Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
-fljjjjfl NÉPÚJSÁG, 1985. december 23., hétfő ATHÉN Polgári védelmi erőket szerveznek Görögországban. Mint Antonis Drossojannis hadügyminiszter-helyettes a fegyveres erők és a polgári hatóságok képviselőinek Chios kelet-égei szigeten tartott konferenciája után elmondta, az égei-tengeri szigetekre is kiterjedő új védelmi rendszer több mint 600 ezer főből áll, s fontos tényező lesz az „égéi térséget fenyegető” minden veszély elhárításában. TRIPOLI Az imperializmus és a cionizmus elleni intézkedések egyeztetéséről tárgyalt Tripoliban a líbiai, a Szíriái és az iráni külügyminiszter. A JANA líbiai hírügynökség idézte a szíriai külügyminisztert, aki szerint a megbeszélés a „testvéri kapcsolatok megszilárdítását” szolgálta. A líbiai és az iráni külügyminiszter külön is tárgyalt egymással. TOKIO A japán katonai költség- vetés több mint 7 százalékos növelését követelte a következő pénzügyi évben Kato Koicsi, a Nemzetvédelmi Hivatal (hadügyminisztérium) vezetője a pénzügyminisztériumtól. A jövőre kezdődő új ötéves katonai programot a konzervatív kormány az „állami terv” rangjára emelte, amit feltétlenül végre kell hajtani. SZÓFIA 1986—1990-re szóló bolgár —kínai kereskedelmi megállapodást írt alá szombaton Szófiában Andrej Lukanov és Li Peng miniszterelnökhelyettes. Megvitatták az energetikai, a gépgyártási, az elektronikai és a mező- gazdasági együttműködés lehetőségeit is. Aláírták a jövő évi árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást is. WASHINGTON Hároméves kimerítő vita után az Egyesült Államok kongresszusa hozzájárult ahhoz, hogy a Fehér Ház az elnök rendelkezésére álló két Boeing 707-es típusú repülőgépet újakkal váltsa fel. A mintegy 300 millió dolláros számla a Pentagon költségvetését terheli, tekintve, hogy az elnöki gépek a légierő 89. szállító repülőezredének kötelékébe tartoznak. Az új „Air Force One” Boeing 747-es vagy DC—10-es lesz. Az egyik gépet azonban csak 1988-ban, másikat pedig 1989-ben állítják szolgálatba. így Reagan gyakorlatilag már nem fogja használni őket. Űrhajósok Visszatérés Csillagvárosba Négyhetes pihenés, a földi körülményeikhez valóvisz- szaszokás, az út tapasztalatainak összegzése után, pénteken, Bajkonurból visz- szatért a Moszkva melletti Csillagvárosba Viktor Szavi- nih és Alekszandr Volkov, a Szojuz T—14 két űrhajósa. Expedíciójuk november 21- én fejeződött be, amikor Vlagyimir Vaszjutyin parancsnok betegsége miatt a háromfős legénység a tervezettnél korábban visszatért a Földre a Szaljut—7 űrállomásról. Vaszjutyint a leszállás helyéről rögtön Moszkvába szállították kórházi kezelésre. Egészségi állapota a jelek szerint ismét jó, hiszen pénteken ő is ott volt a csillagvárosi repülőtéren társai érkezésénél. EGY HÓNAPPAL GENF UTÁN A szovjet moratórium sorsa Egy hónap telt el a genfi találkozó óta. Felelősségteljes időszak kezdődött. A gyakorlati lépésekről van szó, arról, hogy nem aláásni, hanem fejleszteni kell mindazt, amit Genfben elértek. A szovjet vezetés — mint kijelentette — kész ezen az úton haladni. Ez azonban nem egyirányú utca. A Szovjetunió joggal számít arra, hogy hasonló hozzáállást tanúsít az amerikai vezetés. Ez nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hanem az egész világközösség érdekeinek megfelelne. Ezt Tornász Kolesznyi- csenko, a Pravda szemleírója állapította meg a lap vasárnapi nemzetközi szemléjében. Az írás jelzi, továbbra is a szovjet moratóriumjavaslat sorsa foglalkoztatja leginkább a szovjet külpolitikai sajtót. Ehhez járul még a „csillagháborús program” változatlan lendülettel való folytatása miatti aggodalom. A Pravda ismételten emlékeztet, hogy január 1-én lejár a nukleáris robbantásokra önként és egyoldalúTALÁN 1988-BAN Sajtókonferencián magyarázta meg Bostonban Edmard Kennedy szenátor, miért nem kívánja jelöltetni magát az 1988-ban esedékes elnökválasztáson. Kijelentette, bizonyos abban, hogy meg tudta volna szerezni a Demokrata Párt elnökjelöltségét, s választási esélyeit sem tartotta volna kedvezőtlennek. Kennedy tagadta, hogy a döntésben szerepet játszottak volna a várható, személyes jellegű és múltjának néhány kellemetlen eseményét felidéző támadásak például az emlékezetes