Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. január 6., hétfő Pillantás a hétre HÉTFŐ: Marokkóban meg­kezdődik az iszlám konferen­cia szervezetének 16. külügy­miniszteri értekezlete. Az öt­naposra tervezett tanácsko­záson várhatóan több regio­nális és világméretű problé­mát vitatnak meg. KEDD: A Kambodzsai Nép- köztársaság kikiáltásának év­fordulóján a nemzetközi köz­vélemény megemlékezik a Kambodzsa népével való szo­lidaritás napjáról. A sokat szenvedett ország lakossága sajnos még mindig nem él­het békében. Az ellenforra­dalmi erők — miközben egy­más ellen is szüntelenül har­colnak — még mindig jelen­tősen hátráltatni tudják az építőmunkát. SZERDA: Sok minden el­dőlhet az olimpiai mozgalom sorsát illetően ezen a napon. Lausanne-ban ülést tart a NOB a szöuli játékok lebo­nyolításáról, míg a KNDK és Dél-Korea nemzeti olim­piai bizottságainak képvise­lői ugyanerről a témáról tar­tanak kétoldalú megbeszélé­seket. Dél-Korea korábban már beleegyezett abba az el­vi lehetőségbe, hogy egyes versenyszámokat a KNDK- ban rendezzenek, de Phen- jan kifejezetten közösen szer­vezett játékokat • szeretne. Várhatóan szó lesz a közös koreai csapatról is. CSÜTÖRTÖK: Abe Sintaro japán külügyminiszter há­romnapos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. A két ország viszonyában a kereskedelmi kérdések és a japán katonai kiadások ügye okoz feszültségeket. Érdekes­ség, hogy vasárnap viszont Nakaszone japán kormányfő utazik hivatalos látogatásra — Kanadába. PÉNTEK: A spanyol kül­ügyminiszter hatnapos latin­amerikai körútra indul. Fran­cisco Fernandez Ordonez va­lószínűleg közvetítőként igyekszik fellépni a hosszan tartó, súlyos válságban. A spanyol politika hagyomá­nyosan nagy tekintélynek ör­vend a térségben. SZOMBAT: Caracasban kétnapos tanácskozásra gyűl­nek össze a Contadora-cso- port tagállamainak külügy­miniszterei. A válság gyors megoldására nincs sok re­mény, de az is fontos ered­mény lenne, ha legalább egy jottányit elmozdulna a hely­zet a holtpontról. VASÁRNAP: Belgiumban megkezdődik a Reforger—86 gyakorlat. A manőver alkal­mával általában az amerikai csapatok Európába történő átszállítását gyakorolják, s az évek során kialakult szo­kás szerint ilyenkor jelentő­sen felduzzadnak az öreg kontinensen állomásozó NATO-erők. KOLUMBIA Újra „mozgolódik” a vulkán A kolumbiai Névadó del Ruiz vulkán körül alacso­nyabban fekvő területek azonnali elhagyására szólí­tott fel szombaton a bogo- tai kormány, mivel a tűz­hányó erősödött szeizmikus tevékenysége alapján újabb kitörésre lehet számítani. A vulkán tevékenységét figyelő tudósok attól fél­nek, hogy az 5400 méteres hegy csúcsát borító hótaka­ró megolvad, s ez újabb sárlavinát zúdít a környe­ző lakott településekre. A vulkán a novemberi, mint­egy 23 ezer ember halálát okozó katasztrófa óta szün­telenül „mozgolódik”, ám kiürítési utasítást a kor­mány most adott ki először. Üzenet a képernyőn Az Egyesült Államokban nagy érdeklődéssel fogadták Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának az amerikai néphez intézett üzenetét, becslések szerint a nézők száma meghaladta a százmilliót. Hasonló érdeklődés kísérte a Szovjetunióban Ronald Reagannek. az Egyesült Államok elnökének újévi televí ziós beszédét. Vjacseszlav Koptyev szovjet öntőmunkás és családja nagy érdeklődéssel figyeli az ameri­kai elnök újévi köszöntőjét (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Reagan a kaliforniai Palm Springsben nézi az SZKP KB főtitkárának filmre vett beszé­dét (Népújság-telefotó — EPA — MTI — KS) A VILÁGBÉKE ÉVÉRŐL Hz ENSZ főtitkárának nyilatkozata A nemzetközi helyzet ala- Másának kilátásairól, • az ENSZ politikai szerepvál­lalásáról és a világszer­vezet gondjairól nyilatko­zott a Mainicsi Simbun cí- mű tokiói lapnak szomba­ton Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Az in­terjúban ' Pérez de Cuellar derűlátóan ítélte meg a béke megszilárdításának esélyeit, ugyanakkor borúlátóan szólt az ENSZ előtt álló — min­denekelőtt pénzügyi — prob­lémák megoldásáról. Az ENSZ főtitkára úgy vélekedett: adottak a felté­telek ahhoz, hogy 1986 a világbéke szempontjából gyümölcsöző év legyen. En­nék kapcsán Pérez de Cuel­lar először arra utalt, hogy a világszervezet megalaku­lásának 40. évfordulója al­kalmából számos ország ve­zetője síkraszállt a béke és a leszerelés előmozdítása mellett, ezt követően pedig Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberi találko­zójának jelentőségét emel­te ki. A szovjet—amerikai csúcstalálkozó — mint érté­kelte — nagymértékben ja­vította a nemzetközi légkört, s ezáltal jobb feltételeket teremtett az ENSZ sokol­dalú — a különböző nem­zetközi problémák megol­dását célzó — tevékenysé­gének folytatásához, Pérez de Cuellar részletesen szólt arról, hogy az ENSZ fokoz­ni kívánja erőfeszítéseit a regonális konfliktusok ren­dezésére. A legfőbb célkitű­zések között említette Af­ganisztán és Pakisztán vi­szonyának javítását, az in­dokínai országok és az ASEAN-államok közötti kap­csolatok normalizálását, a KNDK és Dél-Korea közöt­ti párbeszéd előmozdítását, valamint az Irán és Lrak között dúló háború beszün­tetését. Mihail Gorbacsov Indiába látogat A Times of India című napilap jelentése szerint Mi­hail Gorbacsov várhatóan még az idén hivatalos lá­togatást tesz Űj-Delhiben Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök meghívására. Szombaton több indiai új­ság is beszámolt Viktor Afa- naszjevnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Pravda főszerkesztőjének új-delhi sajtóértekezletéről, amelyen elmondta, hogy Radzsiv Gandhi kormány­fő várakozással tekint az SZKP KB főtitkárának lá­togatása elé. Viktor Afa- naszjev vezette a szovjet pártküldöttséget a kormány­zó Indiai Nemzeti Kong­resszus (I) Bombay-ban tar­tott centenáriumi üléssza­kán, amelynek alkalmából több ízben is találkozott az indiai miniszterelnökkel. A kormányfő reményét fejez­te ki, mondta a Pravda fő- szerkesztője a sajtóértekez­letről beszámoló indiai la­pok jelentése szerint, hogy Mihail Gorbacsov hamaro­san Üj-Delhi vendége lesz. KI Külpolitikai kommentárunk )—i Rambo helyett küldöttség A VIETNAMI HÁBORÚ izmos veteránja, a külön­legesen kiképzett „szuperkatona” visszatér az egyko­ri harcok színterére és kiszabadítja a gonosz kom­munisták fogságában sínylődő amerikai hadifoglyo­kat. Közben lelő egy ezrednyi ellenséges katonát, megsebesül, de összeszorított foggal kitart és leszá­mol egykori megkínzójával, egy sötétképű politikai tiszttel. Ezt a nem túl humánus és minden realitást nélkülöző forgatókönyvet Silvester Stallone találta ki Rambo II. — Az első vér című filmjéhez. Termé­szetesen a közkedvelt rocky-filmek hőse játszotta a főszerepet is. Később lekoppintotta a történetet Chuck Norris, a Bruce Lee-pótlék is, aki nem annyi­ra testi erejével, mint inkább rendkívüli karate- techcnikájával öli halomra az ádáz viet-kongokat Példájukat azóta már többen követték és se szeri, se száma a bárgyú hazugságot feldolgozó videofil­meknek. Az Egyesült Államokban „újra felfede­zett” hazafias érzés — nevezhetjük sovinizmusnak — egyik sajátos mellékterméke a Vietnamban elkö­vetett kegyetlenkedések eme utólagos ideológiai iga­zolása. A filmek Reagan elnöknek is tetszenek — er­ről ő maga nyilatkozott a Rambo II. megtekintése után. A gyűlölet lángját pedig sokkal könnyebb fel­szítani, mint később kioltani. Az amerikaiak egész nemzedéke nő fel úgy, hogy eszményképe Rambo, vélt ellenségei pedig ,,a' vörösök”. Pedig Vietnam nem bombázta tönkre az Egyesüli Államok nagyvárosait, nem pusztította a rizsfölde­ket, a dzsungelt, nem gyilkolta százezerszám a bé­kés polgári lakosságot, nem szállta meg az amerikai falvakat, koncentrációs táborba terelve a paraszto­kat. Ezt mind az amerikaiak csinálták. Most aztán „kiderül”, hogy nem is bánják, sőt hőstettnek tartják AMI AZ ÁLLÍTÓLAGOS foglyokat illeti, ilyenek nincsenek, sőt, az elesett amerikaiak földi mar&d- ványiat is kiszolgáltatják, felkutatásukban is segítse-, get nyújtanak a vietnami hatóságok. Hétfőn éppen erről kezdődnek magasszintű tárgyalások Hanoiban a két ország illetékesei között. Biztosra vehetői hogy miképp a múltban, Vietnam most sem fog akadályo­kat támasztani a humanitárius erőfeszítések , útjába, hiszen már eddig is hozzájárult a maradvápyok el­szállításához. Rambo helyett tehát küldöttség,megkínzott,,hadi­foglyok helyett egy dicstelen ,agresszió halottéi. A valóság prózaibb a filmek világánál. De valóság. Horváth Gábor, ________________________________í a 1 E redményes évet zárt az egri Balázs Ignác Munkásőregység (Folytatás az 1. oldalról) kék egyenruhások önként vállalt, felelősségteljes, áldo­zatkész szolgálatában. Majd így folytatta: — A géppisztoly a végső esetre való, a mi igazi fegy­verünk a politikai érvelés, a meggyőzés, a véleményfor­málás. Mondani szoktuk: a párt olyan erős, amilyen erő­vel meg tudja győzni az embereket a társadalmi igaz­ságosságról, a béke akaratról, s az ehhez hasonló alapvető kérdésekről a mostani, ne­héz világpolitikai körülmé­nyek között. Politikánk kö­vetői és egyben propagandis­tái a munkásőrök, akiket példaként állíthatunk dol­gozó népünk elé. Ez felelős­séggel is jár: a munkásőrök­nek ugyanis a kiképzésben, a napi tevékenységben, a politikai helytállásban, vala­mint a magánéletben elől kell járniuk. Rájuk is — akárcsak valamennyiünkre ebben az országban — az ér­vényes a jövőben: nem töb­bet kell dolgoznunk, hanem jobban, mert a minőségi munka az elsődleges az élet minden területén. .. Az ünnepség további ré­szében Németh László, az egri városi pártbizottság el­ső titkára emelkedett szó­lásra. Beszédében értékelte az egri és a város környéki lakosság élet- és munkakö­rülményeit, gazdaságpolitikai eredményeinket és gondjain­kat, majd a településfejlesz­tés elképzeléseiről szólt. Vé­gezetül kiemelte: — A területen dolgozó munkásőrök példás helytál­lást tanúsítottak az elmúlt időszakban, s számítunk is a jövőben is odaadó munká­jukra. Az egységgyűlés záró ese­ményeként a munkásőrjelöl- tek eskütételére került sor. Az eszmét és a zászlót to- vábbvivőknek a tartalékál­lományba vonuló Kovács István adta át a fegyvert, az újoncok nevében Pálfi Joa­chim tett ígéretet a hűséges szolgálatra. Szilvás István Brüsszelben elzárkóznak a Líbia elleni szankcióktól — A Közös Piac brüsszeli központjában mélységesen elítélik ugyan a római és a bécsi repülőtéren történt vérengzést, de nem tartják valószínűnek, hogy a közös­ség elfogadná Washington felszólítását a Líbia elleni szankciókra. A nyugat-európai orszá­goknak — az 1981-ben és 1982-ben a Líbiával lecsök­kenteti forgalom ellenére — fontos gazdasági érdekei fű­ződnek az észak-afrikai országhoz. Olaszország in­nen kapja kőolaj- és föld­gázszükségletének nagy ré­szét és ezek ellenében gé­peket, iparcikkeket, fegy­vert szállít. A Fiat részvé­nyeinek tizenöt százaléka lí­biai kézben van és mintegy tizennégyezer olasz szak­ember dolgozik Líbiában. Az NSZK szintén sok ola­jat vásárol és főleg a lí­biai építkezésekben van ér- d ékelve, 1500 szakembere dolgozik a helyszínen. Nem szakította meg gazdasági kapcsolatait Líbiával Nagy- Britannia sem, noha az 1984-es londoni konfliktus után a viszony nagyon meg­romlott a két ország között. Stabilak a gazdasági kap­csolatok az észak-afrikai ország és a Benelux-allamök között is, jelenleg 150 bel­ga szakember működik Lí­biában. A kitüntetett munkásőrök egyike. Nyeső András, a HÁÉV dolgozója A 25—20 éve szolgáló munkásőrök feleségeit köszöntik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents