Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 14. szám
T NÉPÚJSÁG, 1986. január 17., péntek. Magyar—szovjet megállapodások (Folytatás az 1. oldalról) riumi elektronikus mérlegek, szénbidrogénmérő műszerek — gyártását vették tervbe. Műszerek és komplett laboratóriumok, valamint korszerű orvosi műszerek előállítására szakosítási és kooperációs egyezményt fogadtak el. A vegyi_ és kőolajipari 'berendezések gyártásának 'alprogramjában a Szovjetunió egyebek között festő- berendezések és hűtőberendezések, Magyarország különböző komplett festő- írendszerek, csomagoló gépsorok és hűtőberendezések gyártására szakosodott. A program szerint vegyipari termékek csomagolására szolgáló automatizált gépsorokat fejlesztenek ki 1988- ig. Ezekhez kapcsolódóan 3 szakosítási és kooperációs egyezmény született: a festőberendezések, műtrágya és vegyipari termékek csomagoló berendezéseinek, valamint hűtőberendezések közös gyártásáról. A járműipari alprogram az eddigi együttműködés folytatását irányozza elő. Ennek alapján a Szovjetunió különböző teherbírású, dízelmotorral ellátott tehergépkocsik, különböző teljesítményű személygépkocsik, mik- roautóbuszok, motorkerékpárok és rakodótargoncák előállítására. Magyarország városi és távolsági, repülőtéri és csuklós autóbuszok gyártására szakosodott. A program kitér a szerkezeti részegységek, illetve alkatrészek szakosított gyártására is. Előiirányozzák az autóbuszok, a személygépkocsik, a tehergépkocsik műszaki színvonalának állandó javítását. Magyarország különféle szerelősorokat szállít a Szovjetunióba, autóalkatrészek és elektromos berendezések szereléséhez. Tovább folytatódik az együttműködés a li- kinói autóbuszgyár korszerűsítésében. A következő öt év legfontosabb teendőit az autóipari termékek, az autóipari részegységek, valamint a hidromechanikus sebességváltók gyártására most elfogadott szakosítási és kooperációs egyezmény tartalmazza. A vegyipari ágazati al- programban a fő figyelmet új technológiai folyamatok és berendezések közös kidolgozására, a gyártott termékek minőségének javítására és választékának bővítésére összpontosítják. Ennek megfelelően, célul tűzik ki a vegyipari fejlesztések összehangolását, olyan egyedi kapacitások létrehozását, amelyek egy-egy termékfajtából mindkét ország szükségleteit kielégítik. Ezek megvalósítására vegyipari szakosítási és kooperációs egyezményt is elfogadtak. Az elektrotechnikai iparban elfogadott ágazati alprogram szerint a Szovjetunió a villamos szigetelő- anyagok, erősáramú félvezető elemek, villamos hegesztőberendezések, autóvillamossági vezetékek, megszakítók gyártását fejleszti, míg Magyarországon elsősorban fénytechnikai termékeket gyártó, különleges technológiai berendezések korszerűsítését gyorsítják meg. így olyan nagy teljesítményű szerelősorokat kívánnak előállítani, amelyek higanygőz kvarclámpa, autófényszóró, autóstoplámpa és fénycső szerelésére alkalmasak. Különleges kábelipari berendezések közös kifejlesztését is megkezdik. Az ülésen az alprogramhoz kapcsolódóan, a következő öt évre az erősáramú termékek szakosítási és kooperációs egyezményét is aláírták. Az elektronikai ágazati al- programban a Szovjetunió különböző típusú korszerű, úgynevezett nem huzal ellenállások, csatlakozók, fekete-fehér tv-képcsövek gyártására szakosodott. Magyarországon integrált áramkörök mérésére szolgáló, speciális műszereket, infravörös lámpákat, színes tv- képcsöveket gyártó berendezéseket, integrált áramkörök összeszereléséhez szükséges, automatikus gyártóvonalakat fejlesztenek ki. A feladatokat az elektronikai ipari műszerek gyártására elfogadott szakosítási és kooperációs egyezmény tartalmazza. A műtrágyák és növényvédő szerek gyártására elfogadott ágazati alprogram újfajta műtrágyák és növényvédő szerek közös gyártásának megszervezését, a két ország vegyitermék-előállí- tásában a párhuzamosság csökkentését és a kooperációs gyártókapacitások fejlesztését határozza meg a legfontosabb feladatként. Előirányozza olyan tudományosműszaki teendők elvégzését, amelyek eredményeként lehetővé válik a technológiai folyamatok számottevő korszerűsítése az ágazatban. Az ülésen — az egyébként 1990-ig érvényes agrokémiai államközi egyezményhez — kiegészítő jegyzőkönyvet írtak alá. Ennek keretében a következő öt esztendőben az áruszállítások értéke meghaladja az 1,5 milliárd rubelt. A magyar növényvé- dőszer-szállítások, a szovjet igényeknek megfelelően, némileg módosulnak. A szerszámgép- és szerszámipar területére kidolgozott, ágazati alprogram szerint a Szovjetunió több mint 30 féle fémforgácsoló szerszámgép, illetve kovácsol ó- sajtoló berendezés, Magyar- ország pedig 10, elsősorban mikroprocesszoros vezérlésű forgácsolóberendezés és saj- tológép előállítására szakosodott. Több olyan berendezést kívánnak továbbfejleszteni közösen, amelyek kiszolgálására robotok alkalmazását is tervbe vették. Az ülésen elfogadták a szerszámgépipar fejlesztésére és a kölcsönös szállításokra vonatkozó együttműködési egyezményt. A két ország folyamatosan bővülő gazdasági együttműködése egyre nagyobb feladatokat ró az áruszállításra, a vasútra. A követelményeknek megfelelően, az elmúlt évtizedekben lényegesen átalakultak a vasúti szállítástechnika feltételei, a vasúti határforgalmi körülmények. Az áruszállítási feladatok azonban tovább nőnek. 1985-ben mintegy 4,7 millió tonna áru hagyta el a Szovjetunió felé vasúton a magyar határállomásokat. A Magyarországra érkező áru mennyisége meghaladta a 10,4 millió tonnát. A következő években az úgynevezett kilépőforgalom fejlődik erőteljesebben. Ez kétségtelenül növeli a vasúti határforgalom gondjait, amelynek részbeni megoldására fogadták el az ülésszakon az új vasúti határforgalmi egyezményt. Ez a megállapodás szabályozza a partnerek kötelességeit, feladatait és jogait, amelyek ismerete és betartása nagyon fontos a szervezett áruszállítás biztosításához. Szintén a kibővült szállítási feladatok miatt vált szükségessé az új timföld- és alumíniumfuvarozási egyezmény megkötése. Mint ismeretes, a két ország a közelmúltban kibővítette a timföld—alumínium egyezményt, amelynek értelmében már 1986-ban mintegy 70— 80 százalékkal növekednek a timföld-,, illetve alumíniumszállítások. E feladat teljesítése szintén összehangolt munkát kíván a fuvarozóktól, ugyanakkor szükség van a vasúti szállítás feltételeinek javítására is. Az egyezmény szabályozza a fuvarozási technológiát, s megállapodás született arról is, hogy a Szovjetunió timföld szállítására alkalmas, 600 új tartálykocsit állít üzembe a következő években és ezer forgóalvázat szerez be a szállítási feladatok megoldásához. Magyarország pedig részt vesz a szovjetunióbeli Eszenyben egy tengelyátsze- relő létesítmény bővítésében. Kedvezően fogadta a világ a szovjet javaslatot A TASZSZ hírügynökség csütörtökön washingtoni keltezésű jelentésében ismertette az Egyesült Államok elnökének és külügyminiszterének reagálását a szerdai Gorbacsov-nyilatkozatra. a Fehér Ház által nyilvánosságra hozott elnöki közlemény szerint a szovjet dokumentum számos eleme nem különbözik a korábbi szovjet álláspontoktól, mindazonáltal a Reagan-féle nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy a szovjet javaslatban vannak olyan elemek is, amelyek első látszatra építő szelleműnek tűnnek. Az amerikai elnök — folytatódik a TASZSZ-jelentés — a továbbiakban a hadászati atomfegyverrel kapcsolatos különböző időpontokban elhangzott különböző kijelentéseire emlékeztetett. Figyelmet érdemel ebben az összefüggésben, hogy a Fehér Ház okmánya teljes egészében megkerüli a csa- pásmérő kozmikus fegyverek létrehozásának, kipróbálásának és hadrendbe állításának megengedbetet- lenségét. Az amerikai elnök arra Is rámutatott, hogy a Genf- be utazott amerikai delegációt megbízták: a genfi csúcstalálkozón elért megállapodásoknak igyekezzen érvényt szerezni azzal, hogy mielőbbi haladást érhessenek el a támadó atomfegyverek radikális csökkentésének elérésében, de főleg abban, hogy ideiglenes megállapodást kössenek a közbenső hatótávolságú atom- erőikről. Az Egyesült Államok elnöke megállapítja: ha a szovjet főtitkár által megfogalmazott álláspont közelebb visz bennünket éhhez a célhoz, akkor ez építő szellemű lépés lehet. Shultz amerikai külügyminiszter csütörtökön reggel újabb televíziós nyilatkozatban üdvözölte a legújabb szovjet javaslatokat, amelyeket Mihail Gorbacsov terjesztett elő a nukleáris fegyverek teljes felszámolásáról. Shultz azt mondotta, hogy a javaslat lényegét tekintve megfelel azoknak az elképzeléseknek, amelyeket Reagan amerikai elnök fejtett ki korábban, s bár úgy vélekedett. hogy annak előterjesztése a genfi leszerelési értekezlet újabb fordulójának küszöbén „kísérlet a közvélemény érdeklődésének megnyerésére", azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „komolyan és részletesen kíván tárgyalni" a tervezetről Genfben. „Ha meg tudunk állapodni a nukleáris fegyverzet olyan nagyarányú és széles körű csökkentéséről, amely elvezet az ilyen fegyverek teljes felszámolásához, akkor az megfelel az elnök szándékainak" — mondotta Shultz a CBS amerikai televíziós hálózatnak adott nyilatkozatában. Gerald Smith neves fegyverzetellenőrzési szakértő, a SALT—í. szerződést kidolgozó amerikai küldöttség vezetője egy tévéállomásnak adott interjújában üdvözlendőnek mondta a szovjet javaslatokat, s ezek közül is külön kiemelte az Európában telepített közepes-hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek felszámolására irányuló kezdeményezést. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség beszámolója radikális lépésnek minősíti a szovjet állásfoglalást, s rámutat. hogy ez a nemzetközi légkör lehető legnagyobb mértékű javítását célozza. A külpolitikai hírek és tudósítások között vezető helyen szerepelt szerdán este és csütörtökön az angol tömegtájékoztatási eszközökben Mihail Gorbacsov- nak, az SZKp KB főtitkárának szerda esti televíziós nyilatkozata. A csütörtöki angol lapok figyelemre méltónak tartják, hogy a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalások újabb fordulója előtt a Szovjetunió ismét kezdeményezőén lépett fel. Mind a négy nagy napilap, a The Times, a The Guardian, a Financial Times és a The Daily Telegraph kiemeli, hogy a Szovjetunió — Mihail Gorbacsov szerdai nyilatkozatának tanúsága szerint — változatlanul elsőrendű fontosságot tulajdonít az űrfegyverkezés megakadályozásának, nevezetesen annak, hogy az Egyesült Államok mondjon lé a „hadászati védelmi kezdeményezés" névre hallgató katonai fejlesztési elképzelésről. —( Külpolitikai kommentárunk )— Ütközések a csúcson BADEN-BADENT AZ ÚTIKÖNYVEK jobbára fürdőinek gyógyhatása és hires kaszinóinak sajátos hangulata miatt emlegetik. Most azonban merőben más, töményen politikai hangvételű jelentéseket kelteznek innen a tudósítók: e patinás nyugatnémet város adott otthont Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, és Francois Mitterrand francia elnök legújabb csúcstalálkozójának. A két nyugat-európai szomszédország legfelsőbb vezetői gyakran találkoznak és a rendszeres csúcs- értekezleteknek pontosan kidolgozott menetrendjük is van. A mostani megbeszéléseket mégis különös figyelemmel kísérték világszerte, középpontjukban ugyanis olyan, ezúttal főként katonai jellegű kérdések állnak, amelyek szélesebb, nemzetközi jelentőséggel is bírnak. Elsősorban — a kétoldalú katonai együttműködés ezúttal „rutinszerűibbnek” tűnő ügye mellett — az amerikai űrvédelmi elképzelésekkel, az SDI-tervekkel kapcsolatos francia, illetve nyugatnémet vélemények kifejtése, pontosabban ütköztetése volt várható, hiszen a két ország korántsem azonos módon Ítéli meg a Reagan-adminisztráció elképzeléseit. EMLÉKEZETES, HOGY A FRANCIA kormány volt az, amely igen határozottan szembehelyezkedett, a csillagháborús programmal, sőt, kialakította saját, „európai köntösbe” öltöztetett tervezetét, a hírekben sokat szereplő Eurékát. Az NSZK viszont (bár hivatalosan, vagyis kormányszinten nem szándékozik mondjuk Nagy-Britanniához hasonlóan a washingtoni tervek mellé állni) némileg engedékenyebb magatartást tanúsít, s „valamilyen formában” hajlik a kutatási-technológiai szakaszban való részvételre. Ennek konkrét megvalósítása egyelőre nem eldöntött ugyan, de a jelek szerint Bonn a közeljövőben lezárja az erről folytatott tárgyalásokat. _Ban- gemann nyugatnémet gazdasági miniszter, aki most fejezte be washingtoni látogatását, úgy nyilatkozott, hogy a Kohl-kabinet közvetlen részvétel helyett közvetve támogatja nyugatnémet cégek és kutatóintézetek ilyen irányú tevékenységét. A francia kormány azonban megtagadja az anyagi támogatást hasonló együtt műk ödés hez. KÉRDÉS, HOGY