Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 14. szám ÁRA: 1986. január 17„ péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A jamburgi földgáztermelési és -szállítási együttműködésről — Az áruellátás színvonalának megőrzéséről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén meg. tárgyalta és jóváhagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizottság Budapes­ten tartott üléséről szóló jelentést. Megbíz­ta a Gazdasági Bizottságot, hogy gondos­kodjék az ülés határozatainak végrehajtá­sáról. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomá­sul vette Marjai József miniszterelnök-he­lyettes jelentését a jamburgi földgázterme­lési és -szállítási együttműködésben való részvételünkről folytatott moszkvai tárgya­lásokról és a fentiekre vonatkozó kormány­közi egyezmény aláírásáról­A kormány a lakossági áruellátás 1985. évi tapasztalatainak értékelése és az 1986. évi feladatok meghatározása kapcsán meg­állapította, hogy az áruellátás színvonala — a szénféleségek kivételével — a népgazda­sági terv követelményei szerint ala­kult. A fogyasztói piac egyensúlyát sikerült fenntartani, a korábbi feszültségek néhány területen csökkentek. A kormány továbbra is fontos feladat­nak tartja az áruellátás színvonalának megőrzését, egyes tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek kínálatának kibő­vítését. Javítani kell az olcsó cikkek kíná­latát, különös tekintettel a húsfélékre, tej­termékekre és ruházati cikkekre. Az ehhez szükséges feltételek megteremtésére dön­tést hozott. (MTI) Hiányzik a sporthó — Osztrák vadászok, csehszlovák turisták — Disznótorok, programok — Kezdődik a báli szezon Idegenforgalom — hóban, fagyban A téllel mindig baj van. Ha enyhe az idő, a sár miatt panaszkodunk. iHa fagyosra fordul, iz­gulunk a vetésekért. Ha lehull a hó — vagy ke­vés a sportoláshoz, vagy túlságosan is sok a köz­lekedés — és áruszállítás Iszempontjából. Ugyan­akkor nagymértékben mennyiségétől és minősé­gétől függ a téli idegenforgalom alakulása me­gyénkben. Hiszen a Mátra és a Bükk lejtői, tu­ristaútjai ilyenkor vonzzák a legtöbb látogatót. Ha nincs hó — jóval kevesebb a vendég. A tehetség Sóikat emlegetjük mosta­nában a tehetséget és an­nak segítését, gondozását. Hasznos divat ez, mivel hazánk adottságainál fog­va elsősorban a találékony­ságra, fantáziára kell épí­tenünk, ez a legnagyobb „természeti erőforrásunk”. Nem nálunk került szóba ennyiszer először ez a fo­galom, akadnak olyan — a miénknél gazdagabb, na­gyobb — országok, ahol már régóta bevett gyakor­lat a legígéretesebb fiata­lok pártfogolása, korai fi­gyelemmel kísérése. Elég csak Szovjetunióra vagy az Egyesült Államokra hivat­kozni: a világ vezető ha­talmai sok év óta foglal­koznak e kérdéssel. De hogyan is lehetne meghatározni a tehetség fogalmát? Nehéz dolog, de nem lehetetlen: az elvi alapok tisztázásához némi­leg újra kell gondolni az oktatással kapcsolatos fo­galmainkat. Kevéssé szá­mított értékesnek az ed­digi elveipk szerint a sza­bálytalan, a kirívó, az, aki nem illeszkedik bele a megszabott keretekbe. Iskolarendszerünk ed­dig nem viselte el sem a túl jókat, sem a túl rosz- szakat. inkább a kiegyen­lítő, békés középszer felé terelte a diákokat. Nagy sajtóvisszhangot keltett például, hogy egy külföl­di kiküldetésből visszatért szülő nem korának meg­felelő osztályba akarta íratni gyermekét, hanem egy osztállyal lejjebb, mert