Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 30., hétfő 3. AZ EGÉSZ TÁRSADALMAT ÉRINTŐ Mozgalmas év a belpolitikában Nagy jelentőségű, a társadalom egészét érintő belpolitikai események egész sora fémjelezte az idei esztendőt. Az év gazdag hazai politikai programját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusára való felkészülés, majd e legfelső pártfórum tanácskozása nyitotta meg. Nem sokkal ezután következett a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára emlékező ünnepségsorozat befejező szakasza. A nyár elején lezajlottak az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások, amelyeket országszerte az élénk érdeklődés és tömeges politikai-közéleti aktivitás jegyében tartott jelölőgyűlések előztek meg. Pár hete nagyszámú helyi tanácskozás után megkezdte VIII. kongresszusát a legszélesebb magyar társadalmi és politikai mozgalom, a Hazafias Népfront. A „Tovább a lenini úton” jelszó szellemében tanácskozott március 25. és 28. között az MSZMP XIII. kongresszusa. A párt legfelső tanácskozó testületé széles körű előkészületeket követően ült össze. Több mint 25 ezer alapszervezetben és 1317 pártértekezleten vonták meg a kommunisták az elmúlt öt esztendő mérlegét, s nagy aktivitással, alkotó légkörben vitatták meg a kongresszusi irányelveket. Az eszmecserék nyíltak, őszinték voltak, a párttagok felelősségteljes állásfoglalása az előkészületek során jó feltételeket teremtett ahhoz, hogy a kongresszus eredményesen végezhesse el nagy fontosságú munkáját. A párt legmagasabb fóruma értékelte a XII. kongresszus óta végzett munkát, számot adva az öt esztendeje hozott határozat végrehajtásáról; áttekintette az eredményeket, s elemezte a társadalmunkat napjainkban foglalkoztató problémákat. A kongresszus reális képet vázolt fel a magyar társadalomról, és meghatározta az ország előtt álló feladatokat. A 4 napos munkaértekezleten a küldöttek a párt tagságának, a hazáért felelősséget vállaló állampolgároknak véleményét kifejezésre juttatva alakították ki a politika további irányvonalát. Mint a kongresszus határozata leszögezte, a legfontosabb feladat, hogy történelmi jelentőségű vívmányainkra támaszkodva folytassuk munkánkat a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében ; feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő erőforrásokat; népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével létrehozzuk a gazdasági egyensúly további javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének feltételeit; a tudomány, a kultúra és a művelődés fejlesztésével segítsük az emberek alkotóképességének kibontakozását; demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében erősítsük, a nemzeti egységet. A sorsfordító eseményhez méltóan ünnepelte meg népünk az ország felszabadulásának 40. évfordulóját. Az ünnepségsorozat már az előző esztendő végén megkezdődött, amikor Szegeden méltatták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, Debrecenben pedig az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának jelentőségét. Kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben, a szocialista nemzeti összefogás jegyében zajlottak le az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások. Milliók foglaltak állást a párt politikája és a népfront programja mellett. A kötelező többes jelölés — amelyet most először alkalmaztak — fontos lépés egész szocialista rendszerünk demokratizálása útján. Mint Papp Lajos államtitkár, az Országos Választási Elnökség vezetője nyilatkozatában elmondta, a június 8-án megtartott választások, valamint a június 22-i pótválasztások a törvényes előírásoknak megfelelően, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés közepette, sikeresen fejeződtek be. Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták: a nagyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdította a nemzeti egységet, fokozta a választások népfront jellegét, szélesítette választási rendszerünk demokratizmusát. Az ország közvéleményének egyetértésével találkoztak választási rendszerünk új elemei. A népfrontbizottságok 846 országgyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölőgyűlést szerveztek. Ezeken több mint másfél- millió állampolgár jelent meg, és élénk vitában, részletes, alapos véleménynyilvánítással, felelősen döntött a jelöltek személyéről. A választások összegzett eredménye alapján megválasztottak az országos listán 35, a 352 országgyűlési képviselői választókerületben 351, összesen 386 országgyűlési képviselőt és 326 pótképviselőt, 42 731 tanácstagot és 31 668 póttanácstagot. Június 28-án tartotta alakuló ülését az új parlament. A nyári ülésszakon a