AZ SDI ÜGYÉBEN jelentkező véleményeltérés mennyire hat ki a francia—nyugatnémet viszony egészére. A Párizs és Bonn között fennálló kapcsolat ugyanis, — amint azt az elmúlt évek meggyőzően bizonyították — alapvetően meghatározza az átfogóbb nyugat-európai légkört. így a Közös Piac belső problémáinak megoldását is. Szegő Gábor A tomfegy vérmentes évezred Az atomfegyvermentes új évezred ígéretét magában hordozó program, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában felvázolt, világszerte széles körű visszhangot keltett, nemcsak a nukleáris katasztrófa rémétől szabadulást remélő közvéleményben, hanem a politikai döntést hozó központokban is. Jellemző erre, hogy milyen gyorsan reagált Ronald Reagan elnök. A Fehér Ház, néhány órával a nyilatkozat közzététele után, máris közölte az elnök állásfoglalását. E gyors választ persze megkönnyítette az SZKP főtitkárának az a gesztusa, hogy javaslatait — még azok nyilvánosságra hozatala előtt — levélben eljuttatta a Fehér Házhoz. Diplomáciai körök szerint e gesztus egymagában is mutatja, hogy a Szovjetunió e javaslatokkal nem propagandaelőnyre törekszik, hanem a világ sorsáért érzett felelősségtudata diktálta ezt a lépést abban a reményben, hogy a józan belátás — ha nem is egy csapásra, de fokozatosan — felülkerekedik az egyoldalú erőfölény délibábját kergető veszélyes illúziókon. Reagan üdvözölte a nukleáris fegyverek teljes felszámolására irányuló szovjet javaslatot, s azt a reményét fejezte ki, hogy az „további hasznos lépést jelent a leszerelés folyamatában.” Az elnök szerint a szovjet javaslat egyes pontjai ugyan „gondokat okoznak", de más elemei „első pillantásra konstruktívnak tűnnek." Reagan nem részletezte, hogy mit tart konstruktívnak és mi okoz neki „gondokat”, de rövid nyilatkozata így is sejteti, hogy milyen taktikát választ Washington a közeljövőben. A Fehér Ház gazdája a jelek szerint tisztában van azzal, hogy Mihail Gorbacsov programja milyen vonzó hatást gyakorol a reménykedő világközvéleményre, s ezért — a korábbi gyakorlattól eltérően — nem fogja azt „globálisan” elutasítani, kilátásba helyezi komoly megvizsgálását. Ám egyes magas rangú amerikai kormánytisztviselők nyilatkozatai máris jelzik, hogy Reagan továbbra sem akar lemondani kedvenc vessző- paripájáról, a megtévesztő célzattal „stratégiai, védelmi kezdeményezésnek” becézett űrfegyverkezési programjáról. Márpedig Mihail Gorbacsov nyilatkozatában figyelmeztetett arra, hogy a „támadó kozmikus fegyver létrehozása szertefoszlatja a földi nukleáris fegyverek csökkentésének reményét.” Az ezredfordulóig terjedő szovjet program vonzóerejét kétségtelenül fokozza és megvalósítását is megköny- nyítheti az, hogy konkrétan meghatározott három szakaszban kerülne sor a nukleáris fegyverek teljes felszámolására. Az első szakaszban a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak kell lényegesen csökkenteniük nukleáris fegyverzetüket, s az 1990-ben kezdődő máso- dik szakaszban csatlakozna a leszerelési folyamathoz a •többi nukleáris hatalom. Ez a több szakaszos program kielégíthetné Párizsnak és Londonnak azt az eddig hangoztatott álláspontját is. amely szerint elsőként a két vezető hatalom csökkentse lényegesen nukleáris arzenálját. Mitterrand elnök ismételten leszögezte: Franciaország hajlandó csatlakozni a nukleáris leszerelési folyamathoz, ha előbb az Egyesült Államok és a Szovjetunió komoly mértékben csökkenti nukleáris fegyver zetét. A tavaly novemberi genfi találkozó után kissé fellélegzett a világ, mert reménysugár csillant fel, hogy meg lehet törni a kollektív öngyilkossággal fenyegető fegyverkezési hajsza ördögi spirálját. Genfben azonban — a tárgyalási akarat hang- súlyozásán kívül — konkrét megállapodás nem született. Mihail Gorbacsov most reális és részletes programot terjesztett elő — épp a genfi szovjet—amerikai tárgya lások újabb fordulójának előestéjén —, s ez új lendületet adhat a tárgyalásoknak Természetesen nem lehet gyors „frontáttörésre” számítani, még szívós diplomáciai erőfeszítés, s a nemzetközi közvélemény egyre fokozódó nyomása szükséges ahhoz, hogy a „kő . korszak” logikája fölött végleg győzzön az új, kozmikus korszaknak megfelelő felelősségteljes gondolkodás