tisztában volt azzal, hogy mit tud. Szigorú hivatalos levelet kapott sok-sok pe­cséttel: nem engedélyezték. Pedig csak megkímélte vol­na ez a döntés a csemeté­jét a későbbi kudarcoktól. Fordítva is szinte elkép­zelhetetlen manapság az ilyesmi. A Szovjetunióból gyakran hallunk híreket tizenéves egyetemi hallga­tókról. könnyedebben ta­nulókról, akik játszva el­sajátítják két-három év anyagát. Nem hiszem, hogy nálunk nem akad ilyen fiatal, de hát sokszor ép­pen hogy az iskola szé­gyene válik belőle, mert az órákon nem lehet őket kordában tartani. összességében rugalma­sabb szerkezetre van szük­sége iskoláinknak, s a köz­ponti irányelvek már efe­lé is mutatnak. Ha nagyobb önállósággal dolgozhatnak az oktatási intézmények, elkerülhetik az efféle fias­kókat. Mert bizony nem­csak arcunk, alakunk, de gondolkodásmódunk, fel­fogásunk is különbözik egymástól. Az egyenlősdi nem vezet jóra. Azon már később kell gondolkodni, hogy érdemes-e kiemelni közegükből a legrátermet­tebbeket, s külön iskolába járatni, vagy húzóerőként kell rájuk építeni szűkebb közösségükben, s egyre nagyobb feladatokat szab­ni számukra. Mind több módját kell találni annak, hogy meg­leljük: kiben-kiben milyen rátermettség van. S azután szárnyakat kell adni az if­jaknak, gondolva arra is, hogy az iskola kapuin ki­kerülve is kibontakoztat­hassák képességeiket. Gábor László Eddig nem kényeztetett el bennünket ilyen tekintetben az idei tél, s az utazási iro­dák, a szállodák tájékozta­tása szerint az évbúcsúztató programok telt házai után igencsak előszezoni a for­galom. Az Eger Hotelben például alig néhány szoba foglalt. Az itteni árakat nem a belföl­diek zsebéhez szabták, a nyugati vendégek pedig ilyenkor inkább az Alpok sí­terepein sportolnak vagy a trópusi üdülőhelyeken pihen­nek. Akik mégis eljönnek: a vadászok és a rokonláto- gatóba érkező külföldiek. Rajtuk kívül az egy-két éj­szakát itt töltő szovjet cso­portok kiszolgálása ad még munkát a szálló alkalmazot­tainak. Itt is sikerrel járt a HungarHotels „Itthon ott­hon van” akciója, melynek keretén belül 30 százalékos árengedményt adtak. így több vendég érkezett, s 80 ezer forinttal nőtt az egy­havi bevétel. A szállóban tehát nem állt meg az élet: most folynak a karbantartá­si munkák is, hogy a hús- véttal kezdődő igazi szezon­ban felkészülten tudják fo­gadni a vendégeket. Üdülőszálló jellege miatt jóval többen veszik igénybe ilyenkor is a mátrafüredi Avar Hotel szolgáltatásait. Hét végeken mindig telt ház van, de ha az igazi hó meg­jön, hét közben is elfogynak a szobák. Az évék során kialakult egy törzsvendég kör, melynek tagjai rend­szeresen megszállnak itt. Érthető a szálló népszerűsé­ge, ha szolgáltatásainak szé­les körére gondolunk. Hi­szen az éttermektől és bá­roktól az uszodáig és szo­láriumig minden megtalál­ható, amit ma elvárnak a vendégek. Folyamatosan működnek a hegyvidéki SZOT-üdülők is. Űjabb és újabb turnu­sokban érkeznek a dolgo­zók, hogy néhány napot vagy akár két hetet pihen­jenek, kihasználva a hegy­vidék és a tél örömeit. A néhány szobából álló kisebb létesítmények meghitt han­gulatot nyújtanak, a nagyob­bakban viszont élénk a tár­sasági élet és több a szer­vezett program — mindkét forma kínál tehát előnyö­ket. A szállodákhoz hasonlóan az utazási irodák forgalmán is érződik az előszezon. Főleg a szovjet, csehszlovák és len­gyel csoportok beutaztatását biztosítják ilyenkor, akik­nek