Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. november 7., csütörtök 3. Pártkongresszus után füzesabonyi körzetben Interjú Antal Lajossal, az MSZMP Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkárával Az MSZMP XIII. kongresszusának határozatai csupán a terület, és településfejlesztésben a cselekvések egész sorát követelik társadalmunktól. Vajon mit jelent ez Heves megye egy kisebb körzetében? — érdeklődött a Népújság képviselője a közelmúltban Füzesabonyban Antal Lajostól, a Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkárától. La — A közigazgatás ismert korszerűsítése óta a vezető testületek már nemcsak a legnépesebb helység, hanem a környékbeli kisebb falvak jelenéért, jövőjéért is egyaránt felelősek. Hogyan tükröződik ez a párt munkában, amikor a nagyközség előbb-utóbb város szeretne lenni, a jelentéktelenebb települések is nyilvánvalóan előbbre kívánnak lépni? — Ogy érzem, hogy a párt a mi vidékünkön is jól fel* készült a tavaly történt közigazgatási átszervezésre, 'hiszen ezt különösebb politikai megrázkódtatás nélkül sikerült végrehajtani. Jóllehet, a tennivalók számunkba is új. szokatlan, a ko' rábbiaknál nagyobb feladatokat jelentettek s jelentenek még mindig. Nem csu • pán egy irányítói „lépcsőfok" kiiktatásáról, hanem a segítő, ellenőrző tevékenység szélesítéséről s színvonalának minőségi emeléséről van szó. Közgazdasági szakkifejezéssel élve: a pártmunkában is az intenzív szakaszba léptünk. Meghatározóvá vált az önállóbb kezdeményezés s a hozzá, szükséges alaposabb felkészültség. Iparkodtunk és iparkodunk a követelményeknek megfelelni Azon vagyunk, hogv a politikai felépítmény minden eleme eredményesen funkcionáljon. Amikor nem kévés erőfeszítéssel osztozunk a lakosság életkörülményeinek puszta megőrzésén is, újra meg újra pró- házunk a politikai munkában, s úgyszólván naponta mérlegre tesszük: hogyan tudjuk fenntartani a társadalmi aktivitást, megbecsülni. amit a közösségért végeznek s megőrizni a legfontosabbat, a pártegyseget ... Az eltelt nem egészen két esztendő még korántsem alkalmas időtálló következtetések levonására, de aligha kell szégyenkeznünk. S -bben nagy része van annak, hogy a korábbi pártkongresszus óta eltelt időszakban is szépen gyarapodott a terület, amiben tanácsainknak és 1980 óta veszteség nélkül gazdálkodó üzemeinknek, szövetkezeteinknek egyaránt fontos szerepe van. A középtávú tervciklusban határozottan javult az alapellátás, kulturáltabb lett a kereskedelem, a 17 település közül már csak háromból hiányzik a vezetékes víz. 27 százalékkal nőtt a belső kiépített utak hossza, s csaknem fele részük szilárd burkolatú. Tizennyolccal több az általános iskolai tanterem, hárommal a tornaterem, ez év szeptemberétől használhatják a diákok a középiskolai kollégiumot is. Mellettük négy új orvosi rendelőt és szolgálati lakást sikerült átadni, a lakásszaporulat pedig — az építési program lényeges túlteljesítése miatt — nem kevesebb, mint 621. Megelégedésről azonban szó sem lehet. Hiszen, mint említettem: nincs még mindenütt vezetékes jó ivóvíz, jó néhány helyen gondot okoz a belvíz, az utak állapota, sőt veszélyeztetik a népességmegtartást is. S egyik-másik kisebb település problémájával olykor Füzesabonyban is találkozhatunk. Nehezíti a dolgunkat, hogy a vonzáskörzetben sem egyformák a tanácsok anyagi lehetőségei, és a velük szemben támasztott igények, a helyi, illetve központi érdekek egyeztetése. a reális rangsorolás cseppet sem egyszerű vállalkozás. Mégis megpróbáljuk, s bízunk abban, hogy további igyekezetünk sem lesz eredménytelen. — Milyen az együttműködés a tanácsokkal, a a népfronttal, a szakszervezetekkel, az ifjúsági szövetséggel a VII. ötéves terv kialakításában? — Tekintve, hogy alapvetőnek tartjuk a közös munkát, jó kapcsolatokat ápolunk ezekkel a szervezetekkel, mert a lakosság legszélesebb rétegeinek véleményét, kérését. javaslatát közvetítik. Remek alkalom volt az információ- szerzésre a legutóbbi választási eseménysorozat is, s úgy érzem: szintén sokat meríthettünk a megrendezett társadalmi vitákból. Pártszervezeteink arra törekedtek, törekszenek, hogy a tanácsi koncepciókba került legfontosabb érték- és érdekelemeket vizsgálják a végleges döntés előtt. Ezt tette q városi jogú pártvégrehajtóbizottság is, amikor a VII. ötéves terv településfejlesztésének ágazati féladatait politikailag rangsorolta. — A kongresszusi határozatok szerint általános követelmény az alapellátás javítása. Az elképzelésekben konkrétabban hogyan mutatkozik a pártszervek kezdeményezése, s milyen a párt befolyása a fejlesztések megvalósításában ? — Politikai állásfoglalásunk egyetértésre talált. Tekintettel a demográfiai helyzetre, kiemelt fontosságú az alsófokú oktatás további fejlesztése, a tervciklus második felében pedig a középiskolai helyzet javítása is cél. S lényegében ezekhez kapcsolódik még a füzesabonyi könyvtárépítés s a tömegsportot is szolgáló tornacsarnok létesítése. Az egészségügy területén a szakellátás megteremtése jelenti a fejlődést, a kereskedelemben pedig a KERSZI-nél a kezdeményezésünkre megrendelt kisvárosi modell megvalósítása. Szeretnénk, ha a jövőben végre az állami szék' tor is megjelenne üzlethálózatunkban, s ezzel kiegyensúlyozottabbá válna az áruválaszték és -kínálat. Ugyancsak pártbizottságunk szorgalmazta a nagyközség két részét összekötő vasúti aluljáró építését, amely a közlekedési gondo' kút csökkenti. A munkálatok ütemesen haladnak, s úgy tűnik, hogy a jövő év november 7-re befejeződnek. A hírközlés terén az országoshoz hasonló problémák leküzdésén fáradozunk. A tanács által összehívott koordinációs megbeszélésen a helyi vállalások megtörténtek, így a továbbiakban már a Magyar Postán a sor. S mindez a jövőnek csak egyik oldala. Város környéki bizottságunk ugyanis a nagyközség és a környező tanácsok külön pénzügyi alapból történő fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását segíti. szintén a feladatok sürgősségi sorrendjében. — Kiemelten fontosnak ítélte a XIII. pártkong. resszus a lakáshelyzet javítását. Milyenek erre a lehetőségek „falun”? — Területünkön a VI. ötéves terv során is a magánlakás-építés volt a meghatározó. s körülményeink ismeretében a jövőben szintén ez látszik elsősorban a járható útnak. A növekvő arányú magánlakás-építést az eddigiekben telekhiány nem akadályozta, s tanácsaink a jövőben is mindent megtesznek annak érdeaé- ben, h jgy a szákiéges területeket biztosi'sák a Hitelekkel, szociális kedvezményekkel támogatott hasonló vállalkozásokhoz. Gazdasági egységeink segítő lehetőségei sajnos mérséklődtek, jelenleg inkább már csak a bérlőkijelölési jog megvásárlásával élnek vagy — az egyébként még mindig számottevő — fuvardíjengedményekkel könnyítik dolgozóik, elsősorban a fiatalok „fészekrakását", örvendetes, hogy például ez utóbbi gyakorlatot már valamennyi szövetkezetünk követi. — Bizonyára ebben a térségben is csökkentheti a gondokat a mostanában sokat emlegetett „TEHO”. Sikerült-c minden településen megértetni ennek jelentőségét, reálisak-e az elképzelt díjak? Megállapításaiknál meny. nyiben veszik figyelembe a lakosság teherbíró képességét. van-e kellő differenciálás? — Fejlesztési elképzeléseinknél nyilvánvalóan mi is számítunk a településfejlesztési hozzájárulásokból befolyó pénzre. A díjak elfogadtatása jelenlegi mun kánk egyike. Az eddigi tapasztalataink szerint a lakosság reagálása pozitív, az összegek kialakult nagysága pedig 600 forint körüli. Jóváhagyásuk után — egyéni kérelmek alapján, teherviselési képesség, szocjajjs helyzet szerint — várható az említett differenciálás Szorgalmazzuk, hogy á/ egyes tételek megállapításánál messzemenően figyelembe legyenek véve a családok körülményei, a befizetések senkitől se követeljenek erőn felüli áldozatot. . Mindez, természetesen csak egy része forrásainknak. s csupán lendíthet programunk valóra váltásán. Üj ötéves tervünk megvalósításához ugyanis a legbiztosabb alap — miként utaltam már rá — a mostaninak sok szép eredménye, nem utolsósorban a lakosság értékes társadalmi munkája. S a legnagyobb garancia az itt élők további akarata. Jóleső számunkra, hogy elgondolásainknál érezzük a megyei vezetés megértő, segítő szándékát. Ügy véljük, hogy így együtt remék kiindulópontul szolgálhatnak városiasodó településünkön, az állampolgárok városiasodó közérzetének megteremtéséhez Is. — őszinte szívvel kívánjuk, hogy terveik sikerüljenek s igyekezetükkel kivívják a körzet teljes megelégedését. Gyóni Gyula AZ SZKP MEGÚJÍTOTT PROGRAMJA I nagy október nyomdokain mellett élésnek — mint stratégiai feladatnak — a meghatározásával. A novemberi genfi Gorbacsov—Reagan találkozó előtt az amerikai elemzőknek fel kell figyelniük arra, hogy a Szovjetunió elkövetkező évtizedeit meghatározó dokumentum leszögezi: a párt a két nagyhatalom normális, stabil kapcsolataiért száll síkra. Az is nagyon lényeges, hogy az SZKP ismét megerősíti, megengedhetetlennek tartja, hogy a két világrendszer közötti ideológiai ellentéteket kiterjesszék az államközi kapcsolatokra. És még valami, amire mindenütt érdemes odafigyelni: „Az SZKP ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy nincs olyan fegyver, amelynek kölcsönösségi alapon hathatós ellenőrzés alkalmazásával való korlátozására a Szovjetunió né állna készen.” Az általános értékelések és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó tételek jelentőségétől nem maradnák el a szovjet társadalom és gazdaság belső fejlődésének útját kijelölő passzusok. Az olvasó ezeket azzal a tudattal tanulmányozza, hogy a világ legnagyobb országának gazdasági és társadalom- politikai programját tartja a kezében. A tudományos elemzés követelménye itt sem érvényesült kevésbé, mint a nemzetközi szakaszban. Sőt, amíg az SZKP vezetése nem tartotta szükségesnek, hogy a nemzetNehéz dolog történelmi pillanatokat elképzelni. Milyen lehetett például a több, mint nyolcvan évvel ezelőtti pártkongresszus, ahol néhány tucat emigráns, titokban, álnéven utazó fiatalemberek és nők összegyűltek, hogy valami újat indítsanak meg? Vannak persze visszaemlékezések az orosz szociáldemokraták második kongresszusáról, tudjuk kik vettek részt, miféle harcban formálódott az új típusú forradalmi munkáspárt eszméje ténnyé, hogyan fogadták el a pártprogramot. A forradalmárok akkor is — ez törvényszerű — optimisták voltak. Igazuk tudata diktálta, hogy bízzanak eszméik megvalósulásában, végrehajthatóságában. Jó lenne mégis tudni: az önkényuralom elleni harcot hirdető maroknyi csoport milyen távlatokban gondolkozott. Hiszen akkor rajtuk kívül atig-alig1 gondolhatott bárki arra. hogy az önkényuralmat, a cári zsarnokságot alig másfél évtized múlva megdöntik, s Oroszországban valami egészen új kezdődik. Példátlan bátorság és elszántság kellett a nagy kísérlethez. Az elmúlt csaknem hét évtized a kísérletezők merészségét igazolta. A körülmények, feltételek változása nem csökkentette az évtizedek alatt a fórra-, dalmiság követelményeit, ám ezek alapvetően változtak meg. Az első pártprogram megfogalmazásának idején az orosz birodalmat agyaglábú óriásként emlegették. Ki vonná ma kétségbe. hogy az új szovjet ország 1917 októberét követően acéllábakra állt? A Szovjetunió most az októberi forradalom hatvannyolcadik évfordulójáról emlékezik meg. A hét évtizedes fejlődést, győzelmeket, nehézségeket felvázolva a dokumentum megállapítja. hol is tart ma a szovjet társadalom. A fejlett szocialista társadalom építése folyik — szögezik le — amelyben „napi féladattá vált a szocialista társadalom mindent átfogó és mindenoldalú tökélete-- sítése, lehetőségeinek és előnyeinek mind teljesebb és hatékonyabb kihasználása.” Ez a küzdelem nem légüres térben folyik, — kialakult a szocializmus világ- rendszere. A pártprogram tervezete a Varsói Szerződés és a KGST országainak együttműködését méltatva leszögezi: ..A történelem eddig nem ismert Ilyen országközösséget, amelyben senkinek sínesnek és nem is lehetnek különleges jogai és kiváltságai. amelyben a nemzetközi kapcsolatok valóban a népek közötti kapcsolatokká váltak...” Az SZKP újjászerkesztett programja is jelentős teret szentel a szocialista világ „környezetének", elemzi az imperializmus, a fejlődő világ helyzetét, ellentmondásait. Korunk a két világrendszer együttélésének és versengésének kora. E történelmi verseny, amely az új társadalom felé vezető utat kíséri, súlyos ellentmondásokat és veszélyeket hordoz. Az értékelés megerősíti: a háború nem elkérülhetetlen, az egyetlen ésszerű és elfogadható út. a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. A Szovjetunió nem támogatja a „forradalom exportját”, ám ellenáll minden kísérletnek, amely az ellenforradalom „kivitelével” próbálkozik. Ezek a megállapítások összhangban vannak a békés egymás közi kapcsolatok eddig követett vonalán változtasson, addig a gazdaságot illetően a programtervezet sok új elemet és nem kevés önkritikus megállapítást is tartalmaz. Ezek mindenekelőtt az irányításra, a gazdasági építésre, az ipari termék- váltás felgyorsítására, a meglévő alapok jobb kihasználására vonatkoznak. Lényeges az a tétel, ami a jövőt megalapozó beruházásokra vonatkozik. A párt program előírja azt is, hogy a fejlődés meggyorsítása céljából a népgazdaság minden ágazatából be kell vonni a vállalatokat a közszükségleti cikkek gyártásába. A szovjet párt az intenzív fejlődés, a felgyorsult műszaki haladás, s a lakosság mind teljesebb ellátásának útját, a közgazdasági és irányítási rendszer tökéletesítésében jelölte meg. Ez egyebek között a vállalatok és az egyesülések önállóságának növelését, az önelszámolás elterjesztését jelenti. Együtt jár ez a központi szervek által kiadott mutatók számának csökken-, tésével. Az adminisztratív láncszemek sokaságának kikapcsolása is hangsúlyt kapott a dokumentumban. A gazdaságpolitikában a párt a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek. a termelés irányításúba való bevonásának igen nagy jelentőséget tulajdonit. A pártprogramnak az államelmélet fejlődésével foglalkozó szakaszai szerint ugyanis a kommunista társadalom felé vezető utat, az össznépivé vált szovjet állam demokratizmusának kiteljesedése, a dolgozóknak a politikai életbe való teljes jo: gú részvétele jelenti. A párt s itt ismét a kritikus hangnemre kell felfigyelni — szigorú fellépést követei azokkal szemben, akik az államapparátusban lelkiismeretlen munkát végeznek „Hivatali beosztással való visszaélés, karrierizmus, személyes meggazdagodásra való törekvés, sógorság- komaság. protekció — ezek azok a vétségek, amelyek szigorú megbüntetésére a pártprogram felszólít A szovjet kommunisták rém festenek ciszágukról idealizált képet: a párt a lenini elvet követve a nagy október nyomdokain haladva, tömegek között él, azok szemével látja az országot, azok eszével és szívével érzi a gondokat, keresi a legjobb megoldásokat A dokumentum nem a realitásoktól elszakadt elmélkedés. nem vágyálmok ösz- szesítése és kergetése, hanem a hosszú távú célkitűzéseik napi feladattá, lebontható gyakorlati munka- programja. A nyolcvanegynéhány éve elhatározott első programtól az átszei-kesztett harmadikig nemcsak emberöltők sora. de a forradalom által elindított, visszafordíthatatlan irányú társadalmi fejlődés vezetett el. Akkor a cári önkény megdöntése, az alapvető szabadságjogok megszerzése volt a cél. A londoni kongresszus küldöttei által megfogalmazott harci feladatokat végrehajtották. A mostani programban kitűzött tennivalók is forradalmi munkastílust és össznépi cselekedetek sorát igénylik. Miklós Gábor
