Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 280. szám ÁRA: 1985. november 29., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Idegenforgalom 1985 A szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészíté­se során igen sok szó esett a sajtóban, a rádióban, a televízióban Géniről, az eseménynek helyt adó vá­rosról. Fekvéséről, szépsé­géről, sajátos hangulatáról — és nem utolsó sorban arról, hoigy évente mintegy 1200 nemzetközi rendez­vénynek ad helyet. És ar­ról is hírt adtak a kom­mentárok, hogy a nemzet­iközi tekintély mellett anyagilag sem megvetendő ez a város számára, hi­szen a résztvevők nagyjá­ból egymjlliárd dollárnak megfelelő összeget hagy­nak a szállodákban, bol­tokban, éttermekben és más helyeken. De más nemzetközi pél­dákat is tudnánk említeni, hogy a világgazdasági hely­zet ellenére az emberek utazási kedve nem csok­iként, hanem növekszik is az érdeklődés egyes orszá­gok iránt. Szerencsére így van ez hazánk esetében is. Az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága a napok­ban tartott ülést, s ott hangzott el, hogy ebben a tervidőszakban a turizmus­ból eredő bevétel 1,3 mil­liárd dollárt, illetve 1,4 milliárd rubelt ért el idá­ig. Ami mindenképpen ha­talmas összegnek nevezhe­tő. Az idegenforgalom nap­jainkban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar után a második legfontosabb de­vizakitermelő ágazattá nőt­te ki magát, s ezzel jelen­tősen hozzájárult, illetve hozzájárul a népgazdasági egyensúly megteremtődésé- hez. És súlya — minden bizonnyal — tovább növek­szik. majd a VII. ötéves terv folyamán. Ehhez persze az eddigi­nél is . többet szükséges majd nyújtani a szocialis­ta és a tőkés országokból érkező vendégeknek. Mind a kereskedelemben, mind a vendéglátásban, mind pedig a szolgáltatásokat tekintve. Úgy is, hogy egyre inkább tudomásul kell vennünk: a vendégnek nem elég az ma már, ha az utcákon sétálhat, néze­lődhet, hanem egyre in­kább programot kell szá­mára biztosítani. Másrészt egyre jobban ki szükséges használni a hazai idegen- forgalomban meglévő le­hetőségeket. Ilyen például a gyógyturizmus, amelynek népszerűsége egyre inkább növekszik. Vagy a kong­resszusi turizmus, amely Budapesten már jelentős eredményeket — és termé­szetesen bevételt hozott. Heves megye és jó né­hány települése jelentős szerepet tölt be a hazai és a nemzetközi turizmust te­kintve. A tavalyi, szilvás- váradi fogathajtó-világ­bajnokság tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a me­gyében is lehet olyan ese­ményeknek helyet adni, amelyek nemzetközileg is elismerést aratnak. Érde­mes tehát keresni itt is a lehetőséget a nemzetközi turizmus fejlesztésére. Hi­szen az idegenforgalmi ipar kevésbé sínyli meg a vál­ság-időszakokat, mint más ágazat —, s komoly bevé­telt eredményezhet a jövő­ben is. Kaposi Levente Gyarapodott a kórházi ágyak száma - Megvalósult a megyei kór­házi rekonstrukció — 36 fogorvosi körzet - Javult az üzemorvosi ren­delők felszereltsége A betegek érdekében Ismeretes, hogy a szo­cialista egészségügy alap­elveinek megvalósításához szükséges volt a gyógyító­megelőző intézményrend­szer továbbfejlesztése, melynek jelentős eszköze az integráció- A cél az volt, hogy a betegeknek maga­sabb színvonalú ellátást biztosítsanak, s az egész­ségügyi dolgozók arányos munkabeosztását tégy ék. le­hetővé. A Heves Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban a gyógyító-megelő­ző egészségügyi intézmények integrációjának utóvizsgá­latáról szóló jelentést vitat­ta meg. Bizonyára nem ér­dektelen olvasóinknak, ha tájékoztatásul elmondjuk; megyénkben három kórház működik, csaknem három­ezerkétszáz ággyal. Mind­három gyógyító hely szoros szervezeti egységben áll a rendelőintézetekkel. Mint is­meretes, az egészségügyi el­látás feltételeiben döntő vál­tozást hozott a megyei kór­házi rekontsrukció I—II. üte­mének megvalósulása. Amint a vizsgálatból ki­derült: a kórházi osztályok és az alapellátás orvosai kö­zött a kapcsolat szorosabbá vált, azonban a kívánt ellá­tás biztosítása még nem mindenütt megfelelő. Pél­dául a körzeti orvosokat év­ről évre mind több beteg keresi fel. Pedig ez elke­rülhető lenne a rögtöni szak­orvoshoz való irányítással. Az üzemegészségügyi szol­gálatnál a gyógyító és a megelőző munka aránya ja­vult, csakúgy, mint az ügye­leti ellátás, melynek jelen­Az új megyei kórház impozáns épülete (Fotó: Perl Márton) tősége az ötnapos munka­hétre való áttéréssel növe­kedett. Azonban a szűrési és a gondozási tevékenység még ma is az orvos szakmai fel- készültségétől, igényességé, tői, valamint a rendelő tár­gyi feltételeitől függően vál­tozik. Igaz, a körzeti orvo­si ellátás javulását kedvező, en befolyásolja az 1983-ban bevezetett pontrendszerrel történő minősítés. A vizsgálat megállapította továbbá: valamennyi kórhá­zi osztály vezetője és szak­főorvosa igyekezett jó együtt­működést kialakítani a ren­delőintézettel. A kapcsolat- tartás azonban még nem rendszeres. A jövőben a szűrést, a gondozást szerve­zettebben és hatékonyabban kell végezni. Az üzemi szak­rendelők ma már nemcsak a foglalkozási betegségeket szűrik, hanem egyéb bajuk­kal is felkereshetik az or­vost a dolgozók, örvendetes az is, hogy a rendelők fel­szereltsége tovább javult. Ehhez hozzájárultak az EKG-készülékek, s még az idén is több helyen várha­tó, hogy üzembe helyezik a laboratóriumi és elektro- terápiás készülékeket. Ma már minden rendelőben biz­tosított a „sürgősségi tás­ka”. No, és az sem mellé­kes, hogy a városokban és néhány város környéki köz­ségben hétköznap is közpon­ti ügyelet működik. Végül a NEB megyei bi­zottsága többek között ja­vasolta, hogy a megyei ta­nács egészségügyi osztálya vizsgálja felül és intézked­jen annak érdekében, hogy a hevesi rendelőintézet te­rületéhez tartozó betegek, a kórházi ápolás során is a megyei kórházhoz tartozza­nak. Szállítási csúcs a Volán-vállalatoknál Felkészültén várják a telet Az év hátralévő időszaká­ban, az egyre mostohább időjárási és az ezzel össze­függő kedvezőtlen útviszo­nyok között a Volán-válla­latok a korábbiaiknái erő­teljesebb szállítási igényre számítanak. Az embert és gépet egyaránt próbára té­vő év végi csúcs zökkenő- mentes kielégítése érdeké­ben a fuvarozó vállalatok idejében megtették a szüksé­ges intézkedéseket. Közvet­len kapcsolatot tartanak a tanácsokkal, közúti Igazgató­ságokkal, az Országos Me­teorológiai Szolgálattal, hogy az esetleges rendikívüli idő­járási körülmények ne okoz­hassanak tartós fennakadást. Mint Zombori József, a Mátra Volán igazgatója ér­deklődésünkre elmondta, szerencsére náluk az első fél évi pangás után már jú­liustól „csúcs” van. Egyen­letesebben oszthatók meg így a terhek, nagyobb biz­tonsággal szervezhetők a feladatok. Szükség is van erre, hi­szen októberben még így is csak nyújtott műszakokkal, éjjel-nappali munkával győz­ték a hallatlan hajrájú szén- szállítást: azoknak a lako­soknak, akik az előzetes ér­tesítés alapján elfogadták az időpontot, akár hajnal ket­tőkor teljesítvén a fuvart. Sikerült megfelelni a vál­lalatnak, tehát a vasútállo­másokra érkezett harminc- vagonnyi importot is gond nélkül terítették. Ennek el­lenére lehet, hogy máig van­nak olyan elégedetlenkedők, akik mind ez ideig hiába vártak. Az olcsóbb szénfaj­ták ugyanis egyszerűen nin­csenek piillanatnyiilag. Propánbután-gázt a horti töltőktől öt megyébe fuva­roz