képviselők meghallgatták az Országos Választási Elnökség beszámolóját a választások tapasztalatairól, illetve a mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentését a testület munkájáról. Az országgyűlési tisztségviselőkre tett javaslat után a parlament elnöke megtartotta székfoglalóját. Ezután megválasztották az Elnöki Tanács, az Alkotmányjogi Tanács és az országgyűlési bizottságok tisztségviselőit. Az ülésszak idején megtartotta alakuló ülését az Elnöki Tanács és a Minisztertanács is. Októberben a Minisztertanács elnökének a kormány programjáról szóló előterjesztését vitatták meg a képviselők, majd vita után elfogadták a Magyar Népköz- társaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényhozó testület decemberi ülésén jóváhagyta az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről, illetve az ország 1986. évi költség- vetéséről és a tanácsok 1986 —90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvény- javaslatot. A téli ülésszakon a képviselők megszavazták a VII. ötéves tervet is. A közelmúltban tartotta meg VIII. kongresszusát a Hazafias Népfront, amely a szocialista nemzeti egység, a különböző világnézetű emberek együttműködésének kerete, s közéleti cselekvési lehetőséget biztosít mindazoknak, akik részt kívánnak venni társadalomépítő céljaink megvalósításában. A tanácskozás résztvevői — a népfrontmozgalomban tevékenykedő munkások, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek, a nemzetiségek, s az egyházak képviselői — megvitatták a legutóbbi kongresszus óta végzett mozgalmi munka eredményeit, s körvonalazták a jövő feladatait. Mint a főtitkári összefoglaló megállapította, a kiegyensúlyozott, jó légkörű munkaértekezlet a széles nemzeti összefogás jegyében erősítette a szocializmus pozícióit országunkban. Az előjelek szerint a jövő esztendő sem szűkölködik majd belpolitikai eseményekben. Már megkezdődtek az ágazati szakszervezeti kongresszusok, amelyek tapasztalatait a magyar szakszervezeteknek az év elején összeülő SZOT-kongresszusa ösz- szegzi majd. Jövőre von mérleget az elmúlt öt esztendőben végzett munkájáról a Kommunista Ifjúsági Szövetség is. Debreczeni Tibor: „Évente egy kommunista műszak bérét szánjuk az üdülök fenntartására" Osztafin György: „Több beleszólás kellene .. „Izsépi Béla: Bevezettük az credménypótlék rendszerét.. EREDMÉNYEK ÉS KÉRDÉSEK A szociálpolitika öt éve a Vilatiban — A vállalat egyre több pénzt ad lakástámogatásra, de jut-e fedél minden rászorulónak? — Egyre többet szánnak a fiatalok taníttatására. Mi az oka, hogy mégis csökken a harminc év alattiak száma? A számvetést öt év szociálpolitikai eredményeiről közösen készítjük. Debreczeni Tibor, a Vilati Egri Gyárának igazgatója, Osztafin György szb-titkár és Izsépi Béla személyzeti osztályvezető segédlet nélkül sorolják az adatokat, amelyek 830 ember sorsára vonatkoznak. — A dolgozók 44 százaléka nő — mondja az igazgató —, és sokan, csaknem 370-en vannak a 30 év alatti fiatalok. Jó néhány nyugdíjasról kell gondoskodnunk: a bejárókkal való törődés külön probléma. Gyárunk villamos vezérlő berendezéseket készít, főként szocialista exportra. A nagy pontosságot igénylő munka képzett szakembereket igényel. Ezért kiemelten foglalkozunk a mérnök- és szakmunkás-utánpótlással. — A szociálpolitikára szánt pénzünk nagy részét lakás- támogatásra fordítjuk — veszi át a szót Osztafin György. — Korábban ugyanannyi otthonteremtéshez kisebb összeg is elegendő volt. Ma fordított a helyzet, a több pénzből kevesebbre telik. Különösen így van ez miután 1982-től megszűnt a fizikaiaknak adható kedvezményes munkáslakáskölcsön. Sokszor nem is az a baj, hogy nem tudnánk hozzájárulni, de nincs mihez. Ha a városi tanács nem ad lakás- kiutalást, hiába van meg az anyagi erőnk és a jó szándékunk. Dolgozóink többször szóvá tették, hogy vajon a lakáselosztásnál figyelembe veszik-e, hogy ki hogyan teljesít a munkában, és mit tesz a közösségben. Jó lenne, ha a vállalat illetékeseit is megkérnék, hogy véleményezzék az igényeket, adjanak besorolást. — Kiemelt feladatnak tartjuk az üdültetés megszervezését — folytatja Debreczeni Tibor. — Az elmúlt években jelentős összegeket fordítottunk két üdülőnk, a balatonfüredi és Börzsönyben levő feketevölgyi épület korszerűsítésére. Nem kevésbe kerül a fenntartásuk, de megéri. A két üdülőházunk egy-egy hét végi ki- kapcsolódáshoz is kellemes teret nyújt. Ezek a víken- dek egyre népszerűbbek. Mintha az embereknek kevesebb lenne az idejük, szű- kebb a pénztárcájuk a hosz- szabb vakációhoz. Az utóbtli években NDK cserekapcsolatok révén külföldi nyaralást is szerveztünk. Emellett 60—70 SZOT-beutalót osztottunk ki évente. Épül