Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 21., szombat 3. A VII. ötéves tervről tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az l. oldalról) dasági fejlődésünk számára a jelenleginél kedvezőbb feltételeket és körülményeket jelent majd. Komoly változásoknak kell ^következniük a termelés ,hatékonyságában és a gaz. dáikodás eredményességé, bçn. Azt tervezzük, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének legnagyobb része ebből táplálkozik majd. Többi között rámutatott: A gazdálkodás eredményességének javítására irányuló törekvéseink azon fordulnak meg, hogy sikerül- e a termelő munkát és a kooperációs kapcsolatokat szervezettebbé tennünk, csökkenteni a szervezetlenségből, anyag-, és alkatrész- hiányból, meg a laza munkafegyelemből eredő veszteségeket, egyszóval sikerül-e magasabb színvonalra emelni munkakultúránkat, társadalmunk munkaerkölcsét, a vezetők és a dolgozók ebbéli felelősségét. A kormányzat e kérdéskört a jövő év elején áttekinti, s a foglalkoztatás hatékonyabbá tétele végett megfelelő intézkedéseket hoz: módosítani fog bizonyos szabályokat és szabályozókat. Elvárja és a legteljesebb mértékben támogatja a kollektív irányító testületek, vállalati és szövetkezeti vezetők ezirányú törekvéseit. A korszerűsödő gazdasági szerkezetnek a VII. ötéves terv időszakában minden termelőágazatot és vállalatot mozgásba kell hozni^lA megújulás motorjává az iparnak, benne különösen a feldolgozó ipar műszakilag legfejlettebb, versenyképes vállalatainknak és tevékenységeinek kell válniuk. A mezőgazdasági termékek termelése az előző öt év átlagához viszonyítva 8— 10 százalékkal növekszik. A hatékonyság javításához hozzátartozik az a gazdaságpolitikai törekvésünk, hogy a termelő infrastruktúra fejlesztése a közvetlen termelőágazatokéval azonos mértékű legyen, a népgazdaság összes beruházásaiból való részesedése az évtized végére közelítse meg annak egynegyedét. E körben a terv elsősorban a távközlés gyors ütemű, felújítással egybekötött fejlesztését tűzi ki célul. Több fejlesztési forrással számolhatunk a közműves vízzel való ellátás kiterjesztéséhez, a vízminőség védelméhez és a vasúthálózat korszerűsítéséhez, biztonságának fokozásához is. ' I í (Munkatársunk telefonjelentése) Az ország háza minden alkalommal ünnepi köntösben várja a képviselőket. Ezúttal sem volt másképp: a termet körülölelő folyosón díszkivilágításban pompáztak a különféle mesterségeket idéző szobrok. Ünnepien hangzott fel az elnöki csengőszó is, amely a téli ülés- szalÇjlSjezdetét jelezte. S kezdetét ' egy olyan időszaknak. Ezt követően szólt a környezetvédelem állami támogatásának növeléséről, a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, az elektronizá. ció és a mikroelektronika fontosságáról, Majd így folytatta : A VII. ötéves terv életszínvonal-fejlesztési feladatai, nak meghatározása során abból indultunk ki, hogy javítani kell az áruellátást, a kereseteknek jobban kell tükrözniük a teljesítménye, két. a szociális ellátásnak a rászorultságot, s hogy a jövedelemelosztás egészében arányosabb közteherviselésnek kell érvényesülnie. Ezután az egészségügyi és a szociális ágazat fejlesztéséről szólt, egyebek mellett kiemelte : A következő években tovább növeljük a szociálpolitikai kedvezményeket. Jövőre már az átlagosnál nagyobb kedvezményeket kapnak a fiatal házasok és a többgyermekes családok. A lakáshelyzet javítására a tanácsok társadalmi és gazdasági programot dolgoznak ki, amelyet a kormány fog jóváhagyni. Egyebek között rámutatott: a VII. ötéves terv időszakában folytatódik a gazdaságirányítási rendszer átfogó korszerűsítése. Előkészítik a vállalati adózási rendszer módosítását. Szólt arról is, hogy a tanácsok is önálóbban gazdálkodhatnak az új tervciklusban. Majd így folytatta: A kormány és a gazdálkodó szervezetek szándékai és törekvései közelebb kerül, hetnek egymáshoz, ha a meglévő eszközöket mindenütt — tehát a kormányzatban — is előrelátóan, célirányosan és takarékosan használják fel, s ha a fele. lösség e tekintetben mindenütt erősödik. így több juthat mindenkinek, s ritkábban kell beavatkoznunk a mindennapi dolgok menetébe. A VII. ötéves népgazdasági terv egyértelműen megmutatja a haladás irányát, s összefogott föltételrendszert és cselekvési