Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1986. január 11., szombat MEGYÉNKBEN IS TERVEZIK Gondolatok a kábeltévéről Tudni illik, hogy .... A Nemzetközi Távközlési Unió megfogalmazása szerint kábeles közvetítés: a műsort hordozó elektromágneses hullámok vezetékes továbbítása. A kábelen általában koaxiális kábelt értenek, amely jó néhány párhuzamos drótot fog egybe. Ennél korszerűbbek a fejlesztés alatt álló üvegszálak, amelyek az elektromágne. ses hullámokat fényjelekké alakítják át. A vezeték nélküli rendszerrel szemben ezzel a közvetítési módszerrel kiküszöbölhetőek a ked. vezőtlen légköri viszonyok, egyben az árnyékoló tereptárgyak zavaró hatása is. A műsor egyenletes minőségben fogható. A koaxiális kábelek útján akár 30 program is közvetíthető a széles frekvenciasávon. Sőt, a vezetékek például telefon., vagy telexvonaliként is hasznosíthatók. Ma már magyarországi tapasztalatok is igazolják, hogy a távolról jövő legyengült adásokat is fel lehet erősíteni, meg lehet tisztítani ezzel a közvetítési módszerrel. Külföldi tapasztalatok Világviszonylatban igen eltérő ennek az egyik legújabb műszaki megoldásnak a térhódítása. Amíg Belgiumban a háztartások négyötöd része csatlakozott a kábeltévés hálózathoz, az USA-ban csak 35 százaléka, az NSZK-ban pedig csupán 3 százaléka. Ezekben az országokban számtalan publikáció foglalkozik e kommunikációs lehetőség minél jobb kihasználásával. Mindamellett, hogy ily módon is továbbíthatóak szórakoztatófilmek, ez a rendszer képes kivenni a részét a közigazgatás megújításából, jelentős szerepet kaphat a hatóságok és az állampolgárok kétirá. nyú kapcsolatában. Mivel jóval kevesebb emberhez — egy-egy város, vagy csupán annak egy-egy kerületében élőkhöz — jut el ez az adás, mint a „nagy tévéké”, így a közvélemény közvetlenül is megkérdezhető, a hatóság pedig közvetlenül is elérhető. Belgiumban például a helyi párbeszéd és információ- nyújtás célját szolgálja. Az USA-ban kezdetben színvonalas kulturális produkciókat kínáltak, de ezt hamarosan „olcsóbbak” váltották fel. A reklámadások elmaradása miatt csökkent a bevétel, s a hasznot a szórakoztató produkciókból származó összeggel igyekeztek pótolni. Az amerikai néző 24—36 csatorna közül válogathat. A csatlakozási díj a kábeltévéhez 15—20 dollár havonta. Különösen a kulturális adásokat kell megfizetni. Más ország, más gond: A holland kábeltelevíziós társaságokat aggasztja az NSZK-ból akadálytalanul és ellenőrizhetetlenül áramló kommersz műsorok tömege, amelyek igen népszerűek a nézők körében. Érdekesség, a ZDF Tévé- társaság mindhárom NSZK- beli kábelpragramban részt vesz, hagyományos programjait más időpontokban „sugározza”, így nagyobb választási lehetőséget teremt. Újabban a franciák is növekvő figyelmet fordítanak erre a technikai lehetőségre. Igyekeznek felvenni a versenyt belga és nyugatnémet kollégáikkal. Hazai példák Hazánkban tíz évvel ezelőtt, Székesfehérváron kezdett el kibontakozni a kábeltelevíziózás. Ma, Budapesten mintegy 30 ezer, vidéken száznegyvenezer lakást látnak al műsorral. Az ország tizenhat városában tizenhét stúdiót tartanak nyilván. Például a székesfehérváriak. mintegy 22 ezer háztartásba, a győriek 23 ezerbe, a pécsiek 20 ezerbe vezették be a „drótot". E tömegkommunikációs eszköz szerkesztőinek több alkalommal szerveztek találkozót, amelyeken részt vehettem. Ezeken az összejöveteleken. bemutatkoztak ■egy-egy adásukkal a már évek, vagy éppen csak hónapok óta dolgozó városi, illetve a budapesti „kerületi” — a gazdagréti és a kőbányai — stúdiók. A jelek szerint még csak ízlelgetik azt a lehetőséget, amelyet ez a technika hordoz. A legtöbb helyen hétfőnként van az adás, egykét órán keresztül. Ritka az élőzés. Zömében a Magyar Televízióéval megegyező az „est szerkezete”. A város óvónőinek meséjét afféle tv.híradós összeállítás követi, természetesen helyi információkkal. Néhány helyen a rövid tudósítások között a meghívott vendégek — rendszerint a település vezetői — élőben válaszolnak a beérkezett kérdésekre. Másutt a „híradó” után rendeznek rendszeresen fórumokat. s telefonon tartják a kapcsolatot a nézőkkel, azonnal reagálnak észrevételeikre, javaslataikra. Ez a pár. beszéd jól szolgálja a demokratizmus további szélesítését, a helyi várospoliti. kai célok megvalósítását. A kábelrendszerrel lehetőség nyílna arra is, hogy az általános iskolák összeegyeztessék óráikat — ezt könnyebb megoldani, mint országosan —, s a helyi stúdióból közvetítenék az iskolatelevízió műsorait. Számtalan érdekes kezdeményezéssel is találkozhat, tunk. A dunaújvárosiak ke. rékpáros túrát szerveztek, s a felhívásukra több ezren ültek nyeregbe, s egész nap bicikliztek a kijelölt útvonalon. A legjobbak jutalmat kaptak, s kulturális műsoron vehettek részt valameny. nyien. A gazdagrétiek azzal is igyekeznek érzékeltetni: az egész lakótelepé a kábeltévé, hogy az adás ideje alatt bárki beléphet a tenyérnyi stúdióba, s ott „egy az egyben" elmondhatja véleményét az adott témáról. Ugyanitt csa. ládi sportvetélkedőket is szerveztek, amely minden bizonnyal közelebb vitte egymáshoz ennek az új. tízezres lakótelepnek a fiatalja, it, öregjeit. A családok „ösz- szecsapását” élőben közvetítették. Nagyon sokan vettek részt ezen az eseményen. Egyszóval van mozgósító ereje is ennek az eszköznek. A legnagyobb gondot az anyagi források előteremtése jelenti. Hiszen egy stúdió berendezéséhez, egy minimális eszköztárhoz, amely- lyel már el lehet kezdeni a munkát, mintegy 10 millió forintnyi technika: kamerák, képmagnók, keverőpult, vágóberendezések szükségesek Ezért is adódhat, hogy nagyon sok helyen képtelenek előteremteni az induláshoz ezt az összeget. Vagy néma legmodernebbeket vásárolják meg, s így a felvétel rosszabb minőségű, kevésbé élvezhető, Persze, a legtöbb helyen megtalálták a módját annak, hogy a jelenlegi nehéz anyagi körülmények között is előteremtsék a szükséges pénzt. A dunaújvárosiaknak például a helyi üzemek ösz- szefogásával, támogatásával sikerült. Azt hiszem ez olyan példa, amelyből megyénk városai is okulhatnak, hiszen itt még egyetlen helyen sincs kábeltévé. Igaz, a VII. ■ötéves tervben az elképzelések között szerepel néhány településen-, így a megye- székhelyen és Gyöngyösön is. Homa János A BHG számára végzett munka 12.8 millióról 16,2-re nőtt 1985-ben SEGÍTETT AZ IPARI ÁGAZAT Maradt az eredmény Markazon A Ganz Villamossági Müvek 3,1 millió forint értékben dolgoztatott a markazi asszonyokkal. Az FFOK-fesziiltségváttókat csehszlovák exportra készíti elő Dorogi Józsefné és Hegedűs Béláné Új feladatként csomagolóanyagokát is gyártanak Markazon: a Mechanikai Müvek, a Bubiv gyárai és a BHG számára készít dobozokat Szekrényes Judit és Szabad Józsefné (Fotó: Kőhidi Imre) nye a tavalyival azonos mennyiségű lett. Titok nincs mindössze annyi történt, hogy 10 millió 50 ezer forinttal sikerült növelni a melléküzemági tevékenység értékét. Ehhez elsősorban az egyéni teljesítménybér bevezetése volt a kulcs: a tíz százalékkal megnövekedett bérekért 20 százalékkal nagyobb árbevételhez jutott a szövetkezet. „Megcibálta” a tavalyi esztendő megyénk szőlősgazdaságait. A februári tartós hideg, majd a sző lő Virágzás idején tapasztalt mostoha időjárás nem sok esélyt adott a nagymértékben szőlőtermelésre támaszkodó termelőszövetkezeteknek, így a Markazi Mátravölgye Termelőszövetkezetnek sem. Mégis a gazdaság eredméAZ ELÖLJÁRÓ ÁLLATORVOS Szerettem a hivatásomat — mégsem gazdagodtam meg... Dr. Hulinay János harmincöt éve él Ludason. Gyógyítópályáját 1951-ben Gyöngyöspatán. körzeti állatorvosként kezdte, s három év múltán került ide. öt község — ha szükség hozta még több —. közös és háztáji jószágának egészségét vigyázta, emellett a hatósági teendők, állatszállítások kötötték le minden idejét. De jutott energiája társadalmi teendőkre is. Több mint húsz éve már, hogy tanácstag, s mióta nyugdíjas, még több figyelmet szánhat a közre. Az önálló tanáccsal nem rendelkező társközség. Ludas elöljárójává választották az idén. Erről így nyilatkozik: — Amikor összesűrűsödnek a gondok, tanácstagi üléseket hívunk össze. Tennivaló akad bőven. Véglegesen meg kellene javítani a járdát, több pénzt szánni az óvodára, a közművelődésre, bővíteni tervezzük a telefonhálózatot. Nemrégiben szavaztattuk meg a településfejlesztési hozzájárulást. Az emberek 65 százaléka mellettünk állt. Gyakran jönnek a szerdai fogadónapokon ügyes-bajos dolgaikkal a községbeliek. Próbálok együtt gondolkodni az emberekkel. A jelenből a múltba nézünk, magatartásának, egyéniségének eredőjét kutatva. A dunántúli Seregélyesen született, apja a Hadik grófok birtokán volt gazdatiszt, diplomás mezőgazda. Embereit kultúrában is a jobbra irányító vezető volt, Hu- linay doktor így emlékezik rá: — Abban, hogy ezt a pályát választattam, apámnak volt döntő szerepe. A parasztgyerekekkel együtt a természetben nőttem fel. A sokoldalúság, s szakmai fel- készültség példáját apámban láttam. Ehhez a mintához a ' sárospataki kollégium adta meg a tartalmat. Tízéves koromtól ott csiszolódtam, kiváló és emberséges tanárak keze alatt. Ilyen volt Képes Géza, a némettanárom, akj ma már költőként ismert, vagy Gulyás tanár úr, aki Az ember tragédiája valamennyi kiadását fejből idézte Az iskola mellett az angol internátusbán nevelődtem. Ennek köszönhetően még ma is kedvvel olvasok angol nyelvű szép- irodalmat. Természetesen németre, latinra is megtanítottak minket, s főként arra, ki mit ér. Tehát önismeretre, értékítéletre. A pataki boldog diákélet után 1943-ban az akkori műegyetem állatorvosi kara fogadta be. Európai hírű tudósok keze alatt kemény munkával telt az első év. Közben a kosárlabda is elhódította egy időre. A háború viszont közbeszólt. Erről így beszél: — Akkoriban a sport érdekelt, nem foglalkoztam politikával. A sárga csillagot a műegyetemen kellett először feltenniük a zsidó hallgatóknak. Ellenérzés nélkül ültem az így megbélyegzett évfolyam társaim mellé. Negyvennégyben az egyetemet Németországba telepítették. Nem mentem el. bár hivatalos menlevelem ellenére számítanom kellett a behívóra. Gárdonyban egy zsidó orvos mellett töltöttem ezt az évet. Segédje voltam, de a támasza is egyben. A szétszakadt család a felszabadulás után került össze. Folytathattam tanulmányaimat. Az utolsó évet nem várt fordulat szelte félbe. Negyvenkilencben származásom miatt kizártak az egyetemről. A menyasz- szonyom azonban mellém állt. Azökat a nehéz éveket, amikor a Ganz hajógyárban dolgoztam, már házastársként éltük végig. — Igaz, emberek mindenütt akadtak — idézi fel beszélgetőtársunk. — Akkori munkavezetőm 1919-es kommunista volt, aki hamar megszeretett és segítségével kerültem vissza az egyetemre. Az utolsó évet így fizikai munka mellett -végeztem el. Attól kezdve küzdelmekkel teli, de egyenes mederben folyt az életem. Az 1957-es év már Ludason talált. Arra a kérdésre, hogy elégedettek-e, ő is, felesége is elgondolkoznak. — Azt csináltam, amire vágytam. Szerettem a hivatásomat. Mégsem gazdagodtam meg. Munkámért sosem kértem többet, mint ami a díjszabásban volt, s gyakran az is elment benzinre. — Elégedettek vagyunk — nyugtázza a felesége is —, mert két gyereket becsülettel felneveltünk. A lányunk orvos, a fiunk közlekedésmérnök lett. Csak hát — s itt aggódva pillantanak egymásra — a fiunk építkezik és nem tudjuk segíteni, ezért Algériában munkál vállalt. Vajon sikerül-e neki? Dr. Hulinay János 1965 óta párttag, aktív közéleti ember. Kétszer lett Kiváló Dolgozó. Nyugdíjba vonuláskor Kiváló Munkáért miniszteri' kitüntetéssel jutalmazták. Szabad idejében kertészkedik, gobelint, szőnyeget készít, horgászik, angolul olvas. Filmet forgatótI jugoszláviai, csehszlovákiai útjáról, amelyeket levetített a ludasi embereknek. Tá- gabfo környezete hallgat a szavára. Búcsúzóul ezt mondja „Mindig a lelkiismeretemre hallgattam. Amit tudtam, végigcsináltam .. Jámbor Ildikó
