Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-18 / 41. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 18., kedd k *|p ■£ ■». « 3 Balról jobbra: Gál József. Takács Lajos. Szabó István,'' Pintér László, Kócza Imre. Menlusz Károly (Fotó: Kőhidi Imre) BIZONYÍTOTTÁK VERSENYKÉPESSÉGÜKET Finamszerelvénygyár — az élvonalban Szervezett, odaadó munkával, világszínvonalú termékeket készíteni! Ez volt a fö jelszava a VI. ötéves tervidőszakban az egri Finomszerelvénygyár kollektívájának. Ezért sokat is tett az elmúlt tél évtizedben vezető és beosztott, munkás és piackutató, gyártmányfejlesztő és kivitelező egyaránt. Kimagasló eredményekkel zárták a középtávú tervidőszakot, melynek alapján a gyár a hazai gépipari vállalatok sorában az élvonalba került. A LEGJOBB HÚZÓERŐ: A SIKER Kerecsend számvetése Heves megye 54 termelőszövetkezetéből 1980- ban a 47. helyen állt a ma 2—3. helyezett Kere- csendi Aranykalász. Az ország 1272 közös gazdaságának rangsorában a 12. lett az 1985. év teljesítményeit tekintve — érthető tehát, ha a hét végén tartott zárszámadás — amelyen részt vett Kócza Imre országgyűlési képviselő is — jó hangulatban, bizakodva zajlott le. Kócza Imre vezérigazgató egy összesítő táblázatot mutat. A számokból jól nyomon követhető, mi történt a Finomszerelvénygyárban a nyolcvanas évtized első felében. — Árbevételünk ma 68 százalékkal több, mint 1980- ban volt — mondja —, és elérte a 7 milliárd forintot. Céltudatos munkával fokoztuk exportunkat, amely öt esztendő alatt 2,6 milliárdot ért el. Két és félszeresére nőtt a szocialista országokba és több mint ötven százalékkal a tőkés államokba irányuló kivitelünk. A szigorú, a beruházásokat visszafogó közgazdasági környezetben is 436 milliót fordítottunk fejlesztésekre. Ezek is bizonyítják stratégiánkat. Arra törekedtünk, hogy a növekvő külpiaci igényekhez igazítsuk munkánkat és fokozzuk termékeink versenyképességét. Gyárunkban ennek megalapozását már az V. ötéves tervidőszak második felében megkezdtük. Tökéletesítettük a termékszerkezetet és több mindenen változtattunk. Űj kompresszorsort fejlesztettünk ki, a termékek nemcsak a hűtőszekrényekhez, hanem a fagyasztó- és mélyhűtőládákhoz valók. Ezekkel biztos tőkéspiaci megrendelőkre találtunk. A pneumatikái elemgyártásban is váltottunk, közösen partnerünkkel, a svéd Mecman-céggel. Ök diktálták a piaci igényeket és mi teljesítettük. Az Ikarus gyárról együttműködve, az autóbuszok fejlesztésével párhuzamosan a pneumatikus ajtónyitó berendezéseknek hatféle változatát készítettük el. Noha, az olajszabályozók gyártmányaink sorában csak kis tételt foglalnak el, ezeknek is kifejlesztettük egy korszerűbb, höfokszabályzós változatát. Emellett a Taurus Gumiipari Vállalathoz csatlakozva magas nyomású tömlőcsatlakozókat készítettünk. Miután a Diesel-adagolók gyártása nem volt gazdaságos, így azokat megszüntettük. Az említett feladatokat bővítést elősegítő beruházásokkal valósítottuk meg és nagy hangsúlyt fektettünk a technológiai fejlesztésekre is. Ezekben aktívan közreműködött a vállalkozó szellemű műszaki gárdánk. A fejlesztések hatására öt esztendő alatt 763 ezer munkaórát takarítottunk meg. Noha, a 80-as évek elején gyárunkban csökkent a munkaerő, 1983-ban megállt ez a folyamat. Sőt, 1984-ben 1,6. tavaly pedig további több mint fél százalékkal nőtt az itt dolgozók száma. Az idén ez tovább emelkedik. Mindez bizonyítja, hogy fokozódott a bizalom a Finomszerelvénygyár iránt, amelynek növekvő vonzáskörzete van, hiszen 35 településről járnak ide dolgozni. Az elmúlt időszakban olyan ösztönzési rendszert alakítottunk ki. amely elsődlegesen a munkára irányította a figyelmet. A megtermelt többleteredmény alapján — hiszen fél évtized alatt nyereségünk meghaladta az 1 milliárd forintot, — nagyobb arányú bérfejlesztést valósítottunk meg. Évente több mint tíz- százalékos emelést biztosítottunk dolgozóinknak. Ezzel