Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-10 / 263. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. november 10., vasárnap 3. Kommunisták az aprófalvakban Megújult út — melléküzemághoz — Munkavédelmi sisak a divat — Siló, széna eladó .. .! Kiskörén mégis sikerűit... Nincs mii titkolni a tényen — nem is teszi senki —, ez az idei. ez az 1985-ös év sok mezőgazdasági nagyüzemünk krónikájában fekete betűkkel fog szerepelni: ami­lyen jól kezdődött, olyan rossz lett a folytatás. A terveket nem vafcy csak a legna­gyobb erőfeszítésekkel sikerült hozni gabonából, napjaink nagy témája a szőlő és a kukorica teljesen ..leült" — számos gazdaságunk került nagyon nehéz helyzetbe. A néhány száz lakosú te­lepülések helyzetében és jö­vőjének megítélésében. — nyugodtan mondhatjuk — fordulat következett be. Ma­gas szintű állásfoglalások, legutóbb az Országgyűlés tavaszi ülésén elfogadott — a terület- és településfej­lesztés hosszú távú felada­tairól szóló — határozat mondta ki, hogy megkülön­böztetett figyelmet kell for­dítani az aprófalvak fejlesz­tésére. Nem kevesebbről van szó, mint arról hogy a községek 53 százalékát kitevő, ezer lélekszámút sem elérő fal­vakban lépésről lépésre érez­hetővé váljon, hogy egyen­rangú egységei a település- hálózatnak. Egyértelmű, a társadalomnak nem elsor­vadásukhoz, hanem felvi­rágzásukhoz fűződik érdeke. Természetesen a népesség- megtartó képesség javítása, az életkörülmény-különbsé­gek mérséklésre irányuló törekvések nem egyformán érintik az aprófalvakat. Egyetértésben a lakossággal Az emberek közérzetének csak egyik motiválója, hogy miként lehet bevásárolni, orvoshoz jutni, a különböző szolgáltatásokat igénybe venni. Fontos az is. hogy a lakóközösségek — legyen szó bármely kicsinek látszó ügyről — beleszólhassanak az őket érintő kérdésekbe. A nemrég megalakult elöl­járóságok éppen arra hiva- tottaik, hogy — a közös ta­nácsok és szerveik, ahová az aprófalvak döntő része tartozik — a társközségek lakosságával jó egyetértés­ben irányítsanak. A területfejlesztés változó „hangsúlyai”, és a községi lakosság érdekeinek aktí­vabb képviselete a kistele­püléseken folyó politikai munkával szemben is foko­zott követelményeket tá­masztanak. Ebben megkü­lönböztetett szerepük van az ott élő és dolgozó kommu­nistáknak. A kistelepülések több szempontból is sajátosságot kölcsönöznek a pártéletnek. A szervezettséget illetően ez 'abban mutatkozik meg, hogy sok helyen a kis taglétszám miatt nem működhet alap­szervezet. Ezért szükséges minél több helyen élni az­zal a lehetőséggel, hogy tervszerű átjelentéssel, erő­sítsék a pártszervezeteket, pártcsoportokat. Ahol pedig pártcsoport sem szervezhe­tő, egy-egy párttagot bízza­nak meg a politikai mun­kával. A környező nagyobb te­lepülések üzemeiben és in­tézményeiben dolgozó, és munkahelyük pártalapszer- vezetéhez tartozó kommu­nistákkal szemben jogos igény hogy elkötelezettsé­gük, közéleti aktivitásuk la­kóhelyükön is megmutat­kozzon. A tömegpolitikai munkát szervező pártszer­vek vonják be őket a kis­települések társadalmi, kul­turális és sportéletébe. Be­vált módszer, hogy megbí­zatást vállalnak a tanácsi és más szervek testületéiben, részt vesznek a politikai év­fordulók. közösségi akciók rendezésében, a Hazafias Népfront helyi tevékenysé­gében, az utcabizottságok munkájában stb. Közvetlenebb kapcsolatok Különösen fontos az ap­rófalvakban élő kommunis­ták személyes példamutatá­sa. a kisebb közösségekben közvetlenebbek a kapcsola­tok, itt a kommunisták na­ponta megmérettetnek. A helyi közvélemény sokszor az ő magatartásuk, a párt politikája melletti kiállásuk alapján általánosít. Az aprófalvakban tevé­kenykedő párttagok számá­ra kedvező lehetőség, hogy az emberekkel naponta érintkezve, testközelből sze­rezhetnek információkat, le- merneiik a lakosság politi­kai reagálását. Fontos, hogy az emberek véleményét a a szokásos módon ne csu­pán összegyűjtsék és jó pos­tásként továbbítsák, hanem ha szükséges, tájékoztassa­nak. vitatkozzanak, érvelje­nek. Gyakori téma például az ellátás hiányossága, hogy a szakbolt, az orvosi ren­delő vagy a szolgáltató in­tézmény a szomszéd község­ben létesül. Nem könnyű elfogadtatni, hogy ezeket megfizethetetlenül drága lenne minden egyes helyen kiépíteni. A pártszerveknek vállalniuk kell a meggyőző munkát, hogy ne minden­áron közvetlen helyi meg­oldásokra törekedjenek, ha­nem. ha az gazdaságosabb, és összefogással gyorsabban megvalósítható, a többi társ­községgel együttműködve, közösen szerezzék és oldják meg az egyes települések igényeinek kielégítését; használják ki a térségben levő lehetőségeket. Kezdeményező, mozgósító szerep A községi lakosság tele­pülésfejlesztő közös erőfeszí­téseméit eredményei közis­mertek. Sok új létesítmény, felújított közösségi intéz­mény és berendezés példáz­za a kistelepülések törekvé­sét, hogy a tőlük telhetőt megtegyék gondjaik enyhí­tésére. A párttagok ezekben az akciókban vállalják a kezdeményező. mozgósító szerepet. Az aprófalvakban külö­nösen érvényes tétel, hogy nincs olyan közösségi prob­léma, amiben a párttagság ne lenne illetékes. Ami az állampolgárokat foglalkoz­tatja, azzal a pártnak is tö­rődnie kell. Elengedhetetle­nül fontos, hogy a határo­zatokat hozó testületek a települést érintő állásfogla­lásaik kialakításában és a végrehajtás ellenőrzésében jobban támaszkodjanak a párttagok, pártcsoportok ta­pasztalataira. Jó módszer, ha a települést érintő té­mákban a társközségek párt­csoportja esetleg önállóan terjeszti elő a napirendeket a pártbizottság vagy a vég­rehajtó bizottság ülésére. Az elöljáróságok létszá­muktól és működési terü­letük nagyságától függetle­nül egyenrangúak a közös tanácsokkal. Vétót emelhet­nek a tanács határozata el­len. meghatározott kérdé­sekben önállóan dönthetnek, egyetértési joguk van, véle­ményüket ki kell kérni a tanácsi szervek döntései előtt. Sőt, ha nem értenek egyet a települést érintő szakigazgatási döntéssel, fel­lebbezhetnek is. A példasze­rű felsorolásból kitűnik, hogy az elöljáróságok ke­zében komoly eszközök van­nak. ezeket ismerjék meg jól a kommunista tanácsta­gok. Fontos, hogy szükség esetén éljenek vele, ds azt körültekintően, valóban a község lakosságának érde­kében, nagy felelősséggel te­gyék. Önállóság — kölcsönös érdekelt­ség Az élet sokszínűsége az aprófalvakban is számtalan döntést igénylő szituációt, állásfoglalást igénylő kér­dést vet fel. Nehéz rende­zőelvet felállítani arra. hogy a kommunisták mikor, mit támogassanak, vagy elle­nezzenek az elöljáróságok törekvéseiből. Egy-egy tám­pontot azonban általános ér­vényűnek tekinthetünk. Ne­vezetesen, hogy