Sarudon a horgásztanya is. A vilatisok az elmúlt időszakban nagyot léptek előre az egészségügyi ellátásban. Ezeket sorolja az szb-titkár: — A szomszédos vállalatokkal közösen fenntartott orvosi rendelő és a függetlenített üzemorvos hozzájárul dolgozóink egészségvédelméhez. Igaz, más oka is lehet, de mi mégis ennek tulajdonítjuk elsősorban, hogy csökkent a betegség miatt távolmaradók száma. Izsépi Béla, a gyár oktatási, káderutánpótlási eredményeinek alapos tudója. Joggal dicsekedhetne, hiszen a megyében nem sok gazdasági egységben és intézményben alkalmazzák az úgynevezett eredménypótlék rendszerét. Hogy valójában mit is jelent ez, készségesen magyarázza : — Az új dolgozóink kezdő fizetése két részből áll. Az alapfizetéshez a tanulmányi eredménytől függően pótlékot adunk. Például : egy munkába álló, jeles eredményű fiatal mérnök 4200 plusz 500 forinttal kezd. Ha megfelel a bizalomnak, egy év után ez a pótlék beépül az alapbérébe. A jobb munkára ösztönzés hatékony módszere ez, amelyet ifjú szakmunkásoknál is hasonlóképpen alkalmazunk. Megtudjuk még azt is. hogy a 80 ipari tanuló oktatója szintén ösztönzésben részesül. A „tanulófelelősök'' érdeme az, ha jó szakembert nevelnek, s ezt a pénztárcájukban is érezhetik. Az új. 1983-ban korszerűsített tanüzemben már ilyen feltételek mellett tanítanak és a tárgyi környezet is megfelel a modern követelményeknek. Az elmúlt három évben öt millió forintot költöttek az oktatási épület fejlesztésére. Beszélgetésünket a tanműhely megtekintésével zárjuk. Ott a leendő szakmunkások nemcsak az alapismereteket sajátítják el, hanem több önálló feladatot is megoldanak. A gyár vezetői a jövőt illetően bizakodnak. Osztafin György erről így nyilatkozik: — A megnehezült piaci viszonyok között a termelésben is korszerűsítenünk kell. Az előttünk álló feladatok megoldásához elengedhetetlen dolgozóink kényelme. A közelmúltban nem keveset tettünk ezért. Bár ez egyre többe kerül, vívmányainkat szeretnénk megőrizni az elkövetkezendő öt évben is.. Jámbor Ildikó Barkó Péter szakoktató ellenőrzi az elsősök munkáját (Fotó: Perl Márton) Pető Gáspár oktató a harmadikos Halló Péteri látja el tanácsokkal Mérték Hány, de hány közös reggeli, ebéd, vacsora maradt el év közben? Nem is tartjuk már számon, hogy a korai kapkodás, a túlóra, a fu- si hány együttléttől fosztotta meg a családot. Pedig igazából a közös étkezések szabhatnák meg a hétköznapi rendet, sokszor halljuk a lélek szakembereitől, hogy mi mindent ki lehetne tárgyalni az asztal mellett, meg lehetne hányni-vetni a világ sorát, kinek-kinek az egyéni gondjait. így aztán minden az ünnepre marad. Ettől reméljük, hogy bepótoljuk a hiányokat, végre leülünk, békésen beletemetkezünk a töltött káposzta, a töltött csirke, a rántott hús halmaiba, alaposan leöblögetve sörrel, borral, utána küldve néhány tekercs bejglit is. Melyik háziasszony nem készül gondosan és minden fantáziáját összeszedve azokra a napokra, amikor még a lakótelepi lakások is megtelnek gyerek- zsivajjal, s napközben is otthonokká válnak. Valósággal megrohanják az élelmiszerboltokat, kifosztják a húsüzleteket és az italos pultokat. Ki tudná megszámolni, hány rekesz sör fogy el ilyenkor, s hány sertés és csirke „harap a fűbe” az ünnepi készülődés során. Óhatatlan persze, hogy jó magyar szokás szerint ilyenkor magunk rontjuk el az év legszebbnek tartott időszakát: a mérhetetlen evés és ivás következtében sokan fájlalják a gyomrukat, s nem kevesen vannak olyanok, akik súlyosabb panaszokkal kerülnek az orvoshoz vagy a kórházba. Sűrű életünkben bizony elfárad a szív, a sietős, kapkodó étkezések következtében kikészül a gyomor. így ez a megpróbáltatás már köny- nyen végzetes is lehet. Talán nem veszik rossz néven az olvasók hogy most erről beszélek. Higgyék el, nem akarom elvenni a kedvüket az ünnepi asztal örömeitől. Csupán úgy érzem, meg kell szívlelnünk a figyelmeztetést: ne igyekezzünk mindent most bepótolni, mert az nem sikerülhet. Meg kell találnunk a mértéket egészségünk érdekében. Egy-egy kisebb porció ugyanabból, máris jóízűen, s a következményektől kevésbé félve hódolhatunk év közben alaposan felduzzadt étvágyunknak, amit bizony az üzemi konyha sokszor nem elégített ki. Ne váltsuk valóra ígérgetéseinket, hogy majd az ünnepek alatt re- vansot veszünk az ínyencségek hadán. Próbáljuk meg mással eltölteni ezeket a napokat, mint hascsikarás- sal, fejzúgással. Érthető persze ez a nekibuzdulás is. A gazdag asztal mércéje nálunk a család igényességének, vendégszeretetének. De gondoljuk csak el, ha többet ártunk vele, mint használunk, feleslegessé válik a legkitűnőbb háziasszony fáradozása is. Gábor László