Chappa- quid dick'ügy felidézése, amikor gépkocsijával belefordult an vállalt szovjet moratórium határideje. Ugyanakkor ez a moratórium nem lenne egyoldalú, ha csatlakozna hozzá az Egyesült Államok. Ez esetben továbbra is érvényben maradna. A szovjet—amerikai közös moratórium pedig mérföldkő lehetne a nukleáris veszély elhárításának talaján. Ez olyan esély, amit nem szabad elszalasztani. A továbbiakban a lap a robbantások szüneteltetése ellenőrzésével kapcsolatos amerikai aggályokkal foglalkozik. Rámutat, hogy az ellenőrzés nemzeti eszközei is teljesen megbízhatóak, ezt éppen az Egyesült Államok tapasztalhatta, amikor azonnal regisztrálták előre be nem jelentett és kiserejű kísérleti robbantását. A Szovjetunió nemzetközi ellenőrzést is javasol, azonban kész ennél is tovább menni. Amennyiben Washington is szünetelteti kísérleti robbantásait, Moszkva kész megállapodást kötni a helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedésekről is — emlékeztet ismételten a Pravda. egy hídról egy tengeröbölbe, s vele lévő úti társnője megfulladt. Ugyancsak tagadta, hogy a döntést családi okok magyarázták volna. Azt hangoztatta, hogy szenátorként hasznosabb munkát tud végezni — de nem zárta ki véglegesen azt, hogy még egyszer kísérletet tegyen az elnökjelöltség megszerzésére. Egyes kommentárok azt sem tartják kizártnak, hogy adott esetben a szenátor módosítja elhatározását, s ha a demokraták nem tudnak megfelelő jelöltet állítani 1988- ban, hajlandó lenne eleget tenni egy „felhívásnak” a jelöltség vállalására. A túszügy visszhangja „Pofont adni Franciaországnak” A francia sajtó Robert Broussard rendőrprefektus nevétől volt hangos szombaton. Minden lap elismeréssel, sőt csodálattal méltatta azt a hidegvérű kitartást és finom lélektani felőrlő taktikát, amivel a ren- őrség elit kommandójának parancsnoka egyetlen puskalövés és így vérontás nélkül vetett véget a 36 órás nantes-i túszdrámának. „A három gonosztevő megnyerte az első fordulót azzal, hogy sikerült kijutnia az igazságügyi palotából, de elvesztette a második fordulót a repülőtéren” — mondotta a nap hőse, miután a három fegyveres bandita visszakerült a nantes-i gyűjtőfogházba. Franciaország „elsőszámú zsarujának” ünneplése közben alig keltett figyelmet az utolsó két túsz egyikének, a nantes-i bíróság ülnökének vallomása. Bemard Bureau elmondotta, hogy a marokkói túszszedő, Abdel Karim Khalki „bizonyos garanciákat” kapott arra nézve, hogy ha megadja magát, elhagyhatja az országot. Hathatós szerepet játszott Khalki megingatásában a rennes-i marokkói konzul is. Khalki célja egyébként semmi egyéb nem volt, mint „pofont adni Franciaországnak”. Pierre Joxe belügyminiszter és Robert Badinter igazságügyminiszter nyilatkozatban fejezték ki teljes elismerésüket a rendfenntartó erőknek türelmükért és a bravúros megoldásért, a túszoknak pedig bátorságukért. Badinter bejelentette, hogy sürgősen megszigorítják a biztonsági intézkedéseket a tárgyalótermekben. Kennedy és az elnökjelöltség rC Külpolitikai kommentárunk j—i Karácsony előtti belviszály A SZERETET ÉS A BÉKE ünnepének előestéjén különös hevességű és szokatlanul nyílt viszáiykodás- ba bonyolódott az amerikai kormány néhány vezető tisztségviselője. A Fehér Ház környékén mind ez ideig nem volt divatban az ilyesfajta nyilvánvaló kenyértörés, de úgy látszik nagyon mély vélemény- különbségek merültek fel Reagan csapatán belül. Az ürügyet egy voltaképpen másodlagos jelentőségű incidens szolgáltatta: George Shultz külügyminisztert többnapi faggatózás után különlegesen szenvedélyes kirohanásra kényszerítették az újságírók, s a nemrégiben hazánkban is járt politikus állást foglalt az elnök egyik legutóbbi döntése ellen. Reagan ugyanis november végén — titokban — elhatározta, hazugságvizsgáló gép segítségével kell ellenőrizni a bizalmas iratokkal dolgozó kormánytisztviselők megbízhatóságát. Az intézkedés több tízezer külügymi- nisztériumi Pentagon- és CIA-beli hivatalnokot érint, s a szélsőjobboldali körök követelésének eredménye. Miután az utóbbi hónapokban látványos sajtó- kampány bontakozott ki néhány kém leleplezése nyomán, a „héják” tisztogatást szeretnének kieszközölni a legfontosabb kormányszerveknél, hogy azután a saját