Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. november 7., csütörtök Néva-parti történelem Leningrad, a régi Pet- rográd a Szovjetunió második városa. Nem véletlenül nevezik Észak Velencéjének : területének egytizedét folyók és csatornák foglalják el. Leningrádban nyolcvanhat folyó és csatorna található. amelyeken kétszáz- nyolcvannégy híd vezet keresztül. A bővizű Néva folyó a város alapítása óta több mint háromszázszor öntött ki. Százéven.ként egyszer az árvíz katasztrofális volt. Ilyenikor a víz szintje több mint három méterrel emelkedett. A várost ma már hatalmas gát védi. amelyet 1977-ben kezdtek építeni. Leningrád minden évszakban szép, de talán legvonzóbb a fehér éjszakák idején, amikor a naP csaknem tizenkilenc órán keresztül süt, s a hajnal az éjszakának mindössze fél óra időt ad. Leningrád 1983-ban ünnepelte fennállásának 280. évfordulóját. A várost alkotó negyvennégy sziget közül az egyiken még mindig áll az a tölgyfa, amelyet a hagyomány szerint I. Péter, a város alapítója ültetett. Leningrádot a „három forradalom városának’' nevezik. Itt kezdődött az 1905 —1907-es első orosz forradalom 1917 februárjában itt döntötték meg az önkény- uralmat, november 7-én pedig itt győzött a szocialista forradalom. A Szmolnij, ahol a vezérkar volt, jelenleg az SZKP területi és városi bizottságának ad otthont. A Szmolnij fehér márványtermében zajlott le a Szovjetek II. Ossz-oroszországi Kongresszusa, mely elfogadta a hatalomról, a békéről és a földről szóló lenini dekrétumokat. Minden kő Lenint idézi. A II. világháború idején 1941. szeptember 8-ától 1944. január 27-ig, vagyis 872 napig blokád alatt állt a város. 2,5 millió ember maradt az ostromolt városban, közöttük 400 ezer gyermek, akiket már nem sikerült evakuálni. 1941. november 20-án 125 grammban állapították meg a napi kenyéradagot: „125 blokádgramm. tűzzel és vérrel elfelezve” — írta ezekben a napokban Olga Bergholc. a leningrádi költőnő. A blokád idején több mint 600 ezren haltak éhen. Az ostromolt város megmentésében felbecsülhetetlen szerepet játszott a Ladoga-tó jegén létesített utánpótlási vonal: „az élet útja". Leningrád mártiromságát és hőstettét idézi a dicsőség zöldövezete, amelyet a város körül létesítettek — 220 kilométer hosszan húzódik a volt védelmi vonalak helyén. A város egyik nevezetessége a piszkarjovói emléktemető, ahol a gránit sírkövek felett mindig halk gyászzene szól. Leningrád kiheverte a háborút, tovább dolgozik. Jelentős hajóépítő, energetikai gépipari központ, itt épült a világ első atomjégtörő hajója, a Lenin. A Néva-parti város emblémáját viselik a 300 lóerős K—701-es traktorok, a 800 ezer és 1 millió 200 ezer kilowatt teljesítményű turbinák és generátorok. Leningrád a tudomány és kultúra fellegvára. A Szovjet Tudományos Akadémia több mint harminc tudományos kutatóintézete, negyvenegy felsőfokú oktatási intézmény, mintegy 400 tudományos kutatóintézet, tervezőiroda működik benne. Negyvenhét múzeuma van Közöttük a híres Ermitázs. ahol több mint 2,5 millió kiállítási tárgyat őriznek. Évente 3,6 millióan keresik fel. Tizenhat színháza között ott van a Kirov Opera- és Balett Színház, amelyet joggal neveznek az orosz balett bölcsőjének. Az orosz kultúra története elképzelhetetlen az olyan leningrádi költők és írók nélkül, mint Biok és Majakovszkij. Itt írta halhatatlan zeneműveit Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev és Sosztakovics. Az utóbbi évtizedben Leningrád a reneszánszát éli. A régi kerületeket restaurálták, a szebbnél-szebb házak eredeti díszükben állnak. Moszkva, forradalom tér 2. Itt, a szovjet főváros centrumában áll a Központi Lenin Múzeum. Hatvan év alatt az országból, s a világ minden tájáról 55 millió ember látogatta meg. A múzeum harmincnégy termében több mint 12,5 ezer kiállítási tárgy látható a múzeum birtokában lévő 800 ezerből. Közöttük vannak Leninnek és családjának személyes holmijai, az életével kapcsolatos dokumentumok, művészeti alkotások. A kiállítási tárgyak felidézik a kort, amelyben Lenin dolgozott. Az első teremben nemcsak dokumentumfotók, eredeti könyvek, az Uljanov család bútorai láthatók, hanem az ifjú Vo- logya Uljanov szobájának egy részlete is. A második teremben, amely az Iszkra című lap kiadását mutatja be, látható egy kandalló abból a lakásból, melyet Londonban bérelt. A kandallót és a tapéta egy részét az angol munkások mentették meg a második világháború alatti német bombázáskor. Abban a teremben, melyet az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusának szenteltek, látható a Lenin rajza után készíteti sakkasztal, az illegális irodalom számára készült titkos rekesszel TYjbb, az emigráció időszakából való tárgyat a múzeum Wilhelm Pieclctől kapta. A. Központi Lenin Múzeum rendszeres kapcsolatot tart tizenegy külföldi múzeummal és húsz Lenin-mú- zeummal. Rendszeresen találkoznak vezetőikkel, szemináriumokat szerveznek a múzeumok tudományos munkatársai számára, és kiállításokat cserélnek. A Központi Lenin Múzeum AZ EGRI CSILLAGOKAT FORDÍTJA Egy moszkvai professzor emlékeiből Hét évtized nyomja vállát, mégis bámulatos a fürgesége, az emlékező képessége, s ahogy vág az esze egy-egy poénra. Korántsem lenne ez meglepő, ám ő tiszteletbeli magyar, szülőhazája a Szovjetunió, közelebbről: Moszkva. Genna- gyij Szaveljevics Lejbuntyin ugyanis kiválóan érti és beszéli is nyelvünket. Magyarország — életének állandóan visszatérő kedves helyszíne. Mondhatni: második hazája. Ezúttal is nálunk vendégeskedik feleségével. Házigazdánk, Zay Zoltán egri garzonlakásában, zamatos borocska mellett, először a múlt elevenedik meg, a negyven esztendővel ezelőtti idő... ★ A felszabadító harcok során a 2. ukrán fronttal együtt lépett először magyar földre. — A 9. ejtőernyős hadseregben szolgáltam, mint orvos — meséli. — Sorsul esett, hogy mi Sopron—Bécs irányába haladtunk. Mégpedig két hét alatt, jórészt gyalogosan Jászberénytől Hatvanig, majd Aszódig: Ügy gondoltuk, a németek a Balaton környékén támadnak majd. Ezért is terveztünk csapást mérni rájuk a Vértes vidékén. Március 21-én — nagy veszteség árán — kiűztük onnan őket. Április 12-én bekerítettük Bécset, egy nap múlva pedig el is foglaltuk. A hónap végén Vorarlbergben találkoztunk a seregtestekkel, s szedtük rendbe magunkat. Akkor már kerékpárja volt mindegyik katonának. Május 5—8. között volt a prágai felkelés. Znai- me közelében igen nehéz harcok dúltak: 150 kiégett harckocsi maradt a csatatéren. AzutánSchernell hadseregcsoportja a csehországi hegyekben védekezett. Május 15-én — hét nappal a második világháború befejezése után (!) — jött el számunkra is a béke. Egy hónapot vártunk még ott, majd , indultunk vissza gyalog a Nőve Zamkyn keresztül Gödöllő, lsaszeg felé. ★ Kicsit sűrű ez a történelmi visszapillantás. Szerencsére vendéglátónk a segítségemre siet. — Igazán persze, Réde az emlékezetes állomás, ugye? — fordul az idős férfihoz, s mindjárt magyarázattal is szolgál: Fiatalon ebben a Komárom megyei községben tanítottam. Gennagyij bácsira mindenki tisztelettel és szeretettel gondol, aki csak találkozott tele. Nekem is javasolták, ha tehetem, látogassam meg Moszkvában. Innen az ismeretség, a ba rútság. ' Ö maga elmosolyodik eny- nyi dicsérő szó hallatán. De rá kell jönnöm, nem elsősorban a jóelső érzés megnyilvánulása ez, hanem az emlékképek földerengésének, előcsalogatásának ideje is. — Az egyik zászlóaljnál voltam orvos — dől hátra a fotelben. — Március 22-e vagy 23-a lehetett. Rettenetesen nagy meleg. A parancsnok kiadta az ukászt: egy óra múlva be kell venni Rédét! Félóra elteltével nekem külön is szólt, készüljek, várhatóan sok lesz a sebesült... Üres volt a falu! Később érkezett tíz német, automatával tüzeltek ránk, aztán elmentek. A lövöldözést követően fehér lepedők, kendők jelentek meg a házak ablakaiban. Majd az emberek is kimerészkedtek. — Arról is beszélj, Gennagyij bácsi, ami még ma is járja Rédén az orosz orvosról! — veti közbe Zoltán. — Hogy hányán is menekültek meg a jóvoltodból? — A németek hamarosan visszacsapást mértek ránk. Legalább száz páncélos jött. Negyven sebesült feküdt a parókia bombabiztos pincéjében. A mieink a túlerő miatt visszavonultak. Én azonban nem hagyhattam magukra az ápolásra