Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 27. szám ÁRA: 1986. február 1., szombat 2,2» FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alap­jai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörül­ményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi hely­zete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen ja­vult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi je­lentős passzívummal szemben 1985-ben mind ru­bel-, mind nem rubel elszámolásokban aktívum­mal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékony­ságának némi javulása, valamint a nemzeti jöve­delem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a bel­ső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési üte­met tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előre láthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései ered­ményeképpen, 1982-től a külgazdasági kapcsolatok min­den évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kivi­teli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmo­zás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7—8 száza­lékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökke­nése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalék­kal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljöve­delem emelkedése az egyéb munkajövedelmek, és különö­sen a társadalmi juttatások növekedéséből Származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás nö­vekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a lét­számcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalék­kal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munka- időalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahét­re való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a ki­egészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóesz­köz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban, mint­egy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növe­kedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a köny- nyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent. 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyag­felhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energia­felhasználásnak. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985- ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb, nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai terme­lés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent. 1985- ben, a rendkívül hideg tél miatt, ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés l százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szerkezetében és a gaz­dálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdeké­ben. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisválla­latok és egyéb kisebb termelőszervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Üj típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növe­kedett. a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gaz­dálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek nö­vekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt, folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelem növekmény négyötöde az árszínvonal emelkedé­séből származott. A külkereskedelmi cserearányok rom­lása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedel­mek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jöve­delemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985- ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya vala­melyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mint­egy 95 százaléka dolgozott. A gazdasági fejlődés főbb mutatói 1985. év 1985. év 1984. év 1980. év %-ában %-ában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96— 97 Ipari termelés 101 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112* Egy lakosra jutó reáljövedelem 101 —101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101 —101,5 107 1985. év 1981—85. év összesen Szocialista szervek beruházása. milliárd Ft 190 —191 kb. 935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 370 * 1981—1985. évek átlaga az 1976—1980. évek átlagának százalékában. A termelés és ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 száza­lékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelem­hez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően, az ipari termé­kek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubelviszonylatba 38 százalékkal, nem rubel elszámolások­ba 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivi­tel gyors növekedése mellett, a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte érté­kesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek meny- nyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a ter­melőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalék­kal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb fel­tételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg, 1984—85-ös tél folyamán akadályoz­ták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differen­ciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mér­tékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csök­kent. A központi fejlesztési programok által felölelt te­rületek többségénél a termelés fejlődési üteme meghalad­ta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően, a ter­mékmegújítás lassú volt. Az iparban foglakoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés a korábbi, évi 2—3 százalékról 0,5— 0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásá­ban szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. Az 1981—1985. években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jel­lemezte, és lényegében a munkatermelékenység növeke­(Folytatás a 2. oldalon) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület ,a Mi­nisztertanács előterjesztése alapján módosította a jog- tanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. sziámú törvényerejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövő­ben — az ügyvédi és a sza­badalmi ügyvivői munka- közösségek me lett — jog- tanácsosi munkaiközössé­gek is végezhetnek gazda­sági vagy műszaki kutatás­sal, fejlesztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsola­tos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács 'megtár­gyalta az 1985-ben elinté­zett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapí­totta, hogy az ügyékben ;hozott döntéseket a belügyi, a tanácsi, és külképviseleti szervek a törvényes rendel­kezéseknek és az állam,ool- gáirsáiggal összefüggő nem­zetközi szerződések előírá­sainak megfelelően készítet­ték elő. A megalapozott előterjesztéseik elősegítet­ték, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyé. ni, a köz- és az állami ér­dekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben e.intézett ke. gyetmi ügyek tapasztalata­it. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek kö­rültekintően végezték. Ér­vényesült az az alapelv. hogy a bíróságok által ki­szabott büntetést végre kelj hajtani. Így csak különös méltánylást érdemlő, hu­mánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Előtérben a minőségi követelmények Havasi Ferenc Gyöngyösön, az egyetemisták, főiskolások táborában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára pén­teken aktuális gazdaság­politikai kérdésekről tar­tott tájékoztatót a KISZ KB egyetemi, főiskolai ta­nácsa által szervezett egyetemisták, főiskolá­sok országos táborában, amelynek a gyöngyösi fő­iskola ad otthont. Az ese­ményen részt vett Barta Alajos, a Heves Megyei Pártbizottság első titkára is. A felsőoktatási intézmé­nyék kétszáznegyven KISZ- vezetőségi tagját, valamint a vendégeket Nagy Imre, a KISZ KB titkára köszöntöt­te, majd Havasi Ferenc elő­adására került sor. A Központi Bizottság tit­kára elmondta, hogy a gaz­dasági kérdések mindig a politikai érdeklődés közép­pontjában állnak. Napjaink­ban a gazdasági élet terén kimerültek az extenzív fej­lődés lehetőségei. További munkaerő nem áll rendel­kezésre, nincs művelésbe be­fogható új földterület és az ásványkinccsel is megfontol­tan kell gazdálkodni. Az in­tenzív fejlődés lehetőségeit kell feltárni. Megoldást je­lentene részben, hogy a munkaerő egy hányadát az ipádból az infrastruktúra, a szolgáltatások felé kellene irányítani. Fontos az is, hogy a meglévő nyersanyagot job­ban hasznosítsák, a munka­erővel pedig minél értelme­sebben gazdálkodjanak. Cél: a lehető legmagasabb szin­ten kell feldolgozni az üze­mekben a termékeket. Havasi Ferenc előadását tartja (Fotó: Szántó György) Utalt arra, hogy a gazda­sági ópítőmunka jobb meg­szervezésével kell a szocia­lista országokat, így a szo­cializmus eszméjét vonzób­bá tenni. Napirenden szere­pelnek a társadalmi meg­újulások és hogy a fejlődő világ országai melyik ren­det választják, az attól is függ, hogy annák gazda­sága mit képes nyújtani. A miénk igazságosabb társada­lom, mint a kapitalista, de például műszaki vonalon még, nem tudott arra a szintre felzárkózni, amelyen a fejlett tőkés államok áll­nak. Bizonyára felmerül a kérdés: mi lehet az oka, hogy az igazságtalan társa­dalmi viszonyok között élők műszaki területen többet produkáltak? Mint hangsú­lyozta: a hibát valószínűleg önmagunkban kell keresni, s arra törekedni, hogy üze­meinkben, gyárainkban, ter­melékenyebben, hatéko­nyabban dolgozzanak. Je­lenleg elemzik azokat a for­rásokat, amelyek elősegítik (Folytatás a 3. oldalon) Magyar pártküldöttség utazott a kubai párt kongresszusára A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak meghívására Sarlós Istvánnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének vezetésével pénteken ma. gyár küldöttség utazott Kubáiba. A delegáció — amelynek tagja Barts Osz- kárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Bognár István, nagykövet, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez — részt vesz a Kubai Kommunista Párt III kongresszusán. A küldött, ség búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megje­lent Euclides Vázquez Can­dela. a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete.

Next

/
Thumbnails
Contents