Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-05 / 260. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. november 5., kedd 3. KGST — élelmiszerprogram Áruk, árak, beruházások Szociálpolitika falun Sok halat ígérnek ( MTI-fotó: Apostol Péter felvétele — KSl A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai felismerték: az élelmiszer-ellátást egy-egy ország saját erőből csak jelentős többletköLtséggel tudja megoldani. Az integráció valamennyi résztvevőiének közös érdeke a bolgár szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztés a kubai cukornád vagy a magyarországi haszonállat- és gyümölcstermelés, a szovjet gyapottermesztés a kubai cukornád A tagországok összehangolt mezőgazdasági politika kidolgozását tűzték ki célul, hogy a mezőgazdasági áruforgalomra ne csak a kedvezőtlen mezőgazdasági években kerüljön sor. hanem az beépüljön az integráció mindennapos gyakorlatába. Fontos előrelépést jelent, hogy a KGST legutóbbi csúcsértekezlete elismerte a mezőgazdasági termények, élelmiszerek stratégiai jelentőségét, és ennek megfelelő eszközök „hadrendbe állításáról’' is határozott. 80-as évek: „agrárfordulat” Közismert, hogy a szocialista országokban jelenleg sem mennyiségben. sem minőségben nem kielégítő ■az élelmiszer-termelés. Ez annak ellenére így van, hogy az elmúlt húsz évben a közösség országai erőteljesen növelték részesedésüket a világ agrártermeléséből: jelenleg a világ gabonatermelésének 19, a cukorrépa- és a hústermelésnek 28 46—46, a tejtermelésnek 28 százalékát adja. Egyidejűleg azonban nőtt a térség importtól való függése, mert különösen az állati eredetű termékek előállításában elmaradt az élelmiszer-termelés a növekvő fogyasztási igényektől. A bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdaság- kutató Intézet pozitívan értékeli, hegy az idén Kelet- Európábán a kedvező terméseredmények jóvoltából javul az önellátás. A KGST országai a hetvenes évek elején gabonaszükségletüknek mintegy 90 százalékát fedezték saját forrásból. tíz évvel később már csak 84 százalékát, amit a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett főként az agrárpolitika hiányosságai okoztak. A legtöbb országban csak a nyolcvanas évekre érlelődött meg a felismerés, hogy alaposan át kell értékelni a korábban mostohán kezelt agrárgazdaság jelentőségét, változtatni kel) a sok évtizedes beruházási szerkezeten. Ennek a valóságos „agrárfordulatnak a keresztülvitele napjainkra azért is különösen nehéz feladattá vált, mert rohamosan nőtt a fejlesztés költségigénye. A mezőgazda- sági fejlesztés az iparosodás korszakába jutott — ez indokolja a költségemelkedést Szovjet szakemberek számítása szerint is például a gépvásárlások, az ipari nyersanyagok drágulása felerészben indokolja a termelői költségek növekedését, és azt eredményezi, hogy romlik a mezőgazdasági termények önköltsége és a fel- vásárlási árak közti viszony, lanyhul a termelői érdekeltség. A fejlesztés korlátái A korszerű technológiák elterjesztését, a fogyasztás szerkezetének javítását, a kölcsönös élelmiszer-szállítások növelését, a mezőgazdaság anyagi, műszaki bázisának kiszélesítését határozta el a tavalyi moszkvai tanácskozáson a KGST legfőbb vezetői testületé. E feladatok óriási fejlesztési igényeket támasztanak o tagországokkal szemben. A jelenlegi külgazdasági hely»- zetben ugyanis a mezőgazdasági behozatalra rendszeresen rászoruló országokban emelkednek az élelmiszer importköltségei, de. növekednek a kemény deviza kiadások a saját szükségleten felül termelő országokban, Bulgáriában és Magyarországon is. A különbség mindössze annyi, hogy ez utóbbiaknál a mezőgazdasági gépekre, a műtrágyára vagy a növényvédő szerre fordítható tőkés valuta mennyisége jelenti a fejlesztés korlátját. A szocialista országok közgazdászai egyebek között ezzel magyarázzák, hogy „gyengült a kölcsönös mezőgazdasági terménycsere’'. vagyis, hogy a KGST-orszá- gok önellátási céljával gyakorta kerül ellentmondásba a konvertibilis devizáért való élelmiszer-eladás, a ,kemény’’ áruk szigorú szembeállítása a kölcsönös áruforgalomban A KGST-tagországokedilemma feloldását abban látják, I hogy „biztosítani kell az ex- I portőr országok számára az ösztönzés gazdasági feltété- | leit”, amivel kiküszöbölhetők az együttműködés e zavarai. A terményértékesítéshez fű- í ződő érdekeltség fokozásától I remélhető, hogy