasznos együttműködése. Fejlődött a tudományos publikációs tevékenység. A tagegyesületi oktatómunkában kiemelt szerepet kapott a számítástechnikai kultúra terjesztése. Rangos helyet kapott a programokban az évenként megrendezett műszaki-közgazdasági hetek sorozata, amelyek több nagy fontosságú témákat vitattak meg. így például a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését, vagy legutóbb a VII. ötéves tervidőszakra való felkészülést. A következő évek feladatairól szólva kiemelte, hogy Dr. Tóth János a MTESZ főtitkára, az alkotó értelmiség támogatásáról szólt a MTESZ Heves Megyei Szervezete az MSZMP XIII. kongresszusának határozataival összhangban munkálkodik a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak megvalósításáért. Legnagyobb tőkénk a szellemi alkotóerő — hangoztatta —, ennek érdekében fontos, hogy ezt mozgásba hozva növeljük a munkahelyhez szervesen kapcsolódó egyesületi aktivitást. Ma nem elég egyoldalúan műszakinak, illetve gazdasági szakembernek lenni. A korszerű műszaki-gazdasági ésszerűség alapja a tudományos, kalkulatív és innovatív szellem együttes jelenléte. A szóbeli kiegészítést vita kpvette. Felszólalt dr. Renn Oszkár, a MTESZ Heves Megyei Szervezete oktatási bizottságának elnöke, Erdei Zoltán, az ifjúsági bizottság titkára, Koós Viktor, az Agrártudományi Egyesület Heves Megyei Szervezetének titkára, Demeter Pál, a Gépipari Tudományos Egyesület egri és Petrahai Ferenc, a gyöngyösi szervezet elnöke. Bárdos Miklósáé dr., a Méte Heves Megyei Szervezetének, Dénes György, a Neumann János Számítógépes Tudományos Társaság küldötte. Dr. Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára felszólalásában az országos elnökség, valamint a megyei párt- és állami vezetés nevében mondott köszönetét a szervezet áldozatkész munkájáért. Aláhúzta, hogy a Heves megyeiek olyan kezdeményezéseket tettek, amelyek országosan is példaként szolgálnak. Hangsúlyozta, hogy a MTESZ a jövőben még nagyobb aktivitással igyekszik részt vállalni az értelmiség felkarolásából. A felszólalások után kitüntetésekre került sor. Fazola Henrik-emlékérmet adományoztak dr. Goda Miklósnak, a Mátraalji Szénbányák vezérigazgató-helyettesének, dr. Bakos Antalnak, Eger Város Tanácsa elnökhelyettesének, dr. Pető Györgynek, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola adjunktusának és Pataki Istvánnak, a Mátra- vidéki Hőerőmű nyugdíjasának. Rajtuk kívül négyen elismerő oklevélben részesültek. Végezetül megválasztották a tisztségviselőket. A MTESZ Heves Megyei Szervezetének elnöke ismét dr. Kovács Jenő. titkára dr. Domán László lett. A küldöttek egy csoportja (Fotó: Kőhídi Imre) KUN BÉLA-CENTENÁRIUM • • Ünnepi nagygyűlés Csepelen Kun Béla születésének 100. évfordulójáról ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg kedden, a csepeli Munkás- otthonban. Az eseményen részt vett Németh Károly, az MSZMp főtitkárhelyettese, Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács a társadalmi és a tömegszervezetek több képviselője. Je'len voltak az ünnepségen Kun Béla családjának tagjai, s ott volt Nyi. kita Darcsijev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa is. A nagygyűlést Grcsz Károly nyitotta meg, s hangsúlyozta: Kun Bélában mindenekelőtt azt a távlatokat látó, cselekvő, aktív feladatokat és felelősséget vállaló embert tiszteljük, aki pártunk, a magyar kommunisták pártjának megalapítója, első elnöke, hosszú éveken át elismert vezetője volt, akinek elévülhetetlen é.s elvitathatatlan érdemei vannak. az első magyar munkáshatalom megszületésében, és a rövid 133 nap eseményekben gazdag történetében. Születésének 100. évfordulója szolgáljon alkal- mul ahhoz — mondotta a budapesti pártbizottság első titkára —, hogy Kun Bála a tevékenységét, jelentős személyiségét megillető helyre kerüljön a magyar progresz- szió történetében éppúgy, mint a közgondolkodásban, hazánkban és a kommunisták nagy nemzetközi családjában. A nagygyűlésen ünnepi beszédet mondott Németh Károly. Emlékeztetett arra: o Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapítóját, a dicsőséges Magyar Tanács- köztársaság vezetőjét, a XX. századi magyar történelem nagy alakját határainkon túl is megbecsülés övezi. Személyisége elválaszthatatlan az I. világiháborút követő nemzetközi forradalmi fellendülés történetétől. Tetteit, munkásságát az egész haladó világ ismeri, nagyra értékeli. Kun Béla egyszerre volt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége. A továbbiakban az MSZMP főtitkárhelyettese Kun Bélának a KMP megalakításával kapcsolatos szerepéről szólt. Kiemelte: a forradalom iskoláját kijárt, a lenini tanításokat követő Kun Béla a nemzetközi forradalmi mozgalom magyar osztagának irányítójaként élt és dolgozott. Jól látta, hogy a hazai forradalmi küzdelem vezetésére csakis egy új típusú forradalmi műn. •káspárt képes, A magyar proletariátus érdekei sürgetően követelték egy ilyen párt megalakítását. Így jött létre kezdeményezésére a bolsevik párt magyar csoportja. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Budapesten 1918. november 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A pártalapítást kimondó gyűlésen ott voltak a forradalmi harc iskoláját (Folytatás a 2. oldalon) Magyar pártkiildöttség utazott az NSZK-ba Gyenes Andrásnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága elnökének vezetésével a Német Kommunista Párt meghívására kedden pártküldöttség utazott az NSZKba. A küldöttség tagjai: Lakatos László, az MSZMP Győr_Sapron megyei bizottságának első titkára és Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. ÜNNEPSÉG KAPOSVÁROTT A barátsági szerződés évfordulóján A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 38. évfordulója alkalmából kedden, Kaposvárott ünnepi megemlékezést tartottak. A Kilián György Ifjúsági és Űttörő Művelliődési Központban rendezett ünnepségen Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára mondott beszédet. Emlékeztetett arra a napra — 1948. február 18-ára —, amikor a magyar és a szovjet kormány képviselői aláírták a népiünk sorsában döntő fordulatot hozó okmányt. Hangsúlyozta: az 1967-ben megújított szerződés új távlatokat nyitott kölcsönösen előnyös együttműködésünk előtt. Gazdaságunk stabilitását szavatolja a magyar—szovjet árucsereforga. lom bővülése, ezt erősítik a kooperációk és az új típusú szakosítások. Bíró Gyula a továbbiakban beszélt az MSZBT munkájáról, s a testvérmegyei, -városi -üzemj kapcsolatok fejlődésérőll, erősödéséről. Felszólalt az ünnepi meg. emlékezésen lvan Bagyul, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. Egyebek között rámutatott: a szerződés az országaink közötti testvéri kapcsolatok szilárd alapjának bizonyult. — Számunkra öröm — mondotta —, hogy a Szovjetunió és Magyarország népeinek barátsága napról napra erősödik. hogy az SZKP és az MSZMP között a kapcsolatainkat érintő kérdésekben teljes a nézetazonosság. ★ Moszkvában kedden ünnepélyesen megemlékeztek a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 38. évfordulójáról. A szovjet baráti társaságok szövetségének székházéban tartott rendezvényen A. A. Sevcsuk, az Oroszországi Föderáció gépkocsi- közlekedésj miniszterének helyettese mondott beszédet. Az ünnepségen jelen volt Rajnai Sándor, Magyarország szovjetunióbeli nagykövete. Ünnepi megemlékezésre került sor Kijevben. A Le- nyinszkaja Kuznyica hajógyár színháztermében rendezett ünnepségen részt vettek az ukrán társadalmi és politikai élet vezető személyiségei, a gyár dolgozói. A szerződés jelentőségét G. 1. Babies, a szovjet—magyar baráti társaság ukrán tagozatának elnökhelyettese beszédében méltatta. A gyűlésen a kijevi magyar főkon. zulátus képviselője is felszólalt, az évforduló alkalmából a főkonzulátuson baráti’ találkozó volt.
