Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 23., hétfő 3. Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka Szavaznak az ország vezetői és a képviselők (Folytatás az 1. oldalról) A törvényjavaslathoz fűzött véleményt a továbbiakban Juhász Mihály (Budapest), Szabóné Kakas Irén (Vas), Fehér Tibor (Veszprém), Berdár Béla (Pest) és Kovács Mátyás (Komárom). Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Faluvégi Lajos, miniszterelnök-helyettes kapott szót, hogy összefoglalja a kétnapos vitában elhangzottakat. Megállapította : a tervjavaslatról legtöbbször elhangzott jelző az volt — mondotta —, hogy: reális. Ha végiggondoljuk, hogy az elmúlt években milyen feladatokkal birkóztunk meg, Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvény- javaslatot. Amj a jövő évi költségvetést illeti: a törvényjavaslat szerint a bevételek 9 százalékkal, a kiadások 10 százalékkal növekednek. Az állami költségvetés hiánya a korábbinál némileg nagyobb : 23 milliárd forint lesz. Az adópolitikai törekvésekről szólva elmondotta: — 1986-ban a magántevékenység után fizetendő jövedelemadózásban kisebb korrekciót teszünk, amely az alacsonyabb jövedelmeknél némi mérséklést, a nagyobb — havi 15—20 ezer forintot elérő jövedelmeknél — némi adóemelést irányoz elő. A kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz az árszínvonal növekedési ütemének mérséklésére. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak növekedése az elmúlt években tapasztalt 7—8 százalékkal szemben 5 százalék lesz. Központi árintézkedésre csak szűkebb körben kerül sor. végül is hova jutottunk, ez a jelző igaz és vállalható. A mai körülményeink között inkább erényt, mint bátortalanságot tükröz. Befejezésül a kormány nevében elfogadta a törvény- módosító javaslatokat, és kérte a képviselőket, hogy a beterjesztett tervjavaslatot ezekkel kiegészítve emelje törvényerőre. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés — a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett, valamint a vitában elhangzott módosításokkal — a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az év elején — az importárak emelkedése miatt — emelkedik a személygépkocsik ára, és a tv előfizetési díjakat, amelyek 1958 óta változatlanok, havi 20 forinttal kívánjuk emelni: ezt a műsorkészítés és -sugárzás növekvő költsége és a szolgáltatások bővülése egyaránt indokolja. A jövő év közepétől az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díját 1,50 forintról két forintra kívánjuk emelni, azzal, hogy az ebből származó többletbevétel közvetlenül a telefonhálózatnak — az itteni vitában is hangsúlyozott — fejlesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5 —5,5 százalékos lesz. A Szakszervezetek Országos Tanácsával egyeztetve a kormány központi bérpolitikai intézkedéseket határozott el a jövő évre. Január 1-től a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen kisegítők és a közvetlen termelésirányítók, az uránbányászatban pedig a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók a keresetszabályozásban biztosított 6 százalékos lehetőségen felül további négy, tehát összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százalékkal lesz emelhető. Továbbá az első félévben a bírák és az ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, s az ingatlankezelést végző vidéki költségvetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozók ugyancsak központi béremelésben részesülnek. Így jövőre intézkedéseket hozunk a nyugdíjak reálértékének az eddiginél szélesebb körű megőrzésére. Januártól a 70 éven felüliek nyugdíjemelkedése lépést tart az átlagos, 1986-os fogyasztói áremelkedéssel: 5 százalékos lesz. A növekedés minimuma az eddigi 100 forint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a második (Munkatársunk telefonjelentése): ígértem a legutóbbi tudósításomban, hogy visszatérek a