Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-22 / 18. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. január 22., szerda Hűséggel Beethovenhez és Hans Sachshoz Wilhelm Furtwängler Száz éve született A karmesteri pálcával (MTI-fotó — KS) VITKOVICS MIHÁLY MUNKÁSSÁGA KAPCSÁN Eger szerb művelődéstörténeti emlékeiről „A lángész és a nép — egymáshoz tartozó kompo­nenseik. Egymásra vannak utalva. A természeti zseni és a nép a maguk eleven kölcsönhatásában alkotják csak a művészet egész va­lóságát.” Századunk első ifelének egytik legkiemelkedőbb kar­mester-egyénisége, Wilhelm Furtwängler írta le a fenti sorokat egyik utolsó tanul­mányában, 1944-ben. A rö­vid írás, amelynek címe: Hans Sachs kijelölte az utat, voltaképpen csak ürügy volt az ötvennyolc éves di­rigensnek ahhoz, hegy újra kikelhessen a középszerűek uralma ellen, aikik akkor éppen világuralmai törekvé­seik főhadiszállásává tet­ték Furtwängler szülőváro­sát, Berlint. Nem érdekte­len az írás mottójául szol­gáló néhány sornyi beveze­tés sem, amely egy katonai újság számára készült cikk­ből került a Gondolatok a művészetről és a népről al­címet viselő, Hans Sachsról írt tanulmány elé: „A Mes- terdalnohokban megnyilvá­nuló esztétikai jelfogás hom­lokegyenest ellenkező az autoritárius nemzeti szocia­lizmus felfogásával amely a zenei kérdésekben nem Hans Sachs népére, hanem a Birodalmi Zenei Kama­rára bízta a döntést”. A zene mindenek felett! A száz esztendővel ezelőtt, 1886. január 25-én született német karmester egész éle­tét, tevékenységét ez az ér­zés és gondolat töltötte be. Munkáját csakis ez inspi­rálta, ide vezethetők vissza eszmei bizonytalankodásai, Amikor először hallottam, hogy Kern András nagyle­mezt készít, nem voltam el­ragadtatva a hírtől. Mert én ás tudom, te is tudod, de bizonyosan ő js tudja: Kern énekelni legfeljebb fürdőszoba-szinten tud. Ügy azonban mindannyian tu­dunk, űzzük is, mégsem sza­ladunk vele mindjárt a hanglemezstúdióba. Valaki, akit remek parodis taken t már 14 éves korában meg­ismert az ország, izgalom­mal figyelve minden meg­mozdulását a Ki mit tud? vetélkedőben, aki aztán évek múlva újra országos népszerűségre tett szert a Halló ' -fiúk, halló tán gok! című rendszeres tv-műsor állandó szereplőjeként még főiskolás korában, s aki utána, „felnőtt" színészként odáig vitte, hogy magyar s az a magatartás, amelyet egy ideig — a történtek pontos ismeretének hiányá­ban — félreértett a világ zenei, sőt politikai közvé­leménye, mert Furtwängler nem hagyta el hazáját, mint oly sokan, még akkor sem. amikor Göring jelentette Hitlernek: Furtwängler ve­szélyezteti o birodalmi kor~ mány tekintélyét! Egyebek közt azzal, hogy egy másik tanulmányában (amelyet Nietzsche Wagnert támadó írására válaszolva tett köz­zé) feltette az akkori Né­metországban alighanem legkevésbé népszerű kérdést: „Játsszunk ki fajokat és né­peket egymás ellene mert isten másnak teremtette őket?” A neves német régész, Adolf Fntsfwängler 1 f iánalk zenei képességeire korán felfigyeltek, pályája mégis viszonylag későn, huszonki­lenc éves korában indult. Jozepf Rheinberger és Max von Schillings voltak töb­bek között a tanárai, s 22 —23 évesen korrepetitor lett Felix Mottl mellett. A karmesteri hivatással ak­ikor kötelezte el magát vég­legesen, amikor 1915-ben először lépett közönség elé a mannheimi operaházban. Magas, szikár alakját, mar­káns vonásait, boltozatos koponyáját, sajátos karmes­teri technikáját, „homályos, tagolatlan mozdulatait’’ — miként maga nevezte azo­kat — hamarosan a világ csaknem valamennyi jelen­tős hangversenytermének és operáházának közönsége megismerte. Mintaképének jó ideig Félix Weingartnert tekintette. Ám egy hambur. filmek és tv-játékok hőse, a Vígszínház rangos társu­latának egyik vezető művé­sze, s mint ilyen az ország egyik legkedveltebb színész- egyénisége lett, az minek téved ilyen mellékvágány­ra? Más az, ha a saját szín­házában éppen zenés dara­bot tűznek műsorra, s ab­ban rá is osztanak szerepet, és megint más, hogy „ön­ként, dalolva” meneteljen ai. esetleges leégés mezején re egy önálló nagylemez­zel. Nem értettem, minek ilyesmivel akárcsak! kísér­letezni is? A lemezen található mind a tizenegy dal tetszett ne­kem. Volt, ami jobban, volt, ami kevésbé, de egy sem akadt, ami — nem. Egy ki­vételével — Verebes 1st" uán a kivétel — valameny- nyinek Kern maga irta a gi hangversenyen látta, $ hallotta vezényelni a ma­gyar Nikisch Artúrt, s rög­tön a hatása alá került. Ha­marosan .megfogalmazódott számára élete fő feladata: szintézist teremteni a diri­gálásban Weingartner min­denek feletti precizitása és Nikisch költőisége között, így született meg az a sa­játos vezénylési mód, amely­nek nyomán főként Beet­hoven, Brahms, Wagner és Bruckrier alkotásai olyan páratlan grandiozitással, tö­mör homogén hömpölygés- sel, s legszélsőségesebb dina­mikái és tempóbeli karak- terizálással, s nem utolsó­sorban egy azelőtt talán so­ha nem ismert, gazdag szín­skála merész kezelésével szólaltak meg. Wilhelm Furtwängler szá­mos fennmaradt hanglemez­felvétele, amelyek java ré­sze a Berlini Filimhanmoni- kusok, másrészlt (a Bécsi Pillharmonii'kugbk zenekará­val készült, bizonyítja szá­munkra: félelmetesen le­nyűgözőt, szépet és nagy­szerűt mondott ki muzsiká­lásával. Tökéletesen tolmá­csolni. tudta a német mű­vészet nagy és tiszteletre méltó hagyományait, rendít­hetetlen hittel hirdette a muzsika vigasztaló szavát; tökéletesen hű volt, hű ma­radt egytik nagy példaképé­hez, Hans Sachshoz. És egy másikhoz is: Beethovenhez, akinek — mint írta róla — ,,kapcsolata volt a világ egész gazdagságfívall ami éppenséggel nemcsak meló­diákból áll...” Furtwängler 1954-ben halt szövegét is (Horváth Atti­la, Bornai Tibor és Laár András voltak a „szöveg- átfésülői”, Kern fogalmazá­sa szerint), és ez azért fon­tos, mert ellentétben a könnyűzenei és slágergya- korlatttal, itt előbb szület­tek a versek, csak utána komponálták a zenét. Ezek a dalok elsősorban azért jók, mert a szövegek oly vonzók: igazi élethelyze~ teket, valódi érzelmeket, vé­giggondolt gondolatokat fe­jeznek ki, szellemesen, kel­lemesen, meghitten, benső" ségesen és árnyaltan. Mu­zsika nélkül egyik-másik talán banálisán hatna, de mindegyik adekvát megze­nésítést kapott (Másik Já~ nos, Bornai Tibor, Heilig Gábor. Novák János, Hor­váth Attila, Laár András és Szegény Máté Péter a ze­neszerzők), és így vált min­den egyes dal kerek egész- szé. Illetve még nem így: szöveg és zene igazán egy­séges egésszé Kern előadá­sában vált ebben az erede­ti egyéniséget, groteszken fanyar és szemérmesen lírai személyiséget egyszerre tük­röző, költőien kiváló színé­szi-előadói produkcióban. Vagyis olyan remek szí­nész, és olyan originális előadó Kern, hogy az sem baj. ha énekel. Sőt, néha egyenesein jó, hogy dalra is fakad, legalábbis, ami a nagylemezét Illeti, Ez egy­fajta Kern,-különlegesség. A fiataloknak bizonyosan fog tetszeni. Valószínűleg a kö- zépkorúaknak is. Meg az öregedőiknek, s az öregek­nek. Nagyon tetszett nekem is, és