Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1985. december 30., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) an javítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyzetét és mindkét fő külkereskedelmi vi­szonylatban csökkenteni szükséges az adós_ ságállományt. Ehhez a népgazdaság kivi­teli többletét összességében, azon belül a konvertibilis elszámolású forgalomban szá­mottevő mértékben növelni kell. Élénkül­jön a gazdasági növekedés üteme, jöjjenek létre az átlagos reálbérek és a beruházási színvonal megőrzésének feltételei. A célok elérését a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztésének foly­tatásával, egyes elemeinek célirányos mó­dosításával, a VII. ötéves tervidőszakra ki­dolgozott központi gazdaságfejlesztési és cselekvési programok feladatainak konkre­tizálásával és megvalósításával, továbbá más kiegészítő intézkedések megtételével kell alátámasztani. Céltudatos állami tevé­kenység segítse a műszaki fejlesztésre és a termelési szerkezet korszerűsítésére irá­nyuló vállalati aktivitás felerősödését, a gazdaságos kivitel növelését, a fajlagos energia, és anyagráfordítások csökkentését, .a munka szervezettségének és termelékeny­ségének fokozását. Az >1986. évi népgazdasági terv jfő előirányzatai Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem 102,3—102,7 100,2—101,0 102.0— 102,5 101.0— 101,5 103.0— 103,5 101,0 101.0— 101,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 201—204 milliárd forintot lehet fordí­tani. A konvertibilis elszámolású külkereske­delmi áruforgalomban 350—400 millió dollár, a rubel elszámolásúban 100—200 millió ru­bel közötti kiviteli többletet kell elérni. A műszaki fejlesztés állami irányításá­ban a fő figyelmet az 1986—90. évekre szóló Országos Középtávú Kutatás-Fejlesz­tési Terv programjainak megszervezésére és megkezdésére kell fordítani. A termelés fejlődése Az ipar — elsősorban a feldolgozóipar — fő feladata a kivitel és ezáltal is a nem­zeti jövedelemhez való hozzájárulás gyors növelése. A középtávú tervvel összhangban meg kell gyorsítani a termelés szerkezeté­nek átalakítását, rugalmasan és eredmé­nyesen alkalmazkodva a hazai és a külpia_ ci kereslethez. A termelésiben és a kivitel­ben emelkedjen a gazdaságosan előállított, magasan feldolgozott termékek aránya. Új értékesítési piacok feltárásával is gyors ütemben bővüljön az ipari termékek kon­vertibilis valutákért történő kivitele. Ru­belben elszámolt kivitelük az államközi megállapodások szerint növekedjen. Az ipar megbízhatóbban elégítse ki a hazai ke­resletet is. Folytatni kell a gazdaságos termeléssel helyettesíthető behozatal kiváltását, az al­katrészek, féltermékek és egyéb háttéripari termékek gyártásának fokozását. A köz­ponti gazdaságfejlesztési programok ered­ményes végrehajtásával, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások csökkentésével, az anyag, és energiaigényes termékek gyártá­sának visszaszorításával javuljon az ipar hatékonysága. Kiemelt cél, hogy az összes belföldi ener­giafelhasználás ne haladja meg az 1985 évit. Az igények kielégítéséhez — mérsék­lődő fajlagos költségek mellett — 24 mil­lió tonna szén kitermelése szükséges. A villamosenergia-termelés emelkedik, a kő­olajtermelés lényegében az 1985. évi szín­vonalon marad. A földgáztermelés megkö­zelíti az ez évit, a behozatal viszont nö­vekszik. A vaskohászatban intézkedések történ­nek a termelés, valamint a kivitel szerke­zetének javítására, a belföldi kereslet jobb minőségű kielégítésére, a ráfordítások mér­séklésére, a jövedelmezőség növelésére. Az alumíniumkohászatban is a kivitel gazda­ságosságát kell elsősorban javítani. A gépipari termelés a piaci követelmé­nyekhez való eredményesebb alkalmazko­dás esetén az ipari átlagot meghaladóan bő­vülhet. Növelni kell a konvertibilis elszá­molású kivitelt, ez irányban hasznosítani a nem kellően kihasznált kapacitásokat. A vegyipar termelése a magasabban feldol­gozott, gazdaságosabban értékesíthető ter­mékek termelésének fokozásával, a terme­lési kooperációk bővítésével, a drága be­hozatal hatékony kiváltásával emelkedhet­A könnyűiparban, különösen a ruházati iparban fontos feladat az államközi szerző­désekben vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan megvalósítása és a belföldi kereslet javuló kielégítése. Az élelmiszer- iparban átfogó intézkedések történnek az igényekhez való alkalmazkodás javítására, a jövedelmezőség, a hatékonyság fokozásá­ra. Indokolt esetben sor kerül szervezési, szervezeti változtatásokra is. Az építőipar legfőbb feladata, hogy a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználásával, az igényekhez való alkal­mazkodással jobb minőségben elégítse ki az építés-szerelési keresletet. További intéz­kedések történnek a vállalatok közötti ver­seny erősödésének előmozdítására, az épí­tési árak növekedésének mérséklésére. Folytatni kell az építőipar szervezetének korszerűsítését, a vállalatoknál a rugalmas vállalkozási politikához igazodó belső érde­keltségi rendszer kialakítását. Fontos fel­adat a növekvő építési-szerelési kivitel gaz­daságosságának javítása: A lakásépítésben nagyobb figyelmet kell fordítani a jó mi­nőségben, határidőre történő teljesítésre. A mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem legalább a termeléssel azonos ütemben emelkedjen. Ezt a hozamok növe­lésével, az anyag- és energiaráfordítások mérséklésével kell megalapozni. A termelés szerkezetének korszerűsítését az értékesíté­si feltételekhez való fokozottabb alkalmaz­kodás, a termékek feldolgozottsági fokának, csomagolásának javítása, új termékek gyár­tásának és értékesítésének bevezetése is se­gítse. A növénytermesztésben a gabonatermesz­tési program folytatásával, a növekvő ho­zamokkal és a kukorica vetésterületének számottevő emelkedésével legalább 16 mil­lió tonnás termelést kell megalapozni. Az olajosmag-, a zöldség- és gyümölcsterme­lésben előreláthatóan az ideinél magasabb színvonal érhető el. Az állattenyésztésben alapvető feladat a termelés stabilizálása, a fajlagos ráfordítá­sok mérséklése, a hústermelés gazdaságos­ságának javítása. A tehénállomány szinten tartása, ezen belül a húshasznú állomány növelése szükséges. Fontos cél, hogy a ser­tések számának emelkedése a tenyészállo- mány minőségi cseréjének gyorsításával együtt valósuljon meg. Növelni kell a ba­romfitenyésztést is. Mindezek előmozdításá­ra összehangolt intézkedések történtek a hústermelés, -feldolgozás és -forgalmazás te­rületén. Fejlődjön a nagyüzemek kiegészítő (min­denekelőtt az élelmiszer-feldolgozó, a hát­téripari, a szolgáltató) tevékenysége. A belföldi ellátás színvonalának fenntar­tása és javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét is növelni kell. Ehhez új piacok feltárására, a terme­lő és külkereskedelmi gazdálkodó szerveze­tek munkájának összehangolására, a kiszál­lítások jobb megszervezésére is szükség van. A termelő infrastruktúra területén a kapacitások jobb kihasználásával, szerve­zési intézkedésekkel, a teljesítmények foko­zásával javítani kell a termelés és a lakos­ság szükségleteinek kielégítését. A közlekedésben meg kell kezdeni annak az ágazatközi programnak a megvalósítá­sát, amely lehetővé. teszi az áruszállítás je­lenleginél racionálisabb megszervezését és a szállítókapacitások egyenletesebb kihasz­nálását. További megtakarításokat kell el­érni a közlekedés fajlagos anyag- és ener­giafelhasználásában. A távközlésben kiemelt feladat a rekonst­rukciós és fejlesztési programnak a népgaz­daság lehetőségeivel összehangolt folytatá­sa, a hálózat működőképességének javítása. Az év folyamán mintegy 40 ezer új távbe­szélő-állomás kapcsolható be. A vízgazdálkodásban meg kell gyorsítani az egészséges ivóvízellátás fejlesztését, ezen belül kiemelten kell kezelni a dél-alföldi térség ellátásának és a Balaton vízminősé­gének javítását. Fokozni kell a vizek mi­nőségének védelmét és meg kell kezdeni a nyolc kiemelt város szennyvíztisztítási prog­ramjának végrehajtását. Beruházások A szocialista szektor beruházásainak mennyisége az 1985.