Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
flHHHj NÉPÚJSÁG, 1985. december 14., szombat Az érdeklődés középpontjában: a műszaki-közgazdasági hetek 1ÓL SEGÍTETTE A VEZETŐK MUNKÁJÁT A közelmúltban jelentős sikerrel zárultak az idei mű. szaki-közgazdasági hetek rendezvényei. Ezúttal 21. alka. lommal került sor ezekre, amelyek mottójául a rendezők a legaktuálisabb témát, a VII. ötéves terv előkészítését választották. Ez már önmagában is joggal váltotta ki a szőkébb hazánkban dolgozó műszaki, agrár, és közgazdász értelmiségének érdeklődését. A tapasztalatokat dr. Domán László, a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége Heves Megyei Szervezetének titkára értékelte a Népújság munkatársának. Hipszki István müszakvezetö elégedett az elkészült csizmák első darabjaival Győrkis Józsefné, Dreisz Vilmosné és Gulyás Imréné az exportra készülő csizma-felsőrészeket válogatja (Fotó: Szabó Sándor) BESZÉLGETÉS A VÖRÖS FÉLHOLD ELNÖKÉVEL „Segíteni az emberiséget — az életet” — Mit tud a Vörös Félholdról? — ha feltesszük ezt a kérdést baráti társaságban, vagy ismerősök között, bizony a legkülönbözőbb válaszokat kapjuk. Akad olyan, aki azt mondja —biztos valamelyik \keleti ország címere, míg mások — a világlátottak —, Törökország fővárosának, Ankarának a főterével hozzák kapcsolatba, s tegyük hozzá ők járnak a legközelebb az igazsághoz. Ugyanis az Iszlám Országok egészségügyi szervezetének — az európai Vörös- keresztnek nemcsak az égbolton, )hanem a földön is keleti testvére — a Vörös Félhold. S törökországi központja Ankarában található. Nos, azóta a nevet adó épületet lebontották, de Inem szűnt meg a nagy múltú szervezet, amelynek elnökét a közelmúltban dr. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt elnöke hivatalos látogatásra hazánkba hívta. Ebből az alkalomból dr. Kemal Demir Heves megyét is felkereste, s nyilatkozott a Népújság munkatársának, Soós Tamásnak. — A VII. ötéves terv előkészítése összefoglaló cím — mondta bevezetésként —, igen fontos témasorozatot ölelt fel azzal a céllal, hogy a középtávú tervidőszak feladatainak ésszerű megválasztása és a megoldás feltételeinek biztosítása gazdaságunk eredményességének alapkérdése 1990-ig. Szervezetünk megyei elnöksége és a tagegyesületeink ezzel a rendezvénysorozattal arra vállalkoztak, hogy a sikeres szervezéshez szükséges információk beszerzését meg. könnyítsék a gazdasági egységek vezetőinek, szakembereinek. — Ehhez garanciát nyújtott a neves előadói gárda is. — Valóban, célkitűzésünk sikeres valóraváltásához olyan országos vezetőket nyertünk meg, akik az adott témakör legjobb ismerői, így a középtávú tervezésről és a VII. ötéves tervi elképzelésekről például dr. Falu. végi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott bevezető előadást. Ugyancsak a neves szakemberek között köszönthettük Veress Péter külkereskedelmi és dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi minisztert, dr. Rácz Albert államtitkárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét. Eleget tett meghívásunknak dr. Villányi Miklós, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, valamint Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke is. Valamennyien a legaktuálisabb feladatokról szóltak, így ellátáspolitikai kérdésekről, az export-import- gazdálkodásról, a munkaügyről és jövedelemszabályozásról, az élelmiszer és a gazdaság várható fejlesztéseiről, illetve