Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-12 / 291. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. december 12., csütörtök Lázár György befejezte belgrádi tárgyalásait (Folytatás az 1. oldalról) lyes és baráti légkörű tárgyalásokat. Lázár György és Vidoje Zsarkovics találkozóján a JSZK KB Elnökségének elnöke beszámolt a JSZK jövő júniusban sorra kerülő 13. kongresszusának előkészületeiről. Mint mondotta, a párt stratégiája és politikai irányvonala szilárd és változatlan. A feladat a politikai intézményrendszer és a gazdaságirányítás tökéletesítése, fejlesztése. Hangoztatta, hogy a jugoszláv kommunisták nagy figyelem- ímel kísérik a szocialista országok kommunista pártjainak tevékenységét, gazdaságpolitikai irányító munkájukat, s kiemelte, hogy különös érdeklődéssel tanulmányozzák a magyar tapasztalatokat. A magyar kormány elnöke ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az utóbbi években társadalom- és gazdaságpolitikánk eredményes megvalósítása érdekében kifejtettünk, szólott eredményeinkről, gondjainkról és jövő terveinkről. Nemzetközi kérdéseket érintve utaltak arra, hogy a két ország a legfontosabb világpolitikai kérdések többségében azonos vagy közeli nézeteket vall. Megelégedéssel szóltak országaink viszonyának kedvező alakulásáról, és aláhúzták, hogy ebben kulcsszerepe van az MSZMP és a JSZK folyamatos, gyümölcsöző együttműködésének. Lázár György és Dusán Cskrebics megbeszélésén mindkét fél hangsúlyozta, hogy Magyarország és JuA HEVES MEGYEI ZÖLDÉRT ÉRTESÍTI TISZTELT VEVŐIT, HOGY december 12—13-án, 8—15 óráig BURGONYAZÖLDSÉG -GYÜMÖLCS BÖRZÉT TART az alábbi egységeknél: Hűtő ház, Eger, Külsősor u. 8. sz. Hűtőház, Gyöngyös, Karácsondi út iVa. Szállítótelep, Hatvan, Kistelek. goszlávia, s ennek keretében Magyarország és a Szerb Szocialista Köztársaság között az együttműködés minden területen eredményes és egyenletesen fejlődik. Lázár György és Radovan Vlajkovics a látogatásnak mintegy a lezárásaként ösz- szegezte a megbeszélések eredményeit. A JSZSZK Elnökségének elnöke kifejtette, hogy a magyar kormány elnökének kétnapos belgrádi látogatása hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez. Kölcsönösen kiemelték érdekeltségüket a gazdasági és egyéb területeiken folytatott együttműködés további fejlesztésében. Érintették a két ország belső fejlődését, valamint a nemzetközi helyzet néhány lényegbevágó kérdését. Aláhúzták annak fontosságát, hogy a kis és a közepes nagyságú országok aktívan részt vegyenek a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az enyhülés megőrzéséért tett erőfeszítésekben. A találkozót követően Radovan Vlajkovics díszebédet adott Lázár György tiszteletére. A magyar kormány elnöke a déli órákban ellátogatott a Belgrád közelében lévő rakovicai mezőgép- és motorgyárba. Lázár György, a Minisztertanács elnöke és kísérete jugoszláviai hivatalos baráti látogatását befejezve szerdán délután hazautazott Belgrádiból. A magyar küldöttséget a jugoszláv főváros topcside- ri pályaudvarán Milka Pla- ninc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke, Nedeljko Mandics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Budimir Lon- csar külügyminiszter-helyettes és Metodi Szmilenszki külkereskedelmi miniszter- helyettes búcsúztatta. Lázár György és kísérete a késő esti órákban hazaérkezett. Kádár János hazaérkezett Ausztriából (Folytatás az 1. oldalról) része az európai együttműködés és enyhülés folyamatának, sokrétű kooperációjuk kiterjed a politika, a gazdaság és a kultúra területére egyaránt. Utóbbi vonatkozásban egybehangzó vélemény: a budapesti kulturális fórum, amelynek előkészítésében Becs és Budapest ugyancsak együtt dolgozott, hasznos és eredményes volt. Hasonlóan egyetértettek a felek abban, hogy a genfi csúcstalálkozó jó kezdetet jelent — a legtöbbet hozta, amit az adott körülmények között várni lehetett. Széles körű egyetértést