embereikkel töltsék föl a távozók helyeit. Weinberger hadügyminiszter és Casey, a CIA igazgatója a hazugságvizsgálat szorgalmazói mellé álltak és kijelentették, hogy bármikor készek személyesen is alávetni magukat az ellenőrzésnek. Shultz viszont megalázónak érzi, hogy bárki kétségbe meri vonni saját^és munkatársai megbízhatóságát, és közvetve felajánlotta lemondását, arra az esetre, ha az elnöki döntés rá is kiterjedne. Reagan sietett megnyugtatni a kedélyeket és a múlt hét végén személyesen tárgyalt felháborodott külügyminiszterével. A kiszivárgott hírek szerint biztosította öt arról, hogy egyelőre csak „elvi” döntés született az ügyben, senki sem gondol a legmagasabb szintű kormánytisztviselők vizsgálatára. AZ, HOGY REAGAN közbeavatkozott Shultz megnyugtatására, a külügyminiszter látszólagos győzelmét jelenti. Ugyanakkor egyre több az olyan spekuláció, mely szerint aligha tarthat 1988-ig, a kormány mandátumának lejártáig a kendőzetlen ellentét Shultz illetve Weinberger és Casey között. Ha karácsony idejére el is csitulnak a politikai ellentétek, nem kell hozzá ólmot önteni, hogy megjósoljuk: januártól ismét hallunk majd az amerikai kormányt megosztó nézeteltérésekről. Horváth Gábor A ** közelmúltban magyar hét színhelye volt Kuvait. A még hazánkhoz képest is apró, elsősorban homokban és kőolajban gazdag, mind erőteljesebben fejlődő országban bemutatkozásunk a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgálta. Bár Kuvait évek óta egyike legfontosabb fejlődő világbeli partnerünk, még az érdekelt magyar szakemberek számára is Utcarészlet A magyar hét színhelye (A szerző felvételei i— KS) utal, hogy a kedvező feltételek megteremtésével nem a kuvaitiak ellustítására törekszenek. Az anyagi létalapok megteremtésével inkább azt szeretnék elérni, hogy a helyi lakosság mind magasabb képzettségre, szakismeretre tegyen szert, és így alapozza meg az ország jövőjét az olaj utáni időszakra. Ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy létrehozták a jövő nemzedékek kuvaiti alapját. Ennek lényege, hogy a mindenkori olajjövedelen* 10 százalékát az alapba fizetik be, így pénzügyi tartalékot képeznek a jövő generációk számára. Ez a józanság áthatja Kuvait külpolitikáját és külgazdasági kapcsolatait is. Az erhírség jó kapcsolatot, széles körű együttműködést épített ki számos állammal, beleértve a szocialista országokat is. Megbízható, de egyben igényes kereskedelmi partner. Bstrbi Balázs KUVAIT A homok és az olaj birodalma hogy mekkora mennyiségiben, azt jelzi a találós kérdés: mi van több Kuvait- ban, homok vagy olaj? A válaszadás nem könnyű : egyrészt a homok mindent beborít, a házak, lakások legel- szigeteltebb helyeire is befészkeli magát, ugyanakkor az alatta meghúzódó szénhidrogén-telepek még legalább 150 évre biztosítják a termelést. A kőolajból származó jövedelmek mélyrehatóan átformálták a kuvaiti gazdaságot és társadalmat. A kőolaj nemcsak a gazdaság forrása, hanem a gazdaság- fejlesztés alapja is. Korszerű vegyipari létesítmények egész sora jött létre. A gazdaságon belüli fejlődés másik irányúként Kuvait a térség egyik kereskedelmi és pénzügyi központjává vált. Nem volt csekélyebb mérvű a társadalmi átalakulás sem. A hajdani beduinok, majd halászok és gyöngyhalászok utódai üzletemberek, ipari és pénzügyi vállalkozók. Ez nemcsak minősítést jelent, hanem abban az értelemben is igaz, hogy a kuvaitiak szinte kizárólag irányítói vagy tulajdonosi pozíciókkal rendelkeznek' az országon belül. A fizikai és adminisztrációs feladatokat nagyon kevés kivétellel külföldi munkavállalók látják el. A kormány valamennyi bennszülött kuvaiti számára biztosítja a közoktatást, az egészségügyi ellátást. Mindenki számára elérhető az elektromos hálózat és vízellátás is. E szolgáltatásokat a kuvaitiak ingyen vagy rendkívül kedvező feltételek mellett vehetik igénybe. A kormányzat józanságára Jellegzetes formájú víztornyok a mesés és egzotikus Kelet egyik kevésbé ismert országa. A mai, mintegy 18 ezer négyzetkilométernyi területet felölelő állam nem játszott központi szerepet az arab történelemben. A gazdaság és az ország felvirágzása századunk 30-as éveiben gyorsult fel, amikor a mindent betakaró homokréteg alatt kőolajat találtak. S