programját városnézés, orgona-hangverseny, borkós­tolás színesíti. A kifelé uta­zók főleg Csehszlovákiába, illetve a néhány napos bécsi, munkácsi és kolozsvári „be­vásárló utakra” indulnak ilyenkor. Szinte mindenütt megjelentek az 1986-os prog­ramfüzetek, s megindult a szezrvezés. A Ibusz ajánla­tai közül a Spanyol- és Gö­rögországba, illetve Ciprus­ra és Kubába induló utak a legnépszerűbbek. Meg­kezdte az iroda a nyáron megrendezendő újabb nem­zetközi fogathajtó-verseny és a tájfutó világkupa szer­vezését is. A nyugati ven­dégeket újabb ötletekkel vár­ják: disznótorba, réteskósto­láson vehetnek részt A Cooptourist sikeres szil­veszteri programjai után most főleg a sízőknek kí­nál alacsony- és magas-tát­rai üdülést. Náluk a hely- foglalás i,s egyszerűbb, hi­szen közvetlen szerződéseik vannak a csehszlovák uta­zási irodákkal. Az Egertouristnál meg­szűnt a gyermeküdültetés, ezért a belföldi forgalmuk csökkent, viszont több kül­földi vendéget fogadnak. Várhatóan „magánvállalko­zásban" is többen keresik fel a téli hónapokban a me­gyeszékhelyet, mint tavaly, ami a fizetővendég szobák jobb kihasználtságát ered­ményezi. Itt is népszerűek a disznótoros programok, ahol a vendégek a hajnali pörzsöléstől az éjszakába nyúló vacsoráig követhetik nyomon, hogyan alákul át a röfögő háziállat ínycsik­landozó falatokká. Mindent összevetve, átla­gos előszezoni forgalmat bo­nyolítanak idegenforgalmi irodáink és intézményeink. Ám január 25-én az egri Park Szállóban rendezendő idegenforgalmi bállal kezde­tét veszi a farsangi mulato­zások időszaka, s remélhető­leg igazi sporthó is hullik még a Mátra és a Bükk lejtőire, így január második felében és februárban élénkülő for­galommal számolnak a szak­emberek. Új forduló Genfben Három kormányközi együttműködés — Nyolc ágazati alprogram M agyar—szovj et megállapodások Csütörtökön Genfben teljes üléssel megkezdődött az atom- és űrfegyverzetről folyó szovjet—amerikai tár­gyalások új fordulója. A szovjet küldöttséget Viktor Karpov, az amerikait Max Kampelman vezeti. Genfben csütörtökön megkezdődött a szovjet—amerikai tárgyalások újabb fordulója az atom- és ürfegyverekről (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Huszonnyolc különféle dokumentumot írtak alá a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottság szerdán zá­rult 34. ülésszakán. Az új, illetve megújított megál­lapodások nagymértékben hozzájárulnak a két ország gazdasági együttműködésé­nek fejlesztéséhez. Az egyezmények kiterjednek a gazdasági élet szinte min­den területére. Ezek közül a legfontosabb az a három kormányközi együttműkö­dési megállapodás, amely a mikroelektronika, az ag­ráripari komplexum és az ipari fogyasztási cikkek gyártásának gyorsított ütemű, összehangolt fejlesz­tését irányozza elő. Nyolc ágazati alprogramban ha­tározták meg az üléssza­kon a műtrágyagyártási, a vegyipari, a szerszámgép­ipari, a járműipari, a vegy­ipart- és kőolajipari gép­gyártási, az elektronikai, a műszeripari és az erősára­mú-ipari együttműködés fő irányait. Az alprogramok az ezred­fordulóig megoldandó leg_ fontosabb teendőket fogal­mazzák meg. Üj egyezmé­nyeket kötöttek a vasúti határ forgalom, valámint a timföld, és alumíniumszál- lítási feladatok megoldásá­ra. A három kormányközi egyezmény előkészítése az 1983 júliusi felsőszintű ta­lálkozón hozott döntés alap­ján kezdődött meg. A mun­kát a szakértők sikeresen