programokat ad a következő évek társadalmi és gazdasági fejlődése számára — mon. dotta végezetül Faluvégi Lajos, a kormány nevében kér. ve a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. A Minisztertanács elnök- helyettesének expozéja után megkezdődött a vita, amelyben elsőként Bognár József, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója a Magyar amely egy fél évtizedre meghatározza az életünket. Mondhatni úgy is: ez a csengöszó mintegy jelzés volt mindennapjaink megújítására, a lépésváltásra az ígéretesebb jövő érdekében a Tiszán innen és a Dunán túl.. . ★ S ha már jelzőket használ a parlamenti tudósító, akkor az ünnepi mellé kerüljön még egy: a felelősség- teljes. Mert a „T. Házban” ezúttal a megszokottnál is nagyobb odafigyeléssel szóltak s dolgoztak a képviselők. És természetesen készültek választóik véleményének tolmácsolására. Megyénkből Kócza Imre kapott szót az első napon. — Mi más foglalkoztathatna, mint az ipari koncepció kérdése — mondta „szűzbeszéde” előtt. • ’— Saját tapasztalataink alapján készültem, hiszen ismerősek a gondjaink: pótolnunk kell a lemaradásainkat. A felgyorsítás, a tartalékok feltárása halaszthatatlan, különben gondunk lesz a világpiacon. — Milyen tartalékokra gondol? — Csak néhány ezek közül: az eszközkihasználás javítása, a munkaerő-vándorlás megállítása, a munTudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója szólalt fel. Többek között hangsúlyozta: a terv- és költségvetési bizottság az Országgyűlés többi bizottságával együtt — az utóbbi hónapokban nagy energiát fordított a VII. ötéves terv sokoldalú megvitatására. Ezt követően Szépvölgyx Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, budapesti, dr. Schmidt Ernő Vas megyei. Vassné Nyéki Ilona Pest megyei. Mérei Emil Baranya megyei. Pál László Istvánná Somogy megyei képviselő szólalt fel. Ezután Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsága, nak tagja, a KB titkára emelkedett szólásra. — Az Országgyűlés ülésszakának napirendjén nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és politikai szempontból is nagy fontosságú törvényjavaslat szerepel — mondotta elöljáróban. — A beterjesztett törvényjavaslat reális célokat tűz társadalmunk elé, meggyőződéssel vallhatjuk programunknak. Nem kevesebbre vállalkozik, mint a gazdasági építömunka töretlen foly. tatására, egy lendületesebb előrehaladás megalapozására, az életszínvonal és az életkörülmények javítására. Az MSZMP Központi Bizottsága és a magam nevében a tervtörvényjavaslatot támogatom. s azt a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Ezután a magunk mögött hagyott öt évre tekintett vissza, elemezve a világpolitika s a világgazdaság változásait és ezek hatásait a KGST-országokra így hazánkra is. Majd a törvény- javaslatról szólva hangsúlyozta: a VII. ötéves terv koncepciója reális és "mértéktartó. Többi között kijelentette: Gondos szelekcióval, a műszaki-technikai haladás fő irányainak figyelembevételével kell kiválasztani azokat a feladatokaíegyelem erősítése, a háttéripar hatékonyságának növelése az export érdekében. Ezek ügyében — úgy érzem — szólnom kell . . . Nem sokkal azután, hogy ezeket a sorokat a telefon- készülék mellett leírtam, az ülésszak elnöknője, Cserven- ka Ferencné bejelentette : „Kócza Imre képviselőtársunkat illeti a szó ...” A késő délutáni beszéd folytatásáról a következő tudósításban számolok majd be . . ★ Régi ismerőst fedeztem fel a vendégkarzaton: Fiala Tivadarné, aki évekig képviselte az Országházban Eger választópolgárait, most meghívót kapott az ismerős képviselőktől, volt társaitól. — Milyen érzés az első emeleti páholyból az egykori helyére letekinteni? — Legalább annyira izgalmas, érdekes így részt venni a Parlament ülésén, mint egykoron volt. Át- érzem mindazt, ami a mostani képviselőket foglalkoztatja, s örömmel osztozom a sikereikben. Amikor egy-egy közös ügyben eredménnyel szólnak hozzá. Ennek az ülésszaknak különös hangulata és felelőssége van, a téma. jelentősége miatt, í|y — talán elmondhatom — ott kát, amelyeket a hazai kutatásnak és műszaki fejlesztésnek kell megoldania, illetve meghatározni az újdonságok azon körét, amelyeket a legcélszerűbb átvenni és alkalmazni. A VII. ötéves népgazdasági terv tudó. mányos-műszaki