kíváncsian várom, .mit szólnak hozzá az uno­káim, ha majd lejiátszom nekik. Barabás Tamás 111/2 Mutimir után persze még több mint háromszáz esz­tendő telt el, amíg ez az eredeti szépségében virág­zó szerb nyelvű irodalom 1 először szárba szökkent. A XII. század végén, s XIII. század elején a Némanja-di- nasztia tagjai, elsősorban I, (Nemanja) István fejedelem tett sokat a szerb kultúra fejlesztéséért. Neki köszön­hető — és fiának — a bi­zánci kötődésű, de már az eredeti szerb kultúra felleg­várának mondható Athosz- hegyi kolostor, a Hilandar alapítása. Az alapítók egyi­kének, az ifjabb Nemanja- nak a nevét, s a kolostor jogait 111. Alexiosz császár 1199-ben kiadott aranybul­lája tartalmazza. Az első szerzetesek Nemanja István idejében jelentek meg Atho- szon, később maga a fejede­lem is ide vonult vissza. De hilandari szerzetes lett a fe­jedelem Rasztko nevű fia is, később az önállóvá vált szerb pravoszláv egyház el­ső érseke, akit máig is Szent Száva néven őriz a nemzeti és az irodalomtörténeti em­lékezet. A vendéglátóiparban dol­gozó zenészek és énekesek ellenőrzésével, és ügyes-ba­jos dolgaival az Országos Szórakoztató Zenei Központ foglalkozik. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége által irányított intézmény szerteágazó tevékenységet folytat. így foglalkozik a működé­si engedélyek kiadásával, vizsgáztatással, munkaköz­vetítéssel. Javaslatot tesz külföldi szerződtetésekhez, tanfolyamaival hozzájárul a zenészek és énekesek szak­mai tudásának fejlesztésé­hez. Kaleidoszkóp Műsor­irodája elsősorban a vendég­látóipari egységeknek bizto­Hilandar kolostorának könyvtárában őrzik ma is a szerb és a déli szláv kul­túra számos felbecsülhetet­len értékű kéziratos emlé­két, s most már nyugodtan ide írhatjuk azt is: néhány éve e könyvtár jelenlegi ve­zetője, Chrysostom volt az egri rác templom második, Athosz-hegyről érkező lá­togatója. Az első igencsak régen, nem sokkal a temp­lom alapítása, építése után járt városunkban. Különös érzés volt hallani és látni, amint a tudós férfiú, a nem­zetközi szlavisztika elismert személyisége a templom ki­állító szekrényében lévő, a Hilandar-kolostort ábrázo­ló régi metszetre mutatva megjegyezte: ez itt a szo­bám ablaka. . . A hajdani szerb fejedel­mi udvarokban, s a mai Jugoszlávia délkeleti részén, a hegyek közt megbúvó ősi kolostorok falai között ter­mészetesen nemcsak a val­lásos irodalmat műveltek. A szórakoztató, prózában írott regényes művek szintén di­vatba jöttek. Ezek is bizán­ci eredetűek, s az egész kö­zépkori művelt Európában elterjedtek. A legnépszerűb­bek voltak a Nagy Sándor- regény, a Trója-regény, s a sít központi programokat, s legutóbb a revűtáncoskép- zést is tevékenységi körébe vonta. Az OSZK-nak minden me­gyében, így Hevesben is van kirendeltsége: Kobolákné Ruby Judit, aki január 1-től vette át itt az irányítást, ké­résünkre néhány adattal jel­lemezte az intézmény mű­ködését. Mint elmondta, 120 állandó és 300 ideiglenes működési engedélyt tarta­nak nyilván, s 40 vizsgázott lemezlovas szolgáltatja a diszkózenét a szórakozóhe­lyeken. Az országos tenden­ciával ellentétben megyénk­ben nem érezhető a cigány- és tánczenekarok iránti igény csökkenése, ami a nagy ide­Barlám és Jozafát c., budd­hista forrásokra visszavezet­hető regényes história. Ez utóbbi még vallásos elemek­ben gazdag, a kereszténység eszményét propagáló mű, ám az előbbiek a világi jel­legű szerb széppróza beszé­des dokumentumai. Külö­nös játéka a történelemnek, hogy mindkettő — a bizán­ci ősforrás ellenére — ma­gyar közvetítéssel jutott el déli szomszédainkhoz. Csak termész.etes, hogy a népsze­rűbb a Nagy Sándor-regény volt, hisz a Balkánon a haj­dani macedón birodalom és kultúra hagyománya eleve­nen élt, s az ókori hadve­zérben az eszményi balkáni uralkodót látták a korabeli olvasók. A lovagi erkölcsöt, és illemtant éppúgy ebből tanulhatták meg a szerb fe­jedelmi udvarok ifjú vité­zei, mint a lovagi heroiz- must. Számos változata for­gott közkézen, s mert fel­tehetően a cirillbetűs kéz­iratok voltak nagyobb szám­ban, hamarosan eljutottak más, a cirill írást használó szláv népekhez is, minde- hek előtt az oroszokhoz. genforgalomnak is köszön­hető. Az utánpótlásról is igyekeznek gondoskodni: az OSZK stúdiójában jelenleg több mint 30 fiatal tanul. A színvonal emelését szol­gálja az is, hogy az iroda dolgozói 1986. januárjától kezdve fokozzák ellenőrzése­ik számát és szigorát. A Kaleidoszkóp Műsoriro­da programjai megyénkbe is eljutnak. Sikerrel zajlottak rendezvényeik például a fogathajtó-világbajnokság idején. Érdemes megemlíte­ni, hogy időnként sztriptíz­zel fűszerezett, esztrádmű- sorokra is várják egy-egy étterembe vagy vendéglőbe a közönséget. CSAVDAR SINOV: Vaszilevék hosszú távú programja Manapság minden hosszú távú program szerint törté­nik. Vaszilevék is elhatároz­ták, hogy fiukból, akit csak egyszerűen Tökfejű Kencsó- nak hívnak az osztálytársai, külkereskedőt csinálnak. A cél érdekében a következő fontosabb intézkedéseket fo­ganatosították: — Ivanov elvtárs, a 4321. sz. általános iskola (itt ta­nul a fiú, Kencsó) igazga­tóhelyettese Skoda típusú személygépkocsijának sze­mélyes patronálása; — közeledés Mimóza Pet- rovához, és rajta keresztül Szuzi Kocevához, annak a Koce Kocevnek a feleségéhez, aki az általános előrejelzések szerint legkésőbb három év múlva a Külkereskedelmi Intézet vezetője lesz; — Kencsónak egy eszten­deig aktivista munkát kell végeznie a KISZ-ben, és el kell jutnia legalább a bizott­sági tagságig; — kapcsolattetemtés Za- harievékkel, Momekovék ro­konaival (Ivanka Momekova az egyetemi felvételi bizott­ság elnöke); — háromezer db hatos tégla beszerzése Varnenszki elvtárs részére, aki Kencsó Vaszilev matematikatanára; — Goncsó Angelov, Ken­csó édesanyjának egykori vő­legénye révén bafátkozás Vanev elvtárssal, aki a ISO. sz. aszfaltozó brigád vezető­je, annak érdekében, hogy le legyen végre aszfaltozva a 4321. sz. általános iskola ud­vara, amiért az iskola igaz­gatósága oly eredménytelen küzdelmet vív immár tíz esztendeje; — segítőkész lépés fogana­tosítása Kencsó részéről, aki egy táskát talál a villamo­son százötvennyolc leva negyven sztotinkával, és a táskát leadja a talált tár­gyak osztályán, majd ezután Szotirov, az ötödik emeleti szomszéd segítségével egy rövid újságcikk megjelente­tése a Becsületes emberek rovatban; ■— Ara papagáj vásárlása, lehetőleg piros-kék színben, zöld foltokkal és élénksár­ga farokkal Kencsó földrajz­tanárának, annak a vénlány­nak, aki szenvedélyesen sze­ret mindenféle tollas jószá­got, — Fani Novopazarszka ve­seelégtelenségének gyógy­kezeltetése és szanatóriumi beutaló megszerzése a részé­re, aki jelenleg nyugdíjas, de egyben prof. dr. Szotir Novopazarszki, a neves szak­oktató (külkereskedelmi ága­zat!) nővére, — stb. stb... Istenem, oltalmazd meg a külkereskedelmet Tökfejű Kénesétől! (Fordította: Adamecz Kálmán) meg. Szomory György (Folytatjuk) Lőkös István Megyénk és a szórakoztató zene

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents