Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. december 14., szombat ADALOM 3 J m mácskozik a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa A tanácskozáson részt vevő küldöttek egy csoportja (MTI-fotó — Népújság-telefotó — KS) (Folytatás az t. oldalról) csülés szellemének gyarapí. fásával nemcsak szemlélők és várakozók, de résztvevők is lehetünk a humánum szol­gálatában. A Hazafias Nép­front ezt a külpolitikát tá­mogatja a maga szerényebb eszközeivel elvszerűen, mű­ködési körén belül, lehető­ségei szerint gyakorlatilag is. Ezután megemlékezett a népfrontmozgalom történe­téről. Mint mondotta: a moz­galom programjának közép­pontjában mindenkor a nem­zet jövőjének legfontosabb kérdései és a magyar társa­dalom fejlődésének, megúju­lásának időszerű feladatai álltak. Ez a hagyomány kö­telez a feladatvállalásra, mindig is megszabta és megszabja ma is a népfront­mozgalom irányát és tevé­kenységének, fő vonalait. A népfront VIII. kong­resszusa nagy jelentőségű belpolitikai eseménysorozat fontos állomása. Ez a sorozat az MSZMP XIII. kongresz- szusának meghirdetésével, az arra való felkészüléssel és a pártkongresszus megtartásá­val kezdődött. Ehhez kap­csolódott a 40. évforduló megünneplése, benne a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front méltatásával. Ezekhez az eseményekhez szorosan kapcsolódva zajlottak le az országgyűlési és a tanácsi választások. A párt XIII. kongresszusa határozatai­nak minden magyar állam­polgárt érintő javaslatait és céljait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzeti programként elfogadta és azt a népfront választási felhívásában nyilvánosságra hozta. Iránymutatónak te­kintjük az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának a Hazafias Népfront tevé­kenységére vonatkozó meg­állapításait. Kérjük a nép- frontmozgalom VIII. kong­resszusának megerősítő tá­mogatását a fenti célok és feladatok vállalásához ! Az országgyűlési és tanácsi vá­lasztások azt igazolták, hogy ezeknek a főbb elveknek és céloknak a jegyében lehet jól politizálni Magyarorszá­gon és csak az ilyen politi­kának van esélye arra, hogy a társadalom egyetértésével a közakarattal megegyezően, az állampolgárok és közössé­geik cselekvő együttműködé­sével munkálkodjék hazánk, fejlődésünk és gyarapodá­sunk érdekében. Kongresszusi pillanatok ( Munkatársunk telefon­jelentése): Nem bíztak semmit a vé­letlenre a szervezők, s nem hisznek a babonában sem. Előbbire utal a rendezés alapossága. Pontban délután 2 órakor vette kezdetét Kál­lai Gyula elnöki megnyitó­jával a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa az Épí­tők Szakszervezetének Dó­zsa György úti székházában. Megyénk küldötteinek per­sze — hasonlóan a máshon­nan érkezettékhez — jóval korábban indult a napi mun­kája. Ebben pedig elsősor­ban az őket kísérő tudósító volt a ludas. A tanácskozás menete, s a korai lapzárta ugyanis azt tette szükséges­sé. hogy — dr. Gáspárdy József megyei alelnök reg­geli egri búcsúztatója után — már a fővárosba utazás közben, az autóbuszon kér­dezze meg néhányukat. Igaz, a szokatlan helyzet­ben is készséggel válaszol­tak, mondták el véleményü­ket. Az 1983-as új választójo­gi törvény alkalmazása nagymértékben hozzájárult a társadalmi aktivitás növe­kedéséhez. Ebben fontos sze­repe volt a Hazafias Nép­frontnak. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta eltelt idő­szak a VI. ötéves népgazda­sági terv időszaka volt. A ciklus legfontosabb gazda­ságpolitikai célja a népgaz­daság egyensúlyi viszonyai­nak javítása volt és egy új növekedési szakasz előkészí­tése. Köszönhetjük a köz- meegegyezésnek, a nép és a párt, a nép és a kormány közötti bizalomnak. hogy a dolgozó emberek nem egyszer áldozatos helytállá­sa és megértése nyomán alapvető területeken — így a külgazdasági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a legfontosabb fogyasztói területeken a ke­reslet és kínálat egyensúlyá­nak megtartása, a teljes fog­lalkoztatás, a létbiztonság és az életkörülmények meg­őrzése tekintetében — ered­ményeket értünk el. Ugyan­akkor ezekért az eredmé­nyekért nagy árat kellett fi­zetni. Mégpedig elsősorban azt, hogy már hét