fejlesztéssel összefüggő céljai és kiemelt jelentőségű gazdaságfejlesztési programjai már ennek szellemében alakultak ki. Napjainkban tanúi vagyunk annak, hogy a KGST keretein belül is egyre inkább előtérbe kerülnek a műszaki fejlesztés gyorsításának kérdései. A szocialista országok gazdasági fejlődésének meggyorsítását és a tudományos-technikai haladással való lépéstartást szolgálja a KGST e heti rendkívüli ülésszakán elfogadott, 2000-ig szóló műszakitudományos fejlesztési program. E program következetes végrehajtása hozzájárul műszaki-gazdasági színvonalunk növeléséhez, biztonságunk erősödéséhez, sebezhetőségünk csökkentéséhez. Az eddiginél szilárdabb bázist teremt ahhoz, hogy kölcsönös előnyök alapján hatékonyabban tudjunk bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba a műszaki-tudományos területeken is. A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hogy gazdaságpolitikánk és a terv megvalósításának fontos feltétele a gazdaságirányítás elhatározott továbbfejlesztésének megvalósítása. Kijelentette: társadalmunk demokratikus vonásai erősödnek. Jól érzékeltetik ezt a közigazgatás rendszerének korszerűsítésére, az új választójogi törvény kidolgozására és sikeres alkalmazására, a községek és a városok önkormányzati lehetőségeinek bővítésére, a vállalatok önállóságának növekedésére hozott intézkedések. Ezután felhívta a figyelmet a káderpolitikai munka fontosságára, a vezetők helyes kiválasztására. Majd így folytatta: Gazdasági feladataink eredményes megvalósítasa- nak elengedhetetlen feltétele a fegyelmezett, okosan szervezett, jó minőségű munka. Széles körű tapasztalai, hogy az utóhbi években a munkafegyelem romlik, a munkaidőt 'nem használjuk ki megfelelően, nem sikerül visszaszorítani a munkaidőn belüli magáncélú elfoglaltságokat. Különböző becslések és számítások szerint a munkaidőalap egyötöde- egyhatoda elvész a termeérzem magam a döntéshozók között . . . * Dr. Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke — megtisztelő feladatként — dr. Puskás Sándort kérte fel a parlamenti csoport véleményének tolmácsolására a középtávú pénzügyi tervvel kapcsolatban. Megyénk képviselőjére komoly teendő vár ma : a pénzügyminiszteri expozé után csaknem húsz percben elemezheti a Közgazdasági Társaság, illetve az ország- gyűlési bizottság állásfoglalását a VII. ötéves tervet illetően. Az elnöki pulpitusról képviselőtársat s az egész ország figyelmével kísérve. ★ Az ünnepi hangulattal kezdtem, egy röpke információ még erről: ma, amikor befejeződik a téli ülésszak, megérkezik a kupolacsarnok dísze, a csaknem húszméteres karácsonyfa. A képviselők — kétnapi munkájukkal — bizonyára nem csekély ajándékot tesznek alá ezúttal sem . . . Szilvás István lésből. Ennek okai összetettek, ezért a munkafegyelem javítása egyaránt igényel igazgatási, szabályozási teendőiket, a gazdálkodó szervezeteknél belső érdekeltségi-szervezési intézkedéseket, valamint szemlélet- változást eredményező politikai és ideológiai munkát. Változásokra van szükség az ünnepnapok körüli munkarend kialakításában, a szabadság kiadásának rendjében, a foglalkozási rehabilitációs gyakorlatban, a munkaügyi viták eljárási módjában, a szolgáltatások munkaidőn kívüli igénybevételi lehetőségeinek bővítésében, a különféle társadalmi rendezvények munkaidőt kímélő szervezésében. Mindez nem a dolgozók megrövidítését célozza, éppen ellenkezőleg, a munkaidő jobb kihasználása, a termelés ésszerű szervezése útján az elosztható jövedelem növelését, így a dolgozók érdekét szolgálja. A tervjavaslat nem irányoz elő, nem ígér látványos fordulatot, mert ennek nem teremthetők meg a feltételei. Amit tartalmaz, az a szorgalmas és javuló munkán alapuló fokozatos előrehaladás, amelyet meg lehet valósítani, s amit lehet teljesíteni. Ehhez a munkához pártunk XIII. kongresszusa világos, mozgósító erejű programot adott, amit a gazdasági építőmunkában a VII. ötéves terv céljainak elérésével lehet megvalósítani. A teljesítéshez nagy erőt kölcsönöz, ha az Országgyűlés meggyőződéssel fogadja el, s vallja sajátjának a VII. ötéves tervet — mondotta befejezésül Havasi Ferenc. Ezt követően Csipkó Sándor Bács-Kiskun megyei, Ladányi József Borsod megyei, Juratovics Aladár Csongrád megyei, Lestár Lászlóné dr. Varga