Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-06 / 286. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. december 6., péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. december A-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) I. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek 1985. november 25-i, prágai találkozójáról, amelyen a résztvevők információt kaptak Mihail Gorbacsov elvtárstól, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárától a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. A prágai találkozó eredményesen szolgálta a szocialista országok külpolitikájának összehangolását. A Központi Bizottság egyetért a genfi csúcstalálkozón a Mihail Gorbacsov elvtárs által képviselt szovjet állásponttal, amely teljes mértékben megfelel a Varsói Szerződés tagállamai egyeztetett külpolitikai törekvéseinek, s kifejezi a világ népeinek békeakaratát. A nemzetközi helyzet további alakulása szempontjából nagy jelentősége volt a csúcstalálkozó létrejöttének és annak, hogy a lényeges kérdésekben meglevő különbségek és véleményeltérések ellenére, a két nagyhatalom vezetői közös nyilatkozatban kinyilvánították: atomháborút sohasem szabad kirobbantani, s abban nem lehet győztes. Számot vetve a lehetséges súlyos következményekkel, kijelentették, hogy elejét kell venni az országaik közötti bármilyen fegyveres konfliktusnak. Kifejezésre juttatták, hogy egymással szemben nem fognak katonai fölény elérésére törekedni, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat az űrfegyverkezési hajsza megakadályozásáról, a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről. Hangoztatták kölcsönös készségüket a szovjet—amerikai kapcsolatok és a nemzetközi helyzet javítására. A Központi Bizottság kifejezte a magyar vezetésnek és népünknek azt a reményét, hogy a csúcstalálkozó hozzájárul a szovjet —amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások érdemi előrehaladásához, s kedvezően hat a kelet—nyugati fórumok munkájára, mindenekelőtt az európai biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferenciára, valamint a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési bécsi megbeszélésekre. Mindez jelentősen elősegítené a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, kapcsolataik és kölcsönösen előnyös együttműködésük fejlődését. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság népünk érdekeivel összhangban, a jövőben is kiveszi részét a szocialista országok béketörekvéseinek valóra váltásából, a fegyverkezési verseny korlátozását, a nemzetközi biztonság megszilárdítását célzó, közös erőfeszítésekből. Külpolitikai tevékenységében mindent megtesz az enyhülés, a sokoldalú nemzetközi együttműködés előmozdításáért. II. A Központi Bizottság értékelte a gazdasági építőmunka 1985. évi tapasztalatait, megvitatta és elfogadta az 1986. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a népgazdaság ez évi fejlődése elmarad a terv céljaitól, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedése kisebb az előirányzatnál. Ebben szerepet játszik, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem javult kellő mértékben, a szokásosnál hidegebb tél jelentős termeléskiesést és többletkiadást okozott, az értékesítési lehetőség a külpiacokon romlott. A külkereskedelmi áruforgalom aktívuma a tervezettnél kisebb. A belföldi felhasználás a tervnek megfelelően alakul. Az 1985. évi gazdasági fejlődés főbb jellemzői : A nemzeti jövedelem várhatóan 0,5 százalékkal haladja meg az 1984. évit. Az ipari termelés 1,5—2 százalékkal emelkedik. Az építőipar termelése nem éri el a tavalyit. A mezőgazdasági termékek termelése 1 százalékkal elmarad a tervhez képest. Gabo- bonából 15 millió tonna termett. A zöldség, és gyümölcstermés — a szőlő kivételével — megközelíti a tervezettet. Az állattenyésztés teljesítménye, az állatállomány csökkenése következtében kisebb a számítottnál. Az energiagazdálkodási, az anyagtakarékossági, a hulladékhasznosítási programok végrehajása folytatódott, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást azonban nem sikerült tovább csökkenteni. A munka termelékenysége kismértékben emelkedett. A központi és a vállalati beruházások a terv szerint valósultak meg. Átadásra kerültek olyan kiemelt beruházások, mint a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem. A Ferihegyi repülőtér nagyrekonstrukciós munkája a tervezett ütemben halad, üzembe helyezték az új utasforgalmi épületet. Folytatódott a vasút villamosítása, a budapesti metró és az autópályák építése. Felépült a több célra hasznosítható budapesti kongresszusi központ, új szállodák létesültek, és több szálloda felújítása befejeződött. Az előirányzottnak megfelelően, a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1 százalékkal növekszik, a nomináljövedelem 8 százalékkal, az árszínvonal mintegy 7 százalékkal emelkedik. Az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozott, megfelelő. Az építőanyagellátás javult. Tüzelőanyagokból és tartós ipari fogyasztási cikkekből azonban a kínálat nem kielégítő. Az életkörülményeket javítja, hogy felépül 70 ezer lakás, 900 általános és középiskolai tanterem, valamint 1300 kórházi ágy létesül. 2. 1986-ban, a VII. ötéves népgazdasági tervvel összhangban, a gazdaságirányítás fejlesztésével, a meghirdetett társadalmigazdasági programok megvalósításával, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásával élénkíteni kell a gazdasági növekedés ütemét és tovább javítani a külgazdasági egyensúlyt. A gazdasági teljesítményekkel összhangban javuljanak az életkörülmények. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1986. évi népgazdasági tervet az alábbi, fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami kölségvetésről szőlő törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze. Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem 102,3—102,7 100,2—101,0 102.0— 102,5 101.0— 101,5 103.0— 103,5 101,0 101.0— 101,5 A szocialista szektorban beruházásokra 201—204 milliárd forintot lehet fordítani. Az állami költségvetés bevételei 9—9,5 szá. zalékkal, kiadásai 10—10,5 százalékkal emelkedhetnek. Az ipar nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelemhez, jelentősen növelje kivitelét. Ehhez elengedhetetlen: a szerkezeti változások felgyorsítása; a hazai és a külpiaci kereslethez való alkalmazkodás; a gazdaságosan előállítható, magas fel- dolgozottságú termékek arányának növelése; a fajlagos anyag, és energiafelhasználást mérséklő, a minőséget javító technológiai eljárások elterjesztése; az alacsony hatékonyságú vállalatok gazdálkodásának javítása. Folytatni kell a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítését, be kell fejezni az új vállalatvezetési formákra való átállást. Az építőipar, a rendelkezésre álló kapacitások megfelelőbb kihasználásával, szervezettebben, jobb minőségben, határidőre elégítse ki az igényeket. További intézkedésekkel élénkíteni kell a vállalatok közötti versenyt és meg kell akadályozni az építési árak indokolatlan növekedését. A mezőgazdaságban nagyobb hozamokkal, az anyag- és energiaráfordítások csökkentésével, a keresletnek megfelelő áruválasztékkal kell biztosítani a termelés és az export növekedését. Gabonából 16 millió tonna termést kell elérni. A kukorica vetésterülete számottevően növekedjen. Meg kell állítani az állatállomány csökkenését, az állattenyésztés termelését stabilizálni kell. Az élelmiszerexport a belföldi ellátás változatlan színvonala mellett valósuljon meg. A közlekedési ágazatban az eszközök ösz- szehangoltabb, gazdaságosabb kihasználására, a szolgáltatások javítására, az energiafelhasználás mérséklésére kell törekedni. A távközlésben kiemelt feladat a telefonhálózat javítása, bővítése. A beruházások mindenekelőtt a műszaki haladást, a termékszerkezet korszerűsítését, a megkezdett fejlesztések gyors megvalósítását szolgálják. Folytatni kell a Paksi Atomerőmű, valamint a Bős—nagymarosi Vízlépcsőrendszer építését. Kismértékben növelhetők a tanácsi beruházások is. A vállalati beruházások és a hozzájuk nyújtott állami támogatások, hitelek elsősorban az export bővítését, az ésszeiű anyag- és energiagazdálkodást segítsék. A külgazdasági kapcsolatok tovább bővüljenek. Az exportnak az 1985. évinél dinamikusabb növelésével nagyobb kiviteli többletet kell elérni. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával el kell mélyíteni a hosszú távú megállapodásokra és a távlati műszaki fejlesztési programokra alapozott, tervszerű gazdasági együttműködést, a vállalatok, intézmények közvetlen kapcsolatait. Minden szocialista országgal az együttműködés és az áruforgalom szélesítésére törekszünk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása mintegy 1 százalékkal emelkedjen. A pénzbeli jövedelmek 6 százalékkal, a társadalmi juttatások mintegy 7 százalékkal, az átlagkeresetek 5—5,5 százalékkal növekedjenek. A bérezésben erősíteni kell a teljesítmények és a munka eredményessége alapján történő differenciálást. Szűkebb körben központi bérintézkedésre is sor kerül. 1986. január 1-ével soron kívüli béremelésben részesülnek a szénbányászatban, a szénfalon dolgozók, a közvetlen termelésirányítók és kisegítők. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal növekedhet, új, központi árintézkedésre csak szűk körben kerülhet sor. Szigorítani kell az árellenőrzést, meg kell akadályozni a termelői árak és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. Biztosítani kell az árur alap és a vásárlóerő egyensúlyát, meg kell őrizni az áruellátás színvonalát. Bővíteni kell a tartós fogyasztási, a ruházati cikkek kínálatát. Gondoskodni kell a lakosság megfelelő tüzelőanyag-ellátásáról. A Központi Bizottság a kisgyermekesek és az idős korúak szociális biztonságának javítása érdekében ajánlja a gyermekgondozási díj igénybevételi idejének meghosszabbítását a gyermek másfél éves koráig, 1986 január 1-étől a 70 éven felüliek nyugdíjának 5 százalékos, minimálisan 150 forintos emelését. Az életkörülmények további javítását segítse elő 63—65 ezer lakás felépítése. A költségnövekedés ellensúlyozására, emelni kell a szociálpolitikai támogatást, valamint a lakásépítéshez és -vásárláshoz nyújtott hitelek felső határát. Létesüljön 1300 kórházi ágy, 900 általános és középiskolai tanterem. 3. Az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítése felelősségteljes gazdasági és politikai munkát igényel. A gazdaságpolitikai célok elérésének fő módszere az irányítás és a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség javítása legyen. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpolitikai követelményekkel, a népgazdasági tervvel összhangban, saját lehetőségeik körültekintő mérlegelésével készítsék el éves terveiket. Meg kell szüntetni a munkafegyelem lazaságait. Megfelelő munkaszervezéssel, jogi szabályozással, szemléletformálással biztosítani kell a munkaidőalap teljes kihasználását, és növelni kell e téren a vezetők és a dolgozók felelősségét. A pártszervezetek politikai munkájukban mindenekelőtt a gazdaságpolitika érvényesítésére törekedjenek, a kitűzött célok elérésére, a hatékonyság növelésére, a jövedelmezőség fokozására, a minőség javítására, az ennek megfelelő cselekvésre mozgósítsanak. Az agitáció és a tömegpropaganda segítse elő, hogy a dolgozók támogassák céljaink valóra váltását. A közgondolkodásban erősítse azt a felismerést, hogy az élet- színvonal, az életkörülmények alakulása a gazdálkodás hatékonyságától és annak eredményeitől függ. A Központi Bizottság felhívja a tömegszervezetek és a társadalmi mozgalmak vezető testületéit, hogy az 1986. évi népgazdasági terv megvalósítására mozgósítsák tagságukat. ★ A Központi Bizottság a továbbiakban folyó ügyeket tárgyalt: — elfogadta az 1986. évi munkatervét; — ajánlást tett a Népköztársaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betöltésére; — Borbély Gábor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a budapesti pártbizottság titkárát kinevezte a párt központi lapja, a Népszabadság főszerkesztőjének. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén meghallgatta a Kulturális Fórumon részt vett magyar delegáció jelentését, jóváhagyta a végzett munkát, és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a konferencia sikeres megszervezéséhez, a házigazdái teendők ellátásához, Magyarország és a magyar kulturális élet megismertetéséhez. A kormány meggyőződése, hogy a Kulturális Fórum tanácskozásai, amelyeken jelen kulturális személyiségek is részt vettek, elősegítették az európai biztonsági és együttműködési folyamat erősödését, az álláspontok jobb megértését. Üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek az államok közötti kulturális kapcsolatok fejlesztését szolgálják. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazása elterjesztésének központi gazdaságfejlesztési és szervezési programját. Áttekintette a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermediergyártás fejlesztésére 1980-ban elfogadott program teljesítésének helyzetét, és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a magánlakás-építés helyzetéről. Ügy határozott, hogy az abban foglalt javaslatok épüljenek be a lakásellátás fejlesztésének VII. ötéves tervidőszakra szóló társadalmi-gazdasági programjába, valamint az annak megvalósítását szolgáló intézkedési tervbe. Haderőcsökkentési tárgyalások Új NATO-javaslat A NATO új javaslatot terjesztett be csütörtökön a bécsi haderőcsökkentési tárgyaláson. A Szovjetunió nagy követe közölte, hogy azt gondosan tanulmányozni fogják, de máris látható, hogy a Nyugat ismét megkerüli a lényeget, s nincs ok derűlátásra. A NATO javaslatát az elmúlt hónapokban dolgozták ki, de csaik most, a genfi csúcstalálkozó után terjesztik be — közölte Michael Alexander brit nagykövet, aki amerikai és NSZK-beli kollégájával együtt tájékoztatta a sajtót, A Nyugat formailag a VSZ országainak idén februári szerződéstervezetét veszi alapul, (amelyre eddig nem adott választ), ugyancsak félretéve a két szövetség haderőinek létszámáról sok éve folyó meddő vitát. Míg a VSZ azt javasolta, hogy egy első, bizalomerősítő megállapodás alapján1 20 000 főnyi szovjet és 13 000 főnyi amerikai haderőt vonjanak ki Közép-Eu- rópából, természetesen fegyverzetükkel, harci felszerelésükkel együtt, a NATO valójában csak jelképes csökkenést indítványoz: 11 500 szovjet és 5000 amerikai katonát — de fegyverzetük nélkül. A javaslat szerint ezután 3 évre befagyasztanák a haderőket — ám a fegyverzetek bővítésére ismét csak nem vonatkozna korlátozás. A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos vitás kérdéseket közős testület tisztázná. Ezután a két fél tovább tárgyalna arról, hogyan csökkentsék haderőiket mindkét oldalon 900 000— 900 000 főre (ebben már korábban elvi egyetértés alakult ki). A NATO érezhetően propagandahatást remél javaslatától, amely — szóvivőinek véleménye szerint — „bátor”. A diplomaták egyúttal maguk is elismerték, hogy a fegyverzetek, valamint az ellenőrzés kérdésében további viták várhatók: a nyugati elgondolás szerint ugyanis a (minimális létszámú) haderő kivonását a másik szövetség területén működő állandó ellenőrző pontokkal kellene kontrollálni, emellett 3 éven át évi 30 további helyszíni ellenőrzésre volna szükség. ★ A haderőcsökkentési tárgyalások fordulójának utolsó ülésén a résztvevők elbúcsúztatták a magyar küldöttség vezetőjét, Petrán János nagykövetet, illetve Thomas Hammond kanadai nagykövetet, akik megbízatásuk lejártával elhagyják Bécset. ENSZ Magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén a palesztin kérdéssel foglalkozó napirendi pont vitájában felszólalt Endreffy Miklós, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott, hogy a kérdésben hozott ENSZ-határo- zatok ellenére még mindig nem sikerült biztosítani a palesztin nép elidegeníthetetlen jogait, így jogát áz önrendelkezésre, önálló államának megalapítására. Hangsúlyozta: a palesztin (kérdés megoldása a közel- keleti válság rendezésének kulcskérdése, amelynek alapvető feltétele, hogy Izrael •kivonuljon az 1967 óta meg. szállva tartott arab területekről. Befejezésül támogatta a kérdés nemzetközi konferencia keretében történő átfogó és igazságos megoldását.