hangsúlyoztak a pohárköszöntőkben is. Ezek délben, Rudolf Kirchschlágernek Kádár János tiszteletére a Ruszti Tó Szállóban adott ebédjén hangzottak el. „A találkozó — mondotta Kirchschläger elnök — nemcsak a két nép, hanem az egész földrész érdekeit szolgálja." Fontos és jellemző tényezőként emelte ki, hogy az osztrák—magyar kapcsolatok történetükben sohasem irányultak harmadik ország ellen, s azok mindig a két nép érdekeinek megfelelően alakultak. Kádár János aláhúzta a tárgyalások kitűnő légkörét, rámutatva, hogy e megbeszélések is tükrözik a két ország kapcsolatainak zavartalanságát. „Mint régi ismerősre, mindig úgy gondolok önre, mint kapcsolataink nagy építőjére. Kérjük, a jövőben is támogassa e jó ügyet, jelenlegi, ál- lamelnöki minőségében és ettől függetlenül is" — hangoztatta Kádár János, aki végül kiemelte: „Sokirányú együttműködésünk fejlődése mutatja, hogy e munkának van értelme és tudjuk, amikor tárgyalunk, milliók óhajának teszünk eleget”. Ezt követően az MSZMP főtitkára fogadta a burgenlandi magyar kulturális egyesület vezetőit: Heberényi Lajos alelnököt, Lónyai Lászlót és Szabó Andrást, a vezetőség tagjait, akik tájékoztatták őt a burgenlandi magyarság kulturális életéről. A szívélyes légkörű találkozó után Kádár János házigazdája kíséretében rövid sétát tett az idegenforgalmáról és bortermeléséről ismert Ruszton, ahol a városka vezetői baráti hangulatban köszöntötték, kalauzolták és meg is vendégelték őt. A burgenlandi látogatás utolsó állomása Raiding (Doborján) község volt, ahol Kádár János megtekintette Liszt Ferenc szülőházát. A nagy zeneszerző, aki egész életében magyarnak vallotta magát, 1811-ben született e kis faluban, ahol apja az Eszterházy-uradalom tisztviselője volt. A szülőház egyébként 1971-ig a Svájcban élő, Eszterházy Pál herceg tulajdonában állt, aki akkor felajánlotta a már leromlott épületet a községnek, amely nagy anyagi áldozattal helyreállította azt. A számos magyarországi emlékben is bővelkedő kiállítással már az 1986-os Liszt-emlékévre is készülnek. A háznál Theodor Ke- ry, Burgenland tartományi főnöke köszöntötte szívélyesen Kádár Jánost, akit a kiállítás megtekintése után egy Kolozsvárról származó eredeti Liszt-kézirattal ajándékoztak meg. Kádár János és a kíséretében lévő Kovács László, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetője, és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes a délutáni órákban Raidingból Sopronon át hazautazott Budapestre. Vendégét a Deu tscbkreu tz—Kopháza - i határállomáson Kirchschläger elnök búcsúztatta, akinek kíséretében volt Friedrich Bauer, a külügyminisztérium politikai főigazgatója, Wolfgang Loibl, az elnöki kabinet igazgatója. A látogatáson részt vett Arthur Agst- ner, budapesti osztrák és Nagy János, bécsi magyar nagykövet. Kádár János és kísérete az esti órákban hazaérkezett Budapestre. Népfrontkongresszus (Folytatás az 1. oldalról) zások sorozatát — mondotta elöljáróban. — Hiszen ebben az esztendőben ülésezett az MSZMP XIII. kongresszusa, s fogadott el reális előremutató határozatot. Ennek fő céljait a Hazafias Népfront a párt- kongresszust követő ország- gyűlési és tanácstagi választásokra közreadott felhívásában nemzeti programként ajánlotta elfogadásra. A választásokon népünk szavazataival megerősítette ezt a programot, kinyilvánította, hogy kész annak valóra váltásáért dolgozni. — A tavaszi megélénkült közéleti aktivitás jellemző volt a népfrontkongresszus előkészületei során is. A gyűléseken több tízezer ember nyilvánított véleményt szűkebb és tágabb környezetének dolgairól, a társadalom előtt álló feladatokról. E tanácskozásokon valóban minden fontos közéleti kérdésről szó esett, a résztvevők a közös dolgaink iránti figyelem és felelősségérzet szavaival szóltak eredményekről, konkrét tennivalókról, s gyakran az igazságérzetet sértő jelenségekről is. ösz- szegezve elmondható, hogy a népfrontválasztások jó politikai légkörben, eredményesen zajlottak le, s az újjáválasztott testületekbe nagy számban kerültek be olyanok, akik némrégiben kerültek kapcsolatba a mozgalommal, és tudásukkal, tapasztalataikkal tovább gazdagíthatják a munkánkat. Az ötévi munkát számba- vevő, s fetadatkijelölő tanácskozássorozat egésze ismét kifejezte, hogy a népfront a legszélesebb társadalmi és politika mozgalom, amely a szocialista nemzeti egység, a különböző világnézetű emberek együttműködésének kerete, s képes közéleti cselekvési lehetőséget teremteni mindazoknak, akik részt kívánnak venni társadalomépítő céljaink megvalósításában. — Az elmúlt fél évtizedben végzett munkánknak, a mostani gyűléseknek számos olyan tanulsága van, amelyet minden bizonnyal a VIII kongresszus megfogalmaz majd állásfoglalásában. Annyi bizonyos — e tekintetben egybecsengenek az eddig elhangzott vélemények —, hogy továbbra is fontos kötelességünk a párt politikájának szellemében formálni a közösségi együttműködést, erősíteni a különböző osztályok és rétegek szövetségét, a nemzeti egységet. S ehhez nélkülözhetetlen minél több állampolgár részvétele a közéleti munkában, közöttük az eddigieknél több fiatal bekapcsolódása a helyi politikai tevékenységbe. —- Abban is széles körű az egyetértés, hogy a szövetségi politika keretein belül különösen sok teendő hárul a mozgalomra a szocialista demokrácia fejlesztésében, gyakorlati érvényesítésének segítésében. Kötelességünk támogatni a korábban is működött önkormányzatok, s az újabban kialakított formák mind tartalmasabb tevékenységét, gondolok például a tanácsi néplképviseletre, vagy a vállalati önállóság erősödésére. Nem az állami, vagy a gazdasági vezetés helyett kell cselekednünk, azonban figyelemmel kísérhetjük, eszközeinkkel segíthetjük a választott testületek munkáját. — Gazdaságpolitikai tennivalóink természetes módon kapcsolódnak majd a VII. ötéves terv céljaihoz; e koncepció kidogozásában egyébként mozgalmunk tevékenyen részt vett. Mint tudjuk, a népfrort nem elsősorban gazdasfgi kérdésekkel foglalkozó mozgalom. Mégis, úgy gondolom, nagy munkát vállalhatunk magunkra a XIII. pártkongresszuson megfogalmazott fő gazdaságpolitikai feladatok megoldásában. Többet kell foglalkoznunk főleg a gazdasági élet emberi tényezőivel. Megértvén a valóban objektív nehézségeket, mégsem lehet egyetérteni azzal, hogy mindent ezek — ahogyan gyakran hallani: a külső körülmények — számlájára írjunk. Az országos elnökség és az országos tanács vitájában is többen felvetették, hogy a munka társadalmában a pontosan és lelkiismeretesen végzett munka becsülete, erkölcsi és anyagi elismerése még nem megfelelő. Társadalmi életünk negatív jelenségei: a lazaság, a fegyelmezetlenség, a felelőtlenség, a korrupció, a harácsolás, a tisztességtelen vagyonszerzés rC Külpolitikai kommentárunk J—i Az OPEC lépést vált FÁJÖ DÖNTÉST kényszerített az élet az OPEC, a kőolajexportáló országok szervezetének országaira. Sok éven át keményen védték az 1979-ig hordónként jóval harminc dollár fölé kergetett árat, most azonban fel kellett adniuk az árjátszmát. A világ a magas árak miatt drasztikusan takarékoskodott, új energiaforrások után kutatott — a fogyasztók egyre kevesebbet vásároltak. Túltermelés és túlkínálat jellemzi a nyolcvanas évek olajpiacait, amelyeken az OPEC a maga szabta áraival csak egyféleképpen tudott eladni: egyre korlátozva a termelést. A kínálat féken tartása azonban oda vezetett, hogy az OPEC-államok zöme súlyos anyagi gondok közé került. Kevés volt a bevétel, sok volt a kiadás, amit még a gazdagság idején elkezdett nagyszabású fejlesztési tervek folytatása kívánt meg. A kőolajkartellnek is nevezett OPEC mély válságba került. Harmincmillió hordó helyett már csak napi 14—15 milliót hozhattak felszínre tagjai. Az önkéntes termeléscsökkentés sem segített az ár fenntartásában. A tartós túlkínálat kedvező helyzetbe hozta a szervezeten kívüli nagy termelőket, Nagy- Britanniát, Norvégiát, Mexikót. Őket nem kötelezi az OPEC-megállapodás, olyan áron árulják olajakat, amilyenen éppen kedvezőnek tekintik. Az idei tél sem növelte a keresletet a piacokon, s így az OPEC nem tehetett mást — lépést váltott. A GENFI MINISZTERI TANÁCSKOZÁSON bejelentették, hogy felveszik az árversenyt a világpiacon, hogy méltányos részt őrizhessenek meg a termelésből. Nem jelent ez egyebet, mint azt, hogy eztán a termelők egymást alulmúlva kínálják majd olajukat a fogyasztóknak. A következményt meg sem kell jósolni, mert 24 órán belül megmutatkozott: szerda reggelig több mint 10 százalékkal esett a kőolaj szabadpiaci ára. A hozzáértők nem tartják lehetetlennek, hogy hamarosan hordónként húsz dollár közelébe kerül az olajár, hiszen a termelők most mindenáron el akarnak adni, a fogyasztók viszont a további áresésre számítva inkább várakoznak. A/ OPEC-stratégia megváltozása mindenesetre máris érzékenyen érintette a nagy — kartellen kívüli — kon- kurrenst, Angliát. Az olajár esésének hatására erősen gyengült a font, hiszen köztudottan a brit gazdaság bázisa mostanában az északi-tengeri olaj. HOGY HOL ALL MEG a sietve lefelé indult ár, az ma még megjósolhatatlan, az is, hogy mikor jöhet létre piaci egyensúly. Az viszont bizonyos, hogy az árcsökkenés legalább annyi problémát okoz majd. mint hajdan az emelkedés, hiszen nem lesz majd érdemes annyira takarékoskodni, csökken az érdek az alternatív energiaforrások kiaknázásra, s a szegényebb fogyasztóknak még így is kibírhatatlanul magas lesz az olajszámla. Avar Károly előtt A „milíciák békéje” helyett S' Életbe lépett a „biztonsági terv” dolgában sok mindennek meg kell változnia. Szocialista rendszerünknek nagy, korszakos eredményei vannak, mégis azt mondom: fejlődésünk jelenlegi szakaszában ennél lényegesen nagyobb eredmények elérésére lennénk képesek, ha e fogyatékosságoktól, rendellenességektől meg tudnánk szabadulni. — Nagyon sok véleményt, javaslatot összegezhettünk a műveltség gyarapításának kérdéseivel, az emberek életmódjával összefüggő hozzászólásokból is. Konkrét teendőink kidolgozása természetesen a kongresszus feladata lesz, annyi az°nban bizonyos, hogy fontos feladataink között szerepel majd az elkövetkezendő^ években az iskola és a család együttműködésének erősítése. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a szakmai ismeretek, illetve az általános műveltség gyarapítását célozza. — Hazafias mozgalmunk társadalmi bázisa kíván maradni a nemzetköziségnek is. Kötelességünknek tartjuk a Magyar Népköztársaság békepolitikájának társadalmi támogatását. a barátság elmélyítését a Szovjetunió, a szocialista országok népeivel, a mai államok tömegmozgalmaival kiépített együttműködésünk, s a magyarországi nemzetiségekhez, illetve a határainkon túl élő magyarsághoz fűződő kapcsolataink erősítését — mondotta végezetül Kállai Gyula. (MTI) Szerda hajnalban Nyugat- Bejrútban elfoglalták állásaikat az újonnan létesített különleges erők, amelyek a „milíciáik békéje” helyett talán tartós nyugalmat teremtenek Nyugat- Bejrútban. A L’ Orient — Le Jour című lap, a karácsony közeledtére utalva reggel azt írta, hogy a lakosság úgy örül a rendcsi- nálóknak, mint a váratlan ajándéknak — de hinni benne még most sem tud igazán. A nyugalom azonban egyelőre teljes. Kedd este igen jó légkörben tárgyalt egymással Nabih Berri, a síita Amal vezetője és Valid Dzsumb- latt a Haladó Szocialista Párt vezére. Nyugat-Bejrútban máris úgy beszélnek az új biztonsági tervről, mint amely a jelek szerint „lezárt egy fejezetet” — sa biztonsági probléma megoldása után máris hozzá lehet látni a november elején zátonyra futott Szíriái kezdeményezés végrehajtásának megkísérléséhez. Nyugat-Bejrútban lezárult egy másik ügy is; kedd este a Hizbollah „allah pártja” szabadon engedte az amerikai egyetem kórházának két professzorát.