a világ és a magyar gazdaság kapcsolatáról. Köszönjük, hogy megtiszteltek előadásaikkal és időt szakítottak látogatásaikra. — összesen hány rendez, vényük volt és milyen érdeklődés kísérte azokat? — A MTESZ és megyei tagegyesületei 112 rendezvényt tartottak, amelyek az úgynevezett kiemeltek mellett a helyi, üzemi, vállalati feladatokat, elképzeléseket tárták fel és azok megoldására agitáltak. Szót kaptak ebben a tömegszervezetek, mint például a KISZ, a szakszervezet, valamint a Hazafias Népfront mozgósító erejével a VII. ötéves tervi célkitűzések kialakításában. Az előadásokon, a vitákon és kerekasz- tal-beszélgetéseken összesen 6400-an vettek részt. Ezek közül 21-nek az Egri Technika Háza adott helyet, amelyekben 2100 érdeklődő volt jelen. Az érdeklődők felkészültségét bizonyította, hogy minden előre leadott kérdésre választ adtak. Sőt, olyan is volt, például Veress Péter külkereskedelmi miniszter esetében, aki a speciális kérdésekre írásban közölte válaszait. — A Heves megyei műszaki-közgazdasági hetek rendezvényei ma már jelentőségükben túlnőnek szűkebb hazánk határain. Elismerésüket bizonyítja mások érdeklődése is. — A megyében dolgozó termelőegységek vezetői komolyan veszik ezt a programsorozatot. Miután helyben van a rendezvények többsége, így egy-egy előadásra, kerekasztal-beszélge- tésre gyorsan, kis költségráfordítással megszervezik a résztvevőket, üzemi, vállalati körben is. Azt hiszem, hogy témaválasztásban és előadásban ez a forrná sokszor többet ér, mint esetleg a 2—3 napos továbbképző tanfolyam, amely nagyobb kiadást követel az adott termelő egységtől. Nem beszélve arról, hogy olyan országos szaktekintélyek adnak tájékoztatást, mint már em. lítettem is, akik a legújabb információkat szolgáltatják. Ezt a lehetőséget tehát a jövőben még jobban igyekezzenek kihasználni a vezetők. Emellett egy-egy orszá. gos szaktekintély látogatása lehetőséget nyújt arra is, hogy szűkebb körben szintén véleményt cseréljen a megyei párt- és állami vezetőkkel aktuális, helyi kérdésekről, megoldásra váró feladatokról. Szeretném kiemelni a már hagyományos egri fa- és bútoripari napokat, vagy a dohánytermelők és a cigarettagyártók megyeszékhelyi konferenciáját, amelyek évről-évre az ország minden részéről vonzzák a szakembereket. Eljönnek rendszeresen, hogy találkozzanak egymással, kicseréljék véleményeiket, megoldást keressenek a legfontosabb teendőkre. — Mi lesz a folytatás jövőre, a XXII. Heves megyei műszaki-közgazdasági heteken? — A MTESZ Heves Megyei Szervezetének elnöksége és végrehajtó bizottsága nemrég tartott évzáró ülésén értékelte az idei tapasztalatokat. A testület megállapította, hogy a XXI. műszaki közgazda- sági hetek rendezvénysorozata jól sikerült, elérte célját. Ezúton is szeretném megköszönni a társrendezőknek, a tagegyesületeknek aktív közreműködésüket. Az ülésen szó esett a további té. maválasztás aktualitásáról is. Ezért már készülünk a jövő évi műszaki-közgazdasági hetekre, amelynek témáját tavasszal döntjük el, időben, hogy az érdekeltek megtegyék a szükséges előkészületeket. Mentusz Károly Csizmák — nemcsak itthonra A Duna Cipőgyár kerekharaszti gyáregysége az idei évben mintegy 920 ezer pár lábbelit állít elő változatos színskálában és fazonban. A kerekharasztiak termékeit nemcsak itthon, hanem a tengerentúlon is jól ismerik igényes, precíz munkájuk nyomán. Jelenleg is csizmaszezon van az üzemben, hogy legyen elegendő választék mire eljő az ünnep. — ' Etnök Űr! Országaink kulturális és diplomáciai kapcsolatai sokszínű múltra tekintenek vissza. Sőt, az első világháború éveiben világhírű orientalista professzorunk, dr. Germanus Gyula részt vett a Vörös Félhold török szervezetének a munkájában. Most mégis arra kérem, szóljon néhány szót szervezetük múltjáról. — A török Vörös Félhold, még az Oszmán Szultánság idején, 1865-ben alakult hasonló céllal, mint európai testvére. Elsősegélynyújtóink. ott voltak az első világháború vérzivataros frontjain éppúgy, mint a nemzeti felszabadító harcok csataterein. Akkor még Oszmáni Elsősegélynyújtó Társaság volt a neve. A köztársaság kikiáltása után Musztafa Kemal Atatürk ösztönzésére a legkiválóbb orvosok és a legtapasztaltabb nővérek csatlakoztak szervezetünkhöz. Akkordban a hiányzó helyi szakembereket külföldiekkel pótoltuk. — Ha már a külföldi kapcsolatokat érintjük, napjainkban mely országokkal működnek együtt? — Nemzetközi osztályunk szinte a föld minden államával kapcsolatban áll, de mivel Törökország iszlám ország, a legszorosabb szálak a hittestvérekhez fűznek minket. De ez, természetesen nem jelenti azt, hogy nem működünk együtt más hitű nemzetekkel. Hisz jelszavunk is kimondja: segíteni az embereket, a bajba jutottakat, éljenek azok bárhol. — Szervezetük milyen szerepet játszik országuk egészségügyi életében? — A Vörös Félhold, nemzeti alapítvány. Saját rendelőintézeti hálózatot tart fenn az ország egész területén. Törökország földrajzi adottságait tekintetbe véve, ez nem kis feladat. Saját mentőszolgálatunk. orvosi és nővéri testületünk van, s őket nem egy esetben ösztöndíjasainkként képezzük ki, ha kell, s ha a szakterület megkívánja, akkor külföldön. Hazánk nagyvárosaiban bentlakásos kollégiumokban évente körülbelül 250—300 ápolónőt taníttatunk. Mentőosztagaink elsőként siettek az anatóliai földrengés idején bajba jutott honfitársaik segítségére: sátorokat, gyógyszereket, élelmet osztottak a rászorulóknak. De, jelen vagyunk a hétköznapokban is, hiszen a kispénzűeknek, szegényeknek ingyen gyógyszert, s ennivalót biztosítunk — A működésükhöz szükséges anyagi feltételeket állami költségvetésből fedezik? — Nem. önellátósak vagyunk. Vannak saját érdekeltségeink nagyobb gyárakban, ipari létesítményekben. Gazdasági szakembereink képviselik érdekeinket a szállodahálózatban és a kereskedelemben, sőt az idegenforgalomban is. Ügyelünk arra, hogy mindig kellő anyagi bázis álljon humánus céljaink megvalósításához. — Elnök Űr! ön évekig töltötte be hazájának egészségügyi miniszteri tisztjét is. Milyen eredményeket vár mostani látogatásától? — Már csupán a Vörös Félhold elnökeként jöttem vendégszerető, s nekünk, törököknek különösen kedves hazájukba. így örömmel mondhatom, a testületi elnökség már nem politikai poszt, ennél fogva csak szervezetünk érdékeit kell szem előtt tartanom Jómagam is orvos vagyok, s remélem a komoly eredményeket elért magyar szakemberekkel szorosabbá fűzhetjük kapcsolatainkat. Mi törökök ugyanis azt tartjuk, hogy a személyes ismeretség elengedhetetlen a nagy ügy sikeréhez. — Köszönjük a beszélgetést. ETK Rendet teremteni a termékek dzsungelében — régi óhaja gyártónak és kereskedőnek. nálunk és a világ minden táján. Van, ahol e téren előbbre járnak: számokkal és jelekkel látják el a gyárból kikerülő termékeket, s ezek a jelzések végigkísérik az árut az alapanyagtól a fogyasztóig. Vagyis: a vásárló pontosan tudja, mit vesz, milyen minőségű gyártmányra adja ki a pénzét. Mi néhány lépéásel lemaradtunk — sa hátrányt most kezdjük megszüntetni. A „most" nem értendő szó szerint, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének rendelkezése csak 1988. január 1-től lép életbe, az előkészületekhez azonban idő kell. Legalábbis remélhető, hogy az érintettek — jó hazai szokásokkal ellentétben — nem tartják soknak az addig hátralevő éveket, s nem Pató Pál módján fogják fel, mondván: ,,Ej, ráérünk arra még.” Mert bizony, nem érünk rá, sőt jó lett volna, ha erre előbb gondolunk. Mármint arra, hogy bármelyik termékről a felhasználók (most még nem a fogyasztó nagyközönség. csak a feldolgozás láncolatában egymást követő vállalatok) azonnal tudják: ki, melyik vállalat készítette, azonos-e vagy sem az ugyanonnan eddig kapott termék- ! kel. A kilencjegyű szám — amelynek sze- : repelnie kell közvetlenül a gyártmányon vagy annak ipari csomagolásán — első öt számjegye a gyártónak amolyan „azonossági száma”. Minden készítményén ugyanannak az öt számjegynek kell szerepelnie. A további négy számjegy pedig a termék „névjegye”. Ha a terméken bármilyen változtatást hajt végre a gyártó — legyen az szín, méret vagy akár adagolás — a termékszámnak is meg kell változnia. Természetesen a terméket kísérő iratokon is szerepelnie kell termékszámnak, amelynek hivatalos neve (ajánlatos már most megjegyezni) Egységes Termékazonosító Kód. Ha a terméket vásárló vállalat továbbadja a gyártmányt — a maga kódszámait köteles hozzátenni. így már a kezdettől figyelemmel lehet kísérni a termék útját. De még nem végig. A rendelkezés kivételt tesz a lakosság részére történő közvetlen értékesítéssel. Erre még 1988-tól sem kell alkalmazni az ETK-rendszert. Kétségtelenül nagy jelentősége van — vagy inkább lesz — az alapanyagok, alkatrészek, kész- és félkész termékek ilyen egyértelmű azonosításának. Minden vállalat, gyártó és forgalmazó cég a maga számának kötelező feltüntetésével — akarja-e vagy sem — felelősséget vállal a termékért. Ha kitűnő a termék vagy éppen kiemelkedő minőségű — szinte pillanatok alatt megállapítható, hogy kit és milyen mértékben illet érte elismerés. Ám az éremnek másik oldala is van: a rossz, hibás vagy netán selejtes termékért a hiba okozójának kell tartania a hátát. Ami pedig az ETK jövőjét illeti: ma még talán korainak látszik erről szólni, mégsem utópia, hogy a továbbiakban ki kell ennek fejlődnie úgy, hogy a lakosság, a fogyasztó közvetlenül i,s hasznát lássa. Közvetve így is megmutatkoznak az azonosító számok bevezetésének előnyei, hiszen mi sem természetesebb, mint hogy a gyártótól a forgalomba hozóig bevezetésre kerülő kódok már eleve feltételezik: a fogyasztásba is jobb, de mindenképpen „visszakereshető” eredetű árucikkek kerülnek. Vagyis a kódok haszna, hogy vitát kizáróan megállapítható minden árucikkért a felelősség. Jobban oda kell figyelnie alapanyag-gyártónak és készárut előállítónak, de még a készletező és kereskedelmi vállalatok illetékeseinek s a forgalomba kerülő árucikkekre. S a további, remélhetőleg nem is olyan sokára következő lépés: amikor a fogyasztó, a vásárló is előre tudja, a kód alapján mit és kitől vásárol, s tapasztalatai nyomán — ő is azonosítható. Úgv, hogy honnan és milyen cikket érdemes vásárolnia, mert a kódszámok — ha a rendelkezést jól hajtják végre — garantálják a minőséget. V. E.