- évihez hasonló lehet. Mindenekelőtt a megkezdett beruházások ütemes megvalósítása folytatódjék, új fej­lesztések elsősorban a középtávú tervben megjelölt legfontosabb célok érdekében kez­dődhetnek. A nagyberuházásokra az 1985. évinél ke­vesebbet lehet fordítani. Az államközi szer­ződésben foglaltaknak megfelelően történik a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer kivite­lezése és megkezdődik az atomerőmű bőví­tésének előkészítése. Az ötéves terv céljai­val összhangban jelentősen nőnek a célcso­portos beruházások előirányzatai : a szén­hidrogéniparban, továbbá az infrastruktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távköz­lésben, emellett az út- és a vasúthálózat, a vízgazdálkodás fejlesztésénél. Az egyéb központi beruházások az 1986- tól jelentkező új feladatok miatt növeked­nek, többek között az elektronika elterjesz­téséhez kapcsolódó oktatás, valamint a me­zőgazdasági kutatások alátámasztása érde­kében. Az egyéb fejlesztéseknél a folyamat­ban levő beruházások folytatására, a leg­szükségesebb gép- és műszerbeszerzésekre nyílik mód. A tanácsok beruházásainak előirányzata némiképp meghaladja az 1985. évit. A vállalatok és szövetkezetek körében a beruházások fokozottabban segítsék elő a termelési szerkezet korszerűsítésének gyor­sítását. A hitelek, az állami kedvezmények és támogatások növekvő arányban szolgál­ják az exportképesség erősítését, a ráfordí­tásmérséklő és más kiemelt programok megvalósítását. Foglalkoztatás, a lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülményei A foglalkoztatottak száma demográfiai okokból kismértékben csökken. Ez a foglal­koztatás hatékonyságának, a munka szer­vezettségének és a munkafegyelemnek a ja­vítását igényli, amit a szabályozók változta­tása is előmozdít. A szükségessé váló mun­kaerő-átcsoportosítások zavartalan végre­hajtását at állami eszközök (átképzési tá­mogatás, munkaerő-közvetítés) is elősegítik. Az átlagos reálbérek 1985. évi színvona­lának fenntartása előreláthatóan oly módon valósul meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átla­gosnál gyorsabban, míg a kevésbé hatéko­nyaknál lassabban emelkednek. Az átlagke­resetek növekedése — a fogyasztói árszín­vonal emelkedésével összehangolva — 5,5 százalék lehet. A keresetszabályozáson ke­resztül a szocialista szektorban 5—5,5 szá­zalékos átlagkereset-növekedés valósulhat meg. Bérpolitikai intézkedésekre kerül sor a szén- és uránbányászatban, a megválto­zott munkaképességű dolgozókat foglalkoz­tató vállalatoknál, a bírók és ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, vala­mint az ingatlankezelést végző egyes vidéki költségvetési üzemek meghatározott terüle­tein dolgozók körében. Emellett egyes ki­emelt célok elérését bérpreferenciák is alá­támasztják. A költségvetési intézményeknél a béremelés mértéke 5 százalékos. A kisvál­lalkozásból származó jövedelmek bővülésé­nek üteme várhatóan tovább mérséklődik. A szociálpolitikai eszközrendszer to­vábbfejlesztése során központi intézkedé­sek történnek: a gyermekes családok tá­mogatása céljából a gyermekgondozási díj a gyermek másfél éves koráig vehető igény­be; a 70 éven felülieknél, valamint az első és a második rokkantsági fokozatba tarto­zóknál a reálérték teljes körű megőrzéáe érdekében a nyugdíjak 5 százalékkal (mi­nimum 150 forinttal) emelkednek; a többi nyugdíjasnál havi 120 forintra nő a nyug­díjemelés minimális összege; bővülnek a tanácsi szociális segélyezési keretek. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. A piaci hatásokra bekövetke­ző áremelkedésen kívül új központi ár- intézkedésekre csak szűk körben — az ár­színvonalat mintegy 0,5 százalékkal növelő hatással — kerül sor. Ez utóbbi keretében emelkedik például a személygépkocsi ára; havi 20 forinttal nő a tv előfizetési díja; az év közepétől 1,50 forint helyett 2 forint lesz az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díja; és néhány más, nem alapvető fogyasz- itási cikk ára is változik. Az élelmiszer-kínálat színvonala fenn­marad. Az árukínálatot az iparcikkek kö­rében — elsősorban ruházati cikkekből — javítani indokolt. Tüzelőanyagokból az il­letékes szervek megfelelő ellátásról gondos­kodnak. Tovább kell javítani a lakásellátottságot. Az állami és a lakossági pénzeszközök -együttes felhasználásával 63—65 ezer lakás épülhet fel. A magánlakás-építés növekvő terheinek mérséklésére emelkedik a szoci­álpolitikai támogatás összege és javulnak a hitelfeltételek is. Előreláthatólag 56—58 ezer személyi tulajdonú lakás készül el, ezt az építési szerelvények javuló kínálata is se­gíti. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a leginkább rászoruló rétegek kapja­nak állami bérlakást, illetve jussanak helyi támogatáshoz. Jelentős eszközök szolgálják a lakóházfelújítási tevékenységet. A közoktatás társadalmi-gazdasági prog­ramja végrehajtásának megkezdésével meg­gyorsul a középfokú oktatás feltételeinek javítása. Folytatódik a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekonstrukciója, épül az Eötvös Loránd Tudományegyetem új lágymányosi épülettömbje. Az egéSzségügyi-szociális ellátás javítá­sát többek között 1300 kórházi ágy és 900 szociális otthoni férőhely létesítése szolgál­ja. Az egészségügy műszerellátottsága első­sorban minőségi cserék révén korszerű­södhet. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A terv előirányozza, hogy a kivitel az 1985. évinél dinamikusabban, a behozatal lassabban emelkedjen. A rubel elszámolású áruforgalomban a ki­vitel lényegében a behozatallal azonos ütemben bővülhet. Az energiahordozók be­hozatala nő és emelkedik az anyagok, al­katrészek importja is. A beszerzési lehető­ségek kihasználásával, a belföldi fizetőképes kereslettel összhangban törekedni kell a beruházási gépek behozatalának átlagosnál gyorsabb növelésére. Az energia- és nyers­anyagbehozatal jőbb megalapozása érdeké­ben részt veszünk a KGST keretében meg­valósuló fejlesztési programokban, a kivi­tel áruösszetétele az államközi kötelezett, ségeknek megfelelően módosul. Fontos kői vetelmény a kivitel gazdaságosságának ja­vítása. A konvertibilis elszámolású áruforgalom­ban a kivitel elsősorban a feldolgozóipari termékek körében bővüljön. Ehhez új vál­lalkozási formák, vegyes vállalatok létesí­tése, a harmadikpiaci együttműködés in­tenzívebbé tétele, célirányos termeltetési és értékesítési tevékenység is járuljon hozzá. A kivitel növelését az exportképes termelés fejlődését elősegítő kedvezmények, pályá­zati rendszer és megállapodások alkalma­zása is alátámasztják. A konvertibilis elszámolású behozatal el­sődlegesen a termelés műszaki színvonalá­nak korszerűsítését, a gazdaságos kivitet fokozásának előmozdítását szolgálja, az energiahordozók importja csökken. A terv megvalósításának eszköirendszere Az 1986. évi népgazdasági terv fő céljai­nak megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer továbbfejleszté­se, hozzáigazítva a változásokat az aktuális gazdasági helyzetből és gazdaságpolitikai célokból adódó követelményekhez. Ennek keretében a gazdasági szabályozórendszer módosításának célja — elősegíteni a termelés hatékony, ex­portorientált fejlesztését, a termelési szer­kezet gyorsabb korszerűsítését és ezzel a konvertibilis elszámolású kivitel növelését, a fejlesztéssel járó terhek csökkentését, a szelektivitás erősítését, a jövedelemképzés­ben való érdekeltség fokozását; — az indokolatlan kedvezmények és ki­vételek csökkentésével a szabályozás kény­szerítő erejének erősítése; — a pénzügyi egyensúly javítása, az árak növekedésének .mérséklése, a vásárlóerő és az árualap összhangjának biztosítása. 1986-ban lényegében befejeződik az új vállalatvezetési formákra való áttérés. A szervezeti rendszer fejlesztése olyan irány­ban folytatódik, hogy minél nagyobb te­ret adjon a szabályozott piaci viszonyok érvényre jutása számára. Folytatódik to­vábbá a bankrendszer továbbfejlesztése, a tőkeáramlás új formáinak elterjesztése, a gazdaságpolitikai célok szolgálatában álló jogrendszer korszerűsítése, a piacfelügyeleti munka hatékonyságának javítása. A terv megvalósítását segíti, hogy az 1986. évi gazdaságpolitikai célokról és fel­adatokról, a gazdasági szabályozás ezek megvalósítását elősegítő változtatásáról a gaz­dálkodó szervezetek és a tanácsok a terv ki­dolgozásának menetében már tájékoztatást kaptak, így éves terveik kidolgozását idő­ben megkezdhették. ★ A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és szövetkezeteket, a tanácsokat és az in­tézményeket, hogy saját terveiket a népgaz­dasági tervvel összhangban dolgozzák ki és hajítsák végre. Felkéri a dolgozó kollektívá­kat, a társadalmi szerveket, az ország min_ den polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a terv céljainak megvalósításához. (MTI) ft magyar népgazdaság 1986. ëuï terse

Next

/
Thumbnails
Contents