megoldód- | nak a gyatra minőségből, a szállítási határidő elcsú- j Szásából, a keresett, „kemény I cikkek” hiányából vagy a I tőkés piacra történő értékesítésből fakadó gondok. Közös áldozat- vállalással Szakértők szerint a tagországok szállítási kedvét a fejlesztés közös finanszírozásával is lehetne fokozni. Az alma, vagy a hús vásárlója is érdekelt abban, hogy javuljon a szállítások színvonala, és ezért ő is részt vállalhatna a szállító ország i hűtőházi láncának vagy szállítási parkjának bővítésében. Másrészt — a szakemberek szerint — előre lehetne lépni az árrendszer korszerűsítésében. A KGST- tagonszágok az agrárkülkereskedelemben is az általános árképzési elveket alkalmazzák, vagyis a termények szerződéses árai alapjául a megelőző évek világpiaci árainak átlagát veszik. így az elmúlt évtized mezőgazdasági árai is magukon viselik két olaj- és nyersanyag árrobbanás hatását, de az agrárárak csak mérsékeltebben követték a -mezőgazdasági termelőeszközök drágulását. Szélesebb körben lehetne alkalmazni az ősz tönző idényjellegű árakat, ami a friss zöldség és gyümölcs szállítása, termelése időtartamának meghosszabbodását eredményezheti. A beruházási, termelési együttműködés, a közös anyagi áldozatvállalás nemcsak a termelői kedvet javítja, de bővíti a vevő vásárlási lehetőségeit is, így valameny- nyi tagországnak érdeke. M. J. A vizek lehűltével országszerte megkezdődött az őszi lehalászás. A Szolnoki Fel- szabadulás Htsz 4 ezer hektárnyi vízterületéről — az élő Tiszából és holtágaiból, tározókból — a napokban fogja ki az idei 510 tonnás zsákmány háromnegyedét. Az egyébként magányos halászok ilyenkor brigádokat alkotnak. A halak egy részét közvetlenül a piacokra szállítják, a többit a teleltetőkben helyezik el. Innen biztosítják majd a karácsonyi ellátást is. A képen: Ti- szaföldváron, a tározónál az Alsóvízi brigád 80 mázsa halat fogott egy húzásra 650 millió forint 1990-ig Megkezdik a gyöngyösi kórház rekonstrukcióját Kétszer ad. aki gyorsan -ad, tartja a közmondás. A gyöngyösi kórház esetében ezt ■ úgy kell módosítani, hogy végre másodszorra is megadták. Mármint a milliókat. ezekből is nem csekély tételt: több mint 650-ét. A kérdőjel csak most oldódott fel, mert az előkészítés idején megszületett egy rendelet, amely a nagyobb mértékű építkezések engedélyezését az Országos Tervhivatal elnökének jóváhagyásától teszi függővé. Ennek a pecsétnek a birtokában dönthetett igennel Heves Megye Tanácsa október 24-i ülésén. Az anyagiakat ő adja. Elkezdődött és megtorpant Öt éve annak, hogy kiírták a pályázatot a Bugát Pál kórház rekonstrukciójának megtervezésére. Ezt Mezei Mihály és csoportja nyerte el, a KÖZTI munkatársai ők valamennyien. Innentől kezdve minden simának tetszett. A munkák végzését is elvállalták a Heves megyei állami építők. Megtörtént a területen .lévő házak kisajátítása, az építők pedig szabad utat kaptak. Mindenki megköny- nyebbült hiszen a régi kórház újjávarázsolás« most már az elképzelések bizonytalanságából ténnyé szilárdult. Többször tájékoztattuk arról olvasóinkat, hogy az öreg épület falait alá kellett támasztani gerendákkal, hogy ideiglenesen megerősítsék azokat. Hosszú-hosszú éveken át folyt a tárgyalás arról, hogy Gyöngyösnek és a Mátra környékének szüksége van korszerű kórházra, amit senki sem vitatott, csak az időpont... és a pénz! Majd következett a nem várt fordulat: a? a bizonyos felülvizsgálat és engedélye zés. Egymást követték az újabb tárgyalások. Mindenki egyetértett — a rekonstrukcióra szükség van. De a döntés joga az OTH-t illeti meg. Az idő telt. de végül mindenki megkönnyebülten sóhajtott fel. Az újabb fordulópont: 1985. október 24, Felül kellett vizsgálni Az eredeti terv érvényét vesztette. A takarékosság .jegyében újra kellett cserélni. Arra voltunk kiváncsiak. milyen változtatások következtek be. A városi tanács egészségügyi osztályá. nak vezetőjétől, dr. Thuró- czy Jánostól kértünk tájékoztatást. — Sikerült elérnünk, hogy az alapterület bizonyos mértékű csökkentésével megőrizzük az eredeti funkció szerinti hasznosítást. Ami más, mint a korábbi tervekben szerepelt, az a szobánként! vizesblokkok kialakítása. A zuhanyozó és a WC nem « folyosón lesz. nem kell a betegeknek kimozdulniuk a szobából, ezért a komfortérzetük növekedni fog. — Mennyire hatott ez a változtatás a költségekre? — Teljesen elhanyagolható mértékben. Még