befejezték, és így a mosta­ni ülésszakon véglegesí­tették a mikroelektroniká­ról, az agráripari komp­lexumról és az ipari fo­gyasztási cikkekről szóló egyezményeket. Ezek a meg­állapodások egyaránt kap­csolódnak a Szovjetunióban kidolgozott programokhoz és a magyar népgazdaság legfontosabb célkitűzései­hez. Mindhárom program előirányozza azokat a ki­emelt műszaki fejlesztési együttműködéseket. ame­lyék nagymértékben gyor­sítják e három területen az előrehaladást. A programok előirányozzák a termelési háttér, az ehhez szükséges gépipari bázis fejlesztését. A mikroelektronikai prog­ram egyaránt kiterjed a gyártáshoz szükséges be­rendezések, mérő- és ellen­őrző rendszerek kifejlesz­tésére, a mikroelektronikai termékek gyártásának kor­szerűsítésére, valamint a nagy tisztaságú anyagok gyártásának fejlesztésére. Figyelembe veszi a két or­szág anyagi, műszaki és szellemi bázisát és ezek ösz. szehangolt fejlesztését tűzi ki célul. Az agráripari komple­xumról született kormány­közi együttműködési egyez­mény a magyar és s2ovjet agrárágazatok műszaki fej­lesztését, a termelés gép­ipari hátterét és az árucse­rét hivatott tovább bővíteni Célul tűzi ki mezőgépek és termelési rendszerek közös fejlesztését, munkaigé­nyes kultúrák gépesítését, a mikrobiológiai ipar gyors ütemű fejlesztését, a bio­technológia széles körű al­kalmazását. Az együttmű­ködés hozzájárul a kölcsö­nös szállítások növeléséhez, amelyek keretében a Szov­jetunióból a következő öt esztendőben növekvő meny- nyiségben érkeznek külön­böző mezőgépek, traktorok, talajművelő- és betakarító gépek, míg a magyar vál­lalatok elsősorban az élel­miszeripari gépek, sajtgyá­ri. konzervgyári berendezé­sek, a rák tározáshoz, cso­magoláshoz szükséges esz­közök exportját növelik Lényegesen bővül a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek cseréje. Az ipari fogyasztási cik­kek gyártásáról aláírt egyezmény mindkét ország­ban célul tűzi ki a lakosság ellátásának számottevő ja­vításához szükséges feltéte­lek megteremtését. A mű­száki tudományos feladatok a textilruházati ipar 'kor­szerűsítésétől kezdve a szó­rakoztató elektronikai ipar fejlesztéséig terjednek ki. A szakemberek mindezektől azt várják, hogy lényegesen javul a kölcsönösen szállí­tott termékek minősége és színvonala. A program sze­rint mindkét ország tovább folytatja a könnyűipari gyártó berendezések kor­szerűsítését. Magyarország bővíti részvételét a szov­jetunióbeli könnyűipari üzemek rekonstrukciójá­ban. Magyar vállalatok kü­lönböző konfekcióipari gé­peket és berendezéseket szállítanak, és további üze­mek felújítását is tervezik. Nyolc ágazati alprogram született, amelyek az ipar főbb területein meghatá­rozzák a legfontosabb gyár­tásszakosítási és kooperáci­ós teendőket, új géptípusok kifejlesztését, a meglevők műszaki színvonalának eme­lését. összehangolják az indokolatlan tőkés import csökkentésére, a gyártóka­pacitások fejlesztésére te­endő intézkedéseket. Ezek­hez kapcsolódóan az ülés­szakon 14 szakosítási és kooperációs egyezményt fo­gadták el, amelyek nemcsak a következő 5 esztendő főbb tennivalóit, hanem az áruszállításokat is rögzítik. A műszeripari alprogram célul tűzi ki komplett la­boratóriumok, automatikus irányítórendszerek számí­tástechnikai eszközeinek kooperációs fejlesztését és gyártását. Több új géptípus — pénztárgépek, laborató­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents