Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) eléséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évi­nél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 szá­zalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csök­kent úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklő­dött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az ener­giafelhasználásban az importált villamos energia és az atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokk­ja szolgáltatja a villamosenergia-termelés egynegyedét, az összes energiafelhasználás 4.6 százalékát. A szén aránya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerűsítésére öt ener­getikai szakágazatban a tervidőszak folyamán kb. 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát. Ennek az összegnek közel egyharmatát a Pak­si Atomerőmű építésére használták fel. Ezenkívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, folyamatban van a mányi barnaszénbánya nyitása. A terv­időszak folyamán üzembe lépett a Testvériség Gázvezeték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csök­kent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, illetve harmadtermékek aránya. Az időszak folyamán befejeződött a Lenin Kohászati Mű­vek kombinált technológiájú acélművének és a Dunai Vas­mű konverteres acélművének a beruházása. A vaskohásza­ti termékek exportja öt év alatt a rubelelszámolású orszá­gokba számottevően emelkedett, a nem rubel elszámolású országokba csökkent. Az ötéves tervidőszak folyamán a Bitó II., a Halimba III. és a fenyőfői bauxitbányák üzembe helyezése révén bő­vült a bauxittermelő kapacitás. A Székesfehérvári Köny- nyűfémmű fejlesztése befejeződött, ez is hozzájárult ah­hoz, hogy a magasabb feldolgozottsági fokú alumínium fél- gyártmányok termelése emelkedett. A gépipar termelése 1985-ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mér­tékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű hír­adás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar ter­melése emelkedett. A tervidőszak folyamán nagymértékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése; mind a ru­belben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivi­tel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lényegesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kínálat, de korlátozták azt a fejlő­dő országok fizetési nehézségei, valamint a fejlett tőkés országok diszkriminációs intézkedései is. Belföldre első­sorban a gépipar fogyasztási célú értékesítése bővült: öt év alatt 30 százalékkal. A beruházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emel­kedett. A kőolaj-feldolgozó ipar termelése csökkent, a töb­bi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolaj-feldolgozó ipar termelésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a ka­talitikus krakküzem üzembe helyezése nyomán a fehér- áru-kihozatal az 1980. évi 54 százalékról 1985-ben 65 szá­zalékra emelkedett. Korszerűsödött a műanyagalapanyag- termelés szerkezete, emelkedett a műanyagtermelés és -fel- használás, fejlődött a kevésbé energiaigényes műanyagfel­dolgozás. Kiemelkedően fejlődött az elmúlt öt évben a gyógyszeripar, a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gáz­gyártás és -elosztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is, mind a szocialista, mind a tőkés or­szágokba számottevően bővült. Belföldre a vegyipar 1980- tól 1985-ig 4 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül fogyasztási célra mintegy 30 százalékkal. Az építőanyag-ipar a tervidőszak első négy évében 4 százalékkal növelte termelését. 1985-ben 3,8 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyag-ellátás az időszak fo­lyamán nem volt egyenletes, 1985-ben a kínálat meghalad­ta a keresletet. A könnyűipar az 1981—1985. években 6 százalékkal nö­velte termelését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új termelőkapacitások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, valamint a papíripar termelé­se. A ruházati termékek termelése a hazai és külföldi ke­reslet, valamint munkaerő- és anyagellátási gondok miatt, egyes években csökkent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelemnek mintegy 7 százalékkal növelte ér­tékesítését. 1985-ben a rubelelszámolású országokba az 1980. évinél több, a tőkés országokba kevesebb árut ex­portáltak. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 szá­zalékkal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit ki­elégítette, s emellett termelésének több mint egyötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékenység növelését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez képest 5 százalékkal csökkent és kb. 10 százalékkal volt kisebb az 1980. évinél. A beru­házások és a lakásépítés mérséklése elsősorban a kivite­lező építőipart érintette. Ennek termelése 1985-ben 8 szá­zalékkal maradt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A nem építőipari szervezetek építési te­vékenysége 1981—1982. években bővült, ezt követően csök­kent. A magánépítési tevékenység volumene számottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lénye­gében elkészült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakásépítését a pénzügyi és hitele­zési feltételek javításával is segítették, öt év alatt a la­kások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások alapterülete nőtt, 1985-ben átlagosan 80 négyzetméter volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 szá­zalékkal csökkent. A létszámcsökkenés döntően a fizikai foglalkozásúak körében következett be, és főleg a hagyo­mányos építőipari szakmákat érintette. Az építőiparba nem tartozó szervezeteknél az építési-szerelési munkákon fog­lalkoztatottak száma kevésbé csökkent, a magánépítőipar­ban és a lakosság házilagos építkezésein dolgozóké emel­kedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves terv­ben az előző öt év átlagát 12 százalékkal meghaladta, és ezzel a tervben előirányzott növekedés alsó határát érte el. 1985-ben mind a növénytermelés, mind az állattenyész­tés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalék­kal kevesebb az 1984. évi rekordmennyiségnél, öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalékkal több gabonát takarítot­tak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több ter­més a hozamok növekedéséből adódott, a vetésterület 4 százalékkal csökkent, öt év átlagában a búza hektáron­kénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg volt, 570, il­letve 1260 kilogrammal több, mint az 1976—1980. évek­ben átlagosan. Az ipari növények közül 1981—1985. évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981— 1985. évek átlagában burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetésterület mérséklődésének következmé­nye. öt év átlagos gyümölcstermése 14 százalékkal több volt az 1976—1980. évek átlagánál, Szőlőből — az 1985. évi, nagymértékű csökkenés következtében — öt év alatt 7 százalékkal kevesebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-ál­lomány 7 százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi sertésállo­mány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A tervhez képest visszaesés elsősorban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985. évek átlagában a vágóállat-termelés közel 15 százalékkal emel­kedett. 1985-ben a vágóállat-termelés 2,3 millió tonna volt. 4 százalékkal kevesebb az előző évinél, de az ötéves terv­ben számítottat meghaladta. A fontosabb állati termékek közül a tej- és a tojástermelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-élelmiszeipari termékek kivitele a terv­időszak folyamán 34 százalékkal emelkedett. Rubelelszá­molásokba 30 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 36 százalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége az 1981—1982. években gyors ütemben emel­kedett, 1983. óta a növekedési ütem mérséklődött. A ki­egészítő tevékenységet is figyelembe véve, a mezőgazda- sági ágazat összes bruttó termelése 1985-ben a mezőgaz­dasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 szá­zalékkal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bő­vülése 1981—1984. között meghaladta a bruttó termelését, 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és erdőgaz­dálkodásban a tervidőszak első három évében a kiegé­szítő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utóbbi két évben csökkent. Az 1986. január 1-i létszám az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal, az öt évvel azelőt­tinél 6,4 százalékkal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszköz-állománya a VI. ötéves terv­időszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabona- tárolót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több ser­tésférőhelyet építettek, mint az előző öt évben. A trakto­rok száma évek óta alig változott, teljesítőképességük kis­mértékben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek folyamán erőteljesen csökkent. A műtrágya-felhasználás a tervidő­szak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen vé­geztek erdőtelepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron er­dőfelújítást. Nőtt az erdővel borított terület, az élőfa­készlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt, ennek 58 százaléka ipari fa, a többi tűzifa. Termelő Infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal ki­sebb tömegű árut szállítottak. Az árutonna-kilométer tel­jesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási feladatok mérséklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesésének. 1982-től a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzetközi szállí­tásai viszont folyamatosan növekedtek. A vízi közleke­dés a tengeri szállítások révén fokozta árutonna-kilométer teljesítményét. A csővezetékes szállítás 1985. évi teljesít­ménye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel ko­rábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985- ben az 1980. évitől 11 százalékkal maradt el. Az utaskilo­méter-teljesítmény csökkenése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autó­busz-közlekedésben 1 százalékkal csökkent a személyszál­lítási teljesítmény. A légi közlekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városokban és a helyi közlekedési járatokkal ellátott községekben következett be. 1985-ben az autóbuszok utasainak száma az 1980. évit 19 százalékkal múlta felül. A villamosok utasforgalma 3 százalékkal elmaradt az öt évvel azelőt­titől. A metrót, elsősorban az új vonalszakaszok üzembe helyezésével összefüggésben, az 1980. évinél 13 százalék­kal többen vették igénybe. öt év alatt 415 km vasútvonalat villamosítottak, így a villamosított vonalak aránya megközelítette a 25 száza­lékot. A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 szá­zalékra emelkedett. Befejeződött a Budapest Kelenföld és a Budapest Nyugati pályaudvar rekonstrukciója, folytató­dott a záhonyi átrakókörzet fejlesztése. Az autópálya-há­lózat 51 km-rel bővült és 28 km hosszúságú félautópálya épült. Befejeződött az Árpád híd rekonstrukciója és a Flórián tér rendezése. 1985-től fogadja az utasokat az új Ferihegy 2. légikikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metrómotorkocsit és 4771 autóbuszt helyeztek üzembe. Budapesten két új metrószakaszon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban. A személykocsi-állomány több mint 40 százalékkal emelkedett, és 1985 végén meghalad­ta az 1,4 milliót. A tehergépkocsik száma növekedett és az állományon belül jelentősen emelkedett a gázolaj üzemű teherszállító gépjárművek aránya. 1982- től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti sze­mély- és áruszállításban. 1985. év végére a magántaxisok száma meghaladta a 10 ezret, a teherautó-fuvarozóké pe­dig megközelítette a 14 ezret. A közlekedés aktív keresőinek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985-ben kissé emelkedett, így az 1980. évihez képest 1 százalékkal, 3 ezer fővel lett ke­vesebb. A posta és távközlés beruházásaira a VI. ötéves terv folyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző tervidőszakban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mér­sékelten javult. A bekapcsolt főállomások száma 1985-ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállo­mások száma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt fő­állomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 százalékra emelkedett és 27 ország helyett 84 ország ér­hető el távhívással. A rádióműsorok vételi lehetősége URH-sávon jelentősen javult. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte sztereoadá- sok sugárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszóadóval bő­vült. Az I. műsorral besugárzott terület aránya 1985-ben 93 százalék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország területének 54 százalékáról 82 százalékra emelkedett. A posta és távközlés területén az aktív keresők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fővel emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséhez az állami és szövetkezet^ üzletek kapacitásának bővülése, valamint a magánkeresők számának növekedése is hozzájárult. A kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzletháló­zatuk kapacitását a nagy alapterületű, széles áruválaszté­kot biztosító áruházak és ABC-áruházak létesítésével nö­velték. öt év alatt több mint 40 áruház és 250 ABC-áru- ház nyílt meg, miközben kis üzletekből lényegesen keve­sebb lett. összességében az üzletek száma nem változott számottevően, alapterületük azonban kb. 10 százalékkal, az áruforgalmat meghaladó ütemben nőtt 1980—1985. kö­zött. A vendéglátó-hálózat minőségi fejlődését jelentette az utóbbi években megépült, reprezentatív szállodák vendég­látóhelyeinek megnyitása. Az italboltok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350-nel csökkent. 1985. szeptember 30-ig a szocialista kiskereskedelem szer­vezetei 4381 boltot és 7294 vendéglátóhelyet, a boltok 12 százalékát, a vendéglátóhelyek 40 százalékát adták át szer­ződéses üzemeltetésre. 1985 közepén a magánkereskedők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely működött, öt év alatt a magán­boltok száma 8900-zal, a magán vendéglátóhelyeké 3600- zal nőtt. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben foglalkozta­tottak száma, különösen a tervidőszak utolsó két évében csökkent, ugyanakkor emelkedett a magánkereskedelem­ben dolgozóké, öt év alatt a kereskedelem aktív keresői­nek száma mintegy 20 ezer fővel, 4,4 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán javult a lakosság közműves víz­zel és csatornával való ellátottsága. A közüzemi vízművek napi kapacitása öt év alatt mintegy 900 ezer köbméterrel nőtt. A közüzemi ivóvízzel ellátott népesség aránya az 1980. évi 75 százalékról 84 százalékra emelkedett. Egyes kisebb települések lakosságának, átmeneti megoldásként, palackozva vagy tartályokban juttatják el az egészséges ivóvizet. A közcsatorna-hálózat bővítése a korábbiaknál gyorsabb, de az igényeknél és a vízhálózat fejlődésénél lassúbb volt. öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ezzel a csa­tornázott területen élő népesség aránya megközelítette a 46 százalékot. A közüzemek szennyvíztisztító kapacitása az elmúlt öt év folyamán mintegy 40 százalékkal bővült. 1981—1985. években környezetvédelmi beruházásokra mintegy 25 milliárd forintot fordítottak, 8 milliárd forint­tal, 44 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Különösen a vizek minőségének megőrzésére fordított ösz- szegek emelkedtek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 százalékkal többen dolgoztak 1985-ben, mint 1980-ban. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A tervidőszak folyamán a kivitel a behozatalnál lénye­gesen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-ben a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több az 1980. évinél. Az áruforgalmi egyenleg, a kedvezőt­len áralakulás ellenére, számottevően javult. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink meghatározó ténye­zője a tervidőszak folyamán a szocialista országokkal foly­tatott, tervszerű együttműködés volt. A külkereskedelmi forgalom több mint felét ezekkel az országokkal, túlnyo- módészt a KGST keretében bonyolítottuk le. Bővültek a kooperációs kapcsolatok, nőtt az áruforgalomban a sza­kosított termékek aránya. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége 1985-ben lé­nyegében megegyezett az öt évvel korábbival. Az energia- hordozók, több fontos nyers, és alapanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek nagyobb ré­szét változatlanul ebből a viszonylatból szereztük be. A rubelelszámolású kivitel, a passzívum mérséklése és az árveszteség ellensúlyozása érdekében jelentősen, vo­lumenben öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. Minde­nekelőtt az ipari késztermékek értékesítése fokozódott, de jelentősen bővült az anyagjellegű termékek és a mező­gazdasági-élelmiszeripari termékek exportja is. Ebben a viszonylatban, az előző négy évi passzívum után 1985- ben a tényleges fuvarfizetésekkel együtt 255 millió rubel aktívum keletkezett. A nem rubel elszámolású forgalom alakulását a terv­időszak folyamán az egyensúlyi helyzet javításának kö­vetelménye határozta meg. Különösen fokozódott e -kö­vetelmény jelentősége az 1981—1982-ben kibontakozott nemzetközi hitelválság idején. A nem rubel elszámolású behozatal 1985-ben 11 száza­lékkal több volt az 1980. évinél. A növekedésben nagy szerepe volt az 1985. évi importnak. A nem rubel elszá­molású kivitel öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. Eb­ben a viszonylatban az áruforgalmi egyenleg már 1981- ben egyensúlyba került. 1982—1984-iben a kiviteli több­let fokozatosan nőtt. öt év alatt összesen, a tényeleges fuvarfizetésekkel együtt, 2,2 millénd dollár aktívum ke­letkezett, ezen belül az 1985. évi -kiviteli többlet -megha­ladta a 300 millió dollárt. A tervidőszak folyamán, a forgalom összetételéből adó­dóan a behozatal árszínvonala mindkét viszonylatban -nagyobb mértékben emelkedett, miint a kivitelé, a csere­arány öt év alatt 8,2 százalékkal romlott. A külgazdasági egyensúly javításában fontos szerep ju­tott a nemzetközi idegenforgalomnak. 1985.-ben 15 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,6 millió fővel több, -mint az előző éviben és 1 millió fővel több, mint 1980- ban. A külföldiek többsége, 1985-ben kereken háromne­gyed része, szocialista országból érkezett. A Magyarországra érkező külföldiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az országban. A turistáik száma 1984-hez ké­pest 1 millió fővel, 1980-hoz képest 0,3 -millió fővel emel­kedett, és átlagos tartózkodási idejük is némileg hosz. szabb lett. Vállalati beruházásokból és külföldi hitelből minden eddigi tervidőszak idegenforgalmi beruházásait megha­ladó fejlesztések valósultak meg. Számos új szálloda épült és befejeződött több régi szálloda korszerűsítése. A kereskedelmi szálláshe.yek befogadóképessége öt év alatt 60 ezer hellyel bővült, ebből 9400 volt a szállodai kapacitás növekedése. Elkészült a több célra hasznosít­ható Budapest Kongresszusi Központ. Bővítettek, kor­szerűsítettek egyes határátkelőhelyeket. Magyar állampolgárok 1985-ben 5,5 millió esetben utaz­tak külföldre. Ez kissé meghaladja az 1980. évit. A kül­földre utazó magyarok, túlnyomó része, 1985-ben 4,8 mil­lió fő, a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalomból származó devizabevételek az öt­éves tervidőszak, első éveiben, a külföldiek számánál .gyorsabban, az utolsó években annál lassabban emelked­tek. Az idegenforgalmi kiadások a tervidőszak folyamán jelentősen nőttek. A bevételek és a kiadások egyenlege évről évre számottevő aktívumot biztosított a népgazda­ságnak. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents