Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. január 22., szerda 3 Hz állam, mint tulajdonos A termelési eszközök társadalmi tulajdona — szocialista köztulajdona — azt jelentette majd négy évtizeddel ezelőtt, hogy megszűnik a kizsákmányolás; a munka minden gyümölcse a népet illeti. A társadalmi tulajdon tárgya egyformán mindenkié, de külön-külön senkié. A társadalmi tulajdon nem tulajdonjog a szó jogi értelmében. A vállalat termelő kollektívája nincs közvetlen tulajdonosi kapcsolatban saját vállalata termelőeszközeivel; ezek nem képezik az adott kollektíva tulajdonát. A vállalat; „gondnok”, „vagyonkezelő”. Hamar kiderült — főleg az államosítások során —, hogy mégis kell lenni jogi értelemben vett tulajdonos' nak. Ez lett az állam. Az állam a dolgozó nép érdekében gyakorolja tulajdonjogát, tehát szocialista állami tulajdonról és közvetett társadalmi tulajdonról van szló. MS ad ritkábban esett szó arról a marxi gondolatról, hogy a társadalmi tulajdon először úgy jelenik meg, mint a munkásság osztálytulajdona, majd ezután mint a társadalom ösz- szes tagjának tulajdona. Munka és tulajdon De fennmaradtak — egyrészt mint tantótelek. másrészt, mint elérendő követelmények — azok az elvek, amelyek szerint a szocialista társadalmi tulajdon lényege a munkaerő és a termelési eszközök szocialista egyesítése, ahol a tulajdon és a muníka egyesül, a munkafunkció és az elsajátítási funkció nem válik szét; a társadalom minden tagja egy személyben lát el közvetlenül munkafunkciót és társadalmi /elsajiátítási funkciót. A csoportok és szervezetek koordináltan vesznek részt a gazdasági folyamatokban, tervszerűség uralkodik. A gazdasági tevékenység célja a társadalmi szükségletek mind teljesebb kielégítése, haladás az össznépi tulajdon létrejötte és az osztály nélküli társadalom felé. Az érdekek alapvetően azonosak: az egyének, csoportok közötti kapcsolatok egyenrangúak. Bár a régi, hagyományos felfogást sem a tudomány, sem az élet meg nem cáfolta. de a hangsúlyok meglehetősen eltolódtak. A társadalmi tulajdon hamar elhagyta az ideológia védett területét és kilépett a gyakorlatba. Kénytelen lett jogilag is konkrét formát ölteni. A vállalati kollektíva fokozatosan rendelkezési jogosultságokhoz jutott. A vállalat már nem csupán „vagyonkezelő”, hanem igazi tulajdonossá vált. Csak politikai értelmezésben igaz, hogy a társadalmi tulajdon a munkásság, majd a társadalom összes tagjának tulajdona. A gazdasági tévé' kenység célja lett a nemzeti jövedelem növelése, -miméi nagyobb nyereség elérése. Az érdekekről kiderült, hogy csak végső soron azonosak, egyébként rendkívül eltérőek. Az egyének és a csoportok közötti kapcsolatok sem mohdhatók egyenrangúaknak. A tulajdon ma már nem egyszerűen általános társadalmi-gazdasági viszony, hanem hatalom, ren~ delkezés, ellenőrzés és döntésrendszer is. Mire jogosultak a vállalatok? A három évtizeddel ezelőtti felfogás szerint a vállalat nem lehet tulajdonos, hiszen az állami tulajdon oszthatatlan: a vállalat — állami szervként — állami jellegű részfeladatokat teljesít; jogosultságait az ál' Iámtól feltételesen és kötelezettségeihez igazodóan kapja, tehát súját alapú jogosultságai nincsenek. A vállalatok ebben a felfogásban nem tulajdonosai a realizált értéknek; döntési lehetőségük csak a terven belül van; tevékenységük alapvető irányába nincs beleszólásuk. Sokan voltak abban az időben, de