Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-27 / 22. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. január 27., hétfő 3. Valamivel jobb a tavalyinál Milyen lesz az idei árukínálat! Mit hoz az új esztendő a kereskedelemben? Milyen árukínálat várható 1986-ban? Kérdéseinkre, amelyeket a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályain tettünk fel, csak részben kaphattunk választ, hiszen, mint elmondták, a termelő és a forgalmazó vállalatok még nem mindenre kötöttek szerződést. Az előzetes megállapodások azonban a főbb termékek mintegy 80 százalékára kiterjednek, s ezekből biztató következtetéseket lehet levonni. Agritechnika ’85 (11/1.) Világszínvonalon—a világ előtt A közelmúltban a Német Szövetségi Köztársaságban. Frankfurtban rendezték meg az Agritechnika ’85 elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági technikaitechnológiai kiállítást. Ezt több mint százezren tekintették meg a világ csaknem minden részéből odasereglett érdeklődő szakemberek. Ott voltak hazánk küldöttei is. Közöttük a Kelet-Mag.varországon. így Heves megyében is tevékenykedő Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszerének ve zetői, akiket a Népújság munkatársa is elkísért útjukra. Részlet a kiállításról Természetesen nem tudni még, milyen lesz az idei mezőgazdasági termés, de a múlt évi burgonyából, zöldségből, gyümölcsből sikerült annyit tárolni, amennyi az újig elegendőnek ígérkezik. Nem mondható el ez a fűszerpaprikáról és az olcsóbb borokról: a tavalyi szűk termés miatt mindkettőből behozatalra szorulunk. Egyéb élelmiszerekből a rnegszo. ikott, kiegyensúlyozott ellátás várható, s az is remélhető, hogy az élelmiszeripar néhány újdonsággal is kirukkol az idén. Késésben a divatáruipar A ruházati cikkek piacán már távolról sem lesz ilyen kiegyensúlyozott a helyzet, mivel egyes árucsoportökból hiány, másakból viszont túlkínálat várható. A jelek szerint ugyanis a termelés nem alkalmazkodik kellően a keresletihez, a gyáraik nem mindig tudják azt a fajta árut szállítani, amit kérnek tőlük. Cipőkből például a könnyű, rugalmas fajták felé terelődik a kereslet, a sportcipők, a szabadidőéi, pók a legkelendőbbék. ám ezékből az idén sem szállít lényegesen többet az ipar a tavalyinál. Pedig a múlt évben sem volt elegendő be- lőllük, és a másfajta, hagyományos, úgynevezett utcai cipők nemigen fogyták. Részben ezzel, részben a magas és egyre emelkedő árúkkal magyarázható, hogy bár a cipőlkereskede- lem árbevétele nőtt, meny- nyiségben — párakban számolva — 1985-ben kevesebbet adott el, mint 1984-ben. Az 1986-ra szóló előrejelzések szerint számos konfekcióáruból a szükségesnél többet kínálnak az iparvállalatok, ám fiúöltönyíből csak igen kis mennyiség szállítására válilailkoztialk. A közeljövőben döntik el a belkereskedelem vezetői, hogy fiúöltöinyöfcet külföldön termeiltetnek-e vagy készáruként importálnak — valamilyen módon mindenképp mérsékelni kívánják az előrelátható hiányt. Bizonyos fajta szőnyegekből túlzottnak látszik az ipari ajánlat, különösképp mivel azonos minőségű vagy esetleg jobb árut is be lehet szerezni a szocialista országokból — olcsóbban. Harisnya, zokni, kötöttáru, divatáru bár mennyiségében elegendő lesz, de a választék nem olyannak ígérkezik, amilyet a fogyasztóik keresnek. Ez is jelzi, hogy egyes iparágak nem képesek termékszerkezetüket a keresletnek megfelelően módosítani. Azt, hogy a diivatáruipar késésben van, bizonyítja a butikok nagy forgalma, a kisiparosok által gyártott divatosabb termékek kelendősége. Kevés a tv-készülék Az egyéb iparcikkek közül azokról, amelyek tavaly nyomasztóan hiányoztak, magas szintű tárgyalások folytak: az érintett főhatóságok — Belkereskedelmi Minisztérium, ipari Minisztérium, Árhiivatal, Külkereskedelmi Minisztérium — szakemberei és vezetői vitatták meg. miként lehet ezekből jobb kínálatot teremteni. Ez történt egyebek között a televíziós készülékek esetében. A fekete-fehér készülékekből az idén mintegy 160 ezerre lehet becsülni a szükséges mennyiséget. Az ipar ezzel szemben egyelőre csák 125 ezer készülék gyár. tására vállalkozott, ami — tegyük hozzá — 13.százalékkal több annál, amit 1985- ben szállított. A kereskedelmi szákemberek szerint az idén 15 ezer hordozható, és 20 ezer asztali fekete-fehér televízió hiányzik; hogy honnan lelhetne ezt a mennyiséget beszerezni, arról még folynak a tárgyalások. Hasonló a helyzet a színes készülékekkel, amelyekből 224 ezret szeretne a kereskedelem beszerezni, de a gyárak ez idáig csak 179 ezer szállítását vállalták. Nem mintha nem lenne kellő kapacitásuk; a külföldi képcső hiányzik a termeléshez. A képcsövek importjáról szintén tovább tárgyalnak a bélés külkereskedelmi szakemberek. Erőteljesen növekszik a kereslet a hazai automata mosógépek iránt: mind több háztartásban szeretnék a hagyományos gépet automatára cserélni. Mivel a Hajdúsági Iparművek szállítóképessége korlátozott, az idén is importálni kell mo- sóautomiatákat a szocialista országokból. Elsősorban energiatakarékos és kis helyen elférő, a házgyári lakásokban is elhelyezhető mosógépek behozatalát tervezik. de az importpartnereink szállítóképességétől is függ. Több építőanyag A korszerű háztartás kelléke a fagyasztóláda vagy a fagyasztószekrény, amely megkíméli az embereket a mindennapos bevásárlástól, sőt, a kiskertben termett zöldség, gyümölcs házi konzerválására, tárolására is al_ fcálmas. A különböző méretű fagyasztókból az (idén 40 százalékkal többet szállít a Hűtőgépgyár a kereskedelemnek, mint 'tavaly, de így is mintegy 14 ezer darabbal kevesebbet, . minit amennyire kereslet várható. Tovább javul a lakásépítők, a iaikásfelújiítók helyzete, amennyiben a hazai építőanyag-iipair termelése növekszik. Ennek ellenére néhány termékből — például villamos szerelési anyagokból, csőkapcsoló idomokból, el ékít romos for r óv í z- tárolókból — csák a szükségesnél kevesebb szállítására vállalkozott eddig az ipar. Az alapvető építőanyagókból azonban az idén sem várható hiány. Az egyéb, itt nem említett fogyasztási cikkekből általában megfelelő kínálatot várnáik a belkereskedelem szakemberei, akik kijelentették: az idén összességében a múlt évihez hasonló színvonalú, egyes termékekből annál valamivel gazdagabb árukínálat várható. Hogy miilyen, áron, arra az ez évi népgazdasági terv enged következtetni, amely szerint 1986-ban a fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. Tegyük hozzá: az 1985. évi fogyasztói árszínvonal-emelkedés meghaladta a 7 százalékot. Gál Zsuzsa Frankfurt. Világszerte ismert, több mint félmillió lakosú város Európa szívében. A Majna partján elterülő metropolis nevezetes kereskedelmi és bankközpont Nemzetközi vásárai, a pénzintézeteket magába foglaló felhőkarcolói és repülőtere révén, földünk szinte minden részével összeköttetésben van. Hogy ez mennyire így áll, bizonyította a közelmúlt nagy eseménye, az Agritechnika ’85 kiállítás is. amely valósággal lázba hozta a várost. Nemcsak a nemzetközi vásárközpontban, hanem az utcákon, az áruházakban, az idegenforgalmi nevezetességeknél is nagy volt a nyüzsgés. Sokan jöttek Frankfurtba, nemcsak Európa más országaiból, hanem a kontinensen túlról, az Egyesült Államokból, Kanadából, Brazíliából, Japánból is. Főleg üzletemberek, farmerék érkeztek, hogy közelebbről megismerjék a világ élenjáró mezőgazdasági technikáját felvonultató cégek munkáját és az igényeknek megfelelő üzleteket is kösse- nék. A város nyugati részén levő vásárközpontban három hatalmas, emeletes, lifttel megközelíthető, légkondicionált csarnokban, 82 ezer 500 négyzetméternyi területen állították ki azokat a gépeket, szerszámokat, alkatrészeket, amelyek hűen reprezentálják a korszerű gépgyártás korszerű termékeit. A vásárközpont előtti téren a bemutatkozó 25 ország zászlaját lengette a szél, közöttük Magyarország nemzeti lobogóját is. Az épületcsoport egyikében levő irodájában találkoztunk. dr. Horst Kronévail, az Agri- tedhnika ’85 igazgatójával, aki szívesen fogadott és a nagy seregszemle jelentőségéről beszélgettünk. — Igazgató úr! Milyen múltja van ennek a nemzetközi kiállításnak? — Nos, több mint húsz esztendővel ezelőtt a Német Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége, valamint a Kémet Mezőgazdasági Tudományos Társaság elhatározta, hogy nemzeti jelleggel, de nemzetközi részvétellel kiállítást szervez. Azzal a céllal született a döntés, hogy bemutassuk hazánk termelőinek, de a nagyvilágnak is, hogy hol tart a mezőgazdaság technikai fejlesztése, ugyanakkor elősegítsük vele a kereskedelmi munkát is. Indokolta ezt az is, hogy a nyugatnémet mezőgazdasági gépipar a legnagyobb Európában, és az Egyesült Álla- mök után második a világon. Termékeinknek több, mint 60 százaléka a külpiacokra kerül, zömmel a közös piaci, de más országokba, így Magyarországra is. A korábbi kiállításokon az állattenyésztés eredményeit is bemutattuk. Most viszont először 1985-ben csak a mezőgazdasági technikai forradalom vívmányait szemléltettük, és ezt a gyakorlatot folytatjuk a jövőben is. Az állattenyésztés pedig önálló nemzetközi kiállítást kapott Hannoverben. — Mennyire érdeklődtek a mostani seregszemle iránt? — örömmel mondhatom, hogy nagy élénkség kísérte az előkészületet. Huszonöt ország, közöttük Brazília, a Német Szövetségi és a Német Demokratikus Köztársaság, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Izrael. Olaszország, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Új-Zéland. Hollandia, Norvégia, Ausztria, Svédország, Lengyelország, Spanyolország, Svájc, Csehszlovákia, a Szovjetunió, Magyarország, az Egyesült Államok több, mint hatszáz kiállítója szerepelt. Ezek 36 százaléka külföldi volt, és közöttük néhány szocialista ország gépgyártói is felhozták termékeiket. Az érdeklődők láthatták és megismerhették a fejlődés főbb irányait, az innovációs törekvéseket. Egy helyen mutatták be a ma és a holnap agrártechnikáját, átfogó képet nyújtva annak teljesítőképességéről. Felvonultattak traktorokat, szállító járműveket, fontosabb szerszámokat, a szántóföldi növénytermelésben a vetéstől az ápoláson át a betakarításig. Az érdeklődők láthatták az energetika,- a környezetvédelmi technika eredményeit, az állattenyésztés, a gyógyászat eszközeit, a gyümölcs- és a zöldségkertészet, illetve ezekkel összefüggésben a feldolgozás és a csomagolás gépeit. Láthatták a világszerte egyre nagyobb teret hódító kis- kerti mozgalom eszközeit is. — Milyen nagyobb cégek jelentkeztek? — Szeretném kiemelni, hogy a hazai, nyugatnémet vállalatok a legnagyobb számmal vettek részt. Így a Bosch, a Becker, a Case International, a Deutz-Fahr, a Claas, a Mercedes, a Lem- ken, a Kleine, a Rabewerk, a Rau, hogy csak néhányat említsek. Ott volt az olasz Fialtagri, az osztrák Bauer, a Pöttinger, a Steyr-Daimler- Puch, az amerikai John Deere, és a Ford, a francia Renault, vagy az angol Mas- sey-Ferguson, különböző erő- és munkagépekkel a talaj- műveléstől, a takarmánytermelésben és betakarításon át az állattenyésztésig, a tejgazdaságát segítő korszerű eszközökig, amelyek közül több Magyarországon is ismert. Nagy érdeklődés kísérte az új típusú szovjet Belorus traktoroik bemutatóját, az NDK-beli Forschritt- gyár arató-cséplő gépeit, a csehszlovák Zetor-erőgépeket. Dr. Horst Krone Magyarország a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével a kaposvári, a győri, a kecskeméti, az orosházi, a szolnoki és a debreceni Mezőgéptől markoló-rakodókkal, permetező- géppel, rotációs kaszával, kombájnra szerelhető adapterekkel, illetve hajtómű- és kardánalkatrészekkel szerepelt. A kiállítás jól