Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
V NÉPÚJSÁG, 1986. január 25., szombat Legjobb szakácsaink a világkupára készülnek Megszállott vidékiek a csapatban Világszínvonalon főzni vidéken is lehet, például Borsodban. Ezt bizonyítja Mátyás Rudolf, a miskolci Juno szálloda konyhafőnöke, és a kazincbarcikai Kopcsik Lajos, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat cukrász üzemének vezetője. Mindketten területi versenyeken tűntek fel, majd országos rendezvényeken is bizonyítottak. Most első nagy nemzetközi szereplésükre készülnek. Tagjai ugyanis a január 30. és február 3. között Luxemburgban rendezendő I. kulináris világku pán résztvevő magyar csapatnak. Legjobb szakácsaink a budapesti Duna Intercontinental szállodában főpróbán mutatták be 52 fogásból álló ..versenyművüket” szakmájuk és a sajtó képviselőinek. Egy-egy falat között beszélgettünk a szakácsválogatott kapitányával. Tauzin Miklóssal, aki egyébként a HungarHotels vállalat osztályvezetője. — Hogyan lehet egy embernek 52 különböző ételt végigkóstolni? — Ez nehéz feladat, de kóstolás nélkül nem lehet versenyeket rendezni. Általában rendszerezzük az ételeket, és a halakkal kezdjük, majd a hideg sültek, saláták, végül a meleg ételek következnek. Zsűrizés közben almával, ásványvízzel pihentetjük a nyelvünket. — A mennyiség nem sok? — Mindenből éppen csak egy falatot eszünk, különben az ember szétpukkadna. — Milyen menüvel szerepel a magyar együttes Luxemburgban? — A rendezők az 1984-es frankfurti szakácsolimpián legjobban szerepelt 18 csapatot hívták meg. Minden résztvevőtől azt kérték, hogy konyhája nemzeti sajátosságainak megfelelő ételeket mutasson be, amelyeket azonban a világon mindenütt elfogadnak. Ebben a szellemben efféle meleg ételt fogunk főzni. Például a pulykamell elterjedt étel, de mi egy tejfölös, paprikás, gombás mártással magyarossá tesszük. Ugyanígy nálunk a fogas paprikás lében úszik. Azonkívül párolt bélszínt, töltött kacsát és töltött malacot viszünk. — A hideg ételek versenyében milyen finomságok képviselik konyhánkat? — Itt a rendezők dekoratív tálakat kívánnak, ízletes ennivalókkal. A mi slágerünk itt a bélszínfilé Budapest módra, ami pörkölt léiben főtt, gombás, zöldborscs, májas ragut jelent. Másiik ászunk a kacsamell Novák módra, azaz a kacsát saját májával megtöltjük. — Az ételek ára nem is érdekes? — De igen. A luxemburgi rendezvény célja, hogy az idegenforgalmi szakembereknek ötleteket adjon a turisták tömeges étkeztetéséhez, de kiváló minőségben. Egy-egy tányéron azonban a nyersanyagok együttes ára csak 3,50 és hét nyugatnémet márka között lehet. — Kik az együttes tagjai? úatyryné — A csapatban tapasztalt Oscar-díjasaink, Lukács István az Atrium Hyatt, Novák Ferenc a Gel- lért szálloda konyhafőnöke, és Nemeskövi Dénes, a Duna Intercontinental hidegkonyhájának vezetője főz. Egyéniben a szakma megszállottjainak tartott két borsodi szakjember mellett Oscar-díjas szakácsaink: Lukács István és Novák Ferenc Varga Sándor és Piri István budapesti h idegkonyha- specialisták indulnak. — Milyen szempontok döntenek a válogatásnál? — 35 éve járom az országot és a világot, figyelem a vendéglátás hétköznapjait és a bemutatókat, tudom, hogy ki mit tud. Az összeállításnál fontos, hogy a csapat tagjai kiegészítsék egymást. Egyikük háziasán főz, a másik kiválóan ért a húsokhoz. a harmadik jó szervező, a negyedik igen fogékony az újra. — Ha már itt tartunk: a 35 év legjobb