a kisközsé­gek nagyobb önállóságának és az elöljáróságok gazda­szerepének kiteljesedése ne gyengítse. hanem erősítse és szélesítse az egymáshoz már eddig is sok szálon kötődő közös tanácsú községek kap­csolatát. Ugyanakkor attól sem szabad idegenkedni ha az elöljáróság másik közös tanács társközségével is ke­resi a kölcsönös érdekeltsé­gen alapuló együttműködést, mert lehetnek olyan terüle­tek, ahol ez a kedvezőbb a lakosság számára. Dr. Bálint Tibor Ilyen körülmények között jólesik olyat hallani, hogy itt-ott azért mégis sikerült. Így például a túlzottan jó természeti- és talajviszonyok, kai nem rendelkező Kiskö­rei Vörös Hajnal Termelő- szövetkezetnek. — Dicsekednünk persze, nem lehet — hangoztatja már mintegy elöljáróban a tsz két vezetője, Magyar Já. nos elnök és Kovács Antal főmezőgazdász. — Hogyan is lehetne? — folytatják a megkezdett gondolatsort —, amikor tény: tavasszal bel­víz alá került ezer hektár területünk, az összes szán­tó egyharmad része. Ebben búza volt, őszi árpa és nap­raforgó. Májusban már egy- egyértelmüen látszott, hogy ezekből bizony sok jó már nem lesz. Mindenesetre később a napraforgót 300 hektáron újravetettük. Itt kelj még megjegyez­nünk. hogy nemcsak ezzel az újravetéssel igyekeztek menteni a menthetőt, hanem ahogy csak tudták, újrahasz­nosították az összefüggő víz­zel borított területet. — Ennek köszönhetjük — mondja Magyar János —. hogy most silónk, szénánk feleslegesen is van, ha úgy tetszik — még eladásra is.. . önmagában ez a tény per­sze aligha lenne elegendő ahhoz, hogy az év jelen sza­kaszában nyugadtan kije­lenthessék a kisköreiek : „nem dicsekszünk, de külö­nösebben nem is panaszko­dunk.” — Ehhez pedig az kelleti —* magyarázza Kovács An­tal —, hogy végül is — a to­tálkár leszámításával — bú­zából 44, őszi árpából pedig 39 mázsás termésátlagot ér­tünk el. A terv mindkét növényből 38 mázsa volt És a napraforgó újravetése is eredménnyel járt, ebből a tervezett hektárankénti 16 mázsa helyett végül is 18 mázsát könyvelhettek el. A szerényen 50 mázsára terve­zett kukorica tízzel szmtén Két falu Átány, uradalmi földek Munka és megint munka, kevés örömmel, annál több gonddal. Ebből részeltek az 1937-ben született Török Fe­renc szülei is! Dehogy gon­doltak volna arra, hogy fiuk alig húsz év múltán rendőri szolgálatra jelentkezik, ké­sőbb tiszthelyettesi iskolát végez Kistarcsán, majd zász­lósi rangot szerez, ez év ko­ra őszén pedig a belügymi­niszter kitünteti a „Haza szolgálatáért” érdemérem ezüst fokozatával. Hogyan jutott idáig az immár de­res hajú férfiember, aki ti­zennyolc esztendeje körzeti megbízottként teljesít szol­gálatot Heréden, Nagyköké­nyesen, s közben a helyi ta­nácstestületbe is beválaszt­ják? A megtett útra emlékezve először a katonaidejét emlí­ti. — Sorkatona időmben gya­korta forgattam a sereg lap­ját. abban olvastam »egyszer a felhívást: hozzám hasonló fiatalembereket vár a bel­ügyi szolgálat. Jelentkeztem, s a budapesti rendőr-főkapi­tányság állományába kerül­vén Zuglóban, a 23-as Örs­nél kezdtem a próbarendőri hónapokat, hogy azután újabb és újabb képzések so­rán mostani rangomhoz jus­sak — mondja a kemény arcvonásé rendőr. — És nemcsak ranghoz, hanem ah- I hoz is, hogy a vállalt szol- j gálatot hivatásomnak érez­többet adott, a végső elszá­molás pedig azt mutatja, hogy