megyei hozzászólásokra. Nos, Kócza Imre első parlamenti beszéde elismerést váltott ki nemcsak szűkebb körben, de az országos vezetők véleménye alapján is. Ez nem véletlen, mert az egri Finomsze- relvénygyár vezérigazgatója olyan témákat sorolt, amelyek megerősítették a törvénytervezet egyes pontja' it. Azokat, amelyek a gyors váltásra, a verseny- képesség növelésére, a nagyobb sebességre kapcsolt élet követelte teendőkre utaltak. Ugyancsak nagy érdeklődés fogadta — egy hosszú délelőtti tanácskozás befejező részeként — Kovács András felszólalását is. A Képviselőink a szünetben (Fotó: Perl Márton) Hetényi István expozéja rokkantsági fokozatba tartozók nyugellátása is. A hetven éven aluli nyugdíjasok számára a legkisebb automatikus nyugdíjemelkedés mértékét tudjuk növelni: az eddigi 100 forinttal szemben ez 120 forint lesz. A gyermekgondozási díj március 1- től a gyermek másfél éves koráig jár majd, szemben az eddigi egyéves időtartammal. Életszínvonal-politikánk, szociálpolitikánk egyik alapvető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támogatások lépnek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, három gyermek után 70 ezer forinttal emeljük. A hosszú lejáratú kedvezményes kamatozású hitelek felső határa is — családnagyságtól függően — 20—60 ezer forinttal nagyobb lesz. Bővül a munkáltatói kölcsönnyújtás lehetősége; a jogcímek nagy mértékben kiszélesednek. A bányászlakás-építés támogatása duplájára növekszik. A lakáscsere illetéke 7 százalékról 5 százalékra mérséklődik, és az ifjúsági takarékbetét után nyújtható kü- lönkölcsön összegét is emeljük. A jövő évi költségvetés előirányzatai rendkívüli nagy. de teljesíthető követelményeket támasztanak. A jövedelmek elosztására kialakított elképzeléseink ugyanis csak akkor válhatnak valóra, ha a jövedelem képzésére vonatkozó elképzeléseinket teljesíteni tudjuk — mondotta végezetül Hetényi István, s kérte a törvényjavaslat elfogadását. Puskás Sándor felszólalása (Heves m., 2. vk.), a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának vezetője a terv- és költségvetési bizottság megbízásából ismertette a törvényjavaslat bizottsági vitájában elhangzott véleményeket és javaslatokat. Hangsúlyozta: a képviselők a népgazdaság helyzetének reális megítélése alapján tekintették át a törvényjavaslatot, ís annak tudatában, hogy a költségvetés nincs könnyű helyzetben. A továbbiakban az előadó selypi medence képviselője cáfolhatatlan helyi példákkal ecsetelte a foglalkoztatottság gondjait, az élelmiszeriparban dolgozók hétköznapi problémáit. Élénk figyelem kísérte szavait, s a felszólalás utáni taps is azt jelezte, hogy érdemes volt ezen a szinten is foglalkozni az ingázók, a helyben munkát nem találók helyzetével. Az új ciklus első két felszólalása igényes és figyelemre méltó bemutatkozása volt Heves megyének a Parlamentben. ★ Az egyik szünetben Zsidei Istvánnét kértem meg arra, hogy — mint régi képviselő — összegezze az eltelt időszakot, hiszen a jövő tervezésekor az Országgyűlés is ezt tette. — Választókerületemben eredményesen sikerült teljesíteni az elmúlt ötéves tervet: Párádon óvoda, Recsken tan- és tornaterem, Mátraderecskén négy tanterem, Sírokban fogorvosi rendelő, új ABC, Verpe- léten közlekedési csomópont épült. Itt felújították a kultúrházat, Bodonyban és Mátraballán megkezdik az előkészítés után a vízhálózat építését, de a többi településen sem panaszkodhatnak a helybeliek. — A jövő tervei? — A VII. ötéves tervben nagyobb lehetőségek lesznek az alapellátás javítására, a népesség megtartására. Bükkszéken például több tízmilliós fejlesztést terveznek az idegenforgalom növelése érdekében. Bátor" ban, Egerbocson, Hevesaranyoson az óvoda, a vízhálózat és az ABC-áruház utalt arra, hogy jövő esztendőtől kezdve jelentősen megváltozik a tanácsok tervezési, szabályozási és gazdálkodási rendje. A középtávú pénzügyi előirányzatok tervezése során már érvényesült a tanácsok önállósága, s megváltozott a bevételek szerkezete és megoszlása is. Az eszközök növekedő hányada jut a helyi tanácsoknak, részben a lakosság lélekszámúval arányosan, részben pedig a cél- támogatások révén. Bővült a helyi tanácsok érdekeltségi bevételeinek köre is. A napirendi ponthoz más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—1990. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — egy ellenszavazattal — elfogadta. Interpellációk Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk következtek. Bődi- la Barna (Borsod m., 15. vk.) van napirenden. Sírokban pedig új tornaterem épül, amely egyaránt szolgálja majd az iskolai oktatást, a versenysportot, illetve a lakosságot. .. — Ha jól gyanítom, ak' kor ebben az ügyben tárgyalt ezúttal is Buda István államtitkárral. — Valóban, s egyben megköszöntem neki az építéshez nyújtott támogatást. ★ Sebők József csóválta a fejét az egyik szünetben. Az okát firtatva, elmondta: — A vitát hallgatva már bánom, hogy nem kértem szót, mert bár mezőgazdász kollégáim sok mindent elmondtak, maradt volna még mit említeni. — Mit tartott volna ide illő témának? — Köztudott, hogy nálunk milyen fontos a mező- gazdaság tevékenysége, eredményessége. De, hogy előbbre léphessünk, ahhoz zöld utat kell adnunk a fejlesztéseknek, márpedig az adózási gyakorlat vissza' fogja ezt. A másik kérdés: a háttéripar. A MEZÖGÉP- nek, illetve a vegyiparnak jobban fel kellene zárkóznia a gyakorlat igényeihez, mert nézzük meg: tele vagyunk külföldi gépekkel, alkatrész- hiánnyal küzdünk, drága a növényvédő szer. S jó lenne még jobban takarékoskodnunk, .. Valóban megérne mindkét téma egy hozzászólást. Reméljük legközelebb nem marad el... + A hatvani Nagy Józsefné őszintén bevallotta, hogy elmondta, hogy az Edelény- ben megszüntetett járásbíróság, ügyészség és közjegyzői hivatal Miskolcra helyezésével az állampolgárok ügyesbajos dolgaikat csak 60—80 kilométeres utazást követően tudják elintézni. Az interpellációra Markója Imre igazságügyminiszter válaszolt: nem tervezik az igazságügyi szervek visszahelyezését Edelénybs. Az Országgyűlés Markója Imre válaszát 75 ellenszavazattal, 13 tartózkodással tudomásul vette. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) a belkereskedelmi miiniiszterhez interpellált a ráckevei üdülőkörzet kiemelt fejlesztése tárgyában. Az interpellációra Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta: a ráckevei üdülőkörzet a VI. ötéves terv idején az idegen- forgalmi alapból 30 millió forintos támogatást kapott. Ez a terület 200 ezer ember számára ad kikapcsolódást. A belkereskedelmi miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. még mindig elfogult, meg- illetődött, ha a T. Házba érkezik. — Ismerkedem, figyelek, igyekszem mindent elsajátítani, ami a képviselői munkámhoz kell — mondta. — Az első ülés után a munkatársaim nagy érdeklődéssel fogadtak, örömmel számoltam be az elhangzottakról. S éppúgy örömmel vettem tudomásul, hogy sikeresek voltak a fogadónapjaim: sokan kerestek meg. Még jobb érzés, hogy a gondoik zömét a helyi tanácsokkal rövid időn beiül meg tudtuk oldani — A mostani ülésszakon mi keltette fel leginkább az érdeklődését? — Munkásnő vagyok, így érthető, hogy az érdekelt, ami a teljesítmények jobb megbecsülését illeti. A konzervgyári vállalati tanácsban mi is ezt szorgalmazzuk. Az elvünk ugyanaz, mint ami itt elhangzott: a vezető irányítson jól, a munkás dolgozzon szorgalma legjavával. . . •k Régi tapasztalat: a téli ülésszakoknak mindig sajátos hangulatuk van. Amikor elhangzik a zárszó, még maradnak néhány percig a képviselők, hiszen ők is jó egészséget, sok boldogságot kívánnak egymásnak. Ezúttal nemcsak boldog új évet, hanem boldog, békés és eredményes öt esztendőt kívántak, s nemcsak saját maguknak, hanem — valamennyiünknek. .. Szilvás István