éve kor­látozó, megszorító politikát folytatunk, s így a kénysze­rűségből visszafogott növe­kedés miatt a termelés szer­kezetének átalakítására és a műszaki fejlesztés feltételei­nek megteremtésére nem kerülhetett sor. A gazdasági egyensúlyt az elosztási vi­szonyok szabályozásával és főként az elosztásban igye­keztünk megteremteni, en­nek feszültségeket okozó szociális és szociálpolitikai következményeivel együtt. Romlott az időskorúak nagy részének helyzete — különösen a nyugdíjak reál­értékének csökkenése miatt. A fiatalok számára nehezeb­bé vált a pályaválasztás és a pályakezdés, a családala­pítás és az otthonteremtés. Mindez az ifjúság egy ré­szében a távlatnélküliség és kiúttalanság érzését keltette. A társadalmi együttélést, a szocialista szellemű együtt­működést, a nagyobb teljesít­ményt lerontó, a szocializ­mus eredményesebb műkö­dését akadályozó magatar­tásokról határozott bírála­tot mondott a párt XIII. kongresszusa, megjelölve a felszámolásukhoz szükséges tennivalókat. A népfront is részt vállal az e téren el­végzendő feladatokból. Olyan társadalom felépítéséért küz­dünk, amelyben nemcsak Valamennyien egyetértet­tek abban: ezt a fórumot igen nagy várakozás előzte meg. Annál is inkább, mi­vel az írásban előzetesen kiadott közlések szerint a HNF a népi-nemzeti egy­ség további erősítésének programját, a közéleti tevé­kenység szerepének, jelen­tőségének fokozását tűzte zászlajára. — Mennyiben tükrözik a kongresszusi dokumentu­mok megyénk népfrontmoz­galmának erőfeszítéseit? — kérdeztem Mészáros Albert­tól, a HNF megyei bizott­ságának titkárától. — Az országos tanács je­lentése hűen rbutatja be és reálisan értékeli azt a sok­rétű, gazdag, színes munkát, amit a mozgalomban részt vevőik az elmúlt öt évben végeztek. Nem hallgatja el .meglévő gondjainkat sem, s •kitér arra is, hogy a meg­változott körülmények kö­zött új módszereket keres­tünk és találtunk. Szűkebb hazánk szinkronban van a központi értékelésekkel. Ezt igazolják a megyei értekez­leten elhangzottak is. A fő jellemző, hogy a gondok el­lenére erősödött a társadal­mi stabilitás, a közmegegye­zés alapján. — Az országos fórum vé­ig' nivel lenne elégedett? — ■ Akár csak az állásfog­lalás tervezete, úgy én is el­szükséges, de érdemes is tisztességesen élni, dolgozni. A VII. kongresszus óta el­telt időszak a népfrontmun- ka általános fellendülésének időszaka. A mozgalom az eddiginél nagyobb érdeklő­déssel fordult az ifjúság, a nők és a család problémái felé; a közművelődésben, fő­ként a lakosság nagyrészét átfogó közművelődési moz­galmak támogatásában, szer­vezésében és megerősítésé­ben. A településfejlesztési társadalmi munka szerve­zése, a városvédő és -szépí­tő egyesületek tevékenysé­ge, a kertbarátok és kis- tenyésztők mozgalma, az ol­vasó nép és a honismereti mozgalom, az anyanyelvi és beszédkultúrával kapcsola­tos feladatok és a többi, mind azt jelzik, hogy a népfront munkájára szüksége van a mai magyar társadalomnak s a népfrontban megvan a lehetőség arra, hogy ezt c. szükségletet kielégítse. A Vili. kongresszus elő­készületei során tartott gyű­lések jelentették a párt- kongresszus és a választá­sok után az első nagy al­kalmat a társadalommal va­ló találkozásra, a nyilvános politikai eszmecserékre. Ál­talánosan jellemző voná­suk volt, hogy többnyire a lakóhely, a település és a he­lyi érdek szemüvegén ke­resztül vizsgálták az ország gondjait és vállalták e gon­dok megoldásában való rész­vételt. Kétségtelen, hogy az 1985- ös terv teljesítésében meg­mutatkozó lemaradások, a lakosság ellátásában tapasz­talható hiányok rontották azt a jó politikai hangula­tot, amely a XIII. kongresz- szus idején és a választá­sok során kialakult; de nem rontották el az emberekben a cselekvési készséget, a vál­lalkozási kedvet. Ezért a jövő feladatainak megoldá­sa nagymértékben azon mú­lik, hogy ezzel a készséggel, ezzel a vállalkozókedvvel szervezetten, megfelelő irány- mutatás mellett hogyan tud majd élni a társadalom. A népfrontkongresszus előkészítésének idején vit­ték nyilvánosság elé és tűz­ték napirendre a település- fejlesztési hozzájárulás tár­sadalmi elfogadtatását. A népfront sohasem