Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Beavatottság „A lustaság, a lassúság ellen van orvosság, de a butaság ellen nincs. Ez vo­natkozik azokra, akiknek- feladatuk, kötelességük a tájékoztatás, de elmulaszt­ják” — nyilatkozta a Nép- szabadság karácsonyi Ke­rékasztalában Bányász Re­zső. A beszélgetés, mely­ben a Tájékoztatási Hiva­tal elnöke részt vett, szűk­szavúan „A tájékoztatás­ról” címet viselte. Épp e szűkszavúság is jelzi: na­gyon is tágan kell, kellene újraértelmeznünk a tájé­koztatásnak sokszor sab­lonok közé szorított fogal­mát. Csak beavatott emberek­től várhatjuk, hogy áldo­zatkészségüket, lelemé­nyességüket, szenvedélyü­ket a közös célokért moz­gósítsák — hangzik el mind gyakrabban a felis­merés. Többnyire egyetér­tő bólogatás fogadja e sza­vakat, hiszen gazdaságunk minden pontján jól érez­hető. hogy a személyes ér­tékek teljes latba vetése: szinte nélkülözhetetlen az eredményekhez a követke­ző években. Mégis előfor­dulhat, hogy a nagy álta­lánosságban való egyetértés ellenére elfelejtjük alkal­mazni a tájékoztatás, a be­avatás köznapi gyakorlatát. Jellegzetes országos példa erre a Hírháttér című tv- műsor és a posta össze­koccanása. Persze, megyei is akad: a Gyöngyösi Ag- romechanikai Kisszövetke­zet látta „időszerűtlennek” szervezeti változásának okát a nyilvánosság elé tárni. Talán nem is annyi­ra a szemérmesség vagy a fontoskodás az oka a ha­sonló eseteknek. Inkább egy régebbről maradt be­idegződés, a melyre csak rá kell mutatni, nevén kell nevezni, s feloldódik. Ez — úgy tűnik — kez­detét vette széleskörűen. S nemcsak nálunk, Ma­gyarországon, hanem kör­nyezetünkben is. A Nép- szabadság január 9-i szá­ma idézi a Szovjetszkaja Rosszija nevű moszkvai la­pot. amely a tájékoztatás­ról szóló olvasói levelek­nek adott helyet. Ezek kö­zül például az egyik azt panaszolta, hogy az októ­beri tadzsikisztáni föld­rengésről a sajtó csak azt közölte, „voltak áldozatok”, a televízió pedig nem adott hírt az eseményről. Ugyan­akkor a mexikói földren­gésről részletes volt a tájé­koztatás. „Hát Tádzsikisz­tán távolabb van, mint La­tin-Amerika?” — kérdezte a moszkvai levélíró. A Népszabadság cikkidéze­te sok, számunkra is ta­nulságos mondatot tartal­maz. Érthető persze, hogy a váratlan esemény, vagy a rossz fejlemény megvi­seli az illetékest, s a fe­szültségben a tájékoztatást másodlagos fontosságúnak véli. Kisebb balesetnél is tapasztalja ezt a gyakorló újságíró. Ám, a reálisan tájékozódni óhajtó közvé­lemény mindig lényegesebb tényező. Molnár Pál EREDMÉNYES ESZTENDŐ UTÁN AZ EGRI IKLV-NÉL Folytatják a lakásfelújításokat Házkezelés, karbantartás, felújítás. Ezt a három fontos szakmai feladatot látják el az ingatlankezelő vállalatok. Mint közismert, az elmúlt esztendő­től megváltozott az érdekelt­ségi rendszerük. Az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium és a megyei tanácsok normatívákat állapítottak meg számukra. Munkájuk során nyereséget kell, hogy produ­káljanak. Miként sikerült az 1985-ös esztendő az Egri IKLV- nél, erről érdeklődtünk Kará­csony László Igazgatótól. Elmondta, hogy összesen 5349 lakás tartozik hozzá­juk Egerben, Bélapátfalván és Egercsehiben. Ezek üze­meltetésére, így például a házfelügyeleti tevékenység­re, valamint a liftek, tévé­antennák, erősítők hibáinak elhárítására 29,5 millió forint állt rendelkezésükre. Mivel a házfelügyelők jól, s ugyanakkor takarékosan gaz­dálkodtak a rendelkezésük­re bocsátott eszközökkel, így 160 ezer forint jutalmat is kiosztottak közöttük. A hi­baelhárítás terén is igyekez­tek érdekeltté tenni a szak­embereket. Arra ösztönözték őket, hogy tartósan javítsák ki a rájuk bízott berende­zéseket. A tapasztalatok sze­rint jó munkát végeztek. mégis többnyire rajtuk kí­vül álló okok miatt sok pa­nasz érkezett. Például az esőzések utáni beázások és a falnedvesség okoztak bosz- szúságot a lakóknak. Sajnos, az új épületeknél is sok a problémájuk, mivel a kivite­lezők nem teljesítik meg­felelően feladataikat. Rossz minőségben adják át a la­kásokat. Egyébként a régi­ek rendbehozásához nem kaptak megfelelő szakembe­reket, így parkettás szak­munkásaikat tetőfedőnek is kiképezték. A lakóházi üze­meltetés összességében ered­ményesnek bizonyult, s az idén szeretnék kiküszöbölni az ismert nehézségeket. Az idei kiadási költségeiket öt százalékkal növelhetik az engedélyek alapján. Sikeresnek minősíthető a karbantartói tevékenységük is. A premizálási rendszer révén gyorsabb és szebb munkát végeztek dolgozóik. Hátráltatta őket a konyha­berendezések hiánya. Így például az 1985-re igényelt szekrények, konvektorok, vízmelegítők 40 százalékát csak december 29-én kap­ták meg. Ráadásul a ma­gyar gyártmányokat NDK- beliekkel igyekeztek pótol­ni, s ez nem egyezett meg a szabvánnyal. Emiatt aka­dozott a beszerelés. Jól ha­ladtak a külső homlokzat rendbetételével. Így a Baj- csy-Zsilinszky tömböt és a Kodály utcai magas háza­kat varázsolták újjá. Új­donság: az alkalmankét fö­löslegessé váló munkaerőt más intézményeknél kötték le. A felújítást sújtotta a leg­jobban a szabályzóváltozás. Több épület rekonstrukció­ját kellett megállítani, mi­vel a kért pótlólagos támo­gatást nem kapták meg. Ezért például a Dobó tér 7 —9., a Jókai utca 1 A és a Dobó utca 3. szám alatti há­zaknál csak az idén folytat­hatják a munkálatokat. Egyébként tavaly felújítot­ták saját kivitelezésben a Bródy Sándor u. 1., a Ba­lassa B. u. 2., s a Lenin út. 6. szám alatti épületeket. Az Egri Épületkarbantartó Szö­vetkezet a Knézich K. u. 32., az egercsehi ktsz pedig a Le­nin út 10. szám alatt vég­zett hasonló munkát. Fejtö­rést okozott, hogy a külső kivitelezők nem teljesítették mindig határidőre a vállalt feladatukat, sőt minőségi ki­fogás is akadt ellenük. Ezért, amíg nem fordítanak kellő figyelmet vállalásaikra, ke­vesebb lehetőséget biztosíta­nak számukra. A vállalat idei tervei kö­zött szerepel a távfűtési be­rendezések korszerűsítése, az automatizálástól 10—15 szá­zalékos gázenergia megtaka­rítást remélnek. Igyekeznek még jobban hasznosítani a már működő számítógép- központjukat. Az üzemelte­tést az előző évihez hasonló szinten végzik majd, viszont növelik a dolgozók érdekelt­ségét. A karbantartás so­rán folytatják a belváros tömbjeinek homlokzati és tetőszerkezeti rendbetételét, s a pénzügyi kereteknek megfelelően a lakásokon be­lül adódó feladatokat is el­végzik. A rekonstrukció so­rán részben befejezik a kis Dobó tér épületeit, s elin­dítják a Dobó utca, valamint a Széchenyi utca még újjá nem varázsolt részeinek munkálatait, összesen 15 la­kást teljesen, 71-et pedig részlegesen újítanak fel. Az egri Bródy Sándor utcai lakóház udvari része A Lenin út 6. szám alatti házat is saját kivitelezésben újították fel (Fotó: Szántó György) Várkonyi Péter befejezte varsói tárgyalásait Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Marian Orzechows- kinak, a Lengyel Népköztár­saság külügyminiszterének meghívására 1986. január 22 —23-án hivatalos baráti lá­togatást tett Lengyelország­ban. Várkonyi Pétert fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP Központi Bizottságának el­ső titkára, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsá­nak elnöke és Zbigniev Messner, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. Marjai József hazaérkezett Moszkvából Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvi- selője csütörtökön haza­érkezett Moszkvából, ahol részt vett a KGST Végre­hajtó Bizottságának 118. ülé­sén. Érkezésekor a Ferihe­gyi repülőterén jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. Németh Károly fogadta Denis Healeyt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyette­se csütörtökön délelőtt hi­vatalában fogadta a hazánk­ban tartózkodó Denis Hea­leyt, a Brit Munkáspárt külügyi szóvivőjét. A szí­vélyes légkörű megbeszélé­sen kölcsönösen tájékoztat­ták egymást országaik hely­zetéről, a pártjaik előtt ál­ló feladatokról. Egybehang­zóan úgy értékelték, hogy a magyar—brit kapcsolatok fejlődése, a két párt kép­viselőinek rendszeres érint­kezése jól szolgálja a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok közötti bizalom és együttműködés erősítését, az enyhülés ügyét. A találkozón részt vett Kovács László. az MSZMP külügyi osztályának helyet­tes vezetője. Egyezmények a magyar—szovjet együttműködésről Borisz Sztukalin sajtótájékoztatója A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja közelgő, XXVII. kongresszusának előkészü­leteiről, a plénum elé ke­rülő dokumentumokról, va­lamint más aktuális kérdé­sekről tájékoztatta az új­ságírókat, a sajtó vezető képviselőit Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete csütörtökön Bu­dapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az in. tézményben működő újságíró­klub rendezvényén megje­lent Bányász Rezső állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke és Bereczky Gyula, az MSZMP KB alosztályveze­tője is. A jelenlévőket Sik­lósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója, az újságíróklub elnöke kö­szöntötte. Borisz Sztukalin részlete­sen szólt az SZKP KB új szerkesztésű programjának tavaly októberben közzétett tervezetéről, a dokumen­tumban megfogalmazott fel­adatokról. A kétoldalú kap­csolatok fejlődését méltat­va kiemelte országaink gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésének je­lentőségét. Emlékeztetett ar­ra, hogy a napokban fon­tos egyezmény született töb­bek között a mikroelektro­nikában, az agráripari komplexumok terén és a közfogyasztási cikkek gyár­tásában való együttműkö­désről. A nagykövet kérdésekre válaszolva szólt a Szovjet­unió társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális éle­téről, valamint Mihail Gor­bacsov január 15-i nyilat­kozatának nemzetközi fo­gadtatásáról. EGERT ÉS OSTOROST IS ÉRINTI Országos tanácskozás a pincerendszerekről Csütörtökön jubileumi ülést tartott Szekszárdon az Országos Pincebizottság. A testületet 10 évvel ezelőtt, azzal a céllal hozták létre, hogy országos program ke­retében, tervszerűen meg­valósíthassák a lakott terü­leteken veszélyessé vált pin­cék felkutatását és megszün­tetését. A mostani tanács­kozáson a pincebizottság el­nöke, Jantner Antal építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes irányításá­val megvitatták az eddig végzett munka tapasztala­tait és kidolgozták a VII. ötéves tervre szóló progra­mot. Mint elhangzott, a 10 év alatt kétmilliárd forint költtsé'ggel jórészt rendbe­hozták — ahol szükség volt megszüntették — Eger, Pécs, Szekszárd és Szentendre életveszélyessé vált boros- és egyéb pincéit, de időnkénti útbeszakadások és más föld­mozgások jelzik, hogy a munkát folytatni kell. A következő tervidőszak­ban újabb településeket vonnak be az országos pin­ceprogramba: felvették az Országos Pincebizottság tagjai közé az Eger mel­letti Ostoros, továbbá Nagy­maros és a főváros XXII. kerülete, Budafok képviselő­it. Ezéken a településeken, illetve városrészben van a legtöbb tennivaló a régi pincék felújításában. Bejelentették a szekszár­di tanácskozáson, hogy a VII. ötéves tervben egymil- liárd forint jut a pinceprog­ram munkálataira. A külügyminiszterek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik szocialista építőmunkájáról, az MSZMP XIII, kongresszusán hozott határozatok megvalósításá­ról és a LEMP X. kongresz- szusának előkészületeiről, át­tekintették a magyar—len­gyel kapcsolatokat és fej­lesztésük feladatait, meg­vitatták a nemzetközi hely­zet kulcskérdéseit. A külügyminiszterek ki­emelkedőnek tekintik és tel­jes mértékben támogatják az SZKP főtitkárának 1986. ja­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents