Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-09 / 288. szám

a. NÉPÚJSÁG, 1985. december 9., hétfő Brandt Varsóban Földrészünk országainak Pillantás a hétre A karácsonyi ünnepek és az esztendő vége előtt szokás sze­rint meglehetősen élénk a nemzetközi politikai élet. A hét minden napjára jut valami a hírügynökségek előrejelzései­ből, s bár többször is szó lesz Európán kívüli országokról, mind a hét esemény színhelye az öreg földrészen lesz. HÉTFŐ : Moszkvában évi rendes ülését. tartja a szov­jet—amerikai kereskedelmi tanács. A két ország gazda­sági kapcsolatai rövid idővel ezelőtt még a mélyponton voltak, most azonban — Genf szellemében — megle­hetősen gyors növekedéssel számolnak mindkét fél köz­gazdászai. KEDD: Oslóban átadják a Nobel-békedíjakat, míg a svéd fővárosban, Stockholm­ban, a szakmai Nobel-díjak kiosztására kerül sor. SZERDA: Párizsban az afri­kai volt francia gyarmatok tartanak csúcstalálkozót. Bár a gyarmatbirodalom már vég­legesen a múlté, az anyaor­szág gazdasági, politikai és kulturális befolyása még mindig nagyon jelentős ezek­ben a többnyire nagyon sze­gény fejlődő országokban. CSÜTÖRTÖK: Brüsszelben a NATO-tagországok külügy­miniszterei vesznek részt a miniszteri tanács téli ülés­szakán. Az utóbbi idők je­lentős világpolitikai esemé­nyei, a Szovjetunió és a szo­cialista országok élénk kül­politikai aktivitása újfajta hozzáállást követel az atlan­ti tömb részéről is — leg­alábbis így diktálná a józan ész. PÉNTEK: A „Zöldek” párt­ja Offenburgban országos értekezletet tart. A belső el­lentétektől és fokozódó külső nyomástól szenvedő mozga­lom éppen most érte el egyik legnagyobb sikerét: a szociáldemokraták oldalán kormányzó párt lett Hessen. ben. ök mindenesetre se nem pesszimisták, se nem babonásak: 13-án, pén­teken kezdik a tanácsko­zást. SZOMBAT: Genfben az ENSZ képviselői a ciprusi török közösség vezetőivel tárgyalnak a szigetországot megosztó válságról, a lehet­séges megoldás módozatai­ról. Jelenleg nem csak a tö­rökök, de a görög politiku­sok egy része is elveti a kompromisszumos megálla­podás lehetőségét. VASÄRNAP: Portugáliában helyhatósági választásokat tartanak. Ez az utolsó jelen­tős politikai erőpróba a jö­vő évi elnökválasztás előtt. ki kell használniuk azt a lehetőséget, amelyet a szov­jet—amerikai párbeszéd ki- újulása ad egy újabb euró­pai enyhülésre — húzta alá a hét végén Varsóban Willy Brandt, a Nobel-békedíjas nyugatnémet politikus, aki kulcsszerepet játszott az el­ső európai enyhülésben. Talán még korai az eny­hülés második szakaszáról beszélni — mondta Brandt —, de a dialógus újabb sza­kaszának kezdetét minden­képpen pozitívabban kell értékelni, mint azt az idő­szakot, amikor semmiféle tárgyalás sem volt Az eu­rópai országoknak maguk­nak kell kezdeményezniük — emelte ki többször is —, nem várhatják, hogy majd a két nagyhatalom old meg helyettük minden európai kérdést. Ugyanakkor Euró­Fodor György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: „Ebben a szánalmas há­borúban nincs hiány a hi­vatalos megállapodásokban — de a végrehajtásuk és betartásuk eddig még so­hasem sikerült.” Nyugat- Bejrútban még az úgyneve­zett derűlátók — kevesen vannak — is eképpen kom­mentálják azt a hét végén született hatpontos bizton­sági tervet, amelynek állí­tólag „órákon belül” sza­vatolnia kellene a libanoni főváros nyugati részének békéjét és nyugalmát. Rasid Karami kormány­fő ismertette a megállapo­dás részleteit. Ezek feltűnő A szerzett immunelégtelen­ség (AIDS) gyógyításának lehetőségeit illetően rendkí­vül derűlátóan nyilatkozott a Szovjetszkaja Kultúra cí­mű lapnak Zsdanov pro­fesszor a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Víruskuta­tó Intézetének igazgatója. A tudós, idézve egy, a kérdés­sel foglalkozó moszkvai ta­nácskozáson tartott előadá­sát, ismerteti a betegség eredetét, természetét, az el­lene folytatott világméretű küzdelmet. Elmondta, hogy az általa vezetett intézetben is nagy Pa segítheti a két nagyha­talom között született glo­bális kelet—nyugati megál­lapodás realizálását — mondta Brandt. Utalt arra,'' hogy az SPD — ha most ellenzékben van is — nagy párt, amely a nyugatnémet kormány hatáskörének ki­sajátítása nélkül is haszno­síthatná meglevő kapcsola­tait, és ezzel tudna hozzá­járulni az európai párbe­szédhez. Emlékezetes, hogy éppen a közelmúltban dolgozott ki közös javaslatot az európai bizalomnövelő intézkedések­ről a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az SPD. A két párt vezetői a hét vé­gén is folytattak megbe­széléseket. Brandttal Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke tárgyalt. vonása, hogy nagyobbrészt a július 8-i „damaszkuszi megállapodás” kitételeit is­métlik meg. Nem éppen jó előjel, hiszen júliusban Da­maszkusziban Abdel Halim Haddam Szíriái alelnöknek csak nagy nehezen sikerült békét teremteni a már ak­kor is egymással civako­dó „testvéri ellenségek " Na- bih Berri siíta és Valid Dzsumblatt haladó szocia­lista pártjának fegyveresei között. Márpedig ha a da­maszkuszi megállapodás a november végi súlyos össze­csapásokba torkollott, ak­kor ez a veszély ma még- inkább fennáll. erővel folyik a vírus elleni vakcina előállítására irá­nyuló munka. Megjegyezte, hogy a Szovjetunióban is észleltek már néhány fertő­zést. illetve megbetegedést, bár ezek száma tíz alatt van. Zsdanov professzor emlé­keztetett arra, hogy — mint ismeretes — rendkívül gyor­san sikerült kimutatni a be­tegség kórokozóját, s rámu­tatott: nem tartja kizártnak, hogy hónapok alatt meg­találják a hatékony ellen­szert mind külföldön, mind — ha ez szükségesnek bizo­nyul — a Szovjetunióban. Bejrut - a biztonsági terv után LEKÜZDHETŐ LESZ AZ AIDS Vírusküzdelem — világméretekben MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK Példák a határ mentéről A hírre, hogy Lázár György, a Minisztertanács elnöke Jugoszláviába látogat odafigyel az ember. És ez érthető, hiszen szinte nincs olyan polgára hazánknak, aki ne került volna valami, lyen formában kapcsolatba déli szomszédainkkal, aki ne érdeklődne az iránt: miként alakul kétoldalú együttmű­ködésünk. Kapcsolataink sokrétűek, kiegyensúlyozottak, rende­zettek. Ezt bizonyítja a töb­bi között a mostani kor­mányfői találkozó. S ezt bi­zonyítják a néhány napja aláírt ötéves árucsere-forgal­mi egyezmény adatai is. Ezekből kiderül, hogy áru­csere-forgalmunk 19M6—1990 között 50 százalékkal nő az előző ötévihez képest, és mintegy 5 milliárd dollár értéket képvisel majd. To­vább emelkedik a hosszú tá­vú ipari együttműködések, termelési kooperációk ará­nya, s ez azért is örvendetes, mert máris ígéretesek az eredmények a műtrágya, és cellulózgyártásban, a vasko­hászatban, a közúti és sze­mélygépkocsi-gyártásban, a szerszámgépiparban, az elekt- nikában. Az előttünk álló öt esztendőben szembetűnő elő­relépést irányoznak elő a határ menti árucserében: a mostani 100 millió dollárról a tervidőszak végére 120 millió dollárra nő az itteni forgalom. De ha a hétköznapok gya­korlatát nézzük, akkor is csak azt mondhatjuk: ter­mészetes számunkra, hogy az üzletekben jugoszláv ter­mékek sokaságával találkoz­hatunk, így például jugo­szláv színházak vendégsze­repeinek nálunk, vagy ha a nyári programokat tervez­getjük, a külföldi lehetősé­gek sorában az elsők között gondolunk egy jugoszláv ten­gerparti nyaralásra. S to­vábbra is a hétköznapoknál maradva, természetes, hogy a határ menti területeinket, megyéinket, városainkat szo­ros, testvéri szálak fűzik egy­máshoz. A szegedieket Sza­badkához, a bajáinkat Zom- borhoz, a pécsieket Eszék­hez, a szombathelyieket Ma­riborhoz. Az itt élő embe­rek felismerték a földrajzi közelség adta lehetőségeket, tudnak egymás örömeiről, gondjairól. Ennek tudható be, hogy a határ menti áru­csere négy esztendő alatt megötszöröződött, hogy hi­ánycikkekből (téglából, cse­répből, hűtőszekrényből, cse­csemőruhából) érkeztek szál­lítmányok a szomszédból. Hogy például a Mohács körzetében termesztett cu­korrépát a szabad kapaci­tással rendelkező bellyei kombinát gyáraiban dolgoz, zák fel, s a késztermék 70 százalékát visszakapják a baranyai gazdaságok. Mint­ha nem is léteznének a föld­rajzi határok, olyan benső­ségesek ezek a kapcsolatok. Országos méretekben is hasonló eredményeket mu­tathatunk fel. Jugoszláviá­ban megszokott látvány az utakon a Rába kamion, mint ahogy nálunk egyre népsze­rűbbek a Zasztava személy- gépkocsik. A magyarok ke­ze munkáját dicséri Zadar mellett az obrováci timföld­gyár, az újvidéki Duna-híd. Kiterjedtek kulturális kap­csolataink is : egyetemeket, főiskolákat, színházakat fűz­nek szoros szálak egymáshoz, rendszeres az ösztöndíjasok, a lektorok cseréje. Együtt­működésünk ápolásában je­lentős a szerepük a Magyar- országon élő délszláv, és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségeknek, a barát­ság hídját erősítik a két or. szág, népeink között. —Ç Külpolitikai kommentárunk )— Elterelő hadművelet HÉTFŐ REGGEL második fordulójukhoz érnek a spanyol—amerikai katonai tárgyalások az ibériai országban állomásozó idegen csapatok létszámának csökkentéséről. Ha volt már a politikában „elterelő hadművelet”, hát ez a mostani manőver éppenséggel az. Méghozzá nem is túlságosan álcázott figyelem­elterelésről van szó. Aki nyomon követi a madridi politika alakulását, első pillantásra láthatja: a már­ciusi népszavazás előtt Felipe González kormánya meg szeretné nyerni a tömegek jóindulatát. Kora tavasszal ugyanis referendum dönt arról, vajon továbbra is a NATO tagja maradjon-e Spa­nyolország, vagy pedig vonuljon ki az atlanti szö­vetség politikai szervezetéből is. A szocialista párti kormány, mely kezdetben ellenezte a NATO-tagság fenntartását, most már más véleményen van. Az ország január 1-től a Közös Piac tagja lesz, s az alku már korábban is nyílt lapokkal zajlott: a gaz­dasági előnyökért cserébe a katonai együttműködést kellett