hallgatta el, s a településfejlesztési társadalmi munka szervezé­sevéi és sikerével bizonyí­totta is, hogy a lakosság anyagi eszközeinek és ön­ként vállalt munkájának nagy szerepe van a lakóhely sóként a közélet aktivizáló­dását várom. Erre jó alap volt az idei országgyűlési képviselői és tanácstagi vá­lasztás. Az állampolgárok­nak reményük szerint még nagyobb lesz a beleszólása a lényeges, mindenkit érin­tő kérdésekbe. Ezt segíthe­tik az eddiginél szélesebb körű, jól megszervezett tár­sadalmi viták. Erősödnie •kell megyénkben is a kez­deményező készségnek, hi­szen vannák még területek, ahol bosszantó közönnyel találkozunk. Mindenképpen céljaink valóra váltását len­díti, hogy tehetséges, lelkes emberek léptek ebben az évben sorainkba. Több a fia­tal, nagyobb a nők aránya, s még inkább számíthatunk az értelmiségiek cselekvő támogatására. ★ Mészáros Albert teendői közé tartozik a hevesi cso­port feletti „bábáskodás” is. Már csak azért is, mert jó néhányan először léptek or­szágos kongresszusi terem- • be. Persze, vannak, akik épp a tömegmozgalom jóvoltá­ból nyújthatják a legtöbbet a köz javára. Miképp a be­senyőtelki hímző kisiparos, Forpócs Antalné, aki im­már két évtizede tevékeny résztvevője a közéletnek. — Községünkben én hoz­tam létre a díszítöművésze­kommunális viszonyainak, szolgáltatásainak, közösségi intézményeinek fejlesztésé­ben. Ez a helyes elv vezé­relte a településfejlesztési hozzájárulásról szóló jog­szabály megalkotóit is. De a sok tekintetben rossz ha­tásfokú és szemléleti leg problematikus, a meggyőző­dést és néhol a lakossággal való érdemi megvitatás szán­dékát is nélkülöző előkészí­tő munka azonban több he­lyen, főleg a nagyvárosok­ban feszültségeket is oko­zott. Megmutatkoztak itt a döntéselőkészítés és a fél­reértett demokrácia árnyol­dalai fent és lent egyaránt. Ebben a helyzetben mozgal­munk bizonyos gyengeségei is megmutatkoztak. A nemzeti egység és a közmegegyezés megerősíté­sét, az értelmiséggel való szövetség kiteljesítését, az értelmiség egyik-másik cso­portjával megújítását hala­déktalanul napirendre kell tűzni. Az előttünk álló óriá­si feladatok megoldása el­képzelhetetlen az értelmiség elkötelezettsége és nagy hi­vatástudattal végzett mun­kája nélkül. Javítani kell az értelmiségi munka kibonta­kozásának feltételeit, A népfrontmozgalom tá­mogatja a VII. ötéves terv fő céljait azzal, hogy sajá­tos társadalmi megbízatásá­nál és rendeltetésénél fog­va, törekszik érvényt sze­rezni az Országgyűlés által jóváhagyott településpoliti­kai koncepciónak; a termé­szet- és környezetvédelmi és közművelődési törvénynek. A kulturális életben első­sorban az iskolaügy és a ti szakköröket — említette —, s már csaknem hetvenen töltik felnőttek és gyerekek szabadidejük egy részét ez­zel a foglalatossággal. Már a második ciklusban válasz­tottak az országos tanács tagjává. Ugyancsak a nép­frontmunkának köszönhet­tem 1979-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Na­gyon jólesett az elismerés, s annak tartom azt is, hogy az előző után ismét jelen lehetek ezen a nagy esemé­nyen. — Ügy tudom, hozzászó­lásra is készül... — Ebben a kisiparosok közéleti tevékenységéről szeretnék szólni. Sokan azt hiszik, közülünk mindenki csak a saját hasznának gya­rapításával törődik. Őket én is elítélem. De a többség igenis sokat tesz a közért! ★ Miután küldöttségünk el­foglalta helyét a csodálato­san felszerelt Hungária Grand Hotelban, jutott idő kis társalgásra, ismerkedés­re is. Tóth Lajos, a Do- moszlói Mátraalji Körzeti Áfész elnöke —, aki immár a harmadik népfrontkong­resszus megyei delegátusa — az otthoni eredmények­ről beszél. A társadalmi munkával bővített óvodá­ról, a felújított kultúrott- honról, az öt év alatt meg­közművelődés területén van­nak és lesznek feladataink a jövőben is. Az oktatásban és a közművelődésben ke­resni kell a társadalmasítás és a társadalmi közreműkö­dés újabb lehetőségeit. A szövetségi politikából adódó feladatokhoz és a Ha­zafias Népfront tevékenysé­géhez hagyományosan hoz­zátartozik és szervesen be­illeszkedik a rétegpolitikai munka. Meg kell fontolni, hogy a népfrontmozgalom milyen kereteket, milyen formákat alakítson ki a jö­vőben kifejezetten az ifjú­ságpolitikai munkában, el­sősorban talán a lakókör­zetekben és az egyetemeken, főiskolákon. Sok tekintetben egészen más gyökerű kérdés a ci­gányság ügye, ma még azon­ban ide tartozik, hiszen zö­mében hátrányos helyzetű rétegnek kell tekintenünk. Feladatunknak tartottuk ed­dig is, feladatunk lesz a jö­vőben is azon munkálkod­ni, hogy a cigányság beil­leszkedjen és beilleszked­hessen társadalmunkba, egyenjogú állampolgárként. Az országos tanács be­számolóját követően László Andor, az országos pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezután megkez- dötött a vita, melyben töb­bek között szót kapott: Garai Róbert, a magyar külügyi intézet igazgatója felszólalásában hangsúlyoz­épített 20 kilométernyi jár­dáról. A kisközségben a la­kosokra egyenként mintegy ezer forint értékű társadal­mi munkát számíthatnak ebben az esztendőben. ★ Beszélgetés közben arra is fény derül, még öten je­lentették be igényüket fel­szólalásra. A gyöngyösi nép­frontbizottság titkára, Szé­les János a munkamódsze­rekről, a településfejlesztés­ről, Szántóné Ivády Erzsé­bet pétervásári dekoratőr a kereskedelemben dolgozó fiatalok helyzetéről, Barná- né Szécsi Ilona Erdőtelekről a környezetvédelemről, Ko­csis István, a Hatvani Ady Endre Könyvtár igazgatója az olvasótáborokról kíván szót ejteni. Annyi már pén­tek délután is biztosnak lát­szott, hogy a szombati ple­náris ülésen a szónoki emelvényre léphet dr. Nagy Andor, az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tan­székvezető tanára, aki az is­kola, a család és a társada­lom szerepét taglalja. Az első munkanap este 6 óra után ért véget, mely után késő estébe nyúló ba­ráti társalgáson cserélhették ki tapasztalataikat, vélemé­nyüket a hevesiek egymás­sal, s más megyék küldöt­teivel. Szalay Zoltán egyenlő lehetőségekkel, egy­szersmind egyenlő kötele­zettségekkel is. Társadalmunk szocialis­ta tartalmú egységében nagy jelentősége van nemzetisé­gi politikánknak. Természe­tesnek tartjuk, hogy a ha­zánkban élő nemzetiségek használják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat, erő­sítik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azo­nos anyanyelvűekkel, az anyanemzetekkel, miközben hazájuknak tekintik a Ma­gyar Népköztársaságot. A Hazafias Népfront e kongresszus nyomán egy új ciklus munkáját kezdi el. Immár remélhetjük: ked­vezőbb nemzetközi légkör­ben. s így a magunk háza táján is, bár nem kisebb gondokkal, nem csekélyebb nehézségek közepette, de jobb, megnyugtatóbb távla­tokkal Én bízom abban, hogy tartalmas és széles kö­rű vita után mi magunk is megegyezésre jutunk a moz­galom programját, az előt­tünk álló évek fő feladatait illetően — mondotta vége­zetül Pozsgay Imre. ta, hogy a mai világhely­zet az eddiginél hatékonyabb nemzetközi együttműködést követel országépítő mun­kánk külső feltételeinek ala­kításában. E tekintetben a népfront a jövőben nagyobb szerepet vállalhatna. Halász József, az MTA Állam- és Jogtudományi In­tézetének igazgatóhelyette­se szerint a társadalom de­mokratizmusa, á tartalmas közélet napjainkban és a jövőben is azon múlik, mek­kora tényleges teret kap­nak a közösségék a közéleti öntevékenységre, a cselekvő és teremtő szándék meg­valósítására. D. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház orszá­gos elnök-püspöke a kong­resszusi teremben olvasható jelszóhoz kapcsolódva — „Erősítsük a szocialista nem­zeti egységet!” — kifejtette: a Hazafias Népfront ezért sokat tett, s jó módszerek­kel. Hangsúlyozta a vallá­sos és nem hívő emberek együttműködésének fontos­ságát is. A beszámoló feletti vitával zárult a népfrontkongresszus pénteki munkanapja. A kongresszus ma folytatja munkáját. ★ A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa alkalmából pénteken a SZOT Szállóban kitüntetéseket adtak át a mozgalomban hosszabb ide­je kiemelkedő munkát vég­ző tisztségviselőknek, akti­vistáknak. Az ünnepségen jelen volt Petrovszki István, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője. A kitüntetéseket Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke nyújtotta át. Vita a beszámoló felett

Next

/
Thumbnails
Contents