sztorija? — Kuwaitban részt vettünk a Hilton szálloda megnyitásán. Többek között megkértek, hogy egy 400 fős esküvői vacsorát készítsünk el. Nagyon igyekeztünk, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyarok főzt- jéhez mit szólnak a tehetős arab háziasszonyok? Érré választ sajnos nem kaptunk, mert a vacsorán egyetlen nő sem vett részt, még a menyasszony sem. Ott az a szokás. hogy lakodalmat csak a férfiak ülnek. Nekik mindenesetre ízlett a főztünk. — A magyar szakácsok legjobbjai a világ élvonalához tartoznak. De itthon a vendégek ennél sokkal szerényebb igényekkel ülnek íbe ebédelni vagy vacsorázni egy átlagos magyar étterembe, ahol ennek a világhírnek gyakran még morzsáját sem tapasztalják. Túl nagy a különbség a legjobbak és az átlag közt. ön szerint is hiányzik a tisztes középszer? — Sajnos, igen. A kereskedelmi vendéglátásban sok helyen korszerűtlen, özönvíz előtti konyhai felszerelésékkel dolgoznak a szakemberek, akik ráadásul nem mindenütt elég felkészültek. Az áruellátás is kiegyensúlyozatlan, ami toyább szűkíti a lehetőségeket. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy az utóbbi két évben nagy változások kezdődtek, mert óriást a konkurrencia, és a harc egyre nehezebb lesz. Azért jó, hogy a szakmában van kikre fölnézni, mert ez mindenképpen húzóerő. Bajai István Engedély nélkül..•? A hó esett, az út csúszott, hétfő volt. . . Alig nehány mondatot váltottunk az autóban, amíg Kccsk- re értünk. A kőbányába vezetett az utunk, hogy bemutathassuk olvasóinknak az ott dolgozók munkáját. ami ilyenkor télen dupla helytállást követel. Elölte természetesen, mint ahogy az szokás, telefonon egyeztettük az időpontot a bányaüzem vezetöhelyette- sével. Meg is állapodtunk. Aztán a helyszínen nem kis meglepetés ért bennünket. Az üzemvezető-helyettes az asztalnál ült eg> aktahalmaz mögött. Amikor beléptünk, már érezhettük köszöntéséből, hogy nincs minden rendben. — Csak egy negyedórára tartanánk fel — mondtuk —. majd kimennénk a munkahelyre, a kőbányába. — Elméletileg ráérnék egy negyedórára — jött a válasz —, csakhogy nincs itthon az üzemvezető, s ig> nélküle nem nyilatkozhatok. — Behat, maga a helyettese — érveltünk —. s telefonon is megbeszéltük a dolgot. Aztán már ott tartottunk, hogy a Politikai Bizottság ide vonatkozó határozatát is idéztük, ami szerint ugye, a tájékoztatás kötelesség! Hajthatatlan maradt, nem érdekelte semmiféle rendelet, kérés, könyörgés, rimánkodás. Mit volt, mit tenni, búcsúztunk, majd a bejárati ajtónál megkérdeztük, hogy azért a bányászokkal beszélhetnénk-e? — Természetesen — jött a felelet. Majd toronyiránt a nagy hegy felé mutatott, ahol elképzelése szerint valamerre megtalálhattuk volna embereit. Aztán röpke pillantást vetett Ladánkra, szemével megvizsgálta a gumikat, is megnyugodva közölte, hogy útközben talán el sem akadunk. Nem egyedi esetről van szó. ez csupán a legfrissebb történet. Amikor egy adott vállalat, üzem, termelőegység második embere valamilyen okra hivatkozva nem hajlandó saját cégéről nyilatkozni, véleményt formálni. No, nem azért, mintha nem lenne tisztában az ott folyó munkákkal, történésekkel, inkább ..a hallgatni arany” mondás mögé bújva. így fedezi önmagát. Ebből ugyanis az égvilágon semmi baja nem történhet senkinek. Ezek az, emberek egyetlen dologról feledkeznek meg csupán. Egyetlen kollégám sem érkezik sehová rossz szándékkal. Am, ha visszásságokat tapasztal valahol, azt kötelességünk a nyilvánosság elé tárni. így történt az esetben is ... (kis szabó) Miről írt 100 éve a Népújság? Egy évszázaddal ezelőtt az Egerben megjelenő Népújság már a XVII. évfolyamát jegyezte. A lap hetente jelent meg. A kiadótulajdonos és felelős szerkesztő Luga László volt. Az év folyamán havonta egyszer ebből idézünk. 