Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 39. szám ÁRA: 1986. február 15., szombat 2.20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „A végzett munkát, a hozzáértést, szorgalmat jobban elismerő, ösztönzőbb bérrendszer kialakítását szorgalmazzuk** Megkezdődött a szakszervezetek XXV. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában péntek reggel, 9 órakor, megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. A szervezett dolgozókat több mint 600 küldött képviseli. A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelőmunkában élenjáró dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudományos élet ismert személyiségei, a szakszervezeti mozgalom veteránjai és ott vannak az állami és társadalmi élet képviselői. A kongresszuson jelen vannak a külföldi testvérszervezetek küldöttségei is. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára. Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A kongresszust Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, köztük a külföldi testvérszervezetek, illetve nemzetközi szervezetek küldöttségeit. Ezután a tanácskozás résztvevői egyperces felállással megemlékeztek a magyar és a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Baranyai Tibor megnyitó beszédében rámutatott, hogy az elmúlt öt esztendő — problémáival és gondjaival együtt is — eredményes szakasza volt hazánkban a szocializmus építésének. A magyar munkás- osztály, a magyar nép — a nehézségek ellenére is — nemcsak megvédte vívmányait, hanem megteremtette egy dinamikusabb előrehaladás feltételeit. Az is'igaz — mondotta- —, hogy ennek során jobban előtérbe kerültek munkánk gyengeségei, a kijavításra váró hibák is. — A szakszervezeti küldöttértekezleteken elhangzottak kifejezték, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának helyzetelemzése, határozata általános egyetértésre talált és reális feltételeket teremtett a szakszervezetek magasabb színvonalú cselekvéséhez is — mondotta. Erezhető volt, hogy a szakszervezeteknek változatlanul jelentős a befolyásolóerejük, tekintélyük. A szervezett dolgozók józan és bölcs értékítélete számunkra további ösztönzést ad és tagságunk bírálatára tettekkel, munkánk javításával, fejlesztésével kell válaszolnunk — mondotta a SZOT főtitkára. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét. Ennek értelmében értékelik a XXIV. kongresszus óta végzett munkát, megszabják a további feladatokat, döntenek az alapszabály módosításáról; megvitatják a számvizsgáló bizottság jelentését, s végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát, s a számvizsgáló bizottságot. Egyhangúlag megválasztották a kongresszus munkabizottságait. Ügy határoztak, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának 217, a számvizsgáló bizottságnak 29, a SZOT elnökségének 35, titkárságának pedig 9 tagja legyen. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke terjesztette elő a Szak- szervezetek Országos Tanácsának jelentését a XXIV. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek további feladatairól, illetve szóbeli kiegészítést fűzött a SZOT írásos beszámolójához, amit a küldöttek már korábban kézhez kaptak. Gáspár Sándor expozéja A SZOT elnöke emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt a XXIV. kongresz- szus egy igen feszített cselekvési programot fogadott el. Ennek lényege az volt, hogy mozgósítani kell a dolgozók, a szakszervezetek minden erejét hazánkban a szocialista vívmányok és az életszínvonal védelmére, a gazdasági visszaesés megakadályozására, és egyben erőt kell gyűjteni egy későbbi fejlődéshez — Ismeretes — mondotta —, hogy e célokat lényegében teljesítettük, de nem valósítottuk meg teljes mértékben. Nem sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét, szinten tartani a reálbéreket. Ez nehéz helyzetet teremtett, amely természetesen rányomta a szakszervezeti eredményekre is a bélyegét. Valamennyi konkrét célunkat nem értük el, de azt igen — és ez, figyelembe véve népgazdaságunk teljesítőképességét és gondjait, nagyon nagy dolog —, hogy a mostani kongresszuson már dinamikusabb, fejlődést