adni. A TÖMEGEK KÖRÉBEN azonban rendkívül népszerűtlen a NATO-tagság gondolata, s a szocia­listák 1982-es választási kampányuk során túlságo­san is sikeresen érveltek jelenlegi álláspontjuk el­len. Amióta tavaly egy magas rangú amerikai kato- napclitikus azt nyilatkozta, hogy szükség esetén a madridi kormány beleegyezése nélkül is telepítené­nek atomfegyvereket a spanyolországi USA-támasz- pontokra, a forróvérű ibériaiak döntő többsége he­vesen követeli az 1953-as spanyol—amerikai katonai szerződés felülvizsgálatát is. Az amerikai atomfegy­vereket egyébként Franco halála után, 1976-ban kivonták Spanyolországból, ám az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít katonai jelenléte további fenntartásának. Jelenleg négy amerikai támaszponton 12 500 katona teljesít szolgálatot. A rotai haditengerészeti kikötő és a Madrid, illetve Sevilla közelében levő három repülőtér nagy szerepet játszik a Pentagon európai felvonulási terveiben, valamint a Közel- Keletre irányuló csapat, és fegyverszállításokban is. A Kanári-szigetekről és a Gibraltári-szoros partjá­ról fontos hajózási utak tarthatók megfigyelés — és ha kell, tűz — alatt. A mostani tárgyalásök első fordulója során nyilvánvaló lett, hogy a Pentagon ragaszkodik a jelenlegi nagyságrendek megőrzéséhez, s csupán ki­sebb csökkentésékhez hajlandó hozzájárulni — a népszavazás kedvező kimenetele esetén. Ellenkező esetben nem kizárt, hogy növelni fogják az itt ál- lomásoztatott katonák számát — persze kizárólag „biztonsági okokból”. AZ „ELTERELŐ HADMŰVELET” tehát gőzerő­vel folyik. Kérdés, hogy a referendumon döntő sze­rephez jutó tömegeket mennyire vezeti félre ez a mostani többfelvonásos színjáték. Horváth Gábor DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK Kínai nyitás Latin-Amerikában VATIKANVAROS A zsinat üzenete a világhoz A II. Vatikáni Zsinat teljesebb megismerésére szólította fel üzenetében a világ keresztényeit a Vati­kánban ülésező rendkívüli püspöki szinódus. Hangsú­lyozza, hogy a jövőben mélyrehatóbban kell meg­ismerni a zsinat igazi je­lentőségét, hogy válaszolni lehessen a világ különféle kihívásaira, akár társadal­mi, politikai, vagy gazdasági jellegű kihívásokról van szó. Korunk minden férfijához és nőjéhez fordulva az üze­net szerzői hangsúlyozzák: „Nem halálra, hanem élet­re vagyunk teremtve. Nem megosztottságra és háborúk­ra vagyunk ítélve, hanem testvériségre és békére va­gyunk hivatottak.” A szinódusi atyák ezzel összefüggésben emlékeztet­nek a nemzetközi biztonság és a fegyverkezési hajsza problémáira, a társadalmi és gazdasági igazságtalansá­gokra, a faji megkülönböz­tetésre, a szabadságjogok és a vallásgyakorlás korláto­zására. A karácsonyi vásárlók között Párizsi merényletek Szombaton a késő délutá­ni órákban pokolgépek rob­bantak két szomszédos pári­zsi áruházban. A merénylet időpontjában mindkét bevá­sárló központban több ezer karácsonyi vásárló tartózko­dott. A francia rendőrség jelentése szerint a robbaná­soknak 30 sebesült áldozata van, nyolcnak közülük sú­lyos a sérülése. Egyelőre nem ismeretes, hogy kik helyezték el a két robbanó szerkezetet a La­fayette és a Printernps áru­házakban. A rendőrség szerint a po­kolgépek nem voltak túlsá­gosan korszerűek és viszony­lag gyenge erejük volt. Kína és Nicaragua nagy­követi szinten diplomáciai kapcsolatot létesített egy­mással — jelentette S. Ko­vács Ferenc, az MTI tudósí­tója. A közös közleményt a kí­nai fővárosban a két kül­ügyminiszter, Vu Hszüe-csi- en és Miguel d’Escoto írta alá. Nicaragua kormánya — mint a közös közlemény le­szögezi — a Kínai Népköz- társaság kormányát ismeri el Kína egyetlen törvényes kormányának, Tajvant pe­dig a Népköztársaság terü­letéhez tartozó elidegeníthe­tetlen résznek. A megfogal­A jugoszláv parlament a hét végén elfogadta a kül­földdel bonyolított áru- és szolgálta táscsere-forgalom- ról, a devizagazdálkodásról és a külföldi hitelkapcsola­tokról szóló törvényeket, amelyek új alapokra helye­zik az ország devizarendsze­rét. Az új törvények megte­remtik az egységes jugo­szláv árukiviteli stratégia és az egységes külpiaci fellé­pés alapját. Biztosítják, hogy a hazai piacon a dinár le­gyen az egyedüli fizetőesz­köz. ösztönzik az export- termelést és az egységes jugoszláv devizapiac műkö­dését. mazás annyit jelent, hogy Nicaragua megszakította a diplomáciai viszonyt Taj­vannal. A szombaton aláírt közleményben kínai részről leszögezték, hogy a Népköz- társaság kormánya támogatja Nicaraguát a nemzeti függet­lenség és a szuverenitás meg­óvásáért folyó igazságos küz­delmében. Kína az idén a latin-ameriikai országok kö­zül Bolíviával és Grenadá- val is diplomáciai viszonyt létesített. Miguel d’Escoto nicaraguai párt- és kormányküldött­séggel együtt csütörtökön érkezett Kínába. lvan Mejak, a szövetségi Külgazdasági Kapcsolatok Bizottságának elnöke han­goztatta, hogy a „devizatör­vények” alapvető törekvése a vállalatok kivitel-orientá­ciójú, minőségi árutermelé­sének serkentése. „Az ex­port fellendítése létszükség­let számunkra, mert ez biz­tosítja a külföldi kölcsönök törlesztéséhez szükséges de­viza előteremtését” — mu­tatott rá. A három új törvény 1986. január 1-én lép életbe. Ad­dig a szövetségi kormány és a Nemzeti Bank 60 rende­letben és végrehajtási uta­sításban rögzíti minden rész­letüket. Marcos elnök ismét esélyes Vasárnap meghiúsult a Fülöp-szigeteki ellenzék egy­séges fellépésének lehetősé­ge, mivel Salvador Laurel bejelentette: önállóan indul a február 7-re kitűzött el­nökválasztásokon. Hírek sze­rint korábban megegyezés született, hogy Laurel Cora- zon Aquinónak, a tavaly meggyilkolt ellenzéki vezető özvegyének alelnök-jelöltje- ként indul. Laurel az Egyesült De­mokratikus Ellenzéket (Uni- do), Aquino asszony pedig a Liberális Pártot képviseli a választási küzdelemben. Mindkét ellenzéki vezető a másikat vádolta az egy­ség fölbomlása miatt. Sal­vador Laurel kijelentette: azért döntött a szakítás mellett, mert Corazon Aqui­no egyrészt nem volt hajlan­dó az Unido nevében indul­ni a választásokon, s visz. szakozott attól a korábbi megállapodástól is, miszerint Laurel az Unido nevében léphet fel Aquino asszony oldalán. Corazon Aquino szóvivője viszont kijelentet­te: a Liberális Párt soha nem egyezett bele abba, hogy Laurel saját pártja nevé­ben Aquino alelnök-jelött- jeként vegyen részt a válasz­tási küzdelemben. Az ellenzék egységének hiánya nagymértékben ja­vítja Ferdinand Marcos el­nök újraválasztásának esé­lyeit — vélekednek Fülöp- szigeteki politikai elemzők Új jugoszláv devizarendszer

Next

/
Thumbnails
Contents