1886. JANUAR: Idézet az újévi köszöntőből „Mi is minden évben megtaláljuk a bajt, meg fogjuk találni 1886-ban is... Még azt sem mondhatjuk, hogy itthon nyugodtan alhatunk... ki tudja képes lesz-e a három császár szövetsége a békét biztosítani keleten?” Energia Ma szénproblémáink is adódnak. Száz éve erről így írt az egri lap: „Képzeljünk el olyan időt, amikor a bányából kihozott kőszenet rögtön tűzbe dobják, az ebből kifejlett hőt erővé változtatják, 's az így nyert erőt sodronyok útján mérföldekre vezetik' a kívánt helyekre. A \heiyett tehát, hogy ipáid. Salgótarjánban a hányákból a kőszenet kocsin és vaspályán több kevesebb idő alatt a budapesti gyárakba szállítják: a salgótarjáni bányák közvetlen szomszédságában ott fog állani az új berendezésű fűtőház, melynek elektromos gépeiből vékony sodronyok ei fogják vezetni a kész erőt közvetlenül Budapest gyáraiba. melyek nem úgy, mint most, kőszenet, hanem a szükséges munkaerőt fogják Salgótarjánból megrendelni.” Isten segíts László István istensegítsi plébános levele a lapban: ,2-ik József császár uralkodása alatt keletkeztek 1776-ban a bukovinai magyar telepek, hol tisztán, hol ikevert elemekkel. Míg az 1883-iki kitelepítés meg nem történt Pancsova tájékára, addig éltünk valahogy száz és néhány éven keresztül, de a kitelepítés után minden község megrendült, idegen elemek özönlöttek közénk . 1. Templomunk rozzant faépület, maholnap ösz- szedől és kiszorulunk belőle ... iskolánk szegény ... Ezért a 1község öregeivel egyetemben (bizalommal fordulunk a nagy Magyarországhoz ... juttassanak nekünk is a szeredet filléreiből templomunk építésére... Filléreket kérünk tehát, hogy magyarok maradhassunk.” Visszatért kivándorlók A lap hírül adja: „Hazánkban egyre szaporodik azok száma, kik csalódott reményekkel tértek vissza az ígéretföldének tartott tengerentúlt világrészből. De csaknem annyival szaporodik azok száma is, kik most már a megélhetés utolsó talaját is elvesztették lábuk alól. Mert Amerikába tudvalevőleg többnyire oly hazánkfiai mentek, kik itthon sem vagyonnal nem bírtak, sem munkát nem kaptak.” Pasteurről is hírt olvastunk a lapban: „Híres orvos Párizsban, ki beoltás által a veszettséget gyógyítja és pedig sikeresen.” Majd arról tudósítja az olvasókat, hogy Trefort közoktatásügyi miniszter kérésére Pasteur válaszolt, és egy magyar orvost szívesen hívott magához, hogy beavassa „az ebdüh elleni gyógyítás módszerébe.” Postatakarékpénztárak Akkortájt kezdődött a takarékoskodás szervezett intézményeinek létrehozása. Erről a következőket olvastuk: ,,A betétek 1000 Forintig senki által sem foglalhatók le és semminemű adó alá nem esnek... Az elhelyezett betétek biztonságát emeli, az, hogy a visszafizetéseket csak a betevő, illetve ha írni, olvasni nem tud, tanúinak vagy meghatalmazottjának aláírására teljesittetnek, a betétkönyvecskének elvesztése vagy ellopása esetében I tehát a betevő kürt nem szenvedhet.” Végül megemlíti a lap: „a postánál alkalmazottnak rögtöni elbocsátás terhe alatt meg van tiltva a betevők neveiről, a betett ösz- szegröl bárkit is értesíteni ” Az intézmény Egerben február 1-én kezdte meg működését és fogadott el betéteket. A hírrovatban itt-ott humor is található. íme egy: „Három híres orvos beteg mellett tanácskozik. Midőn távoztak, a beteg becsöngeti szolgáját. — Te kísérted, ki őket. nemde, Jancsi? Mondd csak m{t beszéltek? — Nem bírtak megegyezni! Erre az a kicsi kopasz, azt mondá két társának, hogy legyetek tö- retemmel, a boncolás majd tudatja velünk, hogy mi baja volt." Ez idő tájt kezdődtek a hajdani boldog békeidők. Vagy sem? íme egy másik hír: „Ismétlő fegyvereket fognak beszerezni a hadsereg részére, ezek az úgynevezett 'Mannlicher-féle puskák lesznek. Űj rendszerinti puska, új költség! Egy puska állítólag 50 frtba kerül, s összesen több mint egymillió darúbra lenne szükség." A takarékos kormány A száz évvel ezelőtti költségvetés tárgyalásáról a következőket olvastuk a Népújságban: „A 40—50 millió deficzit nem baj! Ha nincs, lesz pénz! Természetesen a deficzitet tőlünk szedik be adó képében... A kormány is mélyen érzi az u-ralkodó gazdasági viszonyok következményeit .. . az állampolgárokra nehezedő terhek a mai körülmények között elviselhetetlenek és valamit tenni kel. De mit? Erre azonban a pénzügyminiszter elmulasztotta megadni a (választ...” No, (je ez száz éve volt, kedves olvasó ... Jólesük ezután egy újabb tréfa a lapból, mely a következő; „Lázas beteggel kínlódnak az orvosok, de különösen az zavarja őket, hogy a beteg nagyon szomjazik. Végiül a beteg javasolja: „Uraim! csak a lázt távolítsák el, a szomjúságot majd magam is eloltom.” Tapasztalt beteg lehetett, s minden jel szerint egri illetőségű. Hasznos tudnivalók rovatban fagydaganat ellen a következő javaslatot tesszük közzé: „Készítsünk lábvizet oly vízből, melyben egy zeller főtt, s használjuk oly forrón, a hogy bírjuk. A fagy daganat állítólag már a következő nap elmúlik.” De a petróleumot is figyelembe ajánlja a lap. Végül a következőt: „De jobb ennél a lábat 1 rész sósavból és 7 rész vízből álló keverékben áztatni." A Népújság egyik eljárás kipróbálást sem javasolja. Ugyanitt találtuk, hogy ,,a tyúkok a szenet néha nagy mohósággal eszik. r ”n- doskodni ikell arról, hogy kukoricza nagysági szemekre darált szén mindig legyen az aprómarha köze. lében, minthogy az állatok étvágyát különféle szükségletek kormányozzák.” ll>?í Időjárás 1886 januárjában Európa-szerte nagy hóviharok dúltak. ,,Nálunk Mar gyarországon január 10-iké- tői három napig folyamatosan havazott... a közlekedésben mindenütt nagy zavarok álltak be, melyék azonban már el vannak hárítva. Most az árvíztől retteg az ország.” Közben Trefort miniszter', példamutatóan sürgősen intézkedett: ,,Párisba, a hírneves tanár saját kívánatára, Babes Viktor egyetemi tanár utazott Pasteurhöz.”. Végére érünk januárnak A Népújság utolsó heti számából idézzük az alábbiakat : Az italmérési jog „sok fielyen fsak azért, mert többet fizetnek, mimt mások, lelkiismeretlen üzéreknek adatik bérbe. Ezek az illető vidék népének azután szabadalmazott eir- kölcsrontóivá és uzsorásaivá lesznek. Ha la jövőben . is meg lesz engedve, hogy !a nép |ezen pióczái mindenféle rossz szenvedélyt terjesszenek annak körében, akkor az államnak és a társadalomnak a legszebb föltevéseken alapuló :eljárása is merőben haszontalannak fog bizonyulni”. Ne essen kétségbe az OlVasó, ezt száz (100) éve írták. A januári tallózást a következő hírrel fejezzük be: „Hódmező-Vásárhelyen női kaszinót akarnak létesíteni; pedig hát a nőnek otthon a helye.” (összeállítja) Benkő Károly