később is azon az állásponton, hogy a gazdasági egységeknek a szocializmusban nem is szabad vállalati formába szerveződniük, hiszen a vállalat kapitalista jellegű intézmény; az önállóan működő vállalat mind az állam, mind a dolgozók tulajdonosi jogait korlátozza, a dolgozók tevékenységét a piac uralma alá veti. Azóta túlestünk néhány reformon. Általánossá lettek az áru. és pénzviszonyok. Utat engedtünk a szabályozott piacnak, a vállalati elkülönült érdeknek, a vállalkozásnak. Kiderült számos «jogi megfogalmazásról, hogy első ránézésre igen jól érthető, de alkalmazásakor homályos. Mit jelent az, hogy a vállalat állami jellegű részfeladatokat lát el, jogosultságai feltételesek? A gazdálkodás, a termelés csak néhány nagyon alapvető tevékenységben „állami jellegű”, például a szénbányászatban, a villamosendrgia-iparban, a hadiiparban, a kommunális közüzemi ellátásban. Ma már a vállalatoknak vannak saját, közvetlen jogosultságaik; tulajdonosaik a termelési eszközöknek és a realizált értéknek. Döntési lehetőségeik széles körűek: nem kapnak kötelező tervet. Az állam a vállalati vagyontárgyaikat nem csoportosíthatja át. Kiderült a vállalatról, hogy nem kapitalista jellegű intézmény, hanem a gazdálkodó egységek természetes formája ott, ahol árutermelés van. Nem korlátozza, hanem erősíti a dolgozók tulajdonosi jogait. Az állam teret ad a társadalom önszerveződésének, önkorrekciós képessége erősödésének. Nő a jelentősége ,a vállalkozói tevékenységnek. A vállalatoknak az államigazgatási szervektől való közvetlen függősége csökken; a döntéseket és az ezekért való felelősséget állami és pártszervek nem vállalják át. Három alapvető típus Világtendencia, hogy mindenütt keresik a tevékenységek jellegéhez, a termelőerők fejlettségéhez és koncentráltságához igazodó irányítási formákat és tulaj doni konstrukciókat. Nálunk js kialakult a három alapvető tulajdontípus: o közvetlen állami („az állam vállalata”), a közvetett állami („állami vállalat”) és a szövetkezeti tulajdon. Ehhez jönnek még a szocialista szektorokba integrált kisvállalkozások (háztáji és kisegítő gazdaságok, szakcsoportok, vgmk-k stb.) és a magánszektor különböző formái (kis magántulajdon, vegyes vállalat, tőkés magánvállalat). A gazdaság túlnyomó részeit az állami vállalatok és a szövetkezetek teszik ki. A lényeg az, hogy a termelési eszközök zöme felett a vállalat rendelkezik, ő a tulajdonos. A vállalat persze az állam tulajdonában van. Ezért mondjuk itt az állami tulajdont „iközvetett”-nek. A szövetkezeti tulajdon is átalakulóban van: a termelési eszközök immár nem a tagság közös tulajdonában vannak, hanem a szövetkezetnek a tulajdona. A szövetkezet tulajdonosa a tagság, A közvetlen csoporttulajdon így válik közvetetté. Pénz is kell hozzá Az állami vagy a szövetkezeti formában működő vállalat annál inkább tulajdonos, minél nagyobb a rendelkezési jogköre, minél kisebb a megkötöttsége. Minél nagyobb a tulajdonosi biztonsága és minél kevesebb a hatósági beavatkozás. Minél nagyobb a tulajdonosi felelőssége és minél szorosabb, egyértelműbb a kapcsolat a vállalati tevékenység jövedelmezősége, valamint a béremelési és fejlesztési lehetőség mértéke között. Hiába önálló egy vállalat, ha — jó működése ellenére — nincs elegendő visszamaradt nyeresége, érdekeltségi alapja a dinamikus szinttartáshoz, a piachoz való ruigalma« igazodáshoz, a teljesítményeket követő bérezéshez. A .,tulajdonosság” nem deklaráció kérdése. Nem elég ugyanis a rendelkezés elvont joga, pénz is kell hozzá, no meg jogbiztonság, érdekeltségi és beszerzési biztonság, mérceegyenlőség, törvény előtti egyenlőség, esélyegyenlőség. Amit megteremteni — céljaik közé tartozik. Dr. Plrltyí Ottó kandidátus A tábla — munkalehetőségekkel A Bélapátfalvi Cementgyárba keres karbantartókat Mester istvánné Egerben, a városi tanács földszinti ügyfélszolgálati irodájában percenként nyílik a csapóajtó, ügyfelek tucatja adja egymásnak a kilincset. Közülük jó néhá- nyan a szomszédos helyiségben lévő Munkaerő-szolgálati Irodába tartanak. Az 1983 óta működő iroda jól bevált, s rövid időn belül bebizonyosodott, hogy nagyobb helyre, több ügyintézőre, s korszerűbb feltételekre van szükség ahhoz, hogy maradéktalanul kielégíthessék a városi, s a városkörnyéki lakók igényeit. Ezt szem előtt tartva, tavaly nyáron az ügyfélszolgálati iroda mellé tágasabb, kényelmesebb szárnyba került a „MESZI”, s ma már a kezdeti két ügyintéző helyett öten fogadják és segítik ajánlatokkal az állást keresőket, s végzik egyéb feladataikat. A nyár óta eltelt időszakról, a változásokról, valamint a jövő terveiről Zöldi Sándorné irodavezetővel beszélgettünk. — Mióta az új szárnyrészbe költöztünk, jelentősen nőtt az ügyfélforgalom — mondja. Közrejátszik ebben az új gazdasági szabályozó- rendszer hatása, valamint a propaganda is. Naponta átlagosan ötven-hatvanan keresnek meg bennünket ügyes-bajos dolgaikkal. Jelenleg 1020 közvetítendő munkahelyet tartunk nyilván, s mintegy 220 munkáltatóval állunk kapcsolatban. Sokat segített munkánkban az elmúlt év márciusában életbe lépett rendelet, mely szerint a vállalatok, intézmények negyedévenként kötelesek tájékoztatni az irodákat munkaerőigényükről. Pillanatnyilag 47 vállalattal tartunk szorosabb kapcsolatot, egy közösen elkészített együttműködési szerződés alapján. A szerződésben foglaltak szerint részletesen tájékoztatjuk a hozzánk forduló munkakeresőket, egy- egy munkahely sajátságairól, az ott folyó képzési lehetőségekről, tanfolyamokról. Vállalkozunk ezen kívül szervezett munkaerő-átcsoportosítás segítésére is, bár ezzel a szolgáltatással alig élnek a munkáltatói?. Ugyanez a helyzet egy másik új szolgáltatási formával is, az úgynevezett humán szolgáltatásokkal. Ennek az a lényege, hogy a gyermekfelügyeletet, korrepetálást, nyelvtanítást. beteggondozást vállalók, s az ezt igénylők között mi vállaljuk a kapcsolatteremtést. Sajnos, a vártnál kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel, Népszerűnek bizonyult viszont a díjtalan munkajogi tanácsadás, amelyet a jövőben is igénybe vehetnek az ügyfelek. Az idén a kiemelt feladatok közé tartozik a pályakezdő fiatalok orientálása különböző szakmák felé, a megváltozott munkaképességű, valamint a hátrányos helyzetű dolgozók elhelyezkedésének segítése. — Szeretnénk ezen kívül alaposabban feltárni a másodállást, mellékfoglalkozást biztosító munkahelyeket is. Ügy tapasztaljuk, sokan vállalnának ilyen tevékenységet, de sajnos, kevés lehetőségről tudunk. Elmondhatom, hogy a szomszédos nyolc megye irodáival is rendszeres az információcsere. Igyekszünk összegyűjteni a hevesiek munkaerőhelyzetére vonatkozó adatokat is, mivel irodánk tevékenysége hamarosan az egész megyére kiterjed. Nemrég készítettünk el egy fiataloknak szóló pályaválasztási útmutatót, amelyet