segítő cselekvési program kitűzéséről beszélhetünk. A XIII. pártkongresszus döntése alapján a VII. ötéves tervben a gazdaság, az élet- színvonal és társadalmi életünk fejlődésében ismét nö- vekedést terveztünk. Ennek az eredménynek az elérésében a szakszervezeteknek is jelentős részük volt. Köszönet a dolgozóknak, különösen a nagyipari üzemeinknek. akiknek áldozatos munkája döntő volt az eredményekben. akik ugyan fogyó türelemmel, de elviselték a szaporodó gondokat. A szakszervezeti választásokon elhangzott felszólalásokra utalva elmondotta; a szakszervezetek tevékenységének túlnyomóan józan és mértéktartó megítélése mellett a vitákban elhangzottak például olyan vélemények is, hogy a szakszervezet ne törődjön azzal, van-e lehetőség a dolgozók igényednek kielégítésére vagy nincs, hanem fogalmazza meg a maga követelményeit, és harcoljon teljesítésükért. — Ez így számunkra elfogadhatatlan — mondotta. — A szakszervezeti mozgalomnak, amikdr javaslatait, követelményeit megfogalmazza, mindig figyelembe kell vennie azt is, van-e anyagi lehetőség teljesítésükre vagy nincs. Megfogalmaztak olyan véleményt is, hogy a felismert gondokról már nem beszélni kell, hanem megvalósításukért cselekedni. Ez a bírálat jogos, azonban a szak- szervezetek a gazdasági feladatok végrehajtásának nem operatív irányítói, hanem segítői. A szakszervezeteknek saját rendeltetésük van. Nem más szervek helyett dolgoznak. A mi feladatunk; szak- szervezeti eszközökkel segíteni az ország gazdasági erejének növelését, a hatékony, fegyelmezett és felelősén végzett munkát és segíteni mindazt érvényre jutni, ami gazdasági céljainkat előbbre viszi. Ennek érdekében önállóan alakítjuk ki feladatainkat, véleményünket, munkamódszerünket. A dolgozók javaslataira, bírálatára természetesen odafigyelünk. Nagyon fontos, hogy társadalmunk politikai intézményrendszerének valamennyi szereplője nyitott, türelmes és toleráns legyen a felelősen megfogalmazott vélemények irányában. A történelem megtanított bennünket arra, hogy senki nem lehet csalhatatlan. Pártunk ezt ismerte fel 1956 után. A mai napig politikájának egyik vezérfonala, hogy nem uralkodik, hanem vezet, nem parancsol, hanem meggyőz, nem diktál, hanem szolgál. Nagyon fontos, hogy ez a gyakorlat továbbra is érvényesüljön, sőt, erősödjön. A társadalmunk életében végbemenő mélyreható változások természetes módon együtt jártak az erkölcsi értékek átrendeződésével. Ez az átrendeződés alapjában erősített bennünket, de kitermelte a maga „hordalékát”, életünk nem kívánatos, torz jelenségeit is. Az a véleményünk, hogy ezek a jelenségek soha egy pillanatra nem kérdőjelezhetik meg a lényeget, a szocialista rendszer tartalmát, jellegét. Ezeket a morális, etikai torzulásokat közös erővel kell leküzdenünk, mert jelenlétük politikánk, szavaink és tetteink egységének hitelét veszélyeztetik. Az egyik legsúlyosabb, legtöbb negatív következménynyel járó gond a munkának és a hozzáértésnek, a tudásnak a tekintélyvesz- tettsége, becsületük alacsony színvonala. Így minden erőfeszítés ellenére túlságosan kevés a különbség anyagiakban a tisztességes munkát végzők és a gondatlanok, a felelőtlenek között, a jól végzett minőségi és a rossz munka között. Időnként teret hódítanak az ügyeskedők, a „szemfülesek”, a helyezkedők. Ezeknek az embereknek a viselkedése, olyan amilyen. Erkölcse csak annak van, akinek viselkedési szabályai, (Folytatás c. 2. oldalon) Tanácskozik a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa Heves megye mezőgazdasága megvalósította VI. ötéves tervét Zárszámadó küldöttgyűlés Terpesen Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára felszólalását tartja A hét végén tovább folytatódtak megyénkben a zárszámadó köz- és küldöttgyűlések. A szűkebb hazánk északi részén öt község: Terpes, Szajla, Bükkszék, Sírok és Recsk határát 6700 hektáron magába- foglaló Szajlai Búzakalász Termelőszövetkezet tagságának küldöttei pénteken délután Terpesen a kultúr házban tartották a közös gazdaság zárszámadását. Az elnökségben helyet foglalt Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára és Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese is. A szövetkezet beszámolóját Juhász András elnökhelyettes terjesztette elő. Szólt a VI. ötéves terv eredményeiről. Kiemelte, hogy a nagyüzemben a tagság szorgalmas, áldozatkész munkája nyomán sikerült teljesíteni a főbb célkitűzéseket. Aláhúzta, hogy a kedvezőtlen időjárás, valamint a szigorúbb közgazdasági feltételek ellenére is javították az állattenyésztés eredményeit. A nemrég zárult ötéves tervidőszakban 279-cel növelték a szarvasmarha-állományt és bővítették a férőhelyek számát is. 1984-ben és 85-ben ez utóbbira 13,5 millió forintot költöttek. A továbbiakban arról is szólt, hogy a szövetkezet árbevétele öt esztendő alatt 21 százalékkal növekedett. A szövetkezet gazdálkodásában az állattenyésztésen kívül igen fontos szerepet tölt be az erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenység is. Mindkettőt eredményesen folytatták. A közös gazdaság 1985-ben a nehéz feltételek ellenére is, 3 millió 624 ezer forint nyereséggel zárt. \ Az elnökhelyettes beszélt az 1986-os tervfeladatokról is. Hangsúlyozta, hogy a nagyüzemben a megkezdett úton lépnek tovább. Fő feladatuknak az állattenyésztés fejlesztését tekintik. Ehhez a közgazdasági szabályozók is ösztönzőbb segítséget nyújtanak. Fontos elképzelésük, hogy bővítsék a szarvasmarhalétszámot és állami támogatással, megfelelő technológiai korszerűsítést, illetve a férőhelyek számának növelését érjék el. Ezek mellett természetesen az adottságoknak megfelelő erdőgazdálkodást, illetve a kiegészítő tevékenységet is szeretnék még jövedelmezőbbé tenni. . A beszámolót követő vita során felszólalt Schmidt Rezső. az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára is. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt év nem hozta meg megyénk mezőgazdasági üzemeiben a tisztességesen végzett munka eredményét. 1985-ben, a rendkívüli kemény tél, a kedvezőtlen júniusi hűvös időjárás és három év óta tartó aszály, különösen a megye szőlőültetvényeiben okozott jelentős károkat. Ugyanúkkor nem kímélte az állattenyésztést sem. Az elemi károk okozta árbevételi kiesés meghaladja az egymilliárd forintot. Mindezek miatt, a mezőgazdaság elmúlt évi eredményei szerényebbek a vártnál, elmaradtak a tervezett- tői. Aláhúzta, hogy ennek ellenére, a nagyüzemek többsége eredményes esztendőt zárt megyénkben. Néhány termelőszövetkezetben, elsősorban a szőlőgazdaságokban, pénzügyi hiány keletkezett. Ezeknél rendezik a veszteségeket és központi támogatást is kapnak ahhoz, hogy gazdaságilag talpra álljanak, a termelési folyamatok ne szakadjanak meg. Rámutatott, hogy természetesen saját maguknak kell tenni azért, hogy gazdálkodásuk egyensúlya helyreálljon, az üzemi tartalékok feltárásával. Szólt arról, hogy a megyei párt végrehajtó bizottsága az elmúlt év őszén tárgyalta és a közeljövőben terjeszti a megyei pártbizottság elé szűkebb hazánk mezőgazdaságának értékelését. Ebből megállapítható, hogy az elmúlt fél évtizedben az ágazat dinamikusan fejlődött, a termelés növekedése, az aszályos időjárás és a nehezebb közgazdasági körülmények ellenére, a tervezettet meghaladóan növekedett. A növénytermelés növekedése volt a gyorsabb, közel kétmillió tonna gabonát termeltünk, amely 10.5 százalékkal több a megelőző tervidőszak eredményénél. A szőlő hektáronkénti átlagtermése a tavalyi év kivételével elérte a 9 tonnát, amely lényegesen jobb az országos átlagnál. Néhány területen azonban feszültségek keletkeztek — hangoztatta Schmidt Rezső —, így például a kukorica átlagtermése ugyan növekedett, de nem tudta pótolni a jelentős területcsökkenést. A nagyüzemi zöldségtermelés nagy arányban mérséklődött és gondok voltak az állattenyésztéssel is. Noha ez utóbbi összességében 12 százalékos növekedése ugyan megfelelt a tervezettnek, de az elmúlt évek folyamatos létszámcsökkenése olyan mértékű volt, hogy veszélyezteti a már megszokott, kiegyensúlyozott belső ellátásunkat és a népgazdaság egyensúlyának megtartására rendkívül fontos exporttervek teljesítését. Az említett kedvezőtlen folyamat megállítása tehát alapvető feladata a (Folytatás a 3. oldalon'