bizonyította, hogy a világ mezőgépgyártói az anyag- és energiatakarékosságot, a környezetvédelmet, a mikroelektronika és a lézertechnika alkalmazását valósítják meg, és mindezekben nagy versenyt folytatnak egymással. A bemutatók nagyszerű alkalmat nyújtottak az üzleti tárgyalásokhoz, az élénkülő kereskedelmi kapcsolatok elmélyítéséhez. A kiállítás alkalmával ünnepeltük a Német Mezőgazdasági Tudományos Egyesület fennállásának 100. évfordulóját, amelyre nemzetközi tanácskozást szerveztünk. Ezen dr. Soós Gábor nyugalmazott államtitkár, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület elnöke is tartott előadást itt Frankfurtban, vázolva együttműködésünket. — ön mennyire ismeri a magyar mezőgazdaság eredményeit? — Személyesen is volt módom meggyőződni arról, hogy milyen nagyszerű sikereket értek el az elmúlt éveikben. Legutóbb 1982-ben jártam Magyarországon és tanulmányoztam a mezőgazdasági termelés tapasztalatait. Mint agrárközgazdásznak, nagyon imponáltak azok a teljesítmények, amelyek például Bábolnán születtek a modern kukoricatermelésben vagy a lótenyésztésben. Mindezeket megvitattam dr. Burgert Róberttel, a kombinát vezérigazgatójával is. Legközelebb 1986-ban készülök Magyarországra, miután ősszel kerül sor Budapesten, a Hungexpo szervezésében a nemzetközi kiállító szervezetek kongresszusára. Mi itt Frankfurtban a jó tapasztalatok alapján 1987-ben rendezzük meg ismét az Agri- teehnika nemzetközi kiállítást, amelyre ismét szívesen látjuk Magyarországot is. (Folytatjuk) Mentusz Károly impulzus A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Országos Elnöksége — figyelemmel a műszaki értelmiség előtt álló, megnövekedett feladatokra — úgy határozott, hogy széles körű célkitűzésekkel, új szakmai közéleti fórumot teremt nemcsak tagságának, hanem az egész magyar reálértelmiségnek. így indult útjára a kéthetenként megjelenő Impulzus. Vámos Tibor akadémikus, a szerkesztőbizottság elnöke, így fogalmazta meg az Impulzus indításának okait: „Szükségünk van olyan lapra, amelyben a műszaki értelmiség önmagáról és önmagának szól, igyekszik feltárni és mozgósító javaslataival előre lendíteni azokat a feltételeket, amelyek a reálértelmiséget alkalmassá teszik történelmi feladatára, hogy vezesse az ország műszaki felzárkózását”. A kedvező fogadtatásra talált Impulzus a technika iránt megnövekedett érdeklődést — a műszaki témákkal foglalkozó egyéb kiadványoktól eltérően — másféleképpen igyekszik kielégíteni azzal, hogy a műszaki újdonságokat, az innovációs folyamatokat, a népgazdaság, illetve a társadalom — ezen belül is különösen a mérnök- társadalom — kontextusába ágyazva tükrözteti. Az Impulzus feladatának tekinti az alkotó értelmiség hatékony segítését a műszaki-gazdasági problémák innovatív megoldására, az új gondolatok, megközelítésmódok, a technikai újítások szüntelen keresésére, azon körülmények feltárására, amelyek segítik a műszaki fejlődést. A lapban megtalálhatók a műszaki tevékenységben hasznosítható, gondolatébresztő tudósítások, hírek. Rendszeresen foglalkozik a lap a jövőkutatás kérdésével, a haditechnikával, az ipari formatervezéssel. Az Impulzus iránt növekszik a társadalmi érdeklődés. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy a kéthetente megjelenő, 64 oldalas kiadvány igen sokrétű információi nemcsak a mérnöktársadalomban találtak befogadásra. A lap a technikai civilizáció hazai és külföldi híreivel, elméleti és mindennapi gondjainak megírásával, viták közlésével vonzza mindazokat is, akiknek munkaterve az új műszaki koncepciók termékváltása, és napjaink verseny- pályáján az új iránti fogékonysággal tevékenykednek, a technika világában élnek. Az is jó tapasztalat, hogy ahol műszaki tevékenység folyik, ahol jelen van a technika, ott nélkülözhetetlen tájékoztató, gondolatébresztő, cselekvésre inspiráló, hasznos „segédeszköz” az Impulzus.