minden általános és középiskolába eljuttattunk, és körülbelül március elejére várható a Munkahelyek pályakezdőknek Heves megyében című kiadványunk megjelenése, amit ugyancsak a végzős diákoknak szánunk — tájékoztat Zöldi Sándorné. A napról napra gyarapodó adathalmaz, a gyorsabb ügyintézés lebonyolítása megkívánta a korszerű technika alkalmazását is. Az ország 24 irodájából jelenleg tizenkettőben, köztük az egriben is alkalmaznak számítógépet, videoberendezést. Pillanatok alatt megjelenik a képernyőn a gépbe programozott, szükség szerint bármikor előhívható állás- ajánlat. A nagyképernyős, színes tévékészüléken pedig néhány hónap múlva szakmai ismertető filmeket is megtekinthetnek az egyes munkahelyekről az érdeklődők. <B. K.) A leggyakoribb ügyfelek; képzetlen fiatalok (Fotó: Köhidi Imre) Mindig a hétfőt várjuk... Kora reggel érkezem Ludasra. A ködös téli időben a főutcai buszmegállóban három idős néni várakozik. Mint megtudom tőlük, az öregek napközi otthonába igyekeznek. — Elbeszélgetünk a jó melegben, együtt könnyebb — meséli Faragó Jánosné. — Az otthonban nem vagyunk egyedül, gondot viselnek ránk — fűzik hozzá mindannyian. örömmel veszem szíves invitálásukat. A földszintes épület ebédlőjében tizenhármán üldögélnek, beszélgetnek a szépen díszített fenyőfa alatt. Dicsekednek, hogy az ünnepen ajándékot is kaptak, meg szaloncukrot és teát. ök is küldtek üdvözlő lapokat azoknak a jó ismerősöknek, brigádoknak, vállalatoknak, akik és amelyek támogatják az otthon lakóit. — Fonalat, textilhulladékot kaptunk a Hevesi Háziipari Szövetkezettől — mondja Német Gyuláné gondozónő. — Varrógépünk is van; egy budapesti vállalat ajándéka. Így kézimunká- zással észrevétlenül telnek az órák. A „napközisek” között van kilencvenen túli is, a legfiatalabb még csak most lett nyugdíjas. Valamennyien nők. Korcsog Józsefné gondozónő nemcsak az otthonbeliekkel törődik, kijár házhoz is, ellátni az arra rászorulókat. — Vigyázunk az idős emberek egészségére. Napköziseink, ha délig nem jönnek, elmegyünk hozzájuk — mondja. A közös időtöltésekről kérdezem őket. Elmondják, hogy szívesen olvasnak újságokat, de a tv műsoraiból is megnézik a jó sorozatokat délelőttönként. Spisákné Ilonka, az intézmény vezetője — aki most éppen szabadságát tölti — gyakran olvas föl regényekből, míg a dolgos kezek varrogatnak. Nyáron könnyebben múlik az idő. Saját kertjük van. ahol a dinnyétől a kukoricáig mindent termelnek. — Jólesik a mozgás a szabad levegőn — mondja Gunics néni, a „főkertész”, aki rendszerint maga irányítja a kinti munkát. — Recepteket cserélünk, felidézzük fiatalságunk emlékeit, s lottózunk is közösen — folytatják a beszámolót. — Már egy-egy kettessel bekopogtatott a szerencse. Gyakran vannak vendégeink is, óvodások, iskolások jönnek virággal, kis műsorral, nőnapon vagy más ünnepi alkalmakkor. Kirándulásokra is vari lehetőség. Két éve Miskolc-Tapolcán jártunk, nemrég Mezőkövesden. Arra a kérdésre, hogy melyik napot várják legjobban az évben, így válaszolnak: — Mindig a hétfőt várjuk, amikor újra együtt lehetünk itt, a napközi otthonban. (jámbor) Ruszli svéd heringből A Hortobágyi Állami Gazdaság halgazdaságában Svédországból vásárolt heringből készítenek ruszlit. A nagy meny- nyiségű ízesített hal belföldön kerül a fogyasztók asztalára (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Bővülő szolgáltatások, gyorsabb ügyintézés