a Mátra Volán, össze­sen 350 cseretelepre. Bíznak abban, hogy ^ karácsony kö­rüli disznóölések, illetve az ünnepek miatt megnövekedő igényeket épp úgy ki tudják majd elégíteni, mint eddig. Az erdőgazdaság által ki­termelt tűzifát is azonnal vi­szik, amint e természetes fűtőanyag szilárd burkolatú úthoz érkezik. Hiszen, terep­járókkal nem rendelkeznek, így az erdőbe nem tudnak bemenni. A cég teherautóira az ed­digieken kívül még több más jelentős feladat is hárul. Így ^például — bár már teljesí­tették a visontai Thorez-bá- nyánái ez évre vállalt köte­lezettségüket — kétmillió öt­százezer köbméter földet, meddőt, lignitet mozgattak meg. Novemberben és de­cemberben a harmincöt gép­kocsi még háromszázezer köbmétert szállít rendeltetési helyére. Feltéve, ha az esős időjárás nem akadályozza a kormánykerék forgatóit. A rossz időre, a télre egyébként már most alapo­san felkészültek. Október 1- tői működik a fagyszolgálat. Rendben vannak a téli gu­mik a járműveken, s — bár országos a hiány — a fagyálló­folyadékkal sem lesz gond náluk: regenerálták a tava­lyit. Végezetül, de nem utolsó­sorban meg kell említeni, — éppúgy mint november 7-e táján — a karácsonyi és az újévi ünnepekre is nyu­godtan készülhetnek az utazni szándékozók. A me­netrendszerű járatokat ugyanis szükség szerint pót- buszoikkai egészítik ki. MÁSFÉL MILLIÁRDOS FORGALOM A Gyöngyszöv négy évtizede A tények önmagukért be­szélnek és nagy ívű fejlő­dést igazolnak a Gyöngyszöv Áfésznál. Pontosan 40 év­vel ezelőtt, 1945. november 28-án — elsőként az ország városai között — alakult meg Gyöngyösön a Földmű­ves Szövetkezet. Akkor ti­zenhat tagot számlált, ma több mint 10 ezer tagja van, s a városon kívül tizenegy községben tevékenykedik. Éves forgalma megközelíti az 1,5 milliárd forintot, a nyeresége pedig ebben az évben várhatóan eléri a 70 milliót. Fennállásának jubileumát bensőséges ünnepséggel kö­szöntötte a szövetkezet, amelyre tegnap délután, a Mátra Művelődési Központ­ban került sor. Az elnökség­ben helyet foglalt többek kö­zött dr. Szlamenicky István. az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Szövosz elnöke, valamint Kónya La­jos, a gyöngyösi városi párt- bizottság első titkára. A négy évtized eseményeit Ro- hánszky Ferenc, a szövetke­zet elnöke elevenítette fel. majd az alapítótagoknak — összesen száz személynek emlékplakettet adott át az igazgatóság nevében. Kivá­ló Társadalmi Munkáért jel­vényt negyven személy ka­pott. A szövetkezet művészeti csoportjai ajándékműsort adtak a meghívottaknak, es­te pedig vendégművészek köszöntötték a jubileum al­kalmából a Gyöngyszöv Áfész dolgozóit. Irányelv a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos kérdésekről A településfejlesztési hoz­zájárulás január elsejei be­vezetésének előkészítése so­rán az ezzel kapcsolatos jog­szabály egyes rendelkezéseit a tapasztalatok szerint sok helyütt eltérően értelmezik. A lakosságot és a tanácso­kat egyaránt foglalkoztató kérdések — kik a fizetésire kötelezhetők, a mentesség­iben részesíthetők, és a sza­vazásnál a tanács kinek a szavazatát veheti figyelem­be — megválaszolására a pénzügyminiszter és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke irányelveket adott ki. Az irányelv értelmében a hozzájárulás fizetésére az kötelezhető, aki a település- fejlesztési hozzájárulás alap­ját képező lakáshasználattal (lakásbérlettel, társbérlettel', személyi tulajdonú lakás­használattal) rendelkezik, va­lamint az, akinek személyi tulajdonában, illetve tartós használatában egyéb ingat­lan van, és részére a rende~ let nem biztosít mentessé­get. Egyéb ingatlannak szá­mít a jogszabály szerint: a személyi tulajdonban lévő üdülő; az önálló ingatlannak minősülő — vagyis önálló helyrajzi számú — műhely, üzlet, műterem ; a nem la­kásbérlet (társbérlet) alap­ján hasznosított lakástulaj­don; a személyi tulajdonban és tartós használatban lévő, magánerőből beépíthető la­kó- és üdülőtelek. A rendelet alapján a la­kók mentesülnek a hozzájá­rulás fizetése alól, ha az együttlakó család egy fő­re számított jövedel­me nem haladja meg a 2500 forintot. A helyi tanács ren­deleté azonban indokolt eset­ben további mentességet és kedvezményt is engedélyez­het. Előnyben részesítheti például nemcsak a lakástu­lajdonosokat, hanem azokat is, akik úgynevezett egyéb ingatlannal rendelkeznek. A mentesség megállapításakor az egy főre számított jöve­delem meghatározásánál az ■együttlakó házastárs és más nagykorú közeli hozzátarto­zó jövedelmét kell figyelem­be venni. Közeli hozzátar­tozónak számít a házastárs, az egyenesági rokon, az örök- befogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe­fogadó, a mostoha- és a ne­velőszülő, valamint a test­vér. Figyelmet érdemel, hogy a család átlagjövedelmének meghatározásánál a kisko­rúak keresetét nem lehet számításba venni, viszont az egy főre jutó átlag megha­tározásánál őket is figye­lembe kell venni. Az átlagjövedelem-számí­tás alapja a nettó jövede­lem, tehát a nyugdíj járulék­kal, jövedelemadóval csök­kentett kereset, illetőleg jö­vedelem. így tehát a jöve­delemszámítás alapját ké­pezi: a munkaviszonyból és szövetkezeti tagsági viszony­ból, valamint a jövedelem­adó-köteles tevékenységből származó nettó kereset, il­letőleg jövedelem ; a nyug­díj és a nyugdíjszerű rend­szeres ellátás, valamint a keresetpótló juttatás — táp­pénz, gyed és gyes stb. —, ha az a hat hónapot meghaladja. A 310 forintos általános bérpótlékot a mun­kaviszonyból származó net­tó jövedelemhez kell számí­tani. Az egy főre jutó jövede­lem kiszámításánál nem le­het figyelembe venni a lak­bér-hozzájárulást, a családi pótlékot, az árvaellátást, a segély jellegű ellátásokat. Ugyanúgy jövedelemcsök- kerrtő tényező a fizetett gyer­mektartásdíj is. A hozzájárulás fizetése alól mentességet, vagy ked­vezményt igénylők — az e célra készített űrlapokon — nyilatkozat formájában tájékoztathatják a helyi ta­nácsot átlagjövedelmükről. Kereseti igazolásra tehát nincs szükség. Kérhetik a mentességet, illetőleg a ked­vezményt azok is, akiknek egy főre számított jövedel­me meghaladja a jogsza­bályban, vagy a tanács ren­deletében meghatározott ösz- szeget, de anyagi és szociá­lis körülményeik kérésüket indokolttá teszik. Ebben az esetben a helyi tanács pénz­ügyi feladatot ellátó szak- igazgatási szervéhez kell fordulniuk. A településfejlesztési hoz­zájárulás fizetésére tehát — a szavazás eredményétől füg­gően — mindazok kötelez- hetőek, akik a felsorolt in­gatlanok valamelyikét hasz­nálják, bérlik, vagy tulajdo­nukban tartják, és nem mentesülnek a hozzájárulás megfizetése alól. Ha egy sze­mélynek több, a rendeletben felsorolt ingatlana van, és nem mentesül a ‘hozzájá­rulás fizetése alól, mind­egyik ingatlan után külön- külön is kötelezhető a hoz­zájárulás megfizetésére. Mivel a hozzájárulás be­vezetésének feltétele a fize­tésre kötelezhetők többségé­nek előzetes egyetértése, a lakosság szavazatának ösz- sze számlálásakor a tanács csak azok szavazatát veheti figyelembe, akik az előbbiek szerint egyértelműen fizetés­re kötelezhetők. Ez azonban nem változtat azon, hogy a hozzájárulás bevezetését elő. készítő munkálatok során a tanács köteles kikérni a la­kosság véleményét a megva­lósítandó célokról a hozzá­járulás mértékének és a fi­zetés időtartamának megha­tározásáról. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents