Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 7., szombat Ügy tartják, a Pannon-tenger egyik vége a mai Eger, a másik a Szerbia közepén lévő Alekszandrovác hegyei, dombjai között volt. Talán ennek köszönhető, hogy e települések egyik legismertebb növénye a szőlő. Mindkettő közismert bortermelő vidék központja. S ha már így van, — gondolták néhány hónapja a Saturnus Tours és a jugoszláv turizmus irányítói — meg kellene ismertetni egymással őket. Nemcsak a vezetőket, a lakosságot is. A vérig sértett szabály Reggel úgy kelni ki az ágyból, hogy mo lássuk csak, ma milyen szabály (oka) t sértsek meg? Vígjátéki alaphelyzet? Nem víg, nem játék, de alapihelyzet.... eléggé népes szereplőgárdával. Folyamatosan emelkedik 1982 óta a szabálysértések száma, tavaly már felette volt a 311 ezernek, holott ebbe a meghökkentően nagy számba a helyszíni bírságokat bele sem vettük ... ! Ennyire fegyelmezetlenek, jogot, szabályt nem tisztelők lennénk? Próbáljunk óvatosan mozogni — mert sikamlós terep ez — a válasz után járva. Megtörténik ugyanis, hogy az állampolgár, telve igyekezettel és tisztességgel, szabály- sértővé lesz, mivel — ne feledjük, hazánkban jelenleg, ötezer hatályos jogszabály van! — közben változtak, ismét módosultak az előírások. Megtörténik; maga a jog- alkalmazó sem igazodik el kellő biztonsággal a módosítások módosított szövegében, azaz — határozatával, fellebbezést kiváltó döntésével — valójában maga is a szabályt sértőkhöz csatlakozik... Vannak azután tudatlanságból, az előírások meg sem ismeréséből fakadó ballépések — így például a tűzgyújtás, állattartási stb. tanácsrendeletek be nem tartása —, ám mindezekre figyelemmel is azt kell tapasztalni; a gyakran szinte vérig sértett szabályt szándékosan hozták ilyen helyzetbe. Kézenfekvő és gazdag illusztrációkat kínálnak erre a — az összes ilyen ügy egyharmadát kitevő — közlekedésrendészeti szabálysértések. Hiszen a ritka kivételtől eltekintve, amikor a véletlenek szerencsétlen összejátszása következtében lesz akaratlanul vétkes valaki, tudatos cselekedetekről van szó. Tavaly — egészen pontos számot írva — 112 780 közlekedésrendészeti szabálysértésben mondtak ki pénzbírságot az illetékes hatóságok, s ami a nyugtalanító, a szakemberek szerint e bizonyított — lelepleződött — esetek a valóságosaknak csupán a negyedét, harmadát teszik ki! „Véletlenül” gyorshajtó, „véletlenül” szabálytalanul előző? Ugye, képtelenség. Amint az is képtelenség, hogy annak a négyezer-háromszáz személynek bármelyike közül, akiket tavaly közveszélyes munkakerüléssel szabálysértésért elzárásra ítéltek, akár csak egy is akad, aki nem tudta, botlik ... Tudta. Ügy gondolta azonban, nem derül ki, nem veszik észre, megússza. Amint — sajnos — erre és nem gyermekük holnapjára gondolnak azok is, akik a tankötelezettség megszegése miatt szülőként kerülnek a szabálysértési hatóság elé, most már esztendők óta kilencezren. A világhírű francia festő, Renoir a művészetre értette, mi azonban bátran kitágíthatjuk szavai közlendőjét: „Meg kell értenünk a szabálytalanságot a szabályosságban, és hogy a szemünk különib szabályozó, mint a körző”. Vannak esetek, ügyek, amikor a szabálytalanság a szabályosságban megérthető, eltűrhető, elviselhető. Más elbírálás alá esik az idős néni házának kapuja elé leöntött tüzelő — közterület foglalás! —, amit csak másnap hord be a félig megfizetett, félig szívességet tevő segítő ember, s megint más az elbírálása a teljes járdát, az úttest felé eltorlaszoló építőanyag birtokosának. GyanítjuK, még nyomatékosabb az, amit Renoir a szemről és a körzőről mondott, hiszen való igaz: a megsértett szabály sértetlen maradt volna, ha a józan ész, a teljes becsület vezeti azt, aki végül is vétkezett. Mert itt a lényeg, hiszen nagy baj az, ha valakit már csak a 'körző, azaz a szabály megléte, megsértésének büntetése tart meg az egyenes úton, s nem a szeme, azaz állam- polgári fegyelme, emberi öntudata, méltósága. Fontos ez az állampolgári felfogás, magatartás? Rendkívüli fontosságú. Amikor — maroknyi a lehetségesek közül — vám- és deviza ügyekben 5800 személyt, botrányos részegségért 17 ezer főt, tulajdon elleni szabály- sértésekért 37 ezer embert idéz maga elé a hatóság — mert tavaly ennyien voltak. Aggodalmaskodjunk, mi több; sápítozzunk a közerkölcsök eresztékeinek lazulásán? Aggodalmaskodásnál, sápítozásniál sokkal-sokkal többet ér a magunk megméretése, az önvizsgálattal társuló mindennapos magatartás, a példát nyújtó önmérséklet, s a példa adta erkölcsi alappal, alapon, a másokkal szembeni következetes fellépés. Mert ez a logika a közérdek, a közerlkölcs szilárd acélvóza. M. O. Compó, harcsa, ponty Lesz elég hal az ünnepekre Ha karácsony, akkor hal, — mondják a hagyományos étkek kedvelői. De vajon mondhatják-e majd az idén is? Hiszen tavaly rossz idő járt a vizek lakóira, nem maradtak meg, nem szaporodtak kellő mennyiségben. Nem egy helyen okoztak így jelentős veszteséget, gondot jelentve a tenyésztéssel foglalkozókon és a halászokon kívül a kereskedőknek is. Mi a helyzet most? A halhelyzetről az egyik legilletékesebbet, Kovács Antalt, a kiskörei termelőszövetkezet elnökhelyettesét kérdeztük. — Kevesebb okunk lehet panaszra — szögezte le rögtön a kérdezett. — Hogy rögtön egy beszédes adattal kezdjem, a tavalyi három- milliós árbevétellel szemben az idén hétmillióra számítunk. Termelőszövetkezetünknél ez ugyan mindössze öt százalékot jelent, de akkor sem elhanyagolható, hisz korábban hosszú éveken át ebben az ágazatban térültek meg leginkább a befektetett forintok. A magyarországinál jóval olcsóbbak a csehszlovákiai halak, na meg maguk a nyugati országok is egyre inkább megpróbálják a hazai édesvízi állatokat önállóan tenyészteni. így aztán, míg 1978-ban 65 forintot adtak egy kiló pontyért, jelenleg csak ötvenhetet fi- zetnek. A költségek, mint mindenütt másutt, e területen is emelkedtek. — Voltaképp egyre kevésbé vagyunk érdekeltek. A legnagyobb hajtóerő, hogy teljesítenünk kell azokat a kötelezettségeinket, amelyeket az 1982-ben átadott százhuszonkét hektáros új tó építésekor vállaltunk Nyolc vagon ponty, tíz tonna compó, ennyi évente a „tartozásunk”. Azért persze, tegyük rögtön hozzá, az adósságon és a külföldre eladott mennyiségen kívül marad bőven a hazai piacokra is, hiszen 14 vagon volt az össztermelés Kiskörén az idén. Igaz, ebben benne van a jövőhöz szükséges „növendékek' mennyisége is. A leteleltetett mennyiség pillanatnyilag 200 mázsányi. (németi) EGRI ÉTELEK ALEKSZANDROVÁCON Akiket a Pannon-tenger kapcsolt össze A Vino Zsupa egyik pincéje Járd a táncot! A kapcsolatfelvételt az „ételek nyelvén” kezdték. Ez év áprilisában egy héten keresztül szerb vacsoraesteket rendeztek az egri Kazamata Étteremben a Pano~ ráma Szálloda és Vendéglá" tó Vállalat, valamint az alekszandrováci Hotel Grozd (Szőlő) szervezésében. Ekkor megismerhettünk olyan étel- specialitásokat, mint a pljes- kavica vagy a csevapcsicsa, ihattuk a török kávét, akinek kedve szottyant, az megkóstolhatta az ottani törkölypálinkát és a borokat is. November második felében az egriek keltek útra. A Panoráma vezetőit, szakácsait elkísérték a megye- székhely pártbizottságának, városi tanácsánák, idegenforgalmi irodáinak és az egri borgazdasági kombinátnak a szakemberei is. Utazás hóban Reggel ötkor indultunk. A Latrya mikrobusz este hétkor „kötött ki” a Szerbia közepén lévő tízezres községben. Nyolcszáz kilométert tettünk meg. Nálunk még szelíd őszies volt az idő, a Belgrád és Nis közötti autópályán már hullott (pontosabban szólva szakadt) a hó. A Hotel Grozd ablakából kitekintve afféle kosztolányis kisváros képe bontakozott ki előttünk. A település központjában aPró üzletek. Többnyire régi épületekben. A boltokhoz közel egy modern palota. Mozi, színház, kiállítóhely és könyvtár kapott benne helyet. A község szélein új házak kapaszkodnak a domboldalba. A hotel halijában plakát: Madjarske vecseri. Itt rendeztek be egy kiállítást az egri borkombinát, a háziipari szövetkezet és a dohánygyár termékeiből. E rendezvényt, valamint a magyar vacsoraesteket Milan Szlivics, a község elnöke, valamint dr. Bakos Antal, Eger Város Tanácsának elnökhelyettesen másnap nyitotta meg. Halászlé és marhapörkölt A konyha egyik hatalmas kádjában három-négy kilós pontyok fickándoznak, mígnem bárd alá kerülnek, majd a kés alatt serceg róluk pikkelyük. Belőlük készül a halászlé, Herczeg Jó~ zsef mesterszakács, az Egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és vei a két település tanácsának képviselője is. Ezerint tovább folytatják a vacsoraesteket, jövőre Egerben találkoznak. Évente 150—150 szőlőtermesztő szakembert fogadnak tapasztalatcsere-látogatáson, s támogatják a helyi ipari üzemek árucsere-kapcsolatát, amennyiben ezt lehetővé teszik az illetékes országos szervek. Kopounik örök hava Izlik-e a helyieknek a magyaros koszi? Látnivaló akad bőven a helytörténeti kiállításon is. Az egyik legbecsesebb darab az a hatezer éves szó" bor, amely a földművelés istennőjét ábrázolja. Több világhírű múzeum — közöttük a párizsi és a londoni is — szerette volna megvásárolni. Akadnak a fémkorszakból és a középkorból származó ereklyék is, amelyek bizonyítják, hogy ezen a környéken régóta laknak. Nagyon sok jel utalt arra Látogatás az alekszandrováci borkombinát laboratóriumában A képen dr. Bakos Antalt Udvözlik val is foglalkoznak a korongok mellett. Látogatásunk egyik színfoltja a Vino Zsupa nevet viselő borkombinát megtekintése volt. Szakemberei nemcsak a borkészítést, de a szőlő- és a gyümölcstermesztést is irányítják. Évente 50 millió palack kerül ki innen, amelyet ötven jugoszláv üzletben értékesítenek. Megkóstoltuk birsalma, ribizli, som és meggy üdítőjüket. Nem szénsavasak, s mindegyik megőrzi a gyümölcs eredeti ízét. Igaz, egy hétdecis ára magyar pénzben mintegy 60 forint. A bortermelésről megjegyezték, hogy náluk olyan nagy a hagyománya: az embernek már szinte születésétől fogva vérében van, miként kell jó nedűt előállítani. Ezt követően írta alá azt az együttmőködési megállapodást Permay Gyula, a Panoráma Vállalat egri igazgatóhelyettese és Györgye Radmanovics az ottani vendéglátó vállalat vezér- igazgatója, amely az elkövetkező esztendőkre vonatkozik. Ezt ellátta névjegyéis, hogy az itteniek hosszú ideje foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Bár a Korán a mai napig tiltja az alkohol- fogyasztást, ezt a mesterséget — az ottaniak szerint — a török elnyomás háromszáz éve alatt is űzték. A helyiek azonban másra is felhívták a figyelmünket. Negyven kilométerre Alek- szandrováctól, a Kopounik csúcsán állítólag soha nem olvad el a hó. Ott mindig lehet síelni. Bíznak abban, hogy ez az elkövetkezőkben olyan vonzerőt jelent, amely miatt nagyon sok turista felkerekedik. Tehát nemcsak az üzleti kapcsolatok lendülnek fel, hanem az idegen- forgalom is. Ha ez így lesz, akkor nem kell a magyaroknak egy évet várni, hogy Egerben szerb ételeket egyenek. Igaz, hogyha a kirándulók a magyar főztökhöz ragaszkodnak majd, most már ezek közül is tudnak ajánlani néhányat, mert a vacsoraesteken a szakácsok is ellesnek egymástól ezt-azt. Homa János Szakmunkásképző Intézet oktatójának irányításával Énekes István, a Kazamata konyhafőnöke és Jakab Jolán, a 104. számú diákkonyha vezetője szorgoskodik a vacsorán. — Erre nagyon kedvelt a hal — mondja Herczeg József, miközben a tolmács segítségével kér sót és paprikát a helyiektől. — A halászlét viszont nem ismerik. Jó csípősét készítünk. A főzőüstben töltöttkáposzta, egy fazékban paprikáscsirke, egy másikban marhapörkölt rotyog. Az utóbbiakhoz csalamádét is tálalnak. Ez szupersaláta néven kerül az étlapra. Jovan Bogdanovics konyhafőnök keresztelte így, miután megkóstolta. Este kiderül: nagy a magyar étkek sikere. Nem is csoda, hiszen ezekre is éppúgy jellemzőek a pikáns ízek, mint a szerb konyha remekeire. Legfeljebb annyi a különbség, hogy ott a húsféléket, s ezek közül is a birkát különösen kedvelik. Jóval kevesebb tésztafélét esznek. A finom ételek mellett nagy a sikere ifjú Váradi Sándor zenekarának is. Vérükben van a borászat Jó néhány üzemet felkerestünk, mindenütt szívélyesen fogadtak bennünket. A ruházati gyárban kötött-, gyermek- és szőtt árukat készítenek. Február 1-től Jugoszláviában elsőként gyártanak itt tépőzárat. A hanglemezgyártó vállalat itteni részlegében újabban már magnó, illetve videokazettá