is nőtt az itt tevékenykedők ragaszkodása gyárunkhoz, kibontakozott a vállalkozószellem, az összetartozás ereje. A bervaiak az elmúlt években jól kihasználták az önálló külkereskedelmi jog előnyeit a piaci munkában, az üzleti kapcsolatok bővítésében. Szabó István vezérigazgató-helyettes erről így vélekedik: — Arra törekedtünk, hogy a műszaki fejlesztést, a gyártmányszerkezetet és a piaci munkát a lehetőségek alapján összehangoljuk. Ezért alapvetően megrendelőink, vevőink igényeit vettük figyelembe. Olyan piacteremtő munkát folytattunk, amely megfelelt érdekeinknek. A nehezedő értékesítési feltételek közepette is sikerült elérni, hogy jó minőségű termékek hagyták el gyárunkat, és — tartva a határidőt — pontosan szállítottuk azokat! Valamennyi cikkünknél áremelésre került sor, ennek ellenére bizalommal fordulnak felénk vásárlóink. Jó példa erre, hogy már csaknem két évtizede együttműködünk a svéd Mecmannal, tizenhárom éve az NSZK-beli Leibfrieddel, valamint tizenkét esztendeje az olasz Merloni-céggel. Ezek mellett új piacokat létesítettünk a Szovjetunióban. Romániában, Lengyelországban, Görögországban, Dániában, Jugoszláviában, Irakban. Elsősorban kompresszorainkból, pneumatikái elemeinkből, valamint olajszabályozóinkból vásároltak. Az aktív kereskedelmi munkát szervezeti korszerűsítéssel segítettük elő. Fokoztuk a gyáregységek önállóságát. Pneumatikái klubok működnek az országban és húszfős szakértői gárdát hoztunk létre termékeink népszerűsítésére. A kereskedelmi igazgató hatáskörébe helyeztük a termelést, így a piaci igényeket jobban érvényre juttatjuk. Az elmúlt időszakban olyan megújulásra kész műszaki törzsgárdánk bizonyított, amely a következő években is képes lesz megoldani feladatainkat. Takács Lajos, a hőkezelő műhely művezetője elégedetten nyugtázza az eredményeket: , — Valamennyi gyártmányunk ide, a mi üzemünkbe kerül. Tehát nagy a felelősség. Ezt átérezték a vezetők és dolgozók, ennek szellemében tettünk. Megérte, mert nem volt minőségi kifogás, reklamáció munkánkra. A gyár vezetői biztosították a szükséges alapanyagokat és mi változatlan létszámmal megoldottuk a növekfő feladatokat, amelyeket kellően el is ismertek. Most, a VII. ötéves tervi célokat megismerve tudjuk, hogy nem lesz könnyebb a tennivalónk, mégis érdemes lesz hajtani, dolgozni, mert van jövőnk. A kompresszor-gyáregység csoportvezetője Gál József, a kibontakozott munkaversenyről szól: — Fegyelmezett kollektíva a miénk, van benne erő a nagyobb feladatok megoldására is. Kétszer nyertük el a Kiváló Gyáregység címet, amely azt bizonyítja, hogy törzsgárdánk lelkesedik a gyárért. Elvégzi amit rábíznak, sőt ha kell, többet is szívesen vállal. Nekünk az a legfontosabb, hogy folyamatosan garantáljuk a minőséget. Nagy megelégedéssel fogadtuk, hogy 1986-ban tíz százalékkal emelik az alapbér-besorolást. Az elmúlt öt évben a szociális feltételek is javultak nálunk, hiszen ma már nem kell a gyár területén gyalog járnunk, hanem autóbusz visz bennünket a munkahelyig és a megnyitott 2-es számú üzemi étkezdében ebédelhetünk. A finomszerelvénygyári- ak nagy hangsúlyt fektetnek a politikai munkára is. Ezt bizonyítja Pintér László, a pártbizottság titkára: — Világos célokért dolgoztunk az elmúlt öt esztendőben. Jó politikai légkörben, cselekvő egységben értük el eredményeinket. A háromezer fős gyári kollektíva mozgósításában mindig élén járt félezres párttagságunk, amely példát mutatott a munkában, az agitá- cióban és a kezdeményezésben. Pártbizottságunk a gazdasági vezetéssel együttműködve fontosnak tartja dolgozóink anyagi és erkölcsi megbecsülését. örülünk, hogy az elmúlt fél évtizedben saját forrásokat felhasználva emeltük a műszaki értelmiségiek, a vezetők, a termelésirányítók és a fizikaiak bérét. Emellett 20 millió forinttal segítettük dolgozóinkat az otthonteremtéshez. Pártbizottságunk az előkészítéstől kezdve támogatta a 35 fős vállalati tanács létrehozását. Ügy érzem, alapszervezeteink bevonásával sikerült az erre alkalmas embereket kiválasztani. Biztos vagyok abban, hogy a demokratizmus szellemében hallatják szavukat a döntések előkészítésénél és a tulajdonosi szemlélet megalapozásánál. A gyár VII. ötéves tervi elképzelései már főbb vonalakban kialakultak. Kócza Imre vezérigazgató erre is utal: — Egyértelmű, hogy a VI. ötéves tervben kialakított úton haladunk tovább. Ez elsősorban a termékszerkezet további korszerűsítését igényli tőlünk a legújabb piaci feltételekhez igazodva. Ezért szeretnénk kialakítani az energiatakarékos kompresszort, amely iránt nő a kereslet. Arra készülünk, hogy a jelenlegi, évi 400 ezer helyett félmillióra növeljük a kopresszorgyártást. A pneumatikái elemek készítésénél a svéd Mecman igényeinek megfelelően változtatunk, miután közreműködésükkel továbbra is ott leszünk a világpiacon. Az autóbusz ajtónyitó elemeket a következő években nemcsak az Ikarusnak, hanem a szovjet Likino Autógyárnak is készítünk. Az üzleti kapcsolatoknak megfelelően 1989-re várhatóan háromszor any- nyit gyártunk majd ezekből, mint jelenleg. Az olajszabályozókat új termékkel váltjuk fel. Egy hazai szabadalom alapján kezdjük meg a személygépkocsikhoz szükséges hőcserélőberendezések készítését, amelyeket tőkés exportra szánunk. Tárgyalásokat folytatunk arról is, hogy egy kínai, illetve egy pakisztáni kompresz- szorgyár építésében — mint licencadók és szaktanácsadók — veszünk részt. Mindezek megvalósítására ösztönözzük gyárunk kipróbált kollektíváját és bízunk további eredményességében . Mentusz Károly Nagy József elnök beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt öt évben szinte minden területen a tervet túlszárnyaló eredmények születtek. A 129 tag és 90 alkalmazott 2285 hektáron gazdálkodva 1985- ben már 97 milliós termelési értéket és 8,3 milliós eredményt könyvelhetett el. öt évre egyébként 30,4 millió volt a nyereség tervezett értéke; ez 54 millióra teljesült! A növénytermesztés mellett a melléküzemági tevékenység — lakatos- és forgácsolómü- hely., konfekcióüzem — szerepe is fontos volt a nehéz 1985-ös év eredményeiben. Az elnök rövid beszámolóját a tagok egészítették ki. Tóth Zoltán elnökhelyettes például azzal, hogy amíg a mezőgazdaságtól a népgazdaság exportalapot bővítő — tehát a világpiacon is eladható — terméket kért és kapott, addig a nagyüzemek az ipartól — a világpiaci áron! — gyakorta használhatatlan alkatrészt, kiszór. hatatlan műtrágyát kapnak, és ez sok felesleges nehézséget okoz a napi munkában. Tóth Béla ipari fő-ágazatvezető örömmel nyugtázta, hogy a „melléküzemág” csak nevében az Kerecsenden, hiszen a gazdálkodás biztonságát növelő ágazat a figyelem középpontjában állt Kocsmái- AntaUté, a szarvas- marhatenyésztő ágazat vezetője keserűen szólt arról, hogy az 1985-ben 4000 literes tehenenkénti tejhozam, a világpiacra eladott exportbákák hiába jeleznek magas színvonalú tenyésztési munkát, az ágazat „eredményei” csak a 3 milliós veszteségre voltak elegendők. A szabályozók miatt gazdaságosabb lenne a takarmányt eladni, mint az állatokkal bajlódni — de a nyereségből nem lesz hús, és ez az ellátást teszi kockára. Ezután Sramkó L ászó, a Teszöv titkára szólalt fel, és a kerecsendj Aranykalász mellett a megye tér. melőszövelkezeti mozgalmáról is értékelést adott. A mozgalom nagy próba, tételének nevezte az előző tervidőszakot Heves megyében. Hiszen a társadalmilag indokolt növekvő elvonások mellett a gazdaságokat sújtotta az „agrárolló” — tehát az ipari termékeknek a mezőgazdasági áraknál gyorsabb áremelkedése — is, de emellett két aszályos év, és — 1985jben — a rendkívüli hideg tél, hűvös nyár is nehezítette a gazdálkodók sorsát. A nagy* teherviselésben igen eredményesen állt helyt a megye tsz_mozgatrr.a: négy éven át egyetlen veszteséges termelőszövetkezet sem volt, és az 1985-ös évben is jobbára a kedvezőtlen adottságú északi részből, illetve a döntően szőlős gazdaságok közül került ki a hét veszteséges egység. Nem is elsősorban a 110 milliós összes veszteség az aggasztó, hanem az egy harmadával ősökként nyereség. Ez ugyanis a bővített újratermelés feltételeinek megteremtésére, az ezer hektáron kivágott, ezer hektáron súlyosan károsodott szőlők újratelepítésére kevés anyagi alapot ad. Az állattenyésztés fellendítése is szükséges és lehetéges. A MÉM felmérése szerint — ha a gazdaságok élnek az új szabályozás tehetőségeivel — már az idén 3 milliárd forinttal növekedhet az ágazat hazai produktuma — és ez, Kerecsenden is lehetőségeket ad a rekonstrukcióra. Ebben a nehéz gazdálkodási helyzetben a tsz_ek erejét, tagjainak érettségét bizonyítja, hogy most is hyugodt, kiegyensúlyozott politikai hangulat uralkodik még a veszteséges gazdaságokban is. Nincs elvándorlás az iparba; a tsz- ek érzik, hogy nem maradnak támogatás nélkül a rajtuk kívül álló okok miatti eredménytelenségben — és a tenniakarás is nagy a termelőszövetkezetekben. Erőt ad, magabiztosságot, hogy az ötéves’ terv a mezőgazdaság számos területén négy év alatt teljesült. Az is, hogy az ágazatban az alkalmazkodóképesség már eddig is- sikerrel járt. Az ország élsö ötven legjobb tsz-éből 6 Heves megyében gazdálkodik. Az életszínvonal, az életkörülmények a tsz-tagok, alkalmazottak soraiban az országos átlagnál gyorsabban javult — a talpon maradásban ennek is nagy szerepe volt. A jövőre nézve remény van: javult a szabályozórendszer, az őszi vetések bizakodással tölthetik el a gazdikat és a megye termelőszövetkezeteinek összefogása is nágy kihasználatlan tartalékókat rejt. Ebben fokozottan számítanak a jó, az eredményes gazdaságokra — így az Aranykalászra is. A közgyűlés ezután Gróse József jelölőlbizottsági elnök javaslatára újraválasztotta a gazdaság vezetőit és bizottságait. A 104 szavazatból — egyetlen érvénytelen vagy ellenszavazat nélkül — valamennyi az eddigi vezetésnek adott bizalmat a következő öt évre... Kőhidi Imre Életmódunkról A Központi Statisztikai Hivatal március hónapban széles körű felmérést kezd a lakosság életmódjáról. A kérdező biztosok mintegy nyolcezer családot keresnek fel, s mindenütt négy alkalommal részletesen fel- jegyzilk, hogy az egyes családtagok az előző napot mivel töltötték. Ennek alapján a statisztikusok olyan időmérleget állítanak össze, amely részletesen tartalmazza a magyar társadalom tagjainak időfelhasználását, A felmérés kitér a családi munkaszervezésre, a család gazdálkodási szokásaira, s a fogyasztás struktúrájára. Az így kapott információk választ adnak arra, hogyan élnek jelenleg a társadalom különböző rétegei. Mezőgazdasági könyvhónap Hevesen Hevesen, a hagyományoknak megfelelően februárban ismét megrendezik a mező- gazdasági könyvhónapot, amelyet ezúttal immár 29. alkalommal hirdettek meg. Az eseménysorozat 17-én hétfőn, könyvkiállítással kezdődik a Hevesi Állami Gazdaság tanácskozótermében. Az ünnepélyes megnyitó után fél négykor dr. Szalai György beszél az érdeklődőknek a gabonafélék biológiai alapjainak fejlesztési irányáról. Egy nappal később dr. Misi Sándort, a MÉM főosztályvezetőjét várják a Rákóczi Termelőszövetkezetbe, áki a mezőgazdaság fejlesztésének lehetséges irányairól szól. 27-én, ugyanezen a helyszínen Kádár András és Burai Gábor mérnökökkel ülhetnék le a szakemberek tapasztalatcserére a szántóföldi és háztáji zöldségtermesztés gyakorlati kérdéseiről. 28-án pedig dr. Husii István tart előadást az aktuális műszaki feladatokról. Lesznek állandó programok is a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Minden kedden fél háromtól 5-ig agrokémiai tanácsokat lehet kérni, 10-én és 24- én pedig részt vehetnek a település lakói este 6-tól a kertbarátok nyílt foglalkozásain. Az áfész könyvesboltban, illetve a könyvtárban kiállítás, illetve vásár fogadja a látogatókat.