a növénytermesztési ágazat — a kártérítés-kiegé­szítéssel — túlteljesíti idei 40 millió forintos tervét. Mindenképpen megjegy­zendő azonban, hogy az őszi aszály miatt Kiskörén is nagyban növekedtek a költ­ségek: egy normálhektár megművelése most 4—5-szö- röse a tavalyinak, de a talaj állapota a szakemberek sze­rint a nagy erőfeszítések el­lenére sem kielégítő. * * * Másik oldalról, az állatte­nyésztés oldaláról nézve a kérdést, a termelőszövetkezet vezetői valami méla beletö­rődéssel említik: — Tulaj­donképpen már annak is örülni kell. hogy háromezres juhászatunk gazdasági ered­ménye idén nullára azért kijön, árbevétele pedig még hoz is valamit a konyhára, a tervezett 4,5 helyett ötmillió forint lesz. (A birkával kap­csolatos évek óta tartó is­mert gondok mellett ez nem is csekélység!) Lényegesen többet jeleni ennél, hogy a termelőszö­vetkezet sertéstenyésztési ágazata —, ahol 5,2 millió forintos beruházással igye­keznek megoldani a korsze­rűsítés elodázhatatlan fel­adatát — teljesíti az ez év­re tervezett 6000 mázsás ki­rendőre zem, tudjam. Persze, nem ment minden olyan könnyen. Sokszor kellett bizonyítanom az eltelt évtizedek során Emlékszem például az első komolyabb próbatételemre Az egyenruhát civilre vált­va egy rendbontó, rendünk ellen izgató embert kelleti elfognom, ártalmatlanná ten­nem. Sikerült! Mi több, ka­pitányi jutalomban részesül­tem. o Zuglóból, a Bosnyák tér környékéről nem egyenest Herédre vitt Török Ferenc életútja. Átányról nősült, két kisgyermek apja volt. de lakás hiányában oda kel­lett hagynia a fővárost. He­vesen kötött hát ki, ahová az átányi, szülői háztól na­ponta járt be szolgálatra a nagyközségbe. Most? Ahol a szolgálati lakása, ott a körzeti megbízotti iroda is, továbbá ott ércesíti hangját egyik fő segítőtársa, a né­met juhász járőrkutya, amely főként az éjszakai intézke­déseknél kölcsönöz fokozot­tabb biztonságérzetet. Jó másfél évtizede ugyanis még gyakorta voltak hangosak a herédi, kökényesi utcák, szó­rakozóhelyek. Több volt a rendbontás, testi sértés mint mostanság. Egyebekben mi a körzeti megbízott szorosan vett gondja? Meglehetősen sokrétű. Bűneseteknél hely­színt biztosít, behatárolja a lehető tettes személyét, sa­ját hatáskörében intézkedik, nyomoz, vigyázza a közleke­dést, a lakosság nyugalmát. bocsátást, jövőre pedig — éppen a korszerűsítés ered­ményeként — már hétezer mázsa sertés kibocsátására számítanak. — Ezek után — talán még e témakörhöz tartozása miatt — hallhatnánk vala­mit a Heves megyében jól ismert és kedvelt kiskörei halászatról? — Tavasszal — hangzik a gazdasági vezetők válasza — elmondottuk, hogy komoly problémáink voltak. Ennek ellenére a végeredmény a terv körül alakul —, de va­lamivel alatta marad. * * * Végezetül már csak a mel­léküzemági tevékenység ma­rad hátra, de talán hangsú­lyoznunk sem kell, hogy 'ez az a bizonyos „mellékes", ami itt, a Tisza II. közelé­ben sem mellékes. Sőt, in­kább — mint tapasztaljuk — igen rázós kérdés, de ha a kérdés nem is, az út, ame­lyen a termelőszövetkezel kis ipartelepéhez eljutunk, az bizony annál inkább. Ráz ugyanis az út, ráz rettenete­sen, de már, hogy úgy mond­juk — ígéretes ez a rázás. Most kap ugyanis aszfaltbur­kot — a tanács és a tsz ösz- szefogásával — 1,7 millió fo­rint értékben. Végered­ményként 6 méter széles lesz és 500 méter hosszú ez a megújult út, és átadása — november 15 — után már hatékonyan működik együtt a helyi vezetéssel. Vagy ép­pen társadalmi segítséget vállal, ahogyan tette 1970- ben is, amikor a nagy árvíz idején Fehérgyarmat men­téséből részelt a Kun Béla Zászlősképző Iskola többi hallgatójával együtt. o Hogy valóban jól segíti a tanácsi feladatok megoldását is Török Ferenc zászlós, ezt tudjuk • Temesvári József herédi elnöktől. Persze, mindennél több kellett, hogy a belügyminiszter a már említett magas elismerésben részesítse. Igen, találkozá­sunk, beszélgetésünk egyebe­ket is feltárt. Ott van példá­nak az önkéntes rendőri tes­tület. — Heréden tizenegy. Kö­kényesen tizenhárom taggal Készülnek a munkavédelmi sisakok (Fotó: Perl Márton) sokkal egyszerűbb lesz eljut­ni a műanyagüzemhez és a faüzemhez, ahová most né­hány szó — és felvétel ere­jéig mi is beugrunk. A műanyagüzemben most a munkavédelmi sisak a slá­ger. A HUPOLPLASZTIK ipari szövetkezetnek szállít­ja a termelőszövetkezet, hogy azután majd magyar bányá­szok fejét koronázzák ezek a kiskörei sisakok. Ami pe­dig a faüzemet illeti: itt. most MAV-raklapokat készí­tenek, azokon is, — már­mint a jelenlegi készleten — az utolsó simításokat. Mint megtudjuk, havonta kétszer szállítanak, legutóbb, októ­ber végén az NDK-ba küld­tek 1800 darabot. * * * Körbejártuk, amit a ren­delkezésre álló rövid idő alatt a körei tsz-ben körbe lehetett járni, és amikor le­ülünk a látottakat, hallotta­kat összegezni, megint csak oda jutunk ki. ahonnan el­indultunk: jelen gazdaság: körülmények között. — amelyek sajnos, tovább ne­hezítették idén a gyenge adottságú termélőszövetke- zetek helyzetét (Kiskörén „mindössze” mínusz 7 millió forintot jelent ez!) — tulaj­donképpen örülni lehet an­nak, amit síérni sikerült. Ne­vezetesen annak, hogy egész évi nagy erőfeszítéseik ered­ményeként végül is nyeresé­gesek lesznek, s nem nullá­ról kell, hogy nekivágjanak a következő esztendőnek B. Kun Tibor szerveztem csoportokat, vállalva a felkészítésükkel együtt járó munkát, meg, hogy negyedévenként egy szálig ott legyenek az össze­vont kapitánysági oktatáson. Természetesen nem szeret­ném e tényt csak a magam nevéhez kapcsolni! A két csoportvezető, Berényi Ist­ván és Szedmák József ugyanis mindenben a ke­zemre, ha úgy tetszik a közrend, a közbiztonság ja­vára játszik. Nem is minden méltánylás nélkül! Az el­telt jó tíz esztendő során ugyanis Heréd volt mát- első, Kökényes pedig harma­dik helyezett a terület éves munkájának értékelése so­rán, kiérdemelvén az ezzel járó megbecsülést, jutalma­kat — mondja a zászlós. o Hogy mindent összevet­ve, milyen egy körzeti meg­bízott élete az ilyen kis te­lepüléseken? Búcsúzóban er­re is rövid választ kaptunk Török Ferenctöl. — Legjellemzőbb rá az ál­landó készenlét, a változatos, olykor izgalmakban bővel­kedő életforma, amelyet ter­mészetesen a családnak is vállalnia kell bizonyos érte­lemben. Azután ott a falu, a két emberközösség, amelybe úgy kell beilleszkednem, hogy egyszerre legyek szür­ke állampolgár és a közrend, a közbiztonság felelőse. Ha a legújabb kitüntetésre gon­dolok. úgy vélem: valame­lyest e követelménynek szin­tén megfeleltem. Moldvay Győző Már csak néhány nap — és sima úton juthatunk cl a tsz kis ipartelepéhez

Next

/
Thumbnails
Contents