Mária budapesti, Bíró Miklós Sza- bolcs-Szatmár megyei és dr. Juhár János Pest megyei képviselő szólalt fel. Majd Kócza Imre, megyénk képviselője, az egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatója emelkedett szólásra. A népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitájában szót kapott Kócza Imre, az egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatója is. — Tanulmányozva a javaslatot, a hozzáfűzött indoklást. a jelenlegi körülmények ismeretében és lehetőségeink alapján az abban megfogalmazott célkitűzésekkel egyetértettek azzal — hangsúlyozta beszéde elején megyénk országgyűlési képviselője —, hogy körülményeink alakulásától függően folyamatosan keresnünk kell azoknak a feltételeknek a megteremtési lehetőségét, amelyek révén a megmaradt feszültségek fel- oldhatókká válnak, és a gazdaság fejlődése egy gyorsabb pályán elindulhat. Enélkül gondjaink tovább nőhetnek. Külön szólt az előadó a feldolgozóipar jelentőségéről, arról a fontos teendőről, hogy a gazdálkodás különböző területein meglevő tartalékok feltárásával, mozgósításával kell biztosítani a gazdasági fejlődés kibontakozásának megindítását. Ehhez tette hozzá: a szűkös beruházási lehetőségek időszakában még nagyobb jelentősége van annak, hogy az olyan kapacitásokat, amelyeket a tulajdonos gazdálkodó szervezet nem tud hatékonyan működtetni, szükséges lenne az eddigiektől egyértelműbb módon átirányítani megfelelő hatékonysággal dolgozó vállalatokhoz, szövetkezetekhez A tapasztalatok azt mutatják, még mindig nem elég az a gazdasági ösztönzés, kényszerítő erő, amely meggyőzné a tulajdonost ennek fontosságáról. Kitért Kócza Imre a január 1-től érvényben levő módosítások várható hatásának elemzésére is. E téren is nagy jelentősége van — mondotta — az alacsony hatékonysággal, korszerűtlen tevékenységgel terhelt gyártó kapacitások szervezett átcsoportosításának, s a munkaerő ennek megfelelő irányításának. Ez a szándék nem mostani keletű, szükségessége eddig is fennállt. Sajnálatos módon meg kell állapítanunk, hogy nem tudtunk számottevő eredményt elérni az elmúlt időszakban ezen a téren. A dinamikus fejlődésre képes gazdálkodók érdekében nagyobb következetességre lenne szükség a jövedelempolitikában. a döntések meghozatalában. Külön említést tett a munkafegyelem kérdéséről, s hangsúlyozta a munkaidő- alap eddigitől hatékonyabb kihasználásának fontosságát. — Az iparral szemben reális követelmény — szögezte le Kócza Imre —, hogy javítani kell exportképességét, erősíteni a piacorientáció meghatározó szerepét. a vállalati fejlesztési politikában. a termelési folyamat, a vállalatok egész tevékenységének szervezésében. Mindehhez szükséges a hazai háttéripar még jobb vállalkozókészsége, a szállítási határidők betartása. A gazdasági folyamatok értékelése során példaként hozta a Finomszerelvény- gyárnak a svéd és nyugatnémet cégekkel csaknem két évtizede tartó kooperációs együttműködését, a pneumatikus automatikai vezérlő- rendszerekben, amely egy jelentős export-import forgalmon túl hathatós segítségei nyújt az ipar automatizálási feladatainak megoldásához. A működtető vállalatnál korszerű termékki alakításokat tett lehetővé, ilyenek: a pótlólagos automatizálási egységek, vagy az Ikarus autóbusz ajtómű ködtető berendezésé. — A hosszabb távú kooperációs megállapodások lét rejöttét, a meglevők bővítését a pénzügyi szabályozások nak jobban kellene támogatniuk. Szükséges volna te lülvizsgálni ezt a támogatási rendszert, a fejlesztésekhez kellően preferált pénzügyi források bővítésének lehetőségét, s azok elbírálásánál előnyben kellene részesíteni a hosszabb távú együttmű ködésre vállalkozókat — mondotta hozzászólása befe jezéseként Kócza Imre. Kócza Imrét követően Karvalits Ferenc Zala megyei, Lékai Gusztáv Hajdú- Bihar megyei, Tulok András Veszprém megyei és Bánffy György budapesti, Tözsér Gáspár Nógrád megyei, dr. Sinovics Mátyás budapesti, Sólymosi József Tolna megyei és Balogh László Pest megyei képviselő szólalt fel. Ezzel az Országgyűlés teli ülésszakának első munkanapja — amelyen egymást váltva elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János — befejeződött A képviselők szombaton folytatják a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat megvitai.a sát.