annyit ez előbbiekhez, hogy a csökkenés « diagnosztikai részleget érinti főként, de úgy. hogy a feladatok ellátását ez a körülmény nem hátráltatja. összefoglalóan azt mondhatom hogy az osztályok elhelyezése, területe nem változott meg, csak az egyéb funkcióké. De ez a betegellátás követelményeit nem érinti negatív oldalról. Mondjuk meg: dicséret illeti azokat, akik úgy tudtak „csökkenteni", hogy a lényegen semmit sem változtattak. Öt év múltán A teljes rekonstrukciót négy ütemben végzik el. Az első részt 1990-ig keli a ter vek szerint teljesíteniük az építőknek. Ök most novemberben újból hozzáfognak a munkákhoz. Mit ölel fel az első ütem? Ide tartozik a belgyógyászat, a szülészet-nőgyógyászat. a sebészet, a központi műtőkkel, az intenzív osztály, a röntgen, a laboratórium. a központi sterilizáló, valamint a kórbonctan és a betegfelvételi részleg. Ebben az épületben pontosan 256 ágy található. A költségek mértékét már közöltük. Ezekből eddig mát nyolcvanmilliót használtak fel. A megyei tanács együttműködési szerződést kötött a városi tanáccsal, amelynek értelmében a beruházói feladatokat a gyöngyösiek látják el. A mostani első ütemet még további három követi a mai elképzelések szerint, természetesen folyamatosan. Hogy mikorra fejeződik be a teljes rekonstrukció? — Reméljük, hangsúlyozom: reméljük, hogy kétezerig — válaszolta a városi főorvos. Talán nem csodálkoznak rajta, hogy most még nem tudott határozott időpontot mondani. Érthető okból. G. Molnár Ferenc A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa folyamatosan figyelemmel kíséri a falun és a tanyákon élő öregek helyzetét Főleg az alföldi tanyákon élők kerültek reflektorfénybe, hiszen több mint 100 ezer ember — közülük sok nyugdíjas — életkörülményéről van szó. Egyre sürgetőbb az igény, hogy a legidősebbek és a legjobban rászorulók támoga fásához összehangolják az állami, tanácsi erőket, kiegészítve a társadalom segjtőkész- ségével. Jelenleg 830 ezer termelőszövetkezeti tag él az országban, 51 százalékuk ma már nyugdíjas vagy járadékos Az egyik legnagyobb gond, hogy a támogatásukra is hivatott jóléti alapot csak az aktív dolgozók után képezhetik, ez a TOT véleménye szerint méltánytalan, Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezeti parasztok átlagos nyugdíja 2624 forint. A szolgálati időt ugyanis meghatározza az a tény. hogy hazánkban a szövetkezeti mozgalom csupán 25 éves múltra tekint vissza. Az adottságokból eredően kevés szolgálati idővel kis keresettel kerültek nyugdíjba, sok tízezren A tanácsi erőfeszítések eredményeképpen ma már a nyugdíjasok 24 százalékát tudják valamilyen támogatásban részesíteni S bár a kormány a közelmúltban különkeretből 10 milliót irányzott elő támogatásukra, sajnos még sokan várnak jogos igényük kielégítésére. Különböző fórumokon határozták meg a legfontosabb célokat: minden városban olcsó étterem létesítése, a településeken klub, a hétköznapi otthonok fejlesztése. A tanyasi öregek jobb ellátása és gondozása érdekében terepjárókat kell vásárolni. Sajnos, egy bizonyos rendelet értelmében évekig kell várni, míg megkapják az engedélyt. Bács-Kiskun megyében például 38 terepjáró kérvénye „utazik" a bürokrácia útvesztőiben. Egy bélyegző, egy (megfelelő) alá írás és a mostani 9 tanya helyett sokkal többet tudnának ellátni. De azok a jogszabályok . . Békés megyei kezdeményezés hogy a ta nyai gondozást végző szervek együttmüköd nek az egészségügyi ügyelettel, használják az itóbbiak nap közben kihasználatlan járműveit. De lehetne sorolni a jó kezdeményezéseket Győr-Sopronból, Veszprémből, Baranyából, Nógrádból . Közös jellemzőjük; bár szor gálmazzák az elavult jogszabályok megváltoztatását, kezdeményezéseikkel igyekeznek enyhíteni a falusi nyugdíjasok gondjain Talán egy javaslatot érdemes az érdekeltek figyelmébe ajánlani : a generációs lakások építését. Ezt nem tiltja jogszabály, terve zési és szemléleti kérdéseken múlik .. A két országos szervezet a közelmúltban közös állásfoglalást adott közzé. Ennek lényege: nem szabad bekerülni a mutatók és számok reménytelenségének labirintusé ba. Tudni kell. kinek, hol, mikor, mi a dől ga. S ezt meg is kell követelni. A tenniva lók egybevetése az egyik legfontosabb tel adat. Ügy tűnik, vidéken már nemcsak beszélnek a nyugdíjasok problémáiról, ha. nem a megoldást is keresik S inkább ma. mint . holnapután. V !..