szorulókat! Utasítottam a katonákat, akik velem maradtak, hogy verjék vissza a támadást Másfél órán át tartottuk magunkat, aztán szerencsére megérkeztek a csapataink. A csatában annyi lett a sebesült, hogy tizenkét kocsival alig tudtam kivinni őket a harcból. Ráadásul kettő ezekből is tönkrement. Egy ökrös szekér gazdája segített ki. Később megkerestem, addigra a két állatot elveszítette. Megfogadtam a szanitécemnek. Távozásunk előtt pedig cédulát írtam, adjanak ki neki két jószágot! Különben ez az ember lett a tanácselnök Rédén. . . Megáll a beszédben. Mintha azon tanakodna, mondja-e vagy sem. Az emlékek azonban önkéntelenül is szóra ingerük. — Amikor az országba érkeztünk, kicsit tartottunk a fogadtatástól. De nem volt szükség rá. A Cegléd melletti Abonyban például egy kis majorban húzódtunk meg. A magyar lakosságot is mi gyógykezeltük. Naponta húszan-harmincan álltak a sorban. Nagyon jó viszony alakult ki közöttünk. .. Sose felejtem el, az első honoráriumom eav élő kakas volt. Megtettük tábori jószágunknak. Ha jól emlékszem, Sopronig velünk volt... Rédéről egy 7—8 éves lányka arca idéződik fel gyakran. Szilánk sértette fel az ajkát. Szerencsére nem volt súlyos... Ha tehetem, mindig elmegyek abba a faluba. Szeretem őket, s úgy érzem, ők is hasonlóképp éreznek irántam. ★ Csodálom, milyen szépen, választékosán formálja a mondatokat. Még magyar ember se mindig képes rá. Am, amit ezután hallok, már elégséges magyarázat a „titokra". — Gennagyij bácsi müfordítással is foglalkozik már régóta — viszi ismét a szót a házigazda. — Eddig hatvan kötetet fordítottam magyarról oroszra — bólogat a moszkvai professzor. — Mikszáth életművének majdnem a felét. De olyanokra is szívesen gondolok vissza, mint Lázár Ervin A hétfejü tündér című színdarabja, Fehér Klára Nem vagyunk angyalokba, vagy Gyárfás Miklós Egérút-ja, aminek nálunk ez volt a címe: Ébredj fel, énekelj! — Hogyan kezdődött a műfordítói munka? — A háború előtt a magyar irodalmi alkotások német közvetítéssel kerültek át oroszba. Az első novel- lás kötetet 1948-ban állítottam össze. Olyanok írásai szerepeltek benne, mint Illyés Gyuláé, Illés Béláé, Kuczka Péteré, Janikovszky Éva és Mesterházi Lajos személyes jóbarátaim. — Sa gyerekek? — szólal meg váratlanul a felesége, aki ha keveset is beszél, de sokat megért magyarul. A férj hálásan pillant vissza: — Nagyon szeretek találkozni, beszélgetni a magyar kislányokkal, kisfiúkkal. Tíz nekik írt könyvet ismerhettek általam a szovjet gyerekek. — A legnagyobb sikert melyik fordítása hozta? — Fehér Klára már említett alkotása, azután Gaál György Sándor életrajzi regénye, amit Liszt Ferencről írt. A legolvasottabbak közé tartoznak Berkesi András könyvei is. Olykor elérik az egymillió példányt. Évente egyébként két mű jelenik meg a toliamból. — Mi az újabb álma? — Gárdonyi Egri csilla- gok-ján dolgozom jelenleg Százötven oldal már kész is belőle. Igazán nem ártana, ha itt Egerben kezdeményeznék a kiadását. Koprodukcióban, mondjuk a Pravda Kiadóval! Hamarabb napvi lágot láthatna, mintha pes tiekkel egyeznénk meg. S ez ebben az idegenforgalmi városban egyáltalán nea mindegy! ★ Elfogy a társalgásra szánt idő. Azért még — kis győz- ködés után — kiderül, Gennagyij Szaveljevics valóságos polihisztor. Orvosi diplomája mellé megszerezte a bölcsészetét, a közgazdaságét. Másfél év alatt tette le jogi egyetemi vizsgáit Volt jogász és diplomata is Leginkább azonban a műfordítás kötötte, köti lemin- dennapjait. Igazságszeretetéről is megbizonyosodhatom, ahogy szenvedéllyel ecseteli ügyészkedése alatti eseteit, miközben a belvárosba igyekszünk. Búcsúznunk kell, nemsokára indul a vonatuk — Az útirány Csehszlovákia, majd az NDK — mondja. — Megmutatom már a nejemnek, merre jártam én annak idején. Persze, ez sem okoz nehézséget a moszkvai professzornak. Kitűnően beszél szinte valamennyi szláv nyelven, továbbá németül. De — miként tudósít róla — svéd szavakat használ, ha kissé mérges, magyart viszont, amikor jó a kedve, s egy kicsit boldog akar lenni. .. Szalay Zoltán A múzeum belseje (Fotó: APN — KS' Lenin fényképe 